Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-14 / 137. szám
ALMANACH 20 0 4 MUCSFA 7. OLDAL 2004. Június 14., hétfő Barátságos emberek, gondos gazdák A mucsfaiak barátságos emberek, lakóhelyük gondos gazdái, de saját kis hajlékukat egyelőre nem szívesen osztják meg mással, pedig a falu festői fekvése, környezete igazán alkalmassá tenné a falusi turizmusra. Mucsfát talán még nem találták meg, nem fedezték fel, pedig igazán szép környezetben fekszik - véli Sinn János, a település polgármestere. A falu lakói azonban ragaszkodnak hozzá, hiszen egy-két kivételtől eltekintve nincs eladó ház a községben. Nem jellemző, hogy a mucsfaiak lakóhelyet cserélnének, a lélekszám évek óta se nem nő, se nem csökken. Sok az idős ember, a gyermekek száma 0-tól 14 éves korig 73 fő. A legnagyobb gondot évek óta a munkanélküliség jelenti. Először a termelő- szövetkezet és a környékbeli bányák megszűnése, majd a bonyhádi cipőipari cégek felszámolása teremtett nehéz helyzetet. Sokan tartanak igényt rendszeres szociális segélyre, kiegészítő családi pótlékra. Nem csoda, hogy így a mucsfaiak még nem készültek fel a falusi turizmusra, az idegenforgalomra. Barátságosak, környezetüknek gondos gazdái ugyan, de saját kis hajlékukat egyelőre nem szívesen osztják meg mással. Pedig a település infrastruktúrája lehetővé tenné szálláshelyek kialakítását. Egyedül a szennyvízcsatorna-hálózat hiányzik, ám ennek kiépítésére csak akkor gondolhatnak, jegyezte meg a polgár- mester, ha valami módon jelentős állami segítséghez jutnak. A képviselő-testület bízik a többcélú társulások jövőjében. Remélik, ha a völgységi szövetség létrejön, plusz támogatáshoz jutnak, amely majd fejlődésüket szolgálja. Mint Sinn János mondta, a társulási formától nem tartanak, hiszen kötelezettségeik nagy részét - az egészségügyi ellátás, a gyermekvédelmi és családsegítő feladatok, az alapfokú oktatás, az építészeti hatósági feladatkör - eddig is ily módon teljesítették. A körjegyzőség jól működik, az igazgatási feladatokat maradéktalanul el tudják látni. A falu minden nehézség ellenére folyamatosan csinosodik. A porták legtöbbje gondozott, a házak nagy része karban tartott. A közelmúltban - eredményes pályázatoknak Mucsfa látképe köszönhetően - rendbe tették az időjárás viszontagságaitól megrongálódott járdaszakaszokat, leaszfaltozták a Szabadság utcát, computereket bocsátottak a lakosság rendelkezésére. Szabadidejükben mind a gyerekek, mind a felnőttek naponta találnak elfoglaltságot. Hetente kétszer nyitva tart a könyvtár, a számítógépes terem, működik az asz- szonykórus és rendszeresen tartja foglalkozásait a gyermek klub. Évente ismétlődő rendezvényeken - gyermek farsangi bál, majális, anyák napja, vöröskeresztes bál, idősek napja, augusztus 20., falukarácsony - együtt szórakozik és ünnepel a falu apraja-nagyja. A programok egy részét a település zarándokhelyének számító, erdőkkel körülvett domboldalon tartják, ahonnan igazán rá lehet csodálkozni Mucsfa és környékének természeti szépségeire. _______________________■ Ki ránduló, világjáró óvodások A jó bor titka a tisztaság Az oktatás-nevelés mellett kirándulások, szülőkkel, testvérekkel, barátokkal együtt tartott rendezvények is szerepelnek az óvoda programjában. Néhány hete Budapesten jártak, jelenleg tóparti piknikre és évzáróra készülnek. A napközi otthonos óvodában a kisgyermekek - különösen a nyári időszakban - sok időt töltenek a szabadban. A szép, füvesített, virágokkal teleültetett udvaron a fenntartó önkormányzattól néhány hónapja kapott babaház az egyik legnépszerűbb játék. Mint Hufnägel Imréné, az intézmény vezetője mondja, az udvari játékok számának bővítését tervezik. Ennek érdekében pályázatot nyújtottak be a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítványhoz, s ha az eredményesnek bizonyul, egy több funkciós mászókával lepik meg a gyerekeket. Az óvoda programjai között gyakran szerepelnek kirándulások, túrák. Legutóbb a szülők, a gyerekek és az intézmény dolgozói Budapesten jártak: sétahajóztak a Dunán, a hajón gyermekszínházi műsoron szórakoztak és kézműves foglalkozáson vettek részt, majd löki, kedve szerint ellátogatott az Állatkertbe vagy a Vidámparkba, s végül a Budapesti Nagycirkusz előadását nézték meg. A vezető óvónő fontosnak tartja, hogy a kicsi gyerekek minél többször kimozduljanak a kicsi településről, legyen alkalmuk ismerkedni a világ sokfajta csodájával. Következő kiruccanásuk terve is készen áll. Az aparhanti halastóhoz kirándulnak, ahol megfigyelik a tópart természetes élővilágát, s a jó hangulatú eszem-iszomot sem hagyják el. Az óvodában jelenleg tizenhét kisgyermekről gondoskodnak. Most éppen a közelgő tanévzáróra készülnek, amelyen szüleiknek csokorba szedve bemutatják az év folyamán tanultakat, az erre az alkalomra rendezett mesejátékot. A gyerekek közül egy készül iskolába. Tőle társai az évzáró ünnepélyen köszönnek el. Zsók Pius, aki 1945 óta él a településen, úgy emlékszik, hogy gyermekkorában sokkal több szőlő volt a mucsfai dombokon. Kár, hogy megritkultak, mondja, mert véleménye szerint ez a környék kedvez a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. Van itt olyan dűlő, amely az ország legjobb borát adná - mondja Zsók Pius, a Ceglédi Ungváry László Borrend tiszteletbeli tagja, akit évtizedek óta hobbiborászként tartanak számon a faluban. „Kedvtelése” aztán az egész családra ráragadt. A család szinte valamennyi tagja kertészmérnök, borral foglalkoznak. Zsók Pius házához közel lévő szőlőjében nagyítóval sem lehet gyomot találni. A feleségével ketten gondozzák, naponta lesik a növények fejlődését. Egyik pásztában az oportó, a kékfrankos, a zweigelt, a cabernet ígér gazdag termést, a másikban a chardon- nay és a rizlingszilváni. Ő maga nem borissza ember. Mindig csak annyit fogyaszt sok helyütt elismert borából, hogy a vendéget, akit szívesen kínál, meg ne sértse. Azt tartja, a jó bor legnagyobb titka a tisztaság, s ezt a vélekedését gondosan rendben tartott pincéjével bizonyítja. A pékből lett gazdálkodó Régely János szarvasmarhatartással foglalkozik, de ha kell, traktorra ül, földet művel, mikor mit kíván a gazdaság. Fiatalemberként megtalálta a számítását Mucsfán, s nincs is szándékában máshová költözni. Eredendően péknek tanult, aztán szülei példáját követve a mezőgazdaságnál kötött ki. A lengyeli mezőgazdasági iskolában leérettségizett, majd aranykalászos gazda oklevelet szerzett, s végül pályázatírásra adta a fejét. A családi vállalkozás kétszáz férőhelyes tanyája köré szeretne farmot építeni, a magyar tarka állományát fejleszteni. Bizakodóan tekint az uniós lehetőségek elé. ______■ Vi lma néni, a szövés nagymestere Sok gyermek ismerhette meg a szövés szépségét Dunkel Lehelnétől, aki most is azon fáradozik, hogy átadja a fiatal nemzedéknek mindazt, amit ő megőrzött. Dunkel Lehelné még egy éve sincs, hogy_ Lengyelről a faluba költözött. Ám a község ennek előtte sem volt számára ismeretlen. A szövő tudományáról ismert, Tolna Megye Kiváló Népművésze, Gránátalma-díjas, Szekszárdért plakettel kitüntetett Vilma néni évekkel ézelőtt szakkört vezetett a településen. Idős korára Mucsfán élő fiához költözött. Hozta magával kincseit: több nemzetközi zsűri elismerő leveleit, kiállításain készült fotóit, Mexikót, Caracast, Bulgáriát, Németországot, Svédországot, Ukrajnát, Hollandiát, Kanadát megjárt szőtteseit: a bakacsin technikával készült párnáit, fali szőnyegeit, csíkritmusos vásznait, székely festékeseit. Előveszi, megsimogatja őket, s arról mesél, hogy debreceni kislányként hogyan esett szerelembe a szövőszékkel. Aztán felvillantja erdélyi gyűjtőútjait. Legnagyobb lelkesedéssel azonban arról beszél, hogy hogyan tanította és tanítja a gyerekeket a szövés művészetére.- Amikor a kicsi lányok a szövőszék mellé ülnek, csodálni tudom őket. Mint egy hárfán, úgy játszanak az ujjaikkal. Mikor megpihennek, akkor mondom el nekik, amit tudni kell: a ritmusok, a színek, a formák harmóniájának fontosságát. Dunkel Lehelné a közeli Závodon most is tanít. Azt mondja, ha egészsége engedi, a mucsfai gyerekeket is szívesen elkalauzolja a szőttesek készítésének gyönyörű világába. ___________■ ir nmsmm Mucsfára Bonyhádról Lengyel felé tartva jut el az utazó. A völgyben meghúzódó falu már a rómaiak korában lakott volt. Az oklevelekben a XIV. században jelenik meg a község neve. A középkorban a Szák nemzetség birtokaként tartották nyilván. A török hódoltság alatt lakatlanná vált, majd az 1700-as évek elején Odenwald vidékéről németek érkeztek a településre. A lakosság összetétele a második világháború után megváltozott. A kitelepített németek helyére 78 bukovinai, andrás- falvi család telepedett le. Később Felvidékről érkezett családok is otthonra találtak Mucsfán. Az evangélikus templom késő barokk stílusban épült 1786-ban. A műemlék jellegű épület szószékoltára ritka szépségű. A háborús emlékművet az első világháborúban elesett katonák emlékére állították a község főterén. A névsort 1989-ben a második világháború áldozatainak névsorával kiegészítették. Az asszonykórus közel egy évtizede alakult. Vezetője Szabó Józsefné. Az éneklés, a találkozások, a beszélgetések során összekovácsolódott csoport Mucsfa minden rendezvényének közreműködője. Fellépéseik előtt a szokásosnál gyakrabban tartják próbáikat. A dalokat idősebb tagjaiktól hallás után tanulják, de a mai közkedvelt énekeket is szívesen műsorra tűzik. A falu könyvtárában közel ötezer kötet között válogathatnak a könyvbarátok. Kemény J á n o s n é könyvtáros hetente két alkalommal - kedden és pénteken 18-tól 20 óráig - várja az olvasókat. Mint mondja, üyenkor tíz-tizenketten, főként gyerekek fordulnak meg az intézményben. Hozzáteszi: mivel kicsi faluról van szó, ahol mindenki mindenkit ismer, a nyitvatartási idő nem kőbe vésett parancsolat, őt otthon is megkereshetik, bármikor elérhető és szívesen kinyitja a könyvtárat, ha valakinek információra, könyvre van szüksége. A könyvtár az asszonykórusnak is otthona. Itt tartják próbáikat, itt készülnek a fellépésekre, időközönként itt rendezik hangulatos összejöveteleiket Mucsfa dalos asszonyai. i t
