Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-09 / 133. szám

2. OLDAL KÖRKÉP Hírek Ijesztgetés „Magyar veszéllyel” riogatja két szlovák ellenzéki párt az EP- voksolás előtt a választókat. Szlovákiának 14 mandátuma lesz, és ebből a három jelöltet indító MKP egyet, esetleg kettőt szerezhet meg. mti Kínai vendég Magyarországot is érintő körút­ra indult Hu Csin-tao. A kínai államfő-pártfőtitkár Budapesten június 10-e és 12-e között tesz látogatást, mti Ellenőrzés Nem okozott veszélyt a csehor­szági Temelínnél lévő atomerő­műben történt üzemzavar. Josef Proli osztrák környezetvé­delmi miniszter óvott attól, hogy a nukleáris energia hasz­nosításának kérdését választási kampánytémává tegyék, mti Kiszabadultak Különleges erők kiszabadítottak Irakban egy elrabolt lengyel és három olasz állampolgárt. Ugyancsak tegnap pokolgépek robbantak két városban. Tizen­öt ember, köztük egy amerikai katona meghalt. Hat európai katona is életét vesztette egy lő­szerraktár közelében bekövet­kezett robbanásban, mti EU-s pénzek Izraelben elkövetett palesztin merényleteket is finanszíroztak az EU juttatásaiból. A német ARD televízió egyik műsora kö­zölte: a szerkesztőség birtoká­ban olyan pénzutalások van­nak, amelyeket Arafat palesztin elnök írt alá, és terrorcselekmé­nyeket végrehajtó személyek­nek szólnak, mti Mozgósítás Az európai parlamenti választá­sokon való részvételre szólította fel az osztrákokat Schüssel kan­cellár. Az öt évvel ezelőtti EP- választáson az osztrák válasz­tóknak kevesebb mint fele vett részt, mti Nem a meghívóra Horn Gyula csak a választások után venne részt a volt kor­mányfők találkozóján, amelyet Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke hívott össze, mondván, az átmeneti kormány megala­kulásával megváltozott a hely­zet Irakban, europress Érdemérmek Köztársasági elnöki érdemér­meket adott át Mádl Ferenc ál­lamfő közéleti személyiségek­nek, tudósoknak, egyházak képviselőinek, művészeknek és pedagógusoknak Budapes­ten, a Sándor-palotában, mti Felújított részleg A szívbetegek magasabb szín­vonalú ellátására, korszerűbb szívkatéteres beavatkozásra lesz lehetőség az Országos Kar­diológiai Intézet felújított rönt- gen-hemodinamikai részlegé­ben, amit Kökény Mihály egészségügyi, szociális és csa­ládügyi miniszter adott át Buda­pesten. EUROPRESS Diszkrimináció Az etnikai alapon működő hát­rányos megkülönböztetés jelen­tős szerepet játszik abban, hogy a romáknak rosszabbak a foglalkoztatási esélyei, mint a nem romáknak - mondta Ha­vas Gábor szociológus egy bu­dapesti konferencián, mti Közmunka A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium meg­hívásos célpályázatot hirdetett az épülő M3-as autópályát és a kapcsolódó útszakaszokat ke­resztező vízfolyások rendezésé­re, tisztítására, kisebb mértékű szabályozására 300 millió forin­tos közmunka keretében - áll a tárca közleményében, mti ■ 2004. Június 9., szerda Sorkatonaság a NATO-ban Budapest - Berlin Tarka képet mutat a NATO- térkép: a huszonöt tagország közüí egyelőre csak nyolcban működik hivatásos hadsereg, további ötben viszont tervezik a kötelező szolgálat megszün­tetését, ami jövőre hazánkban már meg is valósul. Németország - Magyarország­hoz hasonlóan - napirendre tűzte a haderő jelentős átalakí­tását, de nincs szó profi had­sereg felállítá­sáról. Ennek el­ső számú ellenzője maga a védel­mi miniszter. Peter Struck elszán­tan küzd a sorozásért, mert sze­rinte sokba kerülnek a szerződé­ses katonák. Az iraki fogolykínzá­sokkal is példálózik: szerinte sor­katonák