Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-13 / 111. szám
7. OLDAL ALMANACH 200 4 SZAKAD Á T 2004. Május 13., csütörtök A FALU ÉRTÉKEI Katolikus templom A szakadáti templomot 1765- ben, az 1759 és 1769 között működő Winkler Mihály plébános idején emelték. Névadója Szent Miklós lett. A XIX. században időszerűvé vált a felújítás, ennek során a tornyot meghagyták, s a hajót újjáépítették. 1898-ban Pelcz Árpád, aki 1897 és 1918 között szolgált a plébánián, új tornyot épített a regölyi egyházközösséggel közösen. A templomot búcsújáró helynek szánták. A magyarországi egyházi épületek közt előkelő helyet foglal el méreteivel: tornya negyvenegy méter magas. Az utóbbi években Hopp Ferenc plébános kezdeményezte ismételt renoválását, a felújított templomot 1998-ban szentelték fel. Flórián-szobor Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének 1907 március 30-án emeltek szobrot a Szakadátról Amerikába kivándorolt hívek. A szobor fenntartására alapítványt is tettek, amely később azonban a pengő elértéktelenedésével megszűnt. A szobrot a megyei múzeum restaurálta 1986-ban, és egyben a múzeum falai közé is került. 1998-ban visszaállították eredeti helyére. Az Ősök szobája A mára megszűnt szakadáti falumúzeum értékes gyűjteménye régészeti és néprajzi darabokat egyaránt bemutatott. Egy része az 1995-ben alapított Ősök szobájában (Ahnen stube) látható. A kiállítás két helyiségben mutatja be a helyi németség népviseletét, a hagyományos népi lakóház bútorait, berendezési tárgyait, fotókon, dokumentumokon idézi a német ajkúak múltját. Külön figyelmet érdemel a Gäntzler (Genszier) család családfája, amely a Németországból a 18. században bevándorolt és Mucsiban letelepedő Gäntzler Jánostól kezdve mutatja be a familiáris viszonyokat egészen a 20. század végéig. Népi lakóház Szakadáton több épület őrzi a hagyományos népi építészet jellegzetességeit, hangulatát. A fehérre meszelt falak mellett a tomácoszlopok, ablakkeretek jellemző színe a zöld. Üdülőfaluvá válna Szakadát Még hiányzik a teljes infrastruktúra - tízből nyolcán beszélnek németül Ha a valamivel több mint háromszáz lelket számláló Szakadát - német nevén Sagetal - legfőbb idegenforgalmi vonzerejét keresnénk, nehéz lenne megnevezni egy meghatározott értéket. A falu egészében vonzó, a csendes környezet, a hagyományos falukép, és nem utolsósorban az, hogy az itt élők nemcsak vendégszeretők, hanem nagy számban beszélnek németül. Ahhoz azonban, hogy üdülőfaluvá váljék, még közműépítésre van szükség. A község legfőbb erénye, hogy szép környezetben fekszik, csendes, nyugodt település - jellemzi Szakadátot Laszk Gábor polgármester. Nem mellékes persze, hogy több nyelven beszélő, vendégszerető emberek élnek itt. A Hegyháton több, németajkúak által is lakott település van, de ritkaság, hogy a lakosság nyolcvan százaléka beszélje is a németet. Magyarázata, hogy sokkal hagyományőrzőbb, és érintetlenebb maradt az elmúlt évtizedekben a környező falvakhoz képest. A nyelvismeret szempontjából külön érdekesség, hogy a szocializmus idején Aki egyszer járt itt, megkedveli a falu nyugalmát Alakuló partnerkapcsolat A turizmus szempontjából sem lehet mellékes Szakadát most alakuló partnerkapcsolata egy Münster melletti kisvárossal, Sendennel - véli Ritterwald János, a német kisebbségi önkormányzat elnöke. 2003 tavaszán a Szakadáton letelepült Kart-Heinz Horn vetette fel, hogy segítene egy testvérkapcsolat létrejöttében. Előszóra sendeni fúvósegyüttes, illetve a gyönki általános és zeneiskola fúvószenekara lépett kapcsolatra, hárman már jártak itt Sendenből, a héten pedig tizennégyen érkeznek a kisvárosból. Lesz közös fellépés a helyi hagyományőrző kórussal, vasárnap búcsúkoncert és közös vacsora halászlével, grillezéssel szerepel a programban. Szakadát volt az egyetlen település a megyében, amelynek általános iskolájában nem volt kötelező az orosz nyelvoktatás. A 90-es évek elejétől a falut felfedezték maguknak anyaországi németek is, s ma már a házak egyharmada német állampolgároké.- Szeretnénk, ha üdülőfaluvá tudnánk fejlődni - mondja Laszk Gábor -, azonban az infrastruktúra ehhez még hiányzik. A szennyvízkezelés megoldása alapvető kérdés, ha ez meglenne, talán még szívesebben telepednének itt le német állampolgárok. Abban bízunk, hogy a jövőben a kistelepüléseknek is lesz lehetőségük ehhez pályázati támogatásokhoz jutni. A turizmus egyébként már most is működik: jó néhány német állampolgárnak szinte egész évben van külföldi, visszajáró vendége. Aki egyszer itt járt, ezt a nyugalmat megkedveli. Ahhoz azonban, hogy üdülőfaluvá váljék a község, más is szükséges. Az már előny, hogy a Varsádtól Diósberényig tervezett turistaút a varsádi halastavak mentén halad, a turisták már most is nagyon szeretnek itt sétálni. A falu központjában, amely ma is sok rendezvény helyszíne, szeretnének kialakítani egy teret, díszburkolattal, szökőkúttal. A volt paplakot az egyházközséggel közösen tervezik felújítani pályázatok révén, itt vendégszobákat alakítanának ki, az egykori iskola épületében pedig szintén felújítás után egy közösségi ház kapna helyet. Ehhez az idete- lepülőktől is várnak anyagi segítséget. Részt vesznek Szakadáton a házak közel egyhar- madában már az év nagy részét itt töltő anyaországi németek élnek. Ezeket az épületeket többnyire messziről megismerni: új gazdáik drága felújításokat elvégezve növelték a komfortot, alakították őket a 21. század igényeihez, sok esetben megőrizve a népi építészet hagyományait, vagy legalábbis azok egy részét. Anita és Günther Venohr mann- heimi nyugdíjas tanárházaspár 1999- ben vett házat a községben. Az asz- szony matematikát tanított és iskolát vezetett, a férfi gyermekjóléti intézményben dolgozott. Először Anita nővére vásárolt itt pihenőházat, s amikor látogatóban voltak, nekik is megtetszett egy eladó ház, másnap már meg is vették. Ezt az eltelt öt év alatt sem bánták meg. Kedvesek az emberek, a legtöbben beszélnek németül, csend és nyugalom van - mondja Anita Venohr. A házaspár azok közé a betelepülők közé tartozik, akik tevékenyen részt vesznek a falu közösségi életében. Günther a hagyományőrző német nemzetiségi kórust vezeti, Ania falu életében Anita Venohr ta a dalok kiválasztásában segít, és hangszeren kísér. A kertben egy medence áll, ami általában nem luxust szolgál, a falu gyerekei fürde- nek benne jó időben, hetente három napon. A szakadáti gyerekeknek nincs rossz sora: kétszer is van Venohréknál gyermeknap, június- ban és augusztusban. __________■ Ád ám bácsi krónikája Tavaly óta is több bejegyzéssel bővült a falu nagykönyve, amelyet Schultz Ádám nyugalmazott iskolaigazgató vezet. A nyolcvannégy éves, ma kántorként is tevékeny Ádám bácsi a község krónikáját folyamatosan vezeti, az arra érdemes események pedig év végén bekerülnek a falu monográfiájába. A vaskos könyv alighanem a szakadáti múlt kincsesbányája. Több száz oldalon a szakadáti németség érkezésétől, gyarapodásától a kitelepítésen át az utóbbi évekig tartalmazza a falu történetét, emellett a németajkúak kultúráját jellemző szokások leírása is bőven szerepel benne. A szakadátiak generációit tanító Schultz Ádám munkájában szólásokkal, egyházi és világi dalokkal találkozhat az olvasó. A kötet a történeti rész mellett német nyelvű esküvői, halotti búcsúztatókat, aratási, lakodalmas szokásokról szóló visszaemlékezéseket is tartalmaz. A mű kiadásra vár, a sajtó alá rendezés azonban elég nagy munka. Ennek - mondja a falu múltjának kutatója -, már nem áll neki. - Ameddig bírom, csinálom, s ha egyszer beköszönt az a nap, amikor vége, nem megy tovább, átadom a stafétát.________■ In die Spinnstube A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium diákjai április végén egy diáktalálkozón mutatták be Kanter József szakadáti költő Sagetal Spinnstube (Szakadáti fonó) című egyfelvonásos darabját. A mű egyedülálló, hisz, csakúgy mint a magyar fonó, a folklór kincsesbányája a német hagyományőrzés számára is.- Szakadáton szokás volt, hogy hatodik iskolaévük befejeztével a lányok ősztől kora tavaszig a fonóba - in die Spinnstube - mentek - idézi fel fiatalkorát a szerző. - Mivel nekem felnőttkorú nővéreim voltak, a mi házunknál szinte minden héten volt fonó. Mindez annyira belémrögződött gyerekkoromban, hogy pontosan fel tudtam idézni az ott elhangzottakat. A darabot tíz éve írtam, hogy sváb fiataljainknak megmaradjanak a régi szokások.- Négy dal van benne, azokat próbáltam leírni, amelyek akkor Szakadáton divatosak voltak. A párbeszédes részben az egyik kislány elmeséli például, milyen ruhát kapott a hőgyészi vásárban, a másik, hogy a szomszéd kutya majdnem letépte a szoknyáját, a harmadik, hogy mi történt a disznóvágáson. Az előadással egy órára visszahozták a fiatalságomat, és meg is könnyeztem ezt. A darab Kanter József 2001-ben megjelent kötetében is szerepel, és olvasható az idei német kalendáriumban, a Deutsche Kalendarban. Szakadát jövőjéért A Szakadát Jövőjéért Alapítványt öt magánszemély hozta létre, köztük négyen német állampolgárok, akik a községben vásároltak házat. Az alapítvány célja, hogy a szakadáti fiatalok számára vonzóvá tegye a falusi életformát, segítse a magyarországi német mivoltuk megőrzését és a falu kulturális hagyományainak ápolását. A fiatalok számára pályázatokat ír ki, ezzel ösztönözné többek között a továbbtanulást, a munkavállalást elősegítő nyelv- tanulást. A szervezet szeretné elérni azt is, hogy a természetes és épített környezet értékei megmaradjanak, ennek'érdekében díjat hozott létre. Az alapítvány számlaszáma: 1146067-2001 9134. A SZAKADÁTI Hagyományőrző Nemzetiségi Egyesület kórusa a német ajkú tradíciót ápolja, népdalokban. Az együttes megfordult már a szekszárdi Német Színház színpadán, s május 14-én ismét fellép az itt vendégeskedő sendeni fúvósegyüttessel közös műsorban. _____________________________________■ A rét kincse Az őszi fiizérte- kercs Tolna megyéből elsőként a szakadáti dombokról került elő. Ez az apró orchideafaj a birkalegelőnek használt völgy eldugott oldalágának egy kis területén virágzott nagyobb számban. A legelőt 1989- ben nyilvánították természetvédelmi területté. A növény rövid füvű száraz homoki és löszgyepekben, sziklagyepekben és lápréteken, valamint ezek átmeneti zónájában fordul elő. Magyarországon ma már harminc termőhelye ismert. Az őszi fűzitekercs fehér, csavarodott virágzatáról ismerhető fel, 6-20 centiméter magas, szürkészöld színű, nyúlánk termetű, évelő növény, s szeptem- berben virágzik.____________■
