Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-20 / 117. szám
BBB 2004. MÁJUS 20., csütörtök DÉL-DUNÁNTÚL; A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI 7. OLDAL Az elégedetlenség, mint hajtóerő Dr. Kékes Ferenc: öt-tízszeres forrásnövekedéssel is számolhatunk Kapu, illetve híd szerep. Ennek a komoly kihívásnak is képes megfelelni régiónk, mely hamarosan érezheti az EU-s csatlakozás előnyeit. Jelentős többlet- források nyílhatnak meg, rajtunk is múlik, hogy azokból mennyit vezethetünk magunk felé. Dr. Kékes Ferenc erről is kifejtette véleményét. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk a hétköznapi életben egyelőre nem okozott erőteljes és jelentős változásokat: ám régiós szinten máris tapasztalható, hogy az eddigieknél is eredményesebb pályázatok érdekében tervezett programok a korábbiakhoz képest nagyobb érdeklődésre tartanak számot, legyen szó a polgármesterekről, avagy más szakemberekről. Hasonló figyelem nyilvánul meg a szakirodalom, avagy a műhelybeszélgetések, a konzultációk iránt is.- Vélhetőleg ez azért van így, mert csatlakozásunk óta mind többen veszik egyre komolyabban az előállt új helyzetet, mely számos előnnyel szolgálhat számunkra - hangsúlyozta dr. Kékes Ferenc, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. - S az elmúlt időszakban eléggé behatóan foglalkoztunk azzal, hogy térségünk miként képes önkéntes alapon felgyorsítani felkészülését. Hiszen érvényes a Wasszikus helyzet: aki kimarad, az lemarad. S minden erőfeszítés ellenére is azt kell mondjam: nem elég, még nem elég. Rengeteg energiát kell még arra fordítanunk, hogy kellő iramban haladjunk az előttünk nyílt úton.- Véleménye szerint miképpen változhat a Dél-dunántúli Régió szerepe abban az új környezetben, melyet EU-s tagságunk határoz meg?- Jelentősen és további előnyünkre. A helyzetünkből adódó úgynevezett kapu szerepnek megvan minden valóságalapja. Nemcsak földrajzi adottságunk, de szellemi potenciálunk, kulturális-nemzetiségi sokszínűségünk is arra predesztinál bennünket, hogy hidat alkossunk Horvátország, a Balkán, Kelet-Európa felé.- S ha a régiókat országon belül tekintjük?- A régiók feladata, szerepköre ettől az esztendőtől máris megváltozott. Következett mindez abból a törvénymódosítási munkából is, melynek ország- gyűlési képviselőként jómagam is részese lehettem. A régiók a kormány különböző szervezeteitől, az ágazati minisztériumoktól többletfeladatokat és többletforrásokat kaptak. Igaz, személyes véleményem szerint nem olyan mértékben és mennyiségben, mint ami ideális lenne, de azért mégis beindult egy decentralizációs folyamat. Meggyőződésem, hogy ezt a folyamatot immár nem lehet visszafordítani, csak kiteljesíteni. A köz- igazgatási, illetve politikai régiók megszer- veződését szorgalmazó erőfeszítéseink ugyanakkor nem kaptak kellő parlamenti támogatást, talán azért, mert egy kisebb létszámú parlament és egy politikailag választott régió nem kedvez a kis pártoknak. Mégis azt mondom, hogy 2010 környékén már számolnunk kell a politikailag választott régiókkal, s nem azért, mert ezt valaki előírja nekünk. Hanem azért, mert csak ebben a rendszerben lehet eredményesen szervezni a hazai és az európai forrásokat.- Tudomásom szerint a régiók szerepének változása az ön által vezetett Területfejlesztési Régiók Egyeztető Tanácsának ülésén is napirenden szerepelt.- Az elmozdulás két vonatkozásban lehet jelentős, egyébként mindkettő szervezeti típusú. Először is a régiók tanácsában megszűnne a jelenlegi kormányzati, ágazati minisztériumi túlsúly, a mérleg az önkormányzatok felé billenne el. Emellett változás történne a kistérségek esetében is, a társulásokról, valamint a területfejlesztésről szóló törvények összekapcsolása révén. A lényeg az, hogy felértékelődne a kistérségek szerepköre, a döntések az érintettek által, helyben szülessenek elv érvényesülése révén. Ezen módosulások meg- ágyazni kívánnak egy olyan modellnek, mely nemcsak visszaveszi a kormányzati operatív döntéshozatali felelősséget, de megerősíti a kistérségeket, s tovább szélesíti a demokráciát.- EU-s tagságunk azt jelenti, hogy immár több pénz érkezik térségünkbe?- Ez egyértelmű. Ezt bizonyítja a nemrég lezajlott Orpheus-program, melynek keretében más települések mellett' Siklós és Szekszárd is elkezdhette városközponti rehabilitációját. Az összesen hozzánk érkezett 11 milliárd 500 millió forintról EU-s tagság nélkül nem is álmodhattunk volna. Mindent összegezve régiónkban a korábbiakhoz képest öt-tízszeres forrás-növekedésre lehet számítani: de ez csak lehetőség, amit tudni kell kihasználni.- Miként jellemezné személyes viszonyát ahhoz a tényhez, hogy az ön elnöksége alatt lett a Dél-Dunántúlból EU-s régió?- Ezt kizárólag jóleső érzéssel nyugtáznám, ha nem lennék örök elégedetlen, főleg önmagámmal szemben. Annak persze kifejezetten örülök, hogy az EU-s előcsatlakozási források megnyílása, azaz 1998 óta térségünkben fantasztikusan jó volt az együttműködés akarása a különböző partnerek között. Ám soha nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy esetleg nem élünk a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel. Időnként netalán később döntünk a kelleténél, néha nem vagyunk eléggé konstruktívak, s előfordul, hogy csak a saját házunk tájáig látunk. Ezért is vagyok elégedetlen, de azért úgy, hogy ez az érzés hajtóerőként szolgáljon. ___________-száFo glalkoztatási paktum Megoldást jelenthet az Európai Uniós gyakorlat átvétele REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM Az európai foglalkoztatási stratégia szerint a munkahelyteremtés és a munkanélküliség kezelése regionális és helyi szinten történhet a leghatékonyabban. A stratégia a foglalkoztatás növelésében kulcsszerepet játszó helyi intézmények összefogásának és aktivizálásának a fontosságát hangsúlyozza, amelynek módja a partnerségre épülő innovatív helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása, a régiókra vonatkozó foglalkoztatási paktumok létrehozása lehet. A paktum a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása. Legfontosabb célja a gazdasági és foglalkoztatási folyamatok együttes befolyásolása partnerségben, a helyi szereplők bevonásával. A foglalkoztatási paktumok létrehozása már Magyarországon is elindult az elmúlt pár évben, három kiemelkedő példája a Kemenesaljái, a Letenyei, valamint a Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum. A folyamatra források is rendelkezésre állnak, az április 7-én megjelent Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) 3.2.1. „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” című pályázati kiírás ugyanis támogatást nyújt a helyi fejlesztésekben és foglalkoztatásban érintett regionális szereplők közötti együttműködési hálózatok, illetve helyi foglalkoztatási stratégiák kialakításához. A pályázat keretében megvalósuló projektek egyik fontos eredménye lehet a foglalkoztatási paktum, amelyet az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájában a legjobb gyakorlatként tartanak számon. A pályázati kiírásra többek között önkormányzatok, helyi munkaadói és munkavállalói szervezetek, civil szervezetek, munkaügyi központok, kereskedelmi és iparkamarák, regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok nyújthatnak be pályázatot. Az elnyerhető minimális és maximális támogatási összeg 7 és 50 millió Ft. A támogatás maximális aránya 100 százalék. A kidolgozott pályázatok beadása a felhívás megjelenésének időpontjától folyamatos és 2006. végéig vagy a pályázati keretösz- szeg teljes felhasználásáig tart. Az anyagokat a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségekhez kell benyújtani, nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. A tartalmi értékelés, majd a javaslattétel a pályázatok rangsorolására, illetve elfogadására az ügynökségnél, tehát a régióban történik. A pályázati csomagok letölthetők az ügynökség honlapjáról ( www.ddrft.hu ), illetve az irodáiban (7400 Kaposvár, Szántó u. 5.; 7621 Pécs, Tímár u. 23.; 7100 Szekszárd, Szent István tér 11- 13.) CD-lemezen is átvehetők. Érdeklődni telefonon a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 82/510-418-as telefonszámán, írásban a 72/513-768 faxszámán és a ropinfo@ddrft.hu e- mail címén, valamint személyesen a kaposvári irodájában lehet. EU Jövőrégió: közös kihívás Morvátok, magyarok, olaszok, osztrákok és szlovének A „Dél-Kelet a Jövő Régiója” elnevezésű kezdeményezés célja, hogy a magyar, osztrák, olasz, szlovén és horvát régiókból álló EU Jövőrégió Európa egyik dinamikus magterülete legyen. Az elképzelés folyamatosan töltődik fel tartalommal, egyre több területen alakul ki együttműködés, jön létre közös program, köztük olyan valóban jövőbe mutató innovatív kezdeményezés is, mint a formálódó médiak- laszter. Ezen kezdeményezés jegyében rendezték meg 2004. április 21-e és 23-a között a grazi Stadthalle- ban a Common Challenge 04 (Közös kihívás) című háromnapos konferenciát, melyen több innovációs, környezetvédelemi, és határmenti együttműködésben érdekelt szervezet is képviseltette magát az EU Jövőrégióból. Az önálló standdal megjelenő Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségen kívül régiA Jövőrégiót alkotó térségek turizmus, humánerőforrás-fejlesztés. Az esemény újabb lehetőséget kínált régiónk megismertetésére és a Regionális Innovációs Stratégia című program - új partnerek bevonásával történő - folytatásá- hoz is segítséget nyújthat. ■ ónkból Pécs Megyei Jogú Város, a MTA Regionális Kutatási Központja, valamint a VÄT1 Terület- fejlesztési Igazgatósága dél-dunántúli munkatársai is jelen voltak. A rendezvény plenáris ülésén előadást tartott a házigazda Stájerország több szakemberén kívül a horvát Európai Integrációs Minisztérium képviselője; bemutatkozott a Vajdaság, mint régió Szerbia-Montenegróból; a hatáÚj vezető az ügynökség élén Miszler Miklós: „gyors munkatempóra és átgondolt cselekvésre van szükség” Bonyhádon született, hivatalosan most is ebben a Tolna megyei városban lakik, de munkája már Baranya székhelyéhez, Pécshez köti. Kiváló somogyi kapcsolatait pedig a gyógy- és termálfürdők egyesülete javára végzett tevékenységével alapozta meg, amikor is rendszeres vendég volt ebben a megyében. Az így formálódó régiós gondolkodás idén április elsejétől mondhatni kizárólagossá vált életében, hiszen ettől a naptól kezdve tölti be a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatói tisztét. Miszler Miklós a Pécsi Tudomány- egyetemen földraj z-német-turizmus szakos diplomát, majd ezt követően a közgazdaságtudományi karon marketing szakértői oklevelet szerzett. Egy ideig az egyetemen dolgozott, kutatva a területfejlesztés és a nyílásakor ezen tervezetek végén már rég ott legyen a pont. Ez a két fő, folyamatos gondozást igénylő terület. Természetesen továbbra is szeretnénk önálló tevékenységeket is folytatni, olyanokat, melyek saját munkánk erősítéséhez járulnak hozzá. Ezzel összefüggésben a turizmus kiemelt fejlesztését, valamint a Regionális Innovációs Stratégia (R1S) programjának folytatását és gyakorlati végrehajtását említeném. Ez utóbbira EU-s támogatásból már van programunk, amit most szeretnénk hasznosítani, partnerek keresésével. Fokozott figyelmet fordítunk a humán szférára. S nem szeretném kihagyni a felsorolásból a külkapcsolatok fejlesztésének szándékát sem: stratégiánkban kiemelt szerepet szánunk az Észak- Olaszországból, Ausztriából, Szlovéniából, Horvátországból és térségünkből álló EU Jövőrégiónak. Európai uniós pénzek segítségével épült a pécsi Innovációs és Technológia-fejleszési Központ is turizmus kapcsolatrendszerét. Saját céget is alapított, kft.-je turizmus marketinggel foglalkozott, több déldunántúli területfejlesztési dokumentáció elkészítésében vett részt. S még egy fontos momentum: mint titkár tevékenykedett és tevékenykedik jelenleg is a dél-dunántúli gyógy- és termálfürdők egyesületében.- Ez a szerveződés a Baranya, Somogy és Tolna megyék alkotta régió valamennyi, tehát mind a tizenhat fürdőjét magába foglalja - tudjuk meg Miszler Miklóstól. - Ezen létesítmények menedzselése is tennivalóim közé tartozik. Ilyen alapok birtokában pályáztam meg a fejlesztési ügynökség kht. ügyvezető igazgatói állását, s nyertem el azt április elsején meglehetős szavazati többséggel.- Milyen információkkal rendelkezett korábban az ügynökségről, illetve az annak élén végzendő munkáról?- Az ügynökség tevékenységét viszonylag jól ismertem már korábbról, hiszen munkáim révén időnként kapcsolatba kerültem a kht.-val. Részben PHARE-pályázatok, részben pedig regionális szintű tervezési dokumentációk készítésekor. Több mostani kollégámmal is kapcsolatba kerültem ekkor. Ezzel együtt munkába állásom óta sok újszerű hatás ért, igazából április óta vált teljesen világossá számomra, hogy milyen sokrétű az ügynökség tevékenysége. Az eltelt másfél hónap azért elegendőnek bizonyult a munka átfogó kezelésére. Az ügynökség létszáma komoly mértékben megnőtt az elmúlt években, most már a három megyeszékhely három irodájában összesen harmincnégyen dolgozunk.- Bizonyára kijelölte már önmaga számára is azokat az irányokat, melyeket feltétlenül követni kíván az elkövetkező időszakban.- Azt hiszem, azt nem is kell különösebben hangsúlyozni, hogy mennyire jogos igény a lehető legtöbb pályázati pénz lehívása a régióba. Ehhez kifogástalanul kell végeznünk a pályázatkezeléssel kapcsolatos munkánkat. Ugyancsak fontos az úgynevezett projekt generálás: azaz, hogy minél több kiváló szintű projekt készüljön a régiónkban, de úgy, hogy a pályázati források meg- Ezek után rögtön idekapcsolható a megállapítás: ön már az Európai Unióban található Dél-dunántúli Régió fejlesztési ügynökségének vezetője...- A kihívás valóban nagy, nemcsak az EU, hanem a területfejlesztés új távlatai miatt is. Úgy tűnik, hogy a legújabb EU-s dokumentum, a harmadik kohéziós jelentés egyértelműen a régiók szintjét tartja szükségesnek megerősíteni. Ehhez valószínűleg igazodni fog a magyar közigazgatás rendszere is. A várható átalakulás nem lesz egyszerű, de az már most körvonalazódik, hogy a régiók erősödni fognak, remélhetőleg több helyi fejlesztési pénzzel is fognak rendelkezni, mint mostanság. Ehhez a 2007 és 2013 között hatályban lévő második nemzeti fejlesztési terv képezi az alapot. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy 2007-től évente any- nyi forrás áll majd Magyarország rendelkezésére, mint amennyit ösz- szesen kaptunk 2004-től 2006-ig. Ezeket a szinte kimondhatatlanul óriási összegeket itt, a régióban is tudnunk kell majd fogadni!- Ön viszonylag fiatalon, 31 éves korában lett a fontos régiós szervezet vezetője. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy ez nem megy egészséges önbizalom és kellő ambíció nélkül.- Ha ez a kettő nem lett volna bennem, akkor nem is álltam volna neki ennek a munkának. A hét régiós ügynökségvezető közül valóban én vagyok a legfiatalabb. Az a véleményem, hogy ebben a tisztségben hihetetlenül gyors munkatempóra, ugyanakkor átgondolt cselekvésre van szükség. Ennek az igénynek remélhetőleg most leszek képes igazán megfelelni, kellő teherbírással, tűrőképességgel, rugalmassággal és nyitottsággal. _______________-száDé l-Dunántúli Régió www.ddrft.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült (88657). t ron átnyúló programok közül pedig bemutatásra került az osztrák- magyar-horvát együttműködésben futó Dráva-medence Projekt is. A különböző szekcióüléseken több aktuális témát boncolhattak tovább az érdeklődők: környezetvédelem, fenntartható fejlődés,