ilyet soha sem tennének meg. Struck érvelése azonban még szociáldemokrata elvbarátait sem győzte meg teljesen: a szövet­ségi hadsereg, a Bundeswehr ha­laszthatatlan reformját - úgymond - nem szabad kizárólag takarékos- sági szempontoknak alárendelni. A NATO-tagországokban ugyanakkor nő azok aránya, akik a fizetett hivatásos hadsereg hí­vei. Az emberek túlnyomó több­sége úgy véli, hogy ez a forma munkahelyeket teremt, és a „zsoldosok” ráadásul felkészül­tebbek a sorozottaknál. Egy hazai felmérés szerint a felnőtt népesség nyolctizede véli úgy, hogy a hivatásos hadsereg jobban biztosítja az ország biz­tonságát és a haderő NATO-kom- patibilitását. Ám sokan azzal is egyetértenek, hogy a katonai szolgálat hazafias kötelezettség, ami önállóságra, felelősségérzetre neveli a fiatalokat, akik ezalatt fi­zikailag is megerősödnek, s a honvédség rendre, fegyelemre szoktatja őket. europress HIVATÁSOS HADSEREG VAGY SORKÖTELEZETTSÉG katonák összesen/ezer (Zárójelben: a sorkötelezettség tartama hónapokban megadva) NATO-orszagok sorkötelezettséggel NATO-országok hivatásos hadsereggel Németország 282 (9) USA ■SiÜ Franciaország j Törökország Hl 816(18) Görögország Lengyelország Csehország Norvégia Dánia 209(21) Nagy-Britannia 159(12) Spanyolország 40 (12) Kanada 22(12) Hollandia 21 (4-12) Belgium Luxemburg 1492 356 216 135 60 51 41 0,9 Tervezett áttérés hivatásos 1 hadseregre 1 0^ 1 1 266(10) Portugália 72 (4-12) Magyarország' flBBB 50(9) 1 2005*en megvabsul lÉÉSi m Új NATO-országok2 II 130(12) 85 (12) 41(6) 14(12) 14(7) 7,5(12) 6,7(12) 2 sortötetezeBségg» Stervezettáttérés hiv«ásósHadseregre Választási tudnivalók vasárnapra VÁLASZTHATÓ PÁRTOK Párt neve Jelöltek száma Szociáldemokrata Párt 21 Magyar Demokrata Fórum 66 Magyar Nemzeti Szövetség 21 Szabad Demokraták Szövetsége 24 Magyar Szocialista Párt 72 Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 72 Magyar Igazság és Élet Pártja 23 Munkáspárt 24 Képviselők öt évre Az Európai Unió polgárai 5 évenként közvetlen választásokon választ­ják az Európai Pariament tagjait. A 2004 júliusától 732 tagot számláló Európai Parlamentbe Magyarország 24 képviselőt küld. A június 13-án sorra kerülő választáson politikai pártok állítanak listát, a választópolgá­rok pártokra szavaznak. A párt listaállításához legalább 20 000 válasz­tópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az ajánlás az ajánlószelvény kitöltésével történik. A választópolgár szabadon dönt ar­ról, hogy kíván-e ajánlási jogával élni. Budapest Vasárnap ismét az urnák elé járulnak az ország szavazó­polgárai. Ezúttal a huszon­négy európai parlamenti ma­gyar képviselőt választja meg az ország. Cikkünkben össze­gyűjtöttük azokat az informá­ciókat, amelyek fontosak le­hetnek a hétvégi választással kapcsolatban. Szavazni csak érvényes személy­azonossági igazolvánnyal vagy útlevéllel lehet, az új típusú kár­tyás igazolványoknál ehhez szük­séges a lakcímkártya is. Magyarország 24 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A választáson személyekre nem, csak a pártok által állított listákra lehet szavazni. A listáról nevet ki­húzni, új nevet beírni, vagy a ne­vek sorrendjét megváltoztatni nem lehet. A 24 képviselői hely elosztásá­ra országosan kerül sor az ará­nyosság elve alapján. Ennek meg­felelően az egyes listák a rájuk le­adott szavazatok arányában jut­nak mandátumhoz. Mint ismeretes, az ország terü­letét szavazókörökre osztják. A szavazóköröket úgy kell kialakí­tani, hogy az egy szavazókörhöz tartozó választópolgárok száma 600 és 1200 között legyen, de minden településen legalább egy szavazókört létre kell hozni. Min­den szavazókörben szavazat- számláló bizottság működik, amely a helyi önkormányzat kép- viselő-testülete által választott, va­lamint a pártok által delegált ta­gokból áll. Az urnák lezárása után a bizottság megszámolja a szavazatokat, s megállapítja a szavazókörben a választás ered­ményét. A választópolgárok külföldön is leadhatják szavazataikat, a Ma­gyar Köztársaság nagykövetsé­gein. Ezért minden magyar nagy- követségen, ahol azt a választó- polgárok igénylik, külképviseleti szavazókört létesítettek. A kül­földön való voksolásra csak an­nak a választópolgárnak van lehe­tősége, aki a lakóhelye szerinti jegyzőtől május 14-én 16 óráig kérte felvételét a külképviseleti névjegyzékbe. Ha ezt nem tette meg, akkor már nem szavazhat külföldön. Aki a szavazás napján belföldön tartózkodik, de nem a lakóhelyén, az a lakcíme sze­rinti illetékes jegyzőtől kérhet igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján június 11-én 16 óráig. Igazolással azon településen szavazhat, ahol a szavazás napján tartózkodik. E település nevét az igazoláson feltüntetik. Azok az uniós - nem magyar - állampolgárok, akik a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, szintén szavazhatnak. Ehhez azonban április 30-ig be kellett jelenteniük szavazási szándékukat a lakó­helyük szerinti polgármesteri hi­vatalban. Az első választási részeredmé­nyeket csak este tíz óra után lehet nyilvánosságra hozni. Ennek az az oka, hogy meg kell várni, amíg minden európai uniós országban véget ér a szavazás. A Portugáliá­hoz tartozó Azori-szigeteken 22 órakor zárnak az urnák, de ugyaneddig tart a szavazás pél­dául Lengyelországban, Olaszor­szágban és Szlovákiában is. Ma­gyarországon a szavazókörök reggel 6 órakor nyitnak és 19 óra­kor zárnak. FARKAS MELINDA - BARANYA RÓBERT ÁLLÁSPONT F. TÓTH BENEDEK Az elfelejtett tudás Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák. Közel száz­ezer diák számol be tudásáról, vizsgaképes ismereteiről. Mert a kettő, ugye, nem ugyanaz. Az első esetben a diák bir­tokában van a tudásnak, érti, elemezni tudja azt, amiről be­szél. A másik esetben csupán arra képes, hogy felmondja azt, amit - diákosan szólva - bebiflázott. Mondhatják, per­sze, a végeredmény számít, és - meglehet - igazuk van. A lé­nyeg azonban mégis a tudáson van. Ha valamire alapozni le­het egy ember életpályáját, az a megszerzett és hasznosít­ható tudás. Azonban. Egyre több pedagógus, tanár, oktató mondja azt, hogy évről évre kevesebb ez a tudás. Lehet, a diákok hibája ez, mert túl sok az információ, és könnyebben talál helyet magának az értéktelen, mint az értékes. Lehet, a szülők hi­bája ez, mert a karrierépítés közben nem marad idő a gye­rekre. Lehet, az oktatási rendszer hibája ez, mert túl sok, és nem mindig hasznosítható információt akar préselni a ka­maszok fejébe. Lehet, az oktatók, tanárok hibája ez, mert csak a központilag előírt és elvárt tananyagot akarják - és tudják - tanítani, nem pedig a gyereket. Bárhogy van is, hiszem, hogy minden generáció felelős azért, milyen lesz az őt követő generáció. Még akkor is, ha felelőst mindig könnyebb találni, mint megoldást. Mert ne­héz elvárni egy 18 éves fiataltól, hogy megértse, miért fon­tos a tudás, ha azt látja, hogy olykor három diploma és négy idegen nyelv ismerete is kevés a boldoguláshoz. Mert nem il­lik arra hivatkozni, hogy a cél az, hogy minél több fiatal ve­gyen részt a felsőoktatásban, ha egy egyetem vagy főiskola anyagi gondjainak enyhítésére kínál kevésbé piacképes kép­zést - költségtérítéssel. A lényeg mindezek ellenére mégis az, hogy most sikeres érettségi vizsgát tegyenek a diákok; ki azért, mert megtanul­ta, ki azért, mert bemagolta. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640330304 BARTA ZSOLT Ki fog kimeszelni? Ebben az országban képeznek egyiptológust, asszirológust, de elegendő szakmunkást nem - mindezt Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyve­zető elnöke mondta egy parlamenti ünnepi ülésen. Az üzlet­ember beszédében arra utalt, hogy a jó szakmunkások a ma­gasabb fizetés reményében előbb-utóbb nyugatra vándorol­nak, illetve az iskolarendszerünk nem követi rugalmasan a munkaerőpiacon bekövetkezett változásokat. Mit jelent ez nekünk? Elsősorban a gyorsan fejlődő dunántúli megyékben jelentős szakmunkáshiány tapasztalható. Az egykori Pannónia terüle­tén mindenekelőtt a feldolgozó-, a szolgáltató- és a gépipar­ban hiányoznak a dolgos kezek. A Dunától keletre - talán az igazán nagy befektetők elmaradása miatt - nincs munkaerő- hiány, ezzel szemben jelentős a munkanélküliség. Tavasz vé­gén több mint 370 ezer munkát keresőnek nem volt állása, többségük az ország keleti részén él. Visszatérve a szakmunkáshiányra, nemcsak a multik keresik a jó szakembereket, hanem mi, átlagpolgárok is. Egy jó mes­tert felkutatni, időt egyeztetni legalább akkora munka, mint a felújításokat elvégeztetni. Ismerősöm nemrég a fél lakását szerette volna kifestetni. Hónapokig ígérgette a festő, hogy jön, végül nem jött - a mester más, zsírosabb ajánlatot kapott. Egy másik ismerősöm, aki harmincéves házát akarta felújít­tatni, három-négy hónapos egyeztetési tortúrákról mesélt. Ennyi időre volt szükség, mire víz-, gázszerelőt, kőművest, asztalost, festőt tudott keríteni. Magam csak kádfestésre ke­restem vállalkozót, s két hónapomba telt, mire sikerült a munkát elvégeztetnem. Magyarországon a munkaerő-piaci helyzet ellentmondá­sos. A kérdés csak az, egymásra talál-e a kenyérkereseti lehe­tőség meg a szorgos ember? Ha nem, akkor mindenkinek ma­gának kell kimeszelnie. EGYETÉRTEK: 0640-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Teher a közös Európában Prága A Benes-dekrétumok semmis­sé nyilvánítását követeli egy cseh lapban kedden megjelent interjújában Habsburg Ottó. „Feszültnek érzem a cseh-német kapcsolatokat, s olyanok is ma­radnak, amíg a csehek nem nyil­vánítják semmissé a Benes-dekrétumokat. Nem csak a németek, hanem általában az európaiak számára is el­fogadhatatlanok. Ez az emberi jogok abszolút megerőszakolása. És ennek el kell tűnnie. Meg vagyok győződve arról, hogy azután a csehek és a németek kapcsolata páratlanul jó lesz. Elsősorban a fiatal cseh nemzedéken látom, hogy érdeke a jó kapcsolat, ápolja azt, s ez a helyes út” - nyilatkozta Habsburg Ottó a Mladá Fronta Dnes-nek. Az Európai Unió kibővítése Habsburg Ottó nagy álmának megvalósítását jelenti. Ám a Benes-dekrétumok alapján Prága a II. világháború után kollektív háborús bűnösnek nyilvánította a csehszlovákiai szudétanémet és magyar kisebbséget. A némete­ket és a magyarokat megfosztották állam- polgárságuktól, vagyo­nuktól, majd mintegy hárommillió németet kitelepítettek az ország­ból. Á magyarok kitele­pítését a győztes nagy­hatalmak potsdami ér­tekezlete 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A dekrétumok ma is hatályban vannak, és ez nagy teher Csehország és Szlová­kia számára a közös Európában - jelentette ki Habsburg Ottó. ■ 4 > I 1

Next

/
Thumbnails
Contents