Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-19 / 142. szám

2004. Június 19., Szombat ALMANACH 2 0 0 4 C I K Ó 7. OLDAL Az idegenforgalom jó adottságai Cikó évszázadok óta a németség búcsújáró helye. Ma már nemcsak a jeles egyházi ün­nepekre érkeznek vendégek. Közelről s távol­ról más alkalmakra is ellátogatnak a falu­ba. Hogy az ide érkezők jól érezzék magu­kat, arról az önkormányzat, a civil szerve­zetek, a falusi turizmussal foglalkozók és a településüket szerető lakók együtt gondos­kodnak. Cikónak minden adottsága megvan ah­hoz, hogy a turisták, a falusi turizmust kedvelők körében népszerűvé váljon, mondja dr. Ferenc Márton, a település polgármestere. Gyönyörű fekvése, táji adottságai, kulturális hagyományai jól szolgálják az idegenforgalmat. A szálkai és zsibriki tavak közelsége a horgászok­nak, a környékbeli erdők a vadászoknak, Pécs, Bonyhád, Szekszárd közelsége a kulturális élet különlegességeit keresők­nek kedveznek. Az infrastruktúra városi színvonala már ma is al­kalmassá teszi a községet a vendégfogadásra. Uta­zásszervező irodák éven­te több alkalommal hoz­nak" turistákat Cikóra, akik a faluval, a német és székely hagyományokkal, valamint a környékbeli nevezetességekkel ismer­kednek. A családoknál is gyakran megfordulnak kül- és belföldiek egyaránt. A települési és a Német Kisebb­ségi Önkormányzatnak, az általános isko­Iának, a székely és német kórus­nak évek óta élő kapcsolata van­nak, elsősorban németországi községekkel, csoportokkal, kö­zösségekkel, intézményekkel. Testvértelepülésük Dauphetal. Az összeállítás megjelenésének idő­pontjában is egy német csoportot fogadnak a község lakói. A hatvan esztendővel ezelőtt Cikón bérmál- kozottak találkozóját tartják. Kö­zülük a második világháború utá­ni kitelepítéskor sokan kerültek Németországba, most hazaláto­gatnak. Augusztusban hagyo­mányőrző együttesek, ősszel né­met diákok lesznek a falu vendé­gei. Hogy a kapcsolatok bővülje­nek, és a cikóiak közül többen be­kapcsolódjanak a falusi turizmus­ba, az önkormányzat minden se­gítséget megad. Támogatja a ven­déglátással foglalkozó vállalkozá­sokat, mint például az első fecske­ként megjelenő Keresztes Vendég­házat. A környezetet úgy formálja, hogy az vonzóvá tegye turisták számára a helységet. Rövid és hosszú távú tervei egyaránt van- Aterr nak. Az önkormányzati épületek felújítása, közterek gondozása állandóar napirenden van. A felszíni vízelvezetés megoldását, a kisebbségi ház felújítását az széles sávú Internet kiépítését a közel jövő feladatai közé sorolja a polgármes tér. A jelenleg tervezés alatt álló kerékpár Táborok, túrák, külföldi utazások A Perczel Mór Általános Iskola nevelési programjában kiemel­ten szerepel a tanulók számára kirándulások szervezése. Mint Illés István igazgató mondja ez­zel céljuk, hogy diákjaikat nyi­tottá tegyék a természeti és kul­turális értékek megismerésére. Minden évben kirándulásokat, túrákat tesznek, táborokat szer­veznek. Az idén az alsó tagoza­tosok Pécs, a felsősök Székesfe­hérvár nevezetességeit keresték fel. Jártak a Szelidi tónál és sáto­roztak Szálkán. Rendszeresen látogatják a Pécsi Nemzeti Szín­ház előadásait, járják a környék német nemzetiségi hagyomá­nyokat őrző községeit. Utazása­ihoz azt a buszt használják, amelyet Dauphetalból kaptak ajándékba. A németországi kap­csolat tízéves. A testvér települé­sek iskoláinak tanulói és peda­gógusai rendszeresen látogatják egymást. A cikóiak már négy al­kalommal voltak vendégségben Daupthetálban, ők háromszor töltöttek néhány napot Cikón. Ez év szeptemberének elején új­ra fogadják őket. Az egy évtized alatt barátságok szövődtek csa­ládok és diákok között. Ennek köszönhetően előfordul, hogy a német fiatalok középiskolás­ként, vagy egyetemistaként újra visszalátogatnak a völgységi fa­luba. ■ Hazajáró, segítőkész cikói németek A partner kapcsolatok 10 éves fennállása alatt számos barát­ság szövődött a Gladenbach környéki települések és Daupthetal lakói, valamint a cikóiak között. Ma már a köz­ségből elszármazottak mellett a turistaként érkező vendég is gyakori. A németországi kapcsolatok ápo­lásáért sokat tesz mind a települé­si, mind a Német Kisebbségi Ön- kormányzat, amelynek elnöke Rónai Józsefné. Mint mondja, a második világháború után kitele­pített németek gyakran jártak ha­za. Látták a templom szomorú sorsát, érzékelték a történelmi emlékhelyek hiányát, s egy olyan bizottságot alakítottak Gladen­bach központtal, amely gyűjtést szervezett a templom felújítására. Ebből és a cikói lakosság adomá­nyaiból renoválták az egész épü­letet, felállították a hősök emlék­művét, helyreállították a Kálvári­át. A daupthetáli partner települé­si kapcsolat is az ő javaslatukra alakult, s ez is sokat hozott Cikó számára. Az ajándékba kapott mikro­busz, valamint az 50 személyes busz jó szolgálatot tesz az iskolá­nak, az önkormányzatnak, a sportegyesületnek. A cikóiak is gyakran megfordulnak Németor­szágban, s ilyenkor utazásuk költségeit vendéglátóik állják. Legutóbb június 16-án érkezett egy német csoport a faluba: a tele­Székely-Német Hagyományőrző Egyesület Bogos Jeromosné a Cikói Szé­kely-Német Hagyományőrző Egyesület elnöke. Mint mondta, a szervezetet 1997- ben jegyezték be a Cégbíróságon. Annak idején a német dalkör működött, a szé­kely kórus 1999-ben alakult, s 2000-ben csatlakozott a németek­hez. Ezután változtat­ták meg az egyesület nevét. Kezdetektől fog­va szépen együtt dol­goznak székelyek és németek. A falu minden megmozdulá­sát közösen segítik. Ha kell szer­veznek, ha kell énekelnek, ha kell vendéget fogadnak. Büszkék egymás eredményeire. A néme­tek arany és a székelyek ezüst minősítésére. Mindkét csoport rendszeres fellépője a környező községek ünnepségeinek, feszti­váloknak. Közösen mutatkoztak be németországi partner telepü­lésükön is. A vendég csoportokat együtt fo­gadják. Közös rendez­vényeikkel hagyomá­nyokat teremtettek a te­lepülésen. Ők szervezik kétévente többek kö­zött a szüretet. Külön- külön is sok helyen fel­lépnek. A német kórus legutóbb a hajósi egy­házzenei fesztiválon aratott sí­kért, a székely dalosok az al-du- nai találkozóról tértek haza nagy élménnyel. Keresztesék barátságos vendégháza Keresztesék vendégháza a pihenést, kirándulást, hagyo­mányőrző programokat szeretőket és az ételkülönlegességek kedvelőit várja. állapotában helyreállították, majd bekapcsolódtak a falusi turiz­musba. Ma már négy két ágyas szoba (pótágyazhatók), új vizes­blokkok, jól felszerelt tágas kony­ha várja a kisebb-nagyobb csalá­dokat, baráti társaságokat. Az itt feltálalt székely és né­met ételspecialitások különlegességnek szá­mítanak. A székelyek céklarépa-, csalán- és lu­cernalevese, vajas-túrós puliszkája, a németek tamp-nudlija kívánságra az asztalra kerül. A ház fáradhatatlan asszonyá­nak, Keresztes Antal- nénak arra is van gond- Keresztes Antalné vendégeket fogad ja, hogy a vendégeknek ötleteket adjon a tartalmas időtöl­téshez. Ha kérik, sokszor ő maga viszi, kíséri el őket a közeli tele­pülésekre, hogy minél többet lát­hassanak a környék szépségéből, ismerkedhessenek a nevezetessé­gekkel. A kirándulásokon megfá­radtak a ház mögött nyújtózó ud­varon jó hangulatú szalonnasüté­sek, borozgatások részesei lehet­nek. A vendégház mindenki előtt nyitva áll. Az önkormányzat, a fa­lu civil közösségei is számíthat­nak gazdáira. Ennek egyik szép példája volt a május elején meg­tartott kétnapos ünnepségsoro­zat, amelynek keretében kézmű­ves foglalkozásokat, ételbemuta­tót tartottak, polgármestereket fo­gadtak, s ebben falubeliek soka­sága volt segítségükre. A vendég­ház elérhetősége: Cikó, Kossuth u. 18. Tel.: 06-74/455-949, 06- 70/257-9795,06-70/533-9731. ■ Látnivalók, hagyományok Cikó történetéből Az Ótemplom és a Berekalja között fekvő domboldalon volt Széplak, amely a török hódoltság idején elpusztult. Cikót a német anyanyelvűek alapították a XVIIL század elején. 1945. után jelentős la­kosságcsere történt. A néme­tek nagy részét kiutasították, jelentős számban bukovinai székelyek telepedtek le. Az Ótemplom Bonyhád felől Cikóra érkez­ve, a vasúton átérve jobbra áll a középkori Széplak város hajdan kéttornyú templomá­nak maradványa. Az omlado­zó, XIII. századi román stílu­sú Ótemplom szentély része maradt állva. Ez a Vörösmar­ty által is megénekelt „szép­laki bús rom”. Évszázadok óta a környék németségének búcsújáró helye. Illyés Gyula Kora tavasz című regényében is búcsújáró helyként szere­pel. A sántaságból és tüdő­bajból meggyógyultak hoz­ták ide eldobott mankóikat, fogadalmi tábláikat, a világ­háborúk alatt a fronton lévők asszonyai, menyasszonyai fogadalmi tárgyaikat. Nagy­boldogasszony napján, au­gusztus 15-én és Kisboldog- asszony napján, szeptember 8-án tartanak itt búcsút. A völgységi táj szakrális köz­pontjaként tartják számon. A római katolikus templom Perczel József kegyurasága alatt épült 1767-től 1784-ig. A barokk stílusú épület műem­lék jellegű. A templomudva­ron emlékoszlop áll, amelyen a magyar címer alatt a felirat: „A két világháború, a kiutasí­tás és a kényszermunka cikói áldozatai emlékére.” A közel­ben lévő feszületet a halottak előtti főhajtásként emelték a hajdani cikóiak 1992-ben. A RÓKUS KÁPOLNÁT. 1746-ban épült, az 1946-ban kitelepített németek restau- ráltatták a kálváriával együtt. SZENT VENDEL ÉS SZENT BÁLINT fogja közre a feszületet, amely a község bejáratánál fogadja az érke­zőt. út, amely a Cikón áthaladva összekötte­tést teremt Mórágy, Bátaszék és Bonyhád felé, már a távolabbi jövőben megvalósu­ló, a turizmust előmozdító beruházásnak ígérkezik. Dr. Ferencz Márton a falu lakó­inak közérzetét javító lépéseket legalább- olyan fontosnak tartja, mint a magas szín- 1 vonalú vendéglátás feltételeinek megte­- remtését. Mint mondja, rendezési tervük c szerint új, közművesített telkeket alakíta­- nak ki, hogy minél több fiatalt csábítsa­) nak Cikóra. ________________________■ Egy he tes itt tartózkodásuk alatt programok sokaságát szervezték. számukra a házigazdák. Elláto­gattak Ófaluba és Mőcsénybe, részt vesznek a Völgységi Könyv- fesztiválon Balogh Róbert Schvab . legendárium című könyvének be­mutatóján. Június 20-án 10 óra 30 perckor két nyelvű, püspöki mise tezdődik a cikói templomban, ízt közös ebéd, beszélgetés és rzsonna, 17 órától kulturális be- nutató követi a művelődési ház­ban. Június 21-én dunai hajókirán- iulásra mennek. Befejezésül be- árják a falu határát és a Keresztes 7endégházban pihennek meg. i pülésről elszármazottak, akik 1 hatvan esztendővel ezelőtt bér- r málkoztak a cikói templomban, p A Keresztes család sosem volt vendégek híján. A szülők és gye­rekek körül mindig akadt rokon, jó barát. Hogy legyen hol fogadni őket, a ház végében álló, romos, lakatlan házat rendbe tették, a Duna menti sváb, épületet eredeti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents