Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-06 / 105. szám
WdB 2004’ MÄ,US 6> CSÜTÖRTÖK ALMANACH 2 0 0 4 D Ú 2 S 7. OLDAL Szép táj, jó borok és finom ételek A borvidéki borút egyik állomása a Lehmann-pincészet A Lehmann-pincészet a Madarászdűlőben része a borvidéki borútrendszernek. A festői, mediterrán hangulatot árasztó táj közepén található, ahol nemcsak bort kóstolni, hanem pihenni is ideális körülmények között lehet. A pincén és a borkóstolón kívül a régi vincellérház felújításával tíz szálló- vendégnek is helyet tud adni. Még nem tudni, hogy milyen újabb kihívásokat jelent az Európai Unió a hasonló típusú gazdálkodó számára. A település összes szálláshelyeinek birtokosa Lehmann György, aki tagja a helyi képviselő-testületnek. A vincellérlakásból alakították ki a vendégszobákat. A pincészet a Tolnai Borút egyik állomása. Lassan már van eredménye annak, hogy csatlakozott a rendszerhez. Ottjártunkat megelőző este éppen egy osztrák turistacsoport járt Dúzson. Annak ellenére van ez így, hogy valódi marketingmunkára, reklámra nem jut pénz. Mint elmondta, a vendégek szép tájat, jó bort, finom ételeket igényelnek. Miután konyha nincsen, hiszen az újabb beruházást igényelne, úgynevezett paraszttálat, vagyis sonkát, szalonnát, kolbászt tudnak kínálni. Mint kiderült, a borút állomásaira is érvényesek május 1-jétől a nagyon szigorú előírások. Vonatkozik ez a borpalackozásra is. Mire e sorok megjelennek, az élelmiszer higiénia előírásaiban jártas cég képviselői végigjárják a borút állomásait, s megmondják, hogy mit, hogyan kell átalakítani. A család is besegít a vállalkozásba, a feleség foglalkozik a vendéglátással. A családfőnek közbejött egy súlyos betegség, amiből mostanában lábal kifelé. Mint elmondta, a vállalkozást nem tudja feladni, hiszen benne van minden pénzük, a gazdaságot legfeljebb áron alul lehetne eladni. A vállalkozást valószínűleg a fia viszi majd tovább. Eredetileg népzenével foglalkozott, különböző táncegyüttesekkel muzsikál. Az ő megfelelő bérét jelenleg még nem tudja kitermelni a vállalkozás. Idénymunkákra a faluból alkalmaznak segítőket, a kényesebb feladatot, mint például a metszést maguk végzik. A permetezést, térítés ellenében a szomszédok végzik. A szőlőskert negyven hektáros, nyolc tulajdonosa van, de a többiek nem foglalkoznak borászattal, ők a Lehmann György 1943-ban a szekszárdi kórházban született, kisdorogi származású. Hőgyészre az állami gazdasághoz került, s ott dolgozott majdnem annak megszűnéséig. Eredeti foglakozása gépjármű technikus. Hobbiszinten mára hetvenes évek óta foglalkozik szőlővel és borral. Kárpótlási jegyen földet, a megtakarított pénzén pedig a gazdaság egyik pincéjét vette meg. Hét hektár szőlőt művelnek. Finom borok várják a vevőket és a vendégeket a pincében szőlőt adják el. Lehmann György eredetileg úgy gondolta, hogy a végtermék mindig értékesebb, mint a nyersanyag, de most, hogy szigorodnak az előírások már úgy véli, lehet, hogy mégis a másik út a járhatóbb. Példaként elmondta, úgy gondolkodott, a parasztember is előállítja a sertést, de mivel nincs tulajdoni hányada a vágóhídban, kénytelen odaadni az áruját egy nagy cégnek, amely diktálni képes az árakat. Ott, és a kereskedelemben csapódik le a haszon. Ha most feladná a palackozót, több millió forintot dobna ki az ablakon. A hitelről úgy vélekedik, hogy ahhoz az juthat hozzá, akinek nincs szüksége rá. Helyzetét'átgondolva nem látja saját fényes jövőjét az Európai Unióban. Minőségi bort termel, s nincs akkora mennyisége sem, amellyel meg tudna, vagy megérné megjelenni a közös piacon. - Bár tévednék! - mondja. A vendégfogadó-helyiségben szép régi bútorok, kerámiák láthatóak. Szép és eredeti képek a falon. Egy baráti festőtársaság jár ide már öt éve. Nem fizetnek a helyért semmit, ételről ők gondoskodnak, esténként borral megajándékozza őket a házigazda, cserébe tíz nap után egy-egy képet mindenki otthagy. Barokk oltár a templomban A Szent György vértanú tiszteletére szentelt római katolikus templom klasszicista stílusban épült 1928-ban. Berendezése azonban XVIII. századi, oltára barokk, szószéke copf stílusú. Az egyházközség a hívek és a pécsi püspökség támogatásával felújította a templomot. Kicserélték a tető régi faszerkezetét, és új cserepeket raktak fel. Kijavították a homlokzat vakolatát, és újrafestették a templomot. Emberi értékek őrzője Ma is műveli virágoskertjét A tanító néni német nyelvű könyveket olvas, az útleírásokat, a történelmi tárgyú műsorokat szereti a tévében. Nemcsak tanítója, hanem nevelője is volt az ifjúságnak. Apáthi Gyuláné a falu tanító nénije, mindenki így is szólítja. Dúzson született 1916-ban. Elemibe itt járt, Dombóváron végezte el a polgárit, a tanítóképzőt az orsolyitáknál. Nehéz volt a pályakezdés: úgy kapták kézhez a tanítói oklevelet, hogy két évig nem pályázhattak állásra. Az Ormánságba került egy orvoscsaládhoz nevelőnőnek. Jó volt egyetlen gyereket egy osztály anyagából tanítani, de mint mondta, ez nem jelentett sem oktatási, sem pedig pedagógiai tapasztalatot. Viszontagságos körülmények között került Bácskába, egy sváb településre, ahol jól érezte magát. Még gyerekkorban megtanult svábul, az irodalmi németet meg a polgári iskolában sajátította el. Négy év után Bácskából el kellett jönniük a magyaroknak. Akkori tanítványai még ma is felkeresik, pedig szétszóródtak a világban Ausztráliától Amerikáig. Mire Rozika néni visszaérkezett Dúzsra, meghalt a tanító felesége, akihez még képzős korában járt hospitálni. Mint mondja, nagyon sokat tanult tőle. Először csak helyettesített a helyi iskolában, majd a katolikus egyházközség elöljárósága megválasztotta tanítónak. Attól kezdve helyben tanított, s mint igazgató ment nyugdíjba 1976-ban. Nyugdíjazása után még sokat helyettesített Kurdon, egy ideig még otthonában korrepetált, főleg németet.- Azért benne van az emberben a nevelési kényszer, nehéz abbahagyni - mondja. Későn ment férjhez, s a férje hamarosan meghalt. Férjének első házasságából származó fia és annak a családja ma is tartja a kapcsolatot a tanító nénivel. A kérdésre, hogy milyenek voltak a gyerekek, két szóval válaszol: nagyon aranyosak. Nemcsak tanított, hanem az ifjúsággal is foglalkozott. Télen a lakása mindig átalakult színházzá. Népi darabokat tanultak be, bemutatták a környező településeken is. A fiúk, lányok már alig várták, hogy ősz legyen és elkezdődjenek a próbák. Karácsonyra bemutatták a darabot. Idős emberek is megszólították az utcán: ha van nekik való szerep szívesen szerepelnének. Tanítani mindent szeretett, tanulni az algebrát nem, de azért mindig a legjobbak között volt. Mióta nyugdíjas, a kerti munkán kívül német könyveket olvas, Németországban élő tanítványai küldik neki. Ezeket azért olvasgatja szívesen, nehogy elfelejtse a nyelvet.- A televízióban a történelmi tárgyú filmeket és a világjárók műsorait szeretem. Frey Tamást mindig megnézem. A többi az én erkölcseimnek már nem felel meg. Mostanában nagyon visszafelé megy a világ, a fiatalok nem csinálnak semmit. Elvitték innen a megye legjobb óvodáját, majd pedig sajnos a felső és az alsó tagozatot is. Városi szintű közművek Nevezetes ünnepek Az idén befejeződik a községháza felújítása Városi kényelemben élnek a dúzsiak, a csatornázáson kívül minden közmű megvan a településen, ami nem jelenti azt, hogy nem szeretnének még sok mindent megvalósítani. Befejezésre vár például a csapadék- és szennyvízelvezető rendszer. Az önkormányzatiság új fejezetet jelentett a község életében. Először a vízvezetékrendszert, majd a teljes belterületi úthálózatot építették ki. Az utolsó két év legnagyobb beruházása a gáz bevezetése volt, a lakosság tehervállalása példamutatóan meghaladta a hasonló nagyságú településekét. A község infrastruktúrája a szennyvízcsatorna kivételével eléri a városi szintet. Visszatérő gondot jelet viszont a csapadék- és belvízelvezető rendszer befejezetlensége. Építése megkezdődött 2000-ben, de a folytatás pénz hiányában elmaradt. A szűkös költségvetést pályázatokkal egészíti ki a képviselő-testület. Folytatódik, illetve az idén befejeződik a szép régi községháza, a volt katolikus általános iskola épületének a felújítása. Befejeződött a közvilágítás korszerűsítése, azóta a 1,5 millió forintos áramszámla több mint a felére csökkent. Megveszi a község a volt posta épületét, ahol faluházat alakítanak ki, s majd oda kerül a jövendő helytörténeti gyűjtemény, amit a magyar és a sváb lakosság régi ruháiból és szerszámaiból szeretnének összeállítani. Az idén augusztus 21-én lesz a gyományosan fellépnek a szom- falunap, amely reggeltől másnap széd települések együttesei, s la- reggelig tartó szórakoztató elfog- kói is. Az idei főzőversenyre is laltságot jelent a kitartóbbaknak, várnak -vendégeket. Az utcabál Az egész napos programban ha- rendszerint reggelig tart. A szüreti nap idei időpontjáról még nem határoztak ______ ■ Mú lt és természet X község a megye középső vidékén, a Kapos jobb partján fekszik, átszeli a Hőgyészt Dombóvárral összekötő út. A falu déli határán nagyvadas jellegű erdő terül el. Szarvas, őz, dámvad és vaddisznó nagy számban él ott. Gyógynövények és védett növények szintén találhatók a környéken. A község parkosítása nemcsak a helyben lakók rend- szeretetét és szépérzékét dicséri, hanem a főúton közlekedőknek is maradandó élményt nyújt a Kapos völgyének festői látványával együtt. Érdemes megállni a településen egy időre. A klasszicista templomban barokk szószék látható. Az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve a polgármesteri hivatal kertjében látható. Dúzs település 1230-tól ismert. A török időkben lakott volt, a fölszabadító háborúk alatt néptelenedett el. A község újratelepítése az 1740-es években kezdődött, főként német ajkú lakosokkal. A bukovinai székelyek 1945-ben kezdtek betelepülni. A település neve valószínűleg a XIII. században divatos szláv eredetű Dús személynévből származik. A krónikákban először 1230- ban említik Dúzs-ként. A népi etimológia szerint a mesz- sze földről ideérkezők a táj szépségét meglátva így kiáltottak fel „Tu sau!” (Du schau!= Te nézd!). A svábság ma is Tusau-ként emlegeti a települést. Az igen fejlett szőlőkultúra - Mária Terézia hivatalos fehérborszállítója volt a falu - az ötvenes években hanyatlásnak indult, majd a Hő- gyészi Állami gazdaság nagyüzemi táblákat telepített. A falu lélekszáma ma 318, közülük 16 az óvodás, 49 az iskolás. Az iskola már a hetvenes években megszűnt, óvodába is Hőgyészre járnak a gyerekek. Mire mennyi jut? A képviselő-testület az elmúlt évi zárszámadást valamivel több mint 35 millió forint bevétellel és hatmilliós pénzkészlettel hagyta jóvá. Ebből felhasználható majdnem öt és fél millió. A község vagyona több mint harminc- millió forintnyi, ebben szerepelnek az ingatlanok, vagyoni értékű jogok, gépek, berendezések és befejezetlen beruházások is. Az idei költségvetés bevételi és kiadási főösszege 37 millió 297 ezer forint, ebből a legnagyobb kiadás a bér és annak járulékai. A következő, több mint hét és fél millió forintos tételt az ellátottak pénzbeli juttatásai teszik ki. Dologi kiadásokra közel ötmillió forintot lehet költeni az idén a településen. Beruházásokra több mint hatmilliót terveztek, a tartalék ötmillió. t
