Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-07 / 106. szám

2004. Május 7., Péntek ALMANACH 200 4 KISMÁNYOK 7. OLDAL Ami a vendég kényelmét szolgálja Természeti szépségek, muzeális értékek a madárdalos faluban Természeti szépségek, székely faragásairól híres katolikus és műemlékké nyilvánításra váró evangélikus templom, benne az or­szágban egyedülálló orgonával, már meg­kezdődött és józanul tervezett nagy beruhá­zások - mindez egy alig 400 lelket számláló településen. A dombok ölén megbújó, madárdalos kicsiny falun most éppen akadályokat ke­rülgetve lehet végighaladni. Szennyvízcsa­torna-hálózat épül. Simon László polgár- mester tájékoztatása szerint a hatalmas be­ruházás utolsó simításait végzik. Mindösz- sze nyolc lakóház vár arra, hogy a főveze­tékhez csatlakozhasson. Nyár végére, ősz elejére minden készen áll ahhoz, hogy összkomfortos településre érkezzen a láto­gató. Az ivóvíz-, a gáz-, a telefonhálózat mellett a most épülő csillagpontos kábelte­levíziós rendszer mind, mind a kényelmet szolgálja. A világra kitekintést a polgárőr­ség épületében elhelyezett számítógépek, a széles sávú internet-hozzáférési lehető­ség biztosítja. A közeljövőben az úthálózat rendbetétele lesz a legnagyobb feladat, ám ennek megoldásában is szépen haladnak előre. A Tolna Megyei Közútkezelő Kht. május 15-ig elkészítí a bekötőút terveit, s ez a község főutcájának teljes felújítását is je­lenti. Mint a polgármester mondta, saját erőből ezzel a nagy léptékű fejlesztés­sel nem tudnak megbir­kózni, egy regionális pá­lyázat adta lehetőséggel él­nek. A Kossuth Lajos utca 11-33. közötti járdasza­kasz és a vízelvezető árkok rendbetételét szintén tá­A felújított kismányoki óvoda mogatással szándékoznak megvalósítani. Amennyiben ezek a pályázatok eredmé­nyesnek bizonyulnak, 2005-re szép külső­vel fogadhatják a Kismányokra érkezőket. Szívesen kalauzolják el vendégeiket a nem régen felújított óvodájuk felé, amely Simon László szerint Tolna megye egyik legszebb és legkorszerűbb kidedóvója. Az intéz­mény kihasználtsága a fogyatkozó gyer­meklétszám miatt most 70 százalékos ugyan, de reménykednek abban, hogy ez változik, hiszen a közelmúltban több fiatal házaspár teremtett otthont a faluban. Si­mon László bízik abban, hogy a közösségi ház kialakításával - átépítése már megkez­dődött, várhatóan ez év augusztusára elké­szül, s falunap keretében adják át - is erő­sítik a fiatalok kötődését. Szándékaik sze­rint ebben az intézményben az idősek is otthonra találnak majd és az idegenforgal­mat is szolgáim fogja csakúgy, mint a volt labdarúgópálya. A jelenleg kihasználatlan, ám rendkívül szép környezetben lévő terü­let hasznosítására egy szabadidőpark ter­vei már elkészültek. Streetball- és kézilab­dapálya, játszótér, tűzrakók, szabadtéri színpad öltözővel, sétányok, parkírozóhe­lyek szerepelnek a látványterveken. Előze­tes számítások sze­rint a területrende­zésre és mindezek megépítésére közel 50 millió forintra van szükség. Kismányok önkor­mányzata tisztában van azzal, hogy ezt csak szakaszosan és a pályázati lehetősé­gek kihasználásával lehet valóra váltani, ezért nem sorolja a legrövidebb távú programjai közé. Ami viszont né­hány hónapon belül vendégek sokaságát hozhatja a település­re, az az evangéli­kus templom és az ott lévő, az ország­ban egyedülálló, kü­lönleges felépítésű barokk orgona. Mindkettő műemlékké nyilvánítása folya­matban van, a határozat bármelyik nap megérkezhet. Ettől kezdve nemcsak látvá­nyosságnak szánják az épületet és a hang­szert. Orgonahangversenyek szervezésével neves muzsikusokat és vendégek sokasá­gát szeretnék Kismányokra csábítani, s ha már ideérkeznek, megmutatni a székely fa­ragásairól, Mária-szobráról híres katolikus templomot is. Nem véletlen, hogy az el­múlt években több német, osztrák család vásárolt házat ezen a kicsi, ám napról nap­ra fejlődő, szépülő településen. Érdeklődő nyugdíjasok Sok idős ember él a települé­sen. Szabadidejük egy részét a nyugdíjasklubban töltik. A jóízű beszélgetések, előadá­sok, bemutatók mindennap­jaikban segítik őket. Megala­kulásuk óta a falu minden rendezvényének aktív részt­vevői, a községbe érkezők vendéglátói. Kismányok lakosságának egyhar- mada idős, nyugdíjas. Összefogá­sukra, s hogy szabadidejüket tár­saságban és hasznosan tölthes­sék, nyugdíjasklub alakult nem egészen egy esztendő­vel ezelőtt. A kezdemé­nyezést az önkormány­zat az ötlet megszületé­sétől fogva támogatja, lehetőségeihez mérten anyagilag is. Mint veze­tőjük, Szikinger István­ná mondta, még a tanu­lás, tapasztalatszerzés időszakát élik. Figyelik, hogy a környezetükben lévő más, ha­sonló közösségek hogyan dol­goznak. A klubnak főként hölgy tagjai vannak, mindössze 5-6 fér­fi látogatja foglalkozásaikat. Ösz­szejöveteleiket kéthetenként a községi könyvtárban tartják, s ilyenkor megbeszélik az ország, a világ és a falu sorsát, recepte­ket, kézimunkamintákat cserél­nek, gyermekeikről, unokáikról mesélnek. Különböző bemutató­kat szerveznek, egészségügyi és életmóddal, életvitellel kapcsola­tos előadásokat hallgatnak. Olyan témákról tájékozódnak, amelyek segítik mindennapjai­kat. Megszervezték a nyugdí­jastornát, amely népszerűnek bi­zonyult az idősek körében. Mivel igen kicsi település Kismányok, minden itt működő szervezettel jó kapcso­latuk van. Megalakulá­suk óta a falu rendezvé­nyein mindig ott van­nak, s ott segítenek a vendéglátásban, ahol tudnak. A tavalyi falu­napokon ők főzték azt a töltött káposztát, amellyel a program látogatóit megkínálták. Az idén azt terve­zik, annyi rétest sütnek a jeles napokra, hogy minden vendég­nek jusson beíőle. A népszerű, evangélikus kulcsos ház Gyermekek, fiatalok, természetjárók ideális táborhelye Az 1869-ben épült tornácos ház a mindenkori helyi evangélikus lel­kész otthona volt közel ötven évig, majd lakatlanná vált. Krähling Dá­niel bonyhádi esperes javaslatára több mint tíz esztendeje ifjúsági, kulcsos házzá alakították. Mint Szigeti Mihályné presbiter, a helyi gyülekezet pénztárosa mondja, el­sősorban a Tolna-Baranyai Egy­házmegye gyermekeinek szeret­tek volna találkozási, táborozási lehetőséget teremteni, s mint az eltelt évtized bizonyította, az el­gondolás sikerrel járt. Hittan- és konfirmációs táborok követték egymást. Ma már az ország min­den részéről érkeznek ebbe a gyö­nyörű környezetbe. Az evangéli­kus egyház budapesti fúvószene­kara évről évre itt tartja nyári felkészüléseit, rendszeresen visszatérő vendégek cserkészcso­portok és más közössé­gek. A természetjárók is szívesen szállnak meg itt, ahonnan csodálatos túraútvonalak vezetnek Váraljára, Óbányára. Az evangélikus kulcsos ház Közben az épület is bővült. Jól fel­szerelt konyhát, vizesblokkot ala­kítottak ki. Közel negy­ven főnek tudnak szál­lást biztosítani négytől 12 ágyas szobákban. A közösségi programokat hatalmas ebédlő, tűzra- kóhely szolgálja. Az ét­kezés önellátással is megoldható, de a közeli települések intézménye­iben, vendéglőiben is megrendel­hető a reggeli, ebéd, vacsora. A kulcsos ház télen is használható, gázfűtéssel, hideg, meleg vízzel el­látott. Szigeti Mihályné - igazi lo­kálpatrióta, és véleménye szerint Kismányok a világ közepe - azon­ban azt is elmondja, hogy bizony ráférne a felújítás az épületre, de a szűkös anyagi lehetőségeik miatt erre önerőből nem tudnak vállal­kozni. ■ A székelyek zarándokhelye Mária néni, a csipkekészítő A kismányoki katolikus templom és környezete a széke­lyek magyarországi Csíksomlyója. Ereklyéjét, a Mária- szobrot a hadikfalviak hozták magukkal. Két kedvestestvér - a Jézus Szíve Népleányai Társaság tagjai - kö­zel ötven éve érkezett Kismányokra. Akkor vállalt misz- sziójukat - a faluban letelepedett székelyek beilleszkedésének se­gítését, hagyományainak gyűjté­sét és ápolását - ma is teljesítik. Gondozzák, őrzik az országban egyedülállóan szép és különleges katolikus templomot, amelyet ti­zenöt éve szenteltek fel. Felépíté­sét egy kitelepített német házas­pár kezdeményezte, majd építő­anyaggal támogatta, a pénzbeni segítség Svájcból érkezett. Kismányok katolikus híveinek hatalmas összefogásával másfél év alatt teljesült dr. Cserháti Jó­zsef akkori megyéspüspök régi vágya: Kismányok a Magyar- országra telepített bukovinai székelyek zarándokhelyévé lett. A templom minden be­rendezési tárgya faragott, Gáspár István, Tusa János, a csíkcsicsói Szabó Árpád és a budapesti Máriahegyi János szobrászművész munkája. Ereklyéje a Hadikfalváról szekéren menekített, fa Má- ria-szobor. E köré alakították ünnepeiket, a pünkösdi és az októberi búcsúkat. A temp­lom mögötti zarándokházba ezen alkalmakkor a két ked­vesnővér szívesen látja a bú­csúsokat, máskor a lelki gya­korlatra, csendes elmélye­désre érkezőket. A Hadikfalváról menekített Mária-szobor ■ kát, s ahogy ő mondta, alattomban meg is próbálta elkészíteni azokat a kézimunkákat, amelyeket nekik mutattak tanítóik. Akkor még a cérna néha összegubancolódott, a minta kicsit kuszára sikeredett. Ma már ékszemek is beillő remekei or­szágszerte számos otthont díszíte­nek. Nyugdíjasként, hacsak nem kertész­kedik, minden sza­badidejét a horgo­lásnak szenteli. Pók­háló finomságú makkos, deltás, bú­zavirágos, s még ki tudja hányféle motí­vummal készített csipkék kerülnek ki keze alól. Kiállítá­son egyszer mutatta be munkáit a helyi művelődési házban. _______________■ Hír es, Nevezetes A hősi emlékmű A falu központjában álló obe- liszket az evangélikus egyház állította az első világháború áldozatainak emlékére. 1935. május 25-én avatták fel. Az­óta a második világháború­ban elesettek és kényszer- munkára hurcoltak emlékhe­lyévé is vált, itt tartják a tisz­teletükre rendezett ünnepsé­geket. Programok 2004-ben Május 23-án 15 órakor ün­nepség az első és második vi­lágháború halottai és a kény­szermunkára hurcoltak emlé­kére. Dr. Csanádi László or­gonahangversenye az evan­gélikus templomban 16 óra­kor. Június 27-én mikrotérségi polgárőr-találkozó különböző versenyekkel. Augusztus 6-án és 7-én fa­lunapok. Augusztus 20-án kenyér­szentelés a katolikus temp­lomban, az államalapítás és a államalapítás ünnepe. Október 22-én megemlé­kezés 1956-ról. A köztársaság kikiáltásának ünnepe. Ritka kincs: a barokk orgona Az evangélikus templomban található a hazai barokk orgo­naépítészet egyik legjelesebb emléke. Bonyhádon, a Dél- Dunántúl első ismert orgona- építő műhelyben készült 1807-ben, nagyrészt Roth Jó­zsef munkája. Halála után Marschal József fejezte be építését. A kétmanuálos hangszer tizenhárom regisz­tere két mű között oszlik meg. Ez a megoldás az erdé­lyi szász mesterekre jellem­ző, hazánkban az egyetlen példa, amely szinte eredeti ál­lapotában megmaradt. A Pé­csi Orgonaépítő Manufaktúra 2001-2002-ben teljesen felújí­totta. Ma Kismányokon talál­ható az ország legjobb állapo­tú és a legnagyobb barokk or­gonája. Műemlékké nyilvání­tása folyamatban van. A tele­pülés önkormányzata orgo­nahangversenyek sorozatát tervezi, s keresi a kapcsolatot azokkal a művészekkel, akik szívesen játszanának a muze­ális értékű hangszeren. Az írások szerzője és a fényképek készítője Pál Ágnes. ■ A t Becsukott szemmel sem té­veszti el a horgolás mintáját Matesz Imréné. Kézimunkái országszerte számos otthont díszítenek. Matesz Imréné 1945-ben kisgyer­mekként a bukovinai Istensegítsről Bácskán át érkezett Kismányokra. Gén­jeiben magával hoz­ta a székely asszo­nyok ügyességét. Kislány korában édesanyját testvérei­vel. körbeülték, me­séit hallgatták, s közben megtanul­tak fonni, szőni, horgolni, hímezni, komi. Öt-hat évesen a kedvesnővéreknél már leste és utánoz­ta a nagyobb lányo- Matesz imréné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents