Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-24 / 120. szám
VIM 2004. Május 24., hétfő ALMANACH 2 0 0 4 BELECSKA 7. OLDAL Segély helyett munkát adnak Nem mondhatni, hogy Belecska idegenforgalmáról nevezetes, de van egy olyan kezdeményezés ebben a Kapos melletti kis faluban, ami ide vonzhatja az érdeklődőket, ami más települések lakói számára is érdekes lehet. Ez a szociális földprogram. Ahogy a falu polgármestere, dr. Jakab Róbert fogalmaz, nem malacot vagy segélyt adunk az embereknek, hanem munkalehetőséget, hogy ne érezzék feleslegesnek magukat. Valamikor jól működő termelőszövetkezet volt Belecskán, ami biztos megélhetést nyújtott a falu lakóinak. Ma valami hasonlóval próbálkozik a helyi önkormányzat, munkát biztosítva a tartósan állás nélkül maradt belecskaiaknak. A polgármester, dr. Jakab Róbert kezdeményezésére az önkormányzat a szociális földprogram keretében, az országban egyedülálló módon, hatodik éve termelési, értékesítési vállalkozást működtet. Kiemelten közhasznú társasági forma keretében munkanélküli nők, férfiak gyümölcsöt, zöldséget termesztenek és értékesítenek az önkormányzat tulajdonában lévő földeken, példát mutatva más, hasonló gondokkal küszködő falvaknak a munkanélküliség leküzdésére. Belecskán nincs munkanélküli segély, itt a munka után fizetnek. Mint a polgármester elmondta, 1998- ban kezdték el a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatának segítségével az úgynevezett szociális földprogramot fél hektár földterületen, szamócával. Öt év alatt 22 hektárt telepítettek be. A 30 ezer szamócatőn kívül ma van 900 meggy-, 400 cseresznye-, 700 kajszi-, 1500 őszibarack-, 800 körte-, 460 alma-, 300 szilva-, 1000 diófájuk és 4 ezer tő korai csemegeszőlőjük. Zöldborsót 2 hektáron termelnek és idén először fél hektáron megpróbálkoznak a futóbabbal is. A projekt lényege, hogy a vidéken élő, munkanélkülivé vált embereknek ne szociális segélyt, hanem munkát biztosítsanak. Az önkormányzatok a munkanélküliek támogatására a munkaügyi központoktól minimum 70 százalék munkabértámogatást kapnak, ha tartósan munka- nélkülivé vált lakosokat foglalkoztatnak. Ezért, ha az ilyen módon alkalmazott ember a munkabérének 30 százalékát kitermeli, akkor az önkormányzat már nem fizet rá az alkalmazására, de ha ennél több a nyereség, az már tiszta haszon. A polgármester meggyőződése, hogy a földprogram néhány éven belül önfenntartóvá válhat. - Egy hektáron 4 ezer tő korai csemegeszőlőnk van. A szőlő kilóját 200 forintjával számolva, tövenként 5 kiló termést kalkulálva - aminél biztosan több lesz -, egy szőlőtőkén ezer forint bevételünk lehet, ami 4 ezer tőnél 4 millió forint. Ha ebből a munkabér és a kemikália 1 milliót elvisz, akkor még mindig marad 3 millió forint haszon -, halljuk a számít- gatásokat. Mivel a községben a szociális otthonon kívül más munkalehetőség nincs, az emberek - a kisgyerekes anyukák különösen- nagy örömmel fogadták az önkormányzat munkahelyteremtő kezdeményezését. A földprogram keretén belül létrehozott kht.-ben a helyi önkormányzat tulajdonában lévő földterületen gyümölcsöt, zöldséget termelnek. Igaz, minimálbérért- 46 ezer forintot kapnak kézhez -, de ez azért több a segélynél, ráadásul helyben dolgoznak, nem kell utazással tölteni az időt, amúgy meg másutt sem fizetnek sokkal többet. A polgármester szerint a legrosszabb megoldás a tartósan munkanélkülivé vált emberek számára a rendszeres szociális segély, mert ezzel elvesztik a lábuk alól a talajt. Kiesnek a munkából, nem tartoznak egy közösséghez, nincs életcéljuk, ha pedig később mégis adódik munkalehetőség, nehezen vagy egyáltalán nem tudnak visszailleszkedni. így viszont az önkormányzat kht.- jának alkalmazásában állva létbiztonságban érezhetik magukat, február elejétől novemberig minden hónapban megkapják a fizetésüket. Sajnos a visszamaradó három hónapban, amikor nincs munka, ismét munkanélküli segélyt kapnak. Hogy a téli hónapokban se unatkozzanak az emberek, és hasznosan töltsék az idejüket, a munkaügyi központ támogatásával gyümölcskertészképzést indítottak Belecskán 2002/2003-ban. A tanfolyamon 16 fő szerzett OKJ oklevelet. A polgármester íróasztala fölötti polcon vaskos dossziék, pályázati anyagokkal. Pályázati pénzekből sikerült az eddigi elképzeléseiket megvalósítani, így vásároltak fűrészgépet, traktort, ekét, tárcsát, talajmarót, kultivátort, vetőgépet, gödörfúrót, szippantókocsit, műtrágyá- zót, axiál permetezőt, szállító autót, pótkocsit, tolólapot, hűtőkocsit, és építettek 5x6 méteres hűtőkamrát a gyorsan romló gyümölcsök tárolására.- Most éppen azért pályázunk, hogy a foglalkoztatást ki tudjuk terjeszteni egész évre. Fóliasátort szeretnénk építem, ahol a téli hónapokban is tudunk zöldséget, gyümölcsöt termeszteni. Csak előre lehet menekülni - mondja dr. Jakab Róbert, hozzáfűzve, hogy a gyümölcsfák termőre fordulásával gondolkoznak pálinkafőzde építéséről is, hogy palackba zárva kínálják a belecskai homokon termett barack, cseresznye, meggy levét, ezzel vonzva turistákat a faluba. ■ Földből éltek, földből élnek A Belecskai Községüzemeltető Kht.-t 2002. februárjában alakította az önkormányzat, feladata a falu szépítése, az utcák, terek, parkok, a temető gondozása elsősorban és nem utolsósorban a szociális földprogram lebonyolítása. A közhasznú társaság létrehozására azért volt szükség, mert csak így tudja az önkormányzat visszaigényelni az áfát.- Régebben is a földből éltek a belecskai emberek, ma is abból élnek. Volt ugyan egy időszak, amikor elszoktak ettől, ezért ma van egy olyan réteg, amely még a saját konyhakertjét sem műveli meg. Mi ezt is felvállaljuk, még a kerteket is rendbe tesszük - mondta Szeledeli György falugazda, a kht. ügyvezetője^____________________■ Pecások A belecskai emberek mindig horgásztak, amiben nincs semmi rendkívüli, mivel a Kapos folyó a település határában folyik. A faluban 2000-ben alakult meg a helyi horgászegyesület, és mivel az első két évben nem volt saját helyük, a tamási horgászegyesület vizein pecáztak. Saját területük 2003. január 1-től van, ekkor vették bérbe a Földművelési Vidék- fejlesztési Minisztériumtól 15 évre a Kapos 13 kilométeres szakaszát. A 3,5 hektáros vízterület a Kapos belecskai északi határától Regöly déli határáig tart. A 45 tagot számláló Belecskai Horgász Egyesület már a bérlés első évében 280 kilogramm, 3 nya- ras pontyot telepített a folyóba, mondta Szeledeli György elnök. Dömötör Lajos naponta lejár a Kapósra Újkori német telepesek A községben ugyan nem túl nagy a turistaforgalom, de egyre több német állampolgár vásárol magának házat. Jelenleg hét ingatlannak van ilyen módon új gazdája. Helga és Friedl Esser a Fő utca 43. szám alatti portát vásárolta meg három- éve. A házaspár a németországi Hessenből érkezett Belecskára. A férj cukorbeteg, a feleségnek szívpanaszai voltak, de mióta itt élnek, enyhültek az egészségi problémáik. - Nagyon jó itt a levegő, szép a környezet, jók az ételek és kedvesek az emberek - foglalják össze eddigi tapasztalataikat Esserék. A pár annyira meg van elégedve új lakóhelyével, hogy sógorukat rábeszélték a mellettük lévő ház megvásárlására, most éppen ennek felújításán dolgoznak valamennyien. Esserék már a második házat újítják fel Nem vállalta a bejárást A szőlőültetvény folyamatos munkát ad A földprogram keretében 18 tartósan munkanélkülivé vált embert foglalkoztatnak jelenleg Belecskán. Van köztük nyolcgyermekes családapa és vannak kisgyermekes édesanyák, akik reggel elviszik a gyerekeket az óvodába, iskolába, aztán vagy biciklivel vagy az önkormányzat mikrobuszával nyugodtan mennek dolgozni. Takácsné Szabó Erika kezdettől itt dolgozik. Korábban Tamásiban, a Massivnál állt alkalmazásban, de miután lejárt a gyes, fel kellett mondania, kislánya miatt nem tudta vállalni a bejárást. Férje Százhalombattán dolgozik, kéthetente jár haza.- Munka van bőven, a pénz ugyan lehetne több, de ez legalább biztos, amit kapunk -, halljuk. ■ Otthon a sérült embereknek A falu és a környék egyik legnagyobb munkaadója a Tolna Megyei Önkormányzat Mechwart János Otthona. A nem is olyan régen még gyermekotthonként funkcionáló intézményben ma felnőtt, súlyos és közepesen súlyos fogyatékos emberek élnek. A szociális intézményben az elmúlt év novemberében 55-ről 115-re nőtt a férőhelyek száma, miután a felújított régi kastély épülete mellé új, kétszintes pavilont építettek. A szobák többsége 4 ágyas, korszerűen felszerelt. A beruházás ünnepélyes átadása június 8-án lesz. A szociális otthon 68 dolgozója közül 28 helybéli, a többi dolgozó a környékbeli településekről jár ide dolgozni. A gondozottak többsége Tolna megyei, jelenleg telített a létszám, hárman vannak várólistán. A beruházás ünnepélyes átadása június 8-án lesz.- Odaadás, törődés, empátia szükséges ahhoz, hogy valaki itt dolgozzon. Hatvannyolc dolgozónk van, de mivel az ápoltjaink speciális ellátást igényelnek, ez a létszám a szükségesnél 25 százalékkal kevesebb, talán 2005-re sikerül a létszámot feltölteni a törvé- Ötvenöt férőhellyel bővült az otthon nyi rendelkezések értelmében - mondta Vörös Gyuláné intézményvezető. Az otthon lakóit tavasztól őszig havonta egyszer kirándulni viszik, ekkor étteremben ebédelnek, ami számukra nagy élmény. Nyaranta egy hetes turnusokban a Balatonon üdülnek. Az épület- komplexumot körülvevő kéthek- táros parkban most készül a szilárd burkolatú, 8x12 méteres sportpálya kézi- és kosárlabdázá- si lehetőséget biztosítva a lakóknak. A községháza mellett álló evangélikus templomot 1906- ban szentelték fel. A szépen karbantartott épületben nemcsak az evangélikusok tartják istentiszteletüket minden héten, hanem a reformátusok is. Idén május 9-én négy gyermek konfirmált a belecskai templomban, ahol a gondnoki teendőt Schaffer Konrád nyugdíjas helyi lakos látja el társadalmi munkában. Településtörténet A település már az avar korban lakott volt, a honfoglalás után a Héder nemzetség szállásbirtoka lett, a feljegyzésekben Beles néven szerepelt. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, a terület a .simontornyai szandzsákhoz tartozott. Az 1700-as években német, evangélikus vallású telepesekkel népesítették be a vidéket, akik felvirágoztatták a települést. A második világháborút követően a német ajkú lakosságot kitelepítették, helyükbe a Felvidékről áttelepített magyar családok érkeztek. Lakosság A községben ma 430-an élnek, mintegy ötvennel többen, mint az elmúlt évben. A belecskai polgárok számának gyarapodása nem annyira a születéseknek köszönhető, hanem annak, hogy az elmúlt év végén 55 fővel emelkedett a Mechwart András Otthon lakóinak száma. A község la-' kói származásra, nemzetiségre való tekintet nélkül békességben élnek egymás mellett. Majd' 100 éves templom Címerállat a gólya Belecska község címerében a paprika és a lombos fa alatt az alsó mező középső részén egy gólya található. A magyar ember számára oly kedves költöző madár azért került a település címerébe, mert a faluban nagyon sok gólya „lakik”. Valószínűleg nincs a megyében még egy település, ahol ennyi piros csőrű, hosz- szú lábú madár kelepelne a kéményeken, háztetőkön, villanydúcokon.
