Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-27 / 123. szám

■ mm 2^4' MÁRIS 27-> CSÜTÖRTÖK ALMANACH 2 0 0 4 VÁRALJA 7. OLDAL Természeti szépségek, néprajzi értékek Minden feltétel adott a bel- és külföldi vendégek fogadására Festői környezet, kényelmet szolgáló infrastruktúra, parkerdő, horgászta­vak, szálláshelyek, szinte minden ren­delkezésre áll Váralján a vendégfoga­dáshoz. A falusi turizmus ideális helye lehetne, ehhez azonban a lakosság na­gyobb vállalkozó kedvére és egy pezs­gést hozó programcsomagra is szükség lenne. A Kelet-Mecsek Tájvédel­mi Körzet egyik takaros kis települése Váralja. A festői környezetben meg­húzódó falu vonzását már több évtizede felfedezték az idegenforgalommal, turizmussal foglalkozók. Mint Filczinger Ágnes polgármester asszony mondja, itt szinte minden rendelkezésre áll a vendégek fo­gadására. Az infrastruktúra teljesen ki­épített. Vannak vállalkozók által üzemel­tetett szálláshelyek, a parkerdőben ifjúsá­gi tábor, az önkormányzat tulajdonát ké­pező, vállalkozó által üzemeltetett ven­dégházak, egyesületi kezelésben lévő horgásztavak. A nemrégiben avatott Falu­ház számítógépes rendszerén bárki elér­heti a világhálót. Véleménye szerint egy olyan programcsomag hiányzik, amely pezsgést hozna a község életébe. Több, Váralján megtartott rendezvény bizonyít­ja, hogy közelről s távolról több ezren is szívesen érkeznek ebbe a környezetbe. Úgy gondolja, program kidolgozásának kistérségi szinten lenne leginkább realitá­sa. Bár gazdagok a hagyományaik, híres a tojásfestésük, festett bútorzatuk és nép­viseletük, van népművészeti házuk, bá­nyamúzeumuk, úgy véli, ezek önmaguk­ban szűk réteget vonzanak, pedig sok más lehetőség kínálkozik a vendégcsábí­tásra. A környező erdőkben források, pi­henők, tűzrakók és jól jelzett turistautak várják a kirándulókat. Innen gyönyörű túraútvonalak vezetnek Óbányára, Magyaregregyre, Kisújbányára, Püspök- szentlászlóra és a Zengőre. Már eddig is sokan felismerték a faluban rejlő pihe­nés, kikapcsolódás nagyszerűségét. Töb­bek között a Hahnheimből érkezők. Ez­zel a németországi településsel 1999-ben épült ki a kapcsolat és azóta is ragyogóan működik. Ez év őszére is közel negyven vendéget várnak onnan. Hahnheimben a közeljövőben lesznek önkormányzati vá­lasztások, s a polgármester asszony re­méli, a megválasztásra kerülő testülettel is jó együttműködést sikerül kialakítani. Külföldi kapcsolataikat más irányban is szeretnék szélesíteni. Mikrotérségi szin­ten már elindultak a beszélgetések egy belgiumi, német nyelvterületen lévő kis­térség vezetőivel. Izmény, Győré, Kismányok és Nagymányok polgármeste­reivel ellátogattak Belgiumba, a viszont- látogatás ősszel várható. Mindezek mel­lett felvetődött egy erdélyi kapcsolatfelvé­tel lehetősége is. A polgármester asszony azt is látja, hogy a természeti szépségek és a megteremtett értékek mellett továb­bi feladatok is vannak, s hogy ezek meg­oldásához a lakosság támogatása elen­gedhetetlen. Sokkal több, a falusi turiz­must szolgáló szálláshely kialakítására lenne lehetőség a községben, amely a munkahelyhiánnyal küszködő családok megélhetését is segíthetné. Ehhez vi­szont részükről is nagyobb vállalkozó kedvre lenne szükség. A szép faluképért igyekszik sokat tenni az önkormányzat. Az utak, a járdák rendbetétele folyamato­san történik és ehhez minden pályázati lehetőséggel élnek. A váraljaiak nagy ré­sze is igényes a környezetére, de egy-két gondatlan gazda az egész település arcát el tudja csúfítani nemtörődömségével. Filczinger Ágnes szerint saját fejleszté­seik, terveik megvalósítása mellett sokat lendíthetne az idegenforgalmon egy Bonyhád-Váralja közötti kerékpárút. Re­méli, hogy ez a most készülő koncepció része lesz, ugyanis ez mind a munkába- járást, mind a turizmust segíthetné. Ab­ban is esélyt látna, ha a közeli Bonyhá- don megépülne a termálfürdő, amely tu­risták, vendégek sokaságát hozhatná Vár- aljára is. _______________________ ■ Ne m hagyják veszni a hagyományokat A váraljai Hagyományőrző Egye­sület korábban tánccsoportjáról volt Európa-hírű. Több mint egy évtizeddel ezelőtt azonban meg­szűnt. A váraljaiak keresni kezd­ték, mi módon folytathatnák a hagyományőrzést. Addig duru­zsoltak, míg 2000-ben életre hív­ták a kézműves szakkört Jáhn Jánosné vezetésével. A gyerekek, lányok, asszonyok elhatározták, hogy nőiviselet-készítéssel fog­lalkoznak, ám sem pénzük, sem megfelelő helyük nem volt, így hát gyöngyfűzéshez láttak. Jáhn Jánosné egy társával két neves szakembertől elsajátította a gyöngyfűzés alapjait, s tudásukat továbbadták a szakkör tagjainak. Ma már zsűrizett, sajátos váraljai gyöngygallérok sokaságával di­csekedhetnek. Munkáikból két alkalommal rendeztek kiállítást a faluban. Lassan eredeti céljuk megvalósulásához is közelíte­nek. Szoknyákat, ingeket, kö­tényt készítettek az óvodások­nak. A tánccsoport is ébredezik. Egy esztendeje Kiamik Aranka gyermekeket tanít szüleik, nagy- szüleik táncaira, hagyományaira, Jáhn Jánosné s fellépőruháikból hiányzó dara­bokat - ingecskék, slingelt aljú alsószoknyák, pöndők - pótol­ják. Előtanulmányként háromlá­bú, népviseletbe öltöztetett babá­kat készítettek. A híres váraljai tojásfestést sem hagyják feledés­be merülni. Emellett jutott idejük egy szentendrei kirándulásra. Terveik között szerepel a neves decsi gyöngyfűző, Oláh Márta műhelyének meglátogatása. Judit asszony féltve őrzött kincsei Édesanyjától kapott tudását, évtizedek gyűjtő- és alkotómunkájának eredményét tette köz­kinccsé Schmidt Károlyné. A sajátos váraljai kultúrát bemutató néprajzi gyűjtemény rend­kívüli érték. Moldován Vilma biztatására vált a váraljai születé­sű Schmidt Károlyné Tóth Judit a néprajz szerelme­sévé. Gyűjtötte, óvta szülőfaluja tárgyi és szellemi emlékeit, majd amikor az önkormányzat épületet adott, melyet a közelmúltban újítottak fel, magán- tulajdonát közkinccsé tette, hogy mindenki gyö­nyörködhessen benne. A váraljaiak, látva, hogy az értékek értő és gondos kezekben vannak, egyre többet ajándékoztak, a Népművészeti Ház nagy gazdagságra tett szert. Olyan néprajzi gyűjteményt tudnak a községbe látogatóknak mutatni, amilyen­nel kevés kistelepülés dicsekedhet. Szebbnél szebb viseletek, használati tárgyak, szőttesek, hímzések, festett bútorok, hímes tojások sokasága sorakozik a régi malomból kialakított házban, és jól megférnek egymás mellett a magyar és német népélet tárgyi emlékei. Judit asszony ma is gondozza a felhalmo­zott értékeket. A Népművészeti Ház nyitvatartási idejében, ami­kor csak teheti, szívesen ad tájékoztatást a látoga­tóknak. Csodálnivaló Schmidt Károlyék otthoná­ban is maradt bőven. Judit asszony jellegzetes vár­aljai ruhái, amelyekben végigtáncolta fél Európát, hímzések és szőttesek féltve őrzött kincsként sora­koznak a szekrényekben. A Népművészeti Ház nyitva tartása: szerdán és vasárnap 16-tól 17 óráig. Előzetes bejelentkezés alapján (polgármesteri hivatal: 06-74/558-052, Jáhn Jánosné: 06-74/459-061) bármikor látogatható. Schmidt Károlyné ■ Várfő-hegy Váralja egyik nevezetessége a Várfő-hegyen álló földvár, amelyről azt mondja az anekdo­ta, hogy a törökök sapkában hordták össze. Török dombnak is nevezik. Elrejtett kincsek, tit­kos alagutak mondái fűződnek ehhez a helyhez. Miklós Zsuzsa 1994-95-ben régészeti feltárást végzett, s 13. századi várat, la­kótorony-maradványokat tárt fel, és valóban alagutat is talált. A szájhagyomány szerint a tele­pülés a Várfő-hegyről kapta a nevét. A Várfő-hegy a környék leg­magasabb pontja. A földvár ma már nem látható, felszíni romjai nincsenek. Az önkormányzat közeli tervei közé tartozik a hozzá vezető út megtisztítása, a hegyen egy kilátó építése. Ter­veik megvalósításához pályáza­tot szándékoznak benyújtani. Van fantázia a váraljai idegenforgalomban Az előrelépéshez helyi és térségi összefogásra van szükség Provincia Panzió tudnak elhelyezni a legkorsze­rűbb körülmények között. Az Wiesner György családi vállalko- esztétikus étterem csak a szálló­zása, a Provincia Panzió éppen tíz vendégeket szolgálja. A gyönyö- esztendővel ezelőtt fogadta az el- rűen parkosított, hatalmas kert, a ső vendégeket. Családok fogadá- játszó, a fürdőmedence mind- sára rendezkedtek be. Kétágyas mind a kényelmet, a nyugalmat szobákban pótágyakkal 30 főt árasztja. Wiesner György nagy fantáziát lát a váraljai idegenforgalomban. Mint mondja, tervek vannak bőven. Lehetne itt lovas turizmus, falu­si vendéglátás, kijelölt és gondozott turis­tautak, kilátó. Azonban azt is látja, hogy az előrelépéshez a térség, a lakosság, az önkormányzat, a civil szervezetek együttgon- A Provincia Panzió dolkodására, összefogá­sára lenne nagy szükség. A Provincia Pan­zió elérhetősége: Vár­alja, Kossuth Lajos u. 273. Telefon: 06- 74/558-909. E-mail: ptmt@provincia.hu www.hotels.hu/var- alja Vendégház /\ vendégház A szülői házat alakí­totta szálláshellyé Wurst Pálné. Egy eredményes pályázata tette lehetővé, hogy az épületet ven­dégfogadásra alkalmassá tegyék. Önellátással lehet igénybe venni. Három kétszemélyes szobát, kor­szerű vizesblokkot, jól felszerelt konyhát alakítottak ki. A ház té- len-nyáron használható, gázzal fűthető. Az udvar tágas, szépen parkosított. Az erdő és a halasta­vak közelsége a csendes pihenést választóknak, a környező váro­sok közelsége a mozgalmasabb életre vágyóknak kedvez. A vendégház a 74/458-274, vagy a 06-20/577-85-39-es tele- fonszámon igényelhető. ______■ A református templom A Váraljai Református Egy­házközség templomát 1802 és 1807 között építették késő ba­rokk stílusban, belső tere ro­kokó stílusú. Az ős-gyüleke- zet saját erőből emelte temp­lomát úgy, hogy családonként egy hízott ökröt vagy értéké­nek megfelelő pénzt adomá­nyoztak, továbbá egy vég vásznat, melyet a gyülekezet asszonyai készítettek. Ebből a vászonból alakították ki a mennyezet kárpitját, amelyet kazettás festés díszít. A padok száma az akkori református családok számát mutatja. Az orgona a 19. század elején épült. A szószék kehely for­májú, felette korona alakú sü­veggel. A Kulturális Örökség­védelmi Hivatal a templomot 2004-ben egyedisége miatt műemlékké nyilvánította. Az evangélikus templom A váraljai evangélikus temp­lom később épült, mint a kör­nyékbeli evangélikus templo­mok, 1845-ben. Tanítói lakás és iskola tartozott hozzá, helyben lakó lelkész 1995-től szolgál a faluban. Az épület többször esett át felújításon, legutóbb 1998-ban renoválta a gyülekezet. Belső tere ekkor kapta különleges világoskék­szürke színezését, s ekkor ke­rült ide a gerényesi menthe­tetlen templomból a szószék­oltár. Tetőfelújítás 2002-ben történt egyházi segítséggel. A statikai gondokon azonban még nem sikerült javítani, mivel a helyreállítás több tíz­millió forintot igényelne, s a kis gyülekezet önerejéből ezt nem tudja vállalni. A Parkerdő Váralja hajtűkanyarokkal meg­tűzdelt főutcáját elhagyva, csordogáló patak mellett jut el a látogató a Parkerdőig. A kirándulóközpontot 1977- ben, a Kelet-Mecseki Tájvé­delmi Körzet határán, a falu­tól az úgynevezett erdészhá­zig, a Farkas patak fő völgyé­ben alakították ki. A völgy ki­szélesedő részén három kis tavat hoztak létre. Ezek part­ján esőkunyhók, tűzrakóhe- lyek várják a kirándulókat, horgászokat. 1979-ben Ifjúsá­gi Tábort is építettek a Parker­dő területén, amely a Bony- hád Városi Önkormányzat tu­lajdonában van. Programok 2004-ben Június 26-án: juniális. Szeptember 26-án: falunap, hahnheimi vendégek fogadása. November 21-én: váraljai bú­csú.

Next

/
Thumbnails
Contents