Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-22 / 119. szám

10. OLDAL ALMANACH 2004 KÉS ZŐHIPEGKÚT 2004. Május 22., Szombat Híres, Nevezetes Jeles napok A majális egyben a falunap szerepét is betölti. A tavaly el­ső ízben meg­rendezett öre­gek napja olyan nagy si­ker volt, hogy ebben az esz­tendőben is fel­tétlenül meg­tartják. Az, idő­sek mellett a fi­atalokra is gondolva gyermek­napot is rendez a falu. Minden évben megtartják a szüreti fel­vonulást és november első va­sárnapján a búcsút. Számok tükrében A falu közigazgatási területe 1031 hektár. Ebből belterület 56 hektár. A lakosság száma 272 fő. A névadó forráskút A község a nevét a falu köze­pén lévő forráskútról kapta. A hidegkút elé az itt letelepült keszi törzs neve került, először Keszihidegkútnak, később Keszőhidegkútnak nevezték el. A még ma is működő kút belső falán német nyelven a következő írás olvasható: Rég elmúlt időben itt ez ár­nyas helyen Forrásra találtak az itt járó emberek. És ezután nemsokára falu lett itt karikára E kúttól vette a falu a névét, Élvezve annak jó és hús vizét. Falunk kö­zepén áll e kút S neve így lett Hidegkút. Festői falu lágy lankák között Keszőhidegkút kétutcás falu, az utcák egymás fölött teraszosan he­lyezkednek el, ezzel is sajátos hangulatot teremtve. A település né­pességszáma az 1930-as évektől folyamatosan csökken, annak elle­nére, hogy a kitelepítések után Szlovákiából, illetve az Alföldről ér­keztek betelepülők. A festői környezetben fekvő, csendes, kedves település lélek- száma oly sok más Tolna megyei faluhoz hasonlóan folyamatosan csökken. A népesség elvándorlá­sához nagyban hozzájárult az 1970-es években végrehajtott kör­zetesítés, amikor is mind az önál­ló általános iskolától, mind az önálló téesztől megfosztották a községet, jelentős elvándorlási folyamatot indítva ezzel. A falu lakossága főképpen szőlészettel és borászattal foglalkozik, a pin­cesoron megforduló látogatókat szívesen kínálják meg egy-egy pohár borral. A falu legnagyobb erénye gyö­nyörű fekvése. A szép táj, a nyu­godt, csendes környezet, a tiszta levegő vonzó lehet azok számára, akik városi környezetben élnek. Keszőhidegkutat eddig jobbára a külföldiek „fedezték fel”, az in­gatlanállomány közel 10 százalé­ka külföldiek - főképpen néme­tek - tulajdona. Több olyan porta is akad, amit érdemes lenne fel­újítani, s bizonyára vevő is lesz rá, a legjobb megoldás azonban az lenne, ha helybeliek, főként fi­atalok vennék meg és laknák őket. Az önkormányzat anyagi lehe­tőségei szerint igyekszik minél szebb, hangulatosabb faluképet kialakítani. Pályázati pénzből a forráskutat és környékét szeret­nék rendbe tenni, folyamatosan parkosítják a falut, hangulatos zöldterületeket alakítanak ki. Két földes utca van még, ezeket az idén - szintén pályázati pénzből - úgynevezett alapozással látnák el, a következő évben pedig szi­lárd burkolattal. Az utakat, járdá­kat is folyamatosan javítják, szin­tén pályázati pénzből és közmun­ka révén a régi, különlegességnek számító evangélikus temetőt is fel kívánják újítani. A faluban egyelőre egy ven­dégház üzemel családi vállalko­zás formájában, ahol 5 főt tudnak egyelőre elszállásolni. Tavaly ké­szült el a közösségi ház, ahol hat­van főt tudnak vendégül látni. A falusi turizmus fejlődése megol­dást jelentene a községnek, eh­hez azonban az kellene, hogy a közeli város, Tamási, fejlődésnek induljon és munkát adjon a keszőhidegkúti fiataloknak is. ■ Hagyományok őrzője A keszőhidegkúti tájház a német nemzetiség hagyományainak, szo­kásainak állít emléket. A régi vilá­got idéző, szép berendezés mellett eredeti, kézzel készült ruhák és be­rendezési tárgyak is láthatók itt. A hagyományos sváb szobán kívül két berendezett helyiség van még a tájházban, ahol hamarosan felújí­tási munkák kezdődnek. ■ A falu története Keszőhidegkút a Hegyháti domb­vidék keleti nyúlványaira tele­pült, körülötte a dombokon nagy zártkerti területek, hangulatos pincesorok helyezkednek el. A terület már az őskorban lakott volt, az előkerült leletek bizony­sága szerint. A népvándorlás ide­jén Regöly a kelták fejedelmi székhelye volt, de ezen a tájon avarok is megtelepedtek. A keszi törzs 900 körül telepedett le itt, a török hódoltság idejéig háborítat­lanul éltek. A hódoltság után ke­vés magyar tért vissza, így 1720 körül németeket telepítettek le a községben, a német nemzetiség napjainkban is lakja a községet. A németajkú lakosság 1945 utáni kitelepítését a falu nehezen tudja kiheverni, a népességszám erő- teljesen csökken. _____________■ Ve ndégváró porta A faluban egyelőre csak a Bodó család foglalkozik vendégfoga­dással. Vadász-vendégházuk- ban jelenleg öt személyt tudnak elszállásolni, de nem zárkóz­nak el a létesítmény bővítésétől sem. Eddig jobbára külföldi vendég-vadászok látogattak el Keszőhidegkútra, mert a kör­nyék gazdag nagyvadas terület. A városi emberek számára von­zóan csendes, hangulatos faluban talán többeknek is megérné a falu­A vendégház udvara si turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása. ■ Gyors hatás, hosszú hatástartam burgonyabogár és lárvája valamint levéltetvek ellen a megoldás Dózis: 4 g szer 20 I vízhez További információ: Petter László Tolna megye területi képviselő 06 20 366-5307 syngenta Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet közterület-felügyelő munkakör betöltésére Pályázati feltételek:- középiskolai végzettség- magyar állampolgárság- büntetlen előélet- egészségügyi alkalmasság A pályázatnak tartalmaznia kell:- a pályázó legfontosabb személyi adatait- részletes szakmai önéletrajzát, addigi munkaköreinek ismertetését- jelenlegi munkakörét, beosztását A pályázathoz csatolni kell:- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt- a képesítést igazoló dokumentumok másolatait A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:- többéves közigazgatási gyakorlat- közigazgatási alapvizsga- közterület-felügyelői vizsga Az állás betöltéséről Szekszárd Megyei Jogú Város Aljegyzője dönt. Az illetmény megállapítása a köztisztviselők jogállásáról szó­ló 1992. évi XXIII. törvény alapján történik. A munkakör betöltésé­hez a 78/1999. (X1I.29) EüM-BM együttes rendelet alapján egészsé­gi, fizikai és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A kinevezés határozatlan időre szól. A pályázatot “közterület-felügyelő” jeligével ellátott zárt borítékban Szekszárd Megyei Jogú Város Aljegyzőjéhez (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) kell benyújtani. A pályázat benyújtásának határideje: 2004. június 15. A pályázat elbírálásának határideje: A benyújtási határidőt követő 15. nap. A betöltendő munkakörről felvilágosítást Csonka László közte­rület-felügyelő nyújt a 74/504-167 telefonszámon « *ms&* PÁLYÁZATI KIÍRÁS A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium pályázatot hirdet az alábbi pedagógus állásokra:- magyar nyelv és irodalom vagy magyar - bármely szak- biológia-kémia vagy kémia - bármely szak- matematika-fizika vagy fizika-informatika- testnevelés- angol nyelv vagy angol - bármely idegen nyelv- kollégiumi nevelőtanár - matematika-fizika egyetemi vagy főiskolai végzettséggel A pályázat feltétele:- szakirányú főiskolai, ill. egyetemi végzettség,- történelmi egyház melletti elkötelezettség,- lelkészi ajánlás előnyt jelent,- a pályázat beadását követően személyes bemutatkozást, hospitálást és bemutató­tanítást kérünk. A pályázathoz csatolni kell:- szakmai önéletrajz,- erkölcsi bizonyítvány,- diploma-fénymásolat. A pályázat beadási határideje: 2004. június 10. A pályázat benyújtható: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium Ónodi Szabolcs igazgató 7150 Bonyhád, Kossuth L. u. 4. m i:ai Játékunkról bővebb információt az interneten talál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents