Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-21 / 118. szám

2004. MÁJUS 21., PÉNTEK PIÓSBERÉN Y 7. OLDAL ■ ■■■ A L M A N A C H 2 0 0 4 ­Nem mennek, jönnek a fiatalok A művelődési ház közösséget formálhat - turizmus a távolban Csinos filagória épül a diósberényi mű­velődési ház udvarán, ahová a kanyar­gós völgyben fekvő falu főutcájáról tér­het be a látogató. A kerti házikó mellett egy hagyományosan sárból tapasztott kemence is készül, ahol később lángál­ló, kenyér, kalács sülhet. Elsősorban persze a falu lakóinak készítik a kis te­ret, de később turisták is felfedezhetik a helyi ízeket. A valamivel több, mint négyszáz lakost számláló Diósberényben bár több lé­pést tettek az idegenforgalom felé, egy­előre nem a falusi turizmus fejlesztése áll első helyen. Diósberényben jelenleg - véli Tillmann András polgármester - nem kell azon fáradozni, hogy a fiatalok helyben maradjanak, mert úgy néz ki, hogy nem vándorolnak el. Házak épül­nek a községben, idén kettő, érdemes idetelepülni más településről is. A köz­ség gazdasági helyzete jó, van munkale­hetőség, s mindössze öt százalék körül van a munkanélküliek aránya. A helyi vállalkozók közel negyven főt alkalmaz­nak, s ez ugyanennyi diósberényi csa­lád megélhetését is jelenti. Van példa ar­ra is - bár ez kivétel -, hogy valaki azért költözzön ide, mert itt talált munkát. Hogy Diósberényben továbbra sem a fiatalok elvándorlásáról kelljen beszél­ni, infrastrukturális fejlesztésekre van szükség - teszi hozzá Tillmann András. Ebben az évben a falu összes járdáját fel­újítja az önkormányzat, három éven be­lül a vízelvezető árkokat készítik el, ami­nek a község fekvése miatt van jelentősé­ge. 2003 tavaszán a hegyekről lezúduló árvíz hidakat, utakat tett tönkre. A csa­tornahálózatra az elkövetkező öt évben ugyanakkor nem sok esélyt adnak a falu­ban. A falusi turizmus egyelőre a jövő Diósberényben, az itt élők között még nincs fogadóképesség. A festői környe­zetben fekvő falunak komoly vadászte­Diósberény, ahogyan Hőgyész felől látható. Kulcsosház és turistaút készül. rületei vannak, ami a vadászturizmust alapozhatja meg, a szolgáltatások háttere azonban e téren is hiányzik. Az utóbbi időben több lépést is tett az önkormányzat az idegenforgalom kiala­kításáért. Megvette a volt postaépületet, amiből a tervek szerint év végére turista­ház lesz, de nem az önkormányzat, ha­nem a Diósberényért Egyesület gondozá­sában. A kulcsosházat elsősorban kirán­duló fiatalok vehetik majd igénybe, ezek után talán lesz magánembereknek is kedve ahhoz, hogy szállást adjanak ki. Ehhez szervesen kapcsolódik a Varsád­tól Gyönkön, Szakadáton, Diósberényen át tervezett túraútvonal, amelyen bakan­csos kirándulásokkal lehet felfedezni a környező táj szépségét. Az utóbbi két évben sikerült újjáépíte­ni a kilencvenes években alig használha­tó állapotban lévő művelődési házat, több, mint tízmillió forintos ráfordítás­sal. Az idősek klubjával közös udvarban filagória és hagyományos kemence épül. A hangulatos együttes főként a falu for­málódó közösségeit szolgálja majd, első­sorban a diósberényiek tarthatnak itt összejöveteleket, és otthonosabbnak ér­zik majd a nyugdíjasok is saját épületü­ket. Az idősek itt megmutathatják a fiata­labbaknak, hogyan kell kemencében ke­nyeret, kalácsot, lángállót sütni, s a he­lyiek mellett nincs kizárva, hogy városi­ak is itt ismerkedjenek meg egyszer a fa­lusi ízekkel. Már jó lenne pihenni A Leader tovább megy Hopp Ferenc tizennégy éve katolikus lelkésze a te­lepülésnek. A szülőfalujá­hoz közeli Diósberénybe hosszú máriagyűdi és kovácshidai szolgálat után került. A Hopp család tős­gyökeres hőgyészi, roko­nai közül volt, aki a máso­dik világháború után a ki­telepítés sorsára jutott. Hopp Ferenc azonban akkor már Dombóváron élt, ahol nem került a kitelepítettek listájá­ra. - Édesanyám magyar volt, mi nem tartottunk német szót, csak magyart, és soha nem is vágyódtam arra, hogy Németországban telepedjek le - mondja kötődéséről.- Diósberényben megtaláltam a hangot a hívekkel, elfogadtak, én is örültem nekik, amit tudtam, megtet­tem a gyülekezetért. Most azt az időt éljük át, amikor szétmorzsolódnak az egyházközségek, kevesebben jár­nak templomba, ők is javarészt idősebbek, ezt szomorú látni. A négyszáz fős faluban kétszá­zan katolikusok, közülük száz- hatvanan tartanak az egyházköz­séggel kapcsolatot, s negyvenen járnak templomba vasárnapon­ként. Ez az országos átlagnál jobb arány. A kitelepített néme­tek közül sokan szívügyüknek tartot­ták a diósberényi plébániát, adományt hagytak a templomra, de gyermekeik már nem igazán érzik sajátjuknak a falut.- Négy falut kell ellátnom, Diósberény mellett Kétyet, Felső- nánát, Szakadátot is - mondja a nyolc­vanegy esztendős plébános. - El tu­dom végezni a szolgálatot, egészsé­gem elég jó, de most már jó lenne pi­henőre menni. Folytatódik az Európai Unió vidékfejlesztési programja, a Leader, amelynek első fordu­lójában Diósberényből is több sikeres pályá­zat készült. A Közép- Hegyhát Fejlesztési Egyesület lebonyolítá­sában vállalkozók 65, önkor­mányzatok, civil szervezetek 75 százalékos támogatást kap­tak, Gyönk térségében össze­sen 25,5 millió forintot, aminél így felével, harmadával na­gyobb értékű beruházások va­lósultak meg. A Diósberényi Vállalkozók Egyesülete a kör­nyék vállalkozóinak bemutat­kozására kapott támogatást. A hamarosan megjelenő 48 olda­las kiadvány bemutatja a tíz önkormányzatot, a vállalko­zók egyesületét, a Közép-Hegyhát Fej­lesztési Egyesületet, és a térség vállalkozó­it. A reklámanyag kül­földre és a helyi tu­risztikai irodákba ke­rül majd. Szintén Leader-pályázat révén korszerűsítette épületszerelvé­nyeket gyártó üzemét egy he­lyi vállalkozó, a teleház trénin­gekre, képzésekre kapott tá­mogatást. Ennek keretében húszán, vállalkozók, önkor­mányzati alkalmazottak vettek részt számítógépes tanfolya­mon. Az uniós program folytató­dik, a jövőben egy-egy vidék- fejlesztési munkacsoport már százmillió forintban részesül­het. A hegyháti munkacso­portban Diósberény mellett még három önkormányzat, négy civü szervezet, és négy vállalkozó van. Péter Andrásné körjegyző - akit az időközben megalakult Leader Szövetség alelnökének választottak - el­mondta: továbbra is szeretnék a vállalkozókat támogatni, az idei pályázat elsősorban mun­kahelyteremtésre lesz kiírva, a munkahelyek létesítését, vagy megtartást fogja elősegíteni. A pályázati kiírás jövőre várható. Az FVM egyébként jónak minősítette a hegyháti Leader- programot. Értékelve az or­szágban alakult tizenkét Leader-csoportot, az egyesüle­tet a pályázók magas száma és a pályázatok minősége alapján az első három között emelte ki. ■ Dunántúli táncok a Maros mentén Néptánccsoportot általában gye­rekekből, ahol lehet, már óvodás korú apróságokból alakítanak. Diósberény e szempontból kivé­tel: tavaly novemberben zömében felnőttek hozták létre a helyi tánc- együttest. A csoportot a bátaszéki Felvidék Táncegyüttes tagja, a Gyönkön tanító Parti Olga vezeti, s jelenleg moldvai és dunántúli táncokat járnak. A harmadik ko­reográfia mezőségi párostánc lesz, s nyáron német nemzetiségi táncokat is tanulnak majd. A nemzetiségi hagyományőrzést a helyi német kisebbségi önkor­mányzat német népviseleti ru­hákkal segíti, a magyar táncokat egyébként Kapos menti viselet­ben adják elő. Az együttes megszervezését kezdeményező falugondnok, Bécsiné Hajnos Erika szerint a A diósberényi táncegyüttes: magyar és német táncok egyaránt szerepelnek majd műsorukon tradíciók ápolása mellett legalább olyan fontos, hogy a tánc közös­séget teremt, házaspárok, csalá­dok is bekapcsolódtak a most 22 tagot számláló csoport felkészülé­sébe. A néptánc a diósberényiek szá­mára kapcsolatokat is hozhat: a falu erdélyi testvértelepülése, a Maros menti Szentgerice táncosai a diósberényi majálisra érkeztek volna, az elmaradt látogatást au­gusztusban pótolják majd. Rög­tön e hónapban a herényi tánc- együttes is fellép a Maros partján: augusztus 20-án a Nemzeti Kultu­rális Alap támogatásával Maros- vásárhelyen, Backamadarason és Szentgericén mutatják be dunán­túli táncokból álló műsorukat. Addig a varsádi falunapon, június 6-án is láthatják őket. A FALU ÉRTÉKEI Római katolikus templom 1775-ben épült barokk stílus­ban, Szabó József plébános szolgálata (1788-1810) alatt. Értékes az ugyancsak 18. szá­zadi, fából készült márványo­zott barokk oltár, a padozat és a szószék. A templom bel­ső falán egy vélhetően kora­beli, Szent Imrét ábrázoló festményt egy másik, ugyan­csak a falu védőszentjéről ké­szült képpel takartak el. A templom körül négy úrnapi kápolna található, itt állt meg a korábban az egész falut be­járó úrnapi körmenet. Közü­lük három régebbi, egyet a közelmúltban építettek. A templomot 1993-ban külsőleg és belsőleg egyaránt felújítot­ták, statikailag azonban a to­rony megerősítésre szorul. Nepomuki János szobra A faluban több keresztény szobor, feszület áll. Nepomuki Szent János szob­rát (képünkön) a 20. század elején homokkőből faragták, a Bérdi család tulajdona. A korábban készült Szent Ven- del-szobor a falu határában áll. Október 20-án Diósberényben hagyományo­san megünnepelték a falusi állatok védőszentjeként tisz­telt Vendel napját. Illatos hunyor Diósberény határában is meg­található a Tolna megye dombságain nem ritka illatos hunyor. A boglárkafélék csa­ládjába tartozó, 10-30 centi- méteresre növő védett nö­vény a bükk- és gyertyáner­dőket kedveli, s februártól áp­rilisig virágzik. Magyar elne­vezése arra utal, hogy első­ként „hunyorog” bele virágai­val a tavaszi napsütésbe. La­tin nevének (Helleborus) je­lentése: veszélyes, mérgező. Népi lakóház A hagyományos diósberényi lakóház vert falú, egy lakó-, egy vendégszobát és középen egy konyhát foglal magában. Tornáca téglázott, s szintén téglából épített gazdasági épületekkel, istállóval, pajtá­val folytatódik. A homlokza­ton gyakran osztott párkány és az építés éve látható, s jel­lemző volt a vakajtó is. A ház színe fehér vagy sárga, az ab­lakok, tornácoszlopok általá­ban zöld színűek. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents