Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-12 / 136. szám
2004. Június 12., szombat 7. OLDAL Csendes falu, kiaknázatlan lehetőségekkel A csendre, jó levegőre vágyóknak ideális hely lehet a kikapcsolódásra, pihenésre a Sió jobb partján fekvő falu. A település vezetői igyekeznek minden lehetőséget megragadni, hogy kellemesebbé tegyék az életet, biztosítsák a település működőképességét. A közeljövő legfontosabb terve, megépíteni a Sárszentlőrincet Símon- tornyával összekötő utat, ami megszüntetné Pálfa zsáktelepülés jellegét. Pálfa ősrégi település, olyan helyen fekszik, ahol mindig szerettek élni az emberek. Bizonyíték minderre, hogy már az őskori élet nyomait is felfedezték a környéken. A községet adottságai cseppet sem teszik irigylésre méltóvá, hiszen mindössze egy bekötőúton közelíthető meg Vajta irányából. Ám fekvése mégis figyelemre méltó, a Mezőföld és a Somogy-Tolnai-dombság határán fekszik. A faluba betérők előbb síkvidéken járnak, s ha elhagyják, délnyugat felé láthatóvá válik a dombság. - Itt mindig voltak folyók, erdők, halak, vadak, biztos volt a megélhetés - mondja Bérdi Imre polgármester, aki szerint festői a környék, kiválóan alkalmas a pihenésre, hiszen csend és nyugalom van. Az emberek itt, bár három felekezet is fellelhető, kisebbség is van, mindig békében éltek egymás mellett. A terület mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas, az átlagosnál jobb termelési eredményekkel kecsegtet. A falu nagyon jó levegőjű, egészséges, barátságos. Az önkormányzat mindent megtesz, hogy a falu működőképességét fenntartsa, az alapvető intézmények megfelelő állapotát biztosítsa, hogy azok hosszú ideig szolgálják céljukat. Az iskolákat végsőkig szeretnék megtartani, mert a falu éltető erejének tekintik. Fellendülést az hozhat, ha a zsáktelepülés jelleget sikerül megszüntetni. Többen megfordulnának erre, s látnák, milyen barátságos a vidék. A Sárszentlőrincet Simontornyával összekötő út engedélyezési tervei a múlt évben pályázati támogatással elkészültek. Két földút szakasz van, amit szeretnének szilárd burkolattal ellátni, Alsó- és Felsőrácegres között ezernyolcszáz méter, a Pálfa határában lévő Öreghegy és Simontornya között öt és fél kilométer. A megvalósítás kétséges, hiszen nincs pénz az önrészre, sikeres pályázat esetén még tíz százalékot sem tudna az önkormányzat saját költségvetéséből biztosítani. Előrelépést jelenthet, hogy a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. számos projektötlet között az első hetven közé sorolta az út terveit, s felajánlotta, hogy a pályázat kidolgozását átvállalja. Újabb remény, hogy folyik a dunántúli kerékpárút útvonalának kijelölése. Az út a Sió partján vonulna végig, így érintené a falut, ami újabb lehetőséget teremt arra, hogy minél többen megismerjék a települést. Egyebek közt ezt a célt is szolgálja a falu szülötte, Illyés Gyula emlékének ápolása. Az iskolamúzeumban, a kopjafáknál, az emlékrendezvényeken elég sok ember megfordul, s láthatja a falu értékeit. Ugyanígy a már hagyománnyá vált alkotótáborok résztvevői. Évente tucatnyi, sőt nem egyszer húsz-huszonöt képzőművész időzik, s alkot Pálfán, s hirdeti művein keresztül a falu szépségét. Az elmúlt évtizedek során több elképzelés volt a Sió szabályozására, hajózhatóvá tételére. Ezek elsorvadtak, s bár most ismét napirendre került, nagyon távoli álomnak látszik. A polgármester szerint ez jelentős előrelépés lenne a turizmus terén, az itt élőknek pedig bővítené a megélhetési lehetőségeit. A polgármester azt reméli, ha könnyebben megközelíthetővé válik, akár közúton, akár kerékpár- vagy vízi úton a falu, egyre többen felfedezik értékeit. Az iskolamúzeumot, ahol Illyés Gyula hagyatékát őrzik, főként diákok látogatják A református egyház megszervezését gróf Sinczen- dorff, Pálfa község földesura engedélyezte 1719-ben. A templom 1808-ban épült fel torony nélkül. Építése 9370 forint 23 fillérbe került. Az első keresztelés 1809. augusztus 27-én volt. 1811-ben a torony megépítésével véglegesen befejezték a templom építését. A község evangélikus lakossága az 1730-as években települt be Veszprém és Győr megyéből. Letelepedésük után több évtizeden keresztül nem szerveztek egyházat. A mai templom alapkövét 1871. május 6-án Szalai Pál tanító működése idején tették le, és november 10-én szentelték fel. Egész tanéven át segítik a gyerekeket Iskolai kirándulásokat, karácsonyváró programokat szerveznek, hátrányos helyzetű gyerekeket, kiváló teljesítményt nyújtó diákokat támogat a pálfai gyerekek támogatására létrehozott közalapítvány. A Pálfai Általános Iskola Gyermekeinek Oktatásáért, Neveléséért Köz- alapítványt 1986-ban hozta létre az akkori képviselő-testület. A mostani kuratórium, Berki Istvánná vezetésével 1999. óta áll a szervezet élén. A közalapítvány főként az ön- kormányzat által nyújtott támogatásból fedezi kiadásait, de az utóbbi időben már magánszemélyek adományai is segítik munkáját. A közalapítvány minden tanév elején pályázatot hirdet középés felsőoktatásban továbbtanulóknak. Közülük a jól tanuló, hátrányos helyzetű'fiatalok kapnak egyszeri tanévkezdési támogatást, lúinden évben megrendezik, egyre nagyobb sikerrel a karácsony- váró kézműves foglalkozást, ahol ünnepi díszeket készítenek. A közalapítvány támogatja az osztálykirándulásokat, a hatodik osztályosok balatoni nyaralását. A legnépszerűbb rendezvény a gyermeknap, ahol nem csak megvendégelik az apróságokat, hanem műsort is szerveznek számukra, nem egyszer neves fellépővel. A tanév végén megjutalmazzák Az év diákját és Az év sportolóját, illetve mindazokat a gyerekeket, akik az elmúlt tanév óta legtöbbet javítottak tanulmá- nyi eredményükön. _______ ■ Fa lunap, művészeti alkotótábor A község legjelentősebb ünnepévé vált az elmúlt évben az augusztus 20-i rendezvény. A jövőben évente egyszer falunapot, négyévente elszármazottak találkozóját rendeznek ezen a napon. Évszázados hagyománya van a búcsúnak, melyhez már több alkalommal kapcsolódott az elszármazottak találkozója és a falunap. Ezt a régi időkben Péter, Pál napján, újabban június utolsó vasárnapján tartják. Az elmúlt esztendőben ünnepelték először községi szinten augusztus 20-át. A testület úgy döntött, ez lesz a jövőben a falunap időpontja, s négyévente ezen a napon tartják meg a településről elszármazottak találkozóját. Idén ötödször rendeznek régi zenei tábort, hatodik alkalommal pedig képzőművészeti alkotótábort a településhez kötődő festők részvételével. Az alkotótáborban készült művekből kiállítást rendeznek. Ennek megnyitója szintén augusztus 20-án, a falunapon lesz. Az alkotótábor résztvevői az önkormányzatnak ajándékozzák itt készült képeiket Illyés hagyatékának őrzői A Pálfához tartozó Felsőrác- egresen született 1902-ben A puszták népének írója, Illyés Gyula. Szülőháza helyén kopjafa áll, első iskoláját 1987- ben múzeummá alakították, születésének századik évfordulójára szobrot állítottak emlékére a községháza előtt. Az író hagyatékának, szellemiségének őrzője az Illyés Gyula Emlékbizottság. Tizenöt éve alakult meg az Illyés Gyula Emlékbizottság, hogy a településen született író hagyatékát ápolja, a fellelhető emlékeket, hagyományokat őrizze. Az író születésnapja tiszteletére minden évben szavalóversenyt hirdetnek, erre a megye iskoláiból, és a környék Illyés nevét viselő közép- és általános iskoláiból érkeznek diákok. Ezek a rendezvények népszerűek, a kortárs írók közül sokan részt vettek már a zsűri munkájában, köztük Jókai Anna, Ágh István, Döbrentei Kornél és a Pálfához szintén kötődő Lázár Ervin. A bizottság hat éve hirdetett a szavalóversennyel párhuzamosan rajzpályázatot. Azóta már ez is hagyománnyá vált, minden évben rendeznek rajzversenyt. Illyés Gyula születésének kerek évfordulóihoz kötődően nagyszabású műsort adnak. Születése századik évfordulóján, 2002- ben avatták fel szobrát a községháza előtt. A szoborportrét Bajnok Béla pi- lisvörösvári szobrászművész készítette a pálfai Illyés Gyula Emlékbizottság és a község ön- kormányzata megbízásából. Illyés fel- sőrácegresi szülőházát lebontották, helyén kopjafa áll özvegye és lánya jóvoltából. Egykori iskolájából múzeum lett, mely 1987-ben nyitotta meg kapuit. Az épületben iskolamúzeum, könyvtár, kápolna és Illyés-szoba van, ahol a puszták népének hagyományos eszközeit, emlékeit tekintheti meg a látogató. Az iskolamúzeumot főként diákok látogatják. A rácegresi tanítói állomást Apponyi Sándor alapította 1877- ben. „A tanító eszközökkel dúsan felszerelt iskola” - amely a korabeli tudósítások szerint a vidéken a párját ritkította, 1878-ban épült fel, ünnepélyes felavatására a következő évben került sor. 1975- ben a tanulókat Pálfához körzete- sítették. Az épület 1987-ig, a múzeum megnyitásáig üresen állt. Apponyi Károly apja halála után örökölte a pálfai uradalmat. Miután a hőgyészi kastélyt eladta az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, Pálfán épített kastélyt, azzal- az indokkal, hogy a pálfai határ nyújt neki megfelelő lovaglóterepet. A kastélyban ma a Tolna Megyei Önkormányzat szakosított szociális intézménye működik. Pálfa földesura, Apponyi György építette a római katolikus templomot 1789-ben későbarokk stílusban. A templom hossza 11 öl, szélessége 5 öl. Homlokzati toronynyal és négyzetes belső térrel épült. A plébániát 1800-ban Apponyi Antal alapította, ő volt a templom első kegyura. Gyógyír az együtténeklés Főként sárközi, palóc, székely népdalcsokrokat gyakorolnak Mindössze néhány hónapja jött létre a Pálfai Népdalkor, máris volt alkalmuk bemutatkozni a környéken. Fellépéseik sikerrel jártak, de nem ezért, hanem az együtténeklés öröméért találkoznak hétről hétre. A környéken, mint amatőr festő kezd ismertté válni Monhaltné Patkós Mária, de más művészetek iránt is érzékeny, érdeklődő. Régóta dédelgetett álma volt, s másokban is felmerült az igény, egy énekkar megalapítására. Korábban főként egyházi eseményeken nyilvánvalóvá vált, hogy sok jó hangú asszony, lány él a faluban, jó kórust alkotnának. Őket összefogva hozták létre a Pálfai Népdalkört. Többségük első szóra csatlakozott a daloskörhöz, hiszen korábban is voltak már ilyen törekvések, s mindig kiderült, van igény egy felnőtt énekkar alapítására, csak egy csapatot összefogó szervező hiányzott eddig. A hölgyek hamarosan énektanárt is találtak, a Pusztahencsén élő Németh Imréné, Marika személyében, aki vállalta, hogy a kórus vezetője legyen. A Pálfai Népdalkörnek most huszonkét tagja van, hetente egyszer tartanak kétórás próbát. Főként sárközi, palóc, székely népdalcsokrokat gyakorolnak, de közben műdalokkal is szórakoztatják magukat és egymást. A kórus, bár csak januárban alakult, március 21-én Attalán a Tolna megyei „Cinege madár” népdaléneklési versenyen sikerrel szerepelt, s fellépett május elsején a duna- földvári Euró- pa-napon is. Az alapító, Monhaltné Patkós Mária szerint nagyon jól érzik magukat, hiszen ebben a rohanó világban jólesik, ha kiénekelnek magukból mindent, jó a léleknek, testnek, gyógyír mindenkinek az együtténeklés. Legközelebbi fellépésük augusztus 20-án, a falunapon lesz, a képművészeti alkotótábor kiállításának megnyitóján. 4
