Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-17 / 140. szám

(Illfill 2004' JÚNIUS 17 > CSÜTÖRTÖK DÉL-DUNÁNTÚL: A DERŰS ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ _________A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI_________ 7. OLDAL Nyugat-Szerbiától Dél-Franciaországig Pörös Béla és Pálmai Zsolt a régió nemzetközi kapcsolatairól Nemcsak az ország, hanem a Dél-dunántúli Régió is rendelkezik hivatalos nemzetközi kapcsolatokkal. Ezek hozzásegíthetik a térsé­get a további fejlődéshez. A partneri szálak Szerbiától Ausztrián át Franciaországig ve­zetnek: a nemzetközi kapcsolatok intézése sok pénzt igényel, ebben a vonatkozásban - hangzik Pörös Béla és Pálmai Zsolt vélemé­nye - még előrelépést kell tennie térségünk­nek. A nemzetközi kapcsolatok hosszú távon a régió fejlődéséhez, ezzel együtt a térség nemzeti összter­mékének emelkedéséhez járulnak hozzá - mutat rá Pörös Béla, a Dél-Dunántúli Regionális Külkap­csolati Bizottság elnöke. Az együttműködések olyan progra­mokban nyilvánulhatnak meg, melyek fejlesztik a gazdaságot. S nem utolsósorban felhívják a fi­gyelmet a közös stratégiai gondolkodás szüksé­gességére: ezt példázza egyebek mellett az M9-es út, melynek megépítése más térségeket is érint. Ugyanez vonatkozik az M6-osra is, éppen ezért fontos a kapcsolat más régiókkal. Nemcsak a hor­vát és a bosnyák, hanem a lengyel, cseh és szlo­vák területekről is szó van ebben az esetben, mindazokról, akiket érint ez az észak-déli útvo­nal. A várható előnyöket tekintve hasonlóképpen fogalmazott Pálmai Zsolt, a Dél-Dunántúli Regio­nális Fejlesztési Ügynökség Kht. külkapcsolati csoportvezetője. A nemzetközi együttműködés rengeteg szállal köti össze az ipar, a kereskede­lem, a turizmus megannyi szereplőjét, ezáltal is elősegítve a régió beágyazódását az európai gaz­dasági térbe. Ennek megvalósítását, erősítését szolgálja a régió nemzetközi kapcsolati stratégiá­ja, mely időben a 2004-től 2010-ig tartó etápot öleli fel. Az úgynevezett belső cél a térségen be­lüli együttműködést, a külső cél pedig a már meglévő kapcsolatok szorosabbra fűzését, újak kialakítását szolgálja. Az ágazati célok közé a gazdaságfejlesztés, a régiós együttműködés erő­sítése, a civil kapcsolatok kiépítése, a környezet­és természetvédelem, végül a közlekedési háló­zatok fejlesztése tartozik. Magától értetődően minden esetben fontos szempontot jelentett az EU-s támogatások elérhetősége. A stratégiának van földrajzi célterülete is, teszi hozzá az előbbiekhez Pörös Bé­la. A kiindulási alap a dél-dunán­túli régió földrajzi elhelyezkedé­se. Ezért kap joggal prioritást a horvát, bosnyák és nyugat-szer­biai partnerekkel való együttmű­ködés, még akkor is, ha esetük­ben egyelőre nem EU-s tagálla­mokról van szó. Nyugat felé, egészen pontosan Ausztria felé tekintve Burgenland, Stájerország és Bécs jut fontos szerephez. Zárójelben megje­gyezve: az osztrák főváros ületékeseivel ép­pen most zajlanak tárgyalások a vasúti kap­csolatok fejlesztéséről: a Pécs-Bécs InterCity járat már sínen van a decemberi elindítással, hasonló előrelépés a cél a Pécs-Graz, majd ezáltal az észak-olaszországi összeköttetés megvalósításával. Németország felé tovább­haladva Bajorországba és Baden-Württembergbe jutunk, a két tartomány kulturálisan is kötődik régiónkhoz, a baranyai és tolnai sváb kisebbség miatt. A Dél-Dunántúlt emellett immár stratégiai fontosságú szálak kötik össze Észak-Olaszor- szággal, Veneto és Friuli Venezia- Giulia tartomá­nyokkal, valamint Franciaország Rhőne-Alpes ré­giójával. S mind erőteljesebben ölt alakot az a kérdés, mely szerint miképp lesz képes a Dél-Du- nántúl önálló módon megjelenni az Európai Par­lamentben. Ehhez az önálló megjelenéshez kellő anyagi háttérre lenne szükséghez azonban még nem iga­zán áll rendelkezésre. Éppen a Dél-dunántúli Ré­gió kezdeményezte azt, hogy a területfejlesztési törvénynek legyen része a régiók önálló nemzet­közi kapcsolatépítési joga. Am ehhez a joghoz még nem érkezik automatikusan pénz. A közös kalap így óhatatlanul a megyék, a megyei jogú városok és a kistérségek elé is kerül. Ezt erősíti meg Pálmai Zsolt is: a külügyminisztériumban, illetve a miniszterelnöki hivatalban (MeH) folyta­tott lobbitevékenység nem hozott áttörést anyagi téren. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a MeH-től kapott támogatásból egyfajta „öncsonkítással” a korábbihoz képest valamivel több jusson régiós nemzetközi tevékenységre. A jelenlegi keret, ami erre az esztendőre érvényes, 5 millió 600 ezer fo­rint. Nem sok, de azért még mindig jobb a hely­zet, mint tavaly, amikor mindössze 3 millió. 600 ezer forint jutott a Dél-dunántúli Régióban ugyanerre a célra. / T'v k mm Baden-Württemberg (D) 'első-Ausztia (A) >DR (H) „JVeiiezia- 'Giulia (T em- to (I) Rhone-Alpes (F) Lombardia (T)-Romagna (T) l' 1 ' i A Dél-<!unáirttili Régió I, Határmenti horvát megyék II. AI}»ok-Á<lria térség I. Egyéb területek ajdaíág (SCG) uzla Kanton (BÍH) \ A OéMunáritúíí Régió . . _» .....^ v kü lügyi stratégiájában l C priorizáit területek ^ Tientíno- '‘»fCarintia(A) r Érkeznek az uniós pályázatok Közel másfélszáz milliárdos fejlesztés valósulhat meg Folyamatosan érkeznek a pá­lyázatok a régióban a Regio­nális Operatív Program (ROP) pályázati kiírásaira. Míg azonban egyes területeken már most hatalmasak az igé­nyek, addig vannak olyan ki­írások, amelyek iránt még ki­sebb az érdeklődés. A Regionális Operatív Program pályázati kiírásaiban az Európai Unió támogatása a hazai társfi­nanszírozással együtt 121 milli­árd forintot jelent. Ehhez társul még 20 milliárd forint vállalkozói tőke is, vagyis a ROP segítségével hozzávetőleg 141 milliárd forint­nyi fejlesztés valósulhat meg a ré­giókban az elkövetkező években. A keret 75 százalékát a négy leg­elmaradottabb régió, az észak-al­földi, az észak-magyarországi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli kap­hatja majd. Csordás Zoltán, a ROP megva­lósításában régiónkban közremű­ködő Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség pályázati igazgatóhelyettese lapunknak el­mondta, hogy ez idáig a régióban összesen 57 pályázatot nyújtottak be. Hasonlóan az országos ered­ményekhez, régiónkban is az óvodai és az alapfokú oktatási in­tézmények infrastrukturális fej­lesztése iránt mutatkozott az egyik legnagyobb érdeklődés, de a hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javí­tására, valamint a helyi foglalkoz­tatási kezdeményezések támoga­tására kiírt pályázati kiírás is népszerű. Előbbi területre 15, utóbbiakra 8, illetve 9 pályázat érkezett. Turisztikai fogadóképesség ja­vítására, melynek a beadási ha­tárideje 2004. június 15-én járt le, 19 pályázatot nyújtottak be. (A többi területre a pályázatok be­adása 2006. végéig folyamatosan, illetve a pályázati keretösszegek teljes felhasználásáig tarthat.) Kevesebb számú pályázat ér­kezett a ROP 1.1-Turisztikai vonz­erők fejlesztése (2 db), és a ROP2.2-Városi területek rehabüi- tációjára (4 db) intézkedésekre. Arra a kérdésre, hogy mi lehet ennek az oka, a fejlesztési igazga­tóhelyettes elmondta, hogy erre a két intézkedésre összetett, komp­lex projekteket vár a pályázat ki­írója, ezért ezeknek a pályázatok­nak a kidolgozásához hosszú egyeztetésekre, sokféle engedély­re, így lényegesen több időre van szükség. Megjegyezte, hogy min­denképp érdemes pályázni ezek­re a területekre is, és az, hogy ed­dig nem jött be sok pályázat, nem jelenti azt, hogy a későbbiekben sem fog. Ezeknek a pályázatok­nak a támogatási igénye egyéb­ként is lényegesen magasabb, a több százmillió, illetve akár az egymilliárd forintot is eléri, ezért alapvetően kevesebb számú pá­lyázat támogatása várható a ren­delkezésre álló forrásokból. Zárásként Csordás Zoltán meg­említette, hogy a Regionális Fej­lesztési Ügynökség munkatársai a kaposvári irodában (Szántó u. 5.), a 82/510-418-as telefonszá­mon, illetve a ropinfo@ddrft.hu e-mail címen szívesen segítenek az érdeklődőknek. DEÁK GÁBOR Vállalkozásvizsgálatok Gátat jelent a külpiaci ismeretek hiánya A spanyol Murcia Régió-beli Instituto de Fomento Ügynökség felkérésének eleget téve a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesz­tési Ügynökség partnerként vesz részt egy Európai Unió által támogatott nemzetközi projektben, amelyben a kis- és közép- vállalkozások helyzetét és fejlesztési lehetőségeit vizsgálják az egységes európai piacon. A spanyol vezető partner tíz ke- let-közép-európai ország regioná­lis fejlesztési ügynökségeit (RFÜ- it) vonta be partnerként a projekt­be. A regionális szintet képviselő RFÜ-k mellett szerepet kaptak az adott államnak a kis- és középvál­lalkozások támogatásban érintett minisztériumai is, így magyar ol­dalról a gazdasági és közlekedési minisztérium. A kandidáló orszá­gok mindegyikéből egy, maxi­mum két RFÜ vesz részt a pro­jektben, hazánkból a Nyugat- Dunántúli és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynök­ség. A több részből álló projekt során készült egy nemzetközi kérdőíves felmérés, amely az Európai Unióhoz május elsején csatlakozott országok kis- és kö­zépvállalkozásait vizsgálja. A tíz ország vállalkozói számos kér­désre kellett, hogy választ adja­nak. Több oldalról elemezték a gazdasági kapcsolataikat, prob­lémáik forrását, a cégek gyenge­ségeit. Kiderült például, hogy a csatlakozó országok kis- és kö­zépvállalkozásai az exportképes­ségük javításában a külpiaci is­mereteik hiányát tartják az egyik legnagyobb gátnak (Szlovákia ki­vételével - ott a gyenge nyelvis­meretüket jelölték meg a legtöb­ben). A kapott eredményeket a minisztériumok, a regionális fej­lesztési ügynökségek és egyéb szervezetek a terület fejlesztésé­ben a későbbiekben jól felhasz­nálhatják. A felmérés angol nyel­vű kivonata a Dél-Dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügynökség honlapjáról ( www.ddrft.hu ) le­tölthető. A nyáron záruló projekt máso­dik eleme az a nemzetközi fórum volt, amelyet nemrég rendeztek Murciában, s melyen részt vett a projektben érintett összes partner szervezet is. A projekt addigi eredményeinek bemutatása és a jövőbeni teendők megvitatása mellett a régió bemutatására is le­hetőség nyílt. Az eseményen a Dél-dunántúli és a Nyugat-du­nántúli Régió közös standdal volt jelen a gazdasági és közlekedési minisztériummal. Támogatás a foglalkoztatás növelésére A Regionális Operatív Program (ROP) 3.2.2. „Nonprofit foglal­koztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban” címmel megjelent pályázata civil szervezetek számára nyújt támogatást a hátrányos helyzetű munkavállalói rétegek - első­sorban tartósan munkanélküliek, nők, romák, csökkent mun­kaképességűek, stb. - munkaerő-piaci integrációját elősegítő, a helyi foglalkoztatást ösztönző projektek megvalósítására. A pályázók 5 és 150 millió forint közötti vissza nem térítendő tá­mogatást nyerhetnek, s a támogatás aránya a 100 százalékot is elérheti. REGIONÁLIS FF.)LESZTÉS OPERATÍV PROGRAM Az elmúlt évek pályázati lehető­ségei számottevően bővülnek mind céljaik, mind pedig konst­rukcióik terén. Az előcsatlakozási alapok pályázatai (PHARE, ISPA, SAPARD) ez évben lezárulnak, helyükbe a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaiból finan­szírozott pályázatok lépnek. Az EU-ba való belépésünk révén újabb és újabb lehetőségek nyíl­nak meg a foglalkoztatás és mun­kahelyteremtés területén is. A csatlakozást megalapozó közép­távú gazdaságpolitikai program­ban a foglalkoztatás és szociálpo­litika legnagyobb kihívásai a fog­lalkoztatás stabilitásának megőr­zése és erősítése, a foglalkoztatási és aktivitási színvonal növelése, a szegénység és a társadalmi kire­kesztés csökkentése, valamint a humán erőforrás fejlesztése. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásainak igénybevéte­léhez készített Nemzeti Fejleszté­si Tervben, valamint annak opera­tív programjaiban is a foglalkozta­tás bővítése, mint általános és alapvető cél jelenik meg. Tudjuk azonban, hogy ehhez az is szük­séges, hogy legyenek olyan esz­közök, programok, ame­lyek megkönnyítik a dolgo­zók földrajzi és szakmai mobilitását, és az ipari vál­tozásokhoz és a területi rendszer fejlődéséhez való alkalmazkodását. A fent említett pályázati felhívás is erre irányul az új munkahely-teremté­si lehetőségek támogatásával a helyi szinteken, elsősorban a szo­ciális gazdaságban és olyan új te­vékenységekben, amelyek a piac által még ki nem elégített szük­ségletekhez kapcsolódnak és szolgáltatásaik révén hozzájárul­nak a helyi közösségek életminő­ségének javításához, valamint elősegítik a helyi fejlődést. Hiszen hangsúlyozni kell, hogy tartós és jelentős változás csak akkor érhe­tő el, ha előtérbe kerül a regioná­lis és helyi szinteken működő szervezetek speciális szerepe és felelőssége a fejlesztésekben. Je­len pályázat keretében előrelátha­tólag 727 millió forint áll régiónk pályázói rendelkezésére, amiből egy-egy projekt esetében elnyer­hető minimális és maximális tá­mogatási összeg 5 és 150 millió forint. A vissza nem térítendő tá­mogatás többek között az alábbi tevékenységek támogatására ad lehetőséget: oktatás, szak- és be­tanító képzés, ismeretfelújítás, munkanélküliek foglalkoztatása, amelyet egyéb támogató tevé­kenységek egészíthetnek ki (pl. szociális és mentális problémák egyéni kezelése), tanácsadási te­vékenység és a projektben részt­vevők foglalkoztathatóságának ja­vítását célzó egyéb szolgáltatá­sok, olyan kiegészítő szolgáltatá­sok biztosítása - az eltartott csa­ládtagok számára is -, amelyek a foglalkoztatottak munkában való bent- maradását segítik, a foglalkoztatási pro­jekt számára szüksé­ges infrastrukturális háttér megteremté­se, eszközök, berendezések be­szerzése. A pályázat alapvetően a szociá­lis szolgáltatások területeit céloz­za meg, de a tevékenységek meg­valósulhatnak kulturális, környe­zetvédelmi, valamint termékelőál­lítás területein is. A pályázati kiírásra önkor­mányzatok, önkormányzati társu­lások nonprofit szervezetek, egy­házak, továbbá társadalmi szerve­zetek és azok szövetségei nyújt­hatnak be pályázatot. A támoga­tás maximális aránya 100 száza­lék. A kidolgozott pályázatok be­adása a felhívás megjelenésének időpontjától folyamatos és 2006. végéig vagy a pályázati keretösz- szeg teljes felhasználásáig tart. Az anyagokat a Dél-Dunántúli Regio­nális Fejlesztési Ügynökségekhez kell benyújtani, nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. A tartalmi értékelés, majd a javas­lattétel a pályázatok rangsorolásá­ra, illetve elfogadására az ügynök­ségnél, tehát a régióban történik. A nyertesekről a végső döntést a ROP Irányító Hatósága hozza meg, s a támogatási szerződést is ő köti a pályázókkal. A pályázati csomagok letölthe­tők az ügynökség honlapjáról ( www.ddrft.hu ), illetve az irodái­ban (7400 Kaposvár, Szántó u. 5.; 7621 Pécs, Tímár u. 23.; 7100 Szekszárd, Szent István tér 11- 13.) CD-lemezen is átvehetők. Ér­deklődni telefonon a Dél-Dunán­túli Regionális Fejlesztési Ügy­nökség 82/510-418-as telefonszá­mán, írásban a 72/513-768 faxszá­mán és a ropinfo@ddrft.hu e- mail címén, valamint személye­sen a kaposvári irodájában lehet. VARGA IRÉN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents