Tolnai Népújság, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-30 / 101. szám
8. OLDAL ÁLMÁN ACH 2 0 0 4 BÁTASZÉK 2004. ÁPRILIS 30., PÉNTEK Nevezetességek A Csanády-féle gyűjtemény Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye található Bátaszéken. A Dr. Csanády György orvos által összegyűjtött kőkorszaki, kelta, ókori római és középkori tárgyak mellett a néprajzi értékek is megtekinthetők a város központjában álló házban. A gyűjtő maga már nem, de özvegye szívesen várja az érdeklődőket. Romkert II. Géza király 1142-ben telepített ciszterci szerzeteseket a mai Bátaszék területén található apátságba. A ciszterciek főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak, ténykedésüknek köszönhetően az akkori Cikádor jelentős központtá vált. Először a tatár, utoljára a török hódítók rombolták le. A ma látható romkert, melyet 2001-ben alakítottak ki, a tizennegyedik században újjáépült monostor alapjait engedi látni. Római katolikus templom A tizenkilencedik-huszadik század fordulóján vált szükségessé ennek a templomnak a megépítése. A római katolikus templom neogót stílusban épült, szépségét a szakemberek is elismerik. Impozáns tornya nyolcvankét és fél méter magas. Barokk Kálvária kápolna Szintén egyedülálló látványosság a barokk Kálvária kápolna, mely az 1700-as évek második felében nyerte el végleges alakját. A kápolna Bátaszék határában a Mohácsi út mentén áll. Hármas tagolódású, tetején terasz van, melyen a kálváriajelenet látható a három kereszttel. Szent Orbán kápolna Szintén a barokk építészet remeke a közeli szőlőhegyen álló Szent Orbán kápolna. A huszártoronnyal ellátott, dongaboltozatos épület az 1700-as években készült, és 1990-ben újították fel. Szentháromság szobor A szokásnak megfelelően fogadalomból egy járvány idején emeltették a bátaszékiek a központban található Szent- háromság szobrot. Az alkotás, csakúgy, mint a város több kiemelkedő műemléke, barokk stílusban készült 1794-ben. _______ADATOK Bátaszék lakóinak száma: 7049 fő Szálláshelyek: Tir Motel: 14 fő Kolping-ház: 10-12 fő Az írások szerzője Budavári Kata, a fényképeket Bakó Jenő készítette. Sok a látnivaló Bátaszéken Bátaszék műemlékekben, látnivalókban gazdag település, így, mondhatnánk könnyű helyzetben van. Ám számos megoldandó feladata van, hogy a turistákat a településre vonzza. Néhány éve elkészült a belváros rekonstrukciója, és a bátaszékiek egyre nagyobb gondot fordítanak értékeik megőrzésére. Bátaszék 1995-ben nyert újra városi rangot, és ennek megfelelően egyre nagyobb szerepet játszik az őt övező kistérségben, és nemcsak gazdasági szempontból. Kulturális tevékenységét tekintve igyekszik a környező településekkel, elsősorban a Sárköz falvaival összefogva megőrizni a környék kultúráját. Bátaszéken három nagy nemzetiség, népcsoport él együtt, a felvidéki, a sváb és a székely, de szintén meghatározóak a romák, akik egyre nagyobb szerepet vállalnak a kulturális élet pezsgőbbé tételében. Egyelőre vita tárgyát képezi, hogy miként lehetne több turistát a városba csábítani, nehézséget okoz például, hogy kevés a panzió és motelférőhelyek száma. Biztató viszont, hogy megszépült a belváros, és a továbbiakban egyre nagyobb hangsúlyt kap a régi, értékes épületek állagának megóvása. Legjobb megoldásnak sok helyen, így itt is az látszik, ha egy településnek jó hírét keltik. Ebben nagy szerepet játszanak Bátaszék testvértelepülései, a németországi Besigheim, az erdélyi Gyergyóditró és a szlovákiai Nagysalló. A települések kapcsolata szerencsére nemcsak protokoll ízű találkozásokra korlátozódik, hanem élő kapocsról van szó közöttük. Besigheim, mint a legtehetősebb a testvértelepülések közt, sokat segít Bátaszéknek. A zeneiskolások nemrégiben így jutottak hangszerekhez, a tűzoltók pedig eszközöket kaptak ajándékba. A gyergyóditrói fiatal fafaragók ugyanakkor már hét éve rendszeresen Egyre jobban vigyáznak az értékekre A bátaszéki templom és romkert töltenek itt két hetet nyaranta, és ilyenkor koszt és kvártély fejében a közterekre és az intézményekbe készítenek különböző tárgyakat. Segítséggel persze Bátaszék sem marad adós, gyűjtöttek már a nagysallói régi református templom iskolává alakítására, és az itteni óvónők játékokat küldtek a ditrói óvodásoknak. A legfontosabbak ugyanakkor mégis azok a barátságok, melyek egyes családok között alakultak ki, s melyek nem kötődnek semmilyen eseményhez. Ez utóbbiak közül viszont kiemelkedik az Euromóka elnevezésű játék, melyet az idén Bátaszéken rendeznek. Űröm az örömben, hogy talán ez lesz az utolsó ilyen rendezvény, ráadásul pont abban az évben, amikor Magyarország uniós tagországgá válik. Elképzelhető persze az is, hogy ez a fiataloknak szervezett vetélkedő épp ezért veszti érvényét, hiszen az egzotikus kelet-európai országból egy- szercsak ugyanolyan „szimpla” európai országgá váltunk, mint a többiek. ___■ Bá taszék környéki erdők Tessék kirándulni! Bátaszék Tolna megye délkeleti részén fekszik. A bátaszéki erdészet területét, 9340 hektárt, délen a horvát határ, északon a 6-os út, nyugaton Baranya határolja. Szóval kirándulásra alkalmas hely akad bőven. A Bátaszéket körülölelő erdőség egy része jellegzetesen dombvidéki, a másik része ártéri. A város eleve a síkvidék és a domboldalak találkozásánál épült, és bár alföldinek mondhatnánk, nem kell messzire menni, hogy emelkedőket is lássunk. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. önálló elszámolású üzemegységeként működik a bátaszéki erdészet. Birck László, az erdészet vezetője elmondta, hogy bár a cég fő profilja a fakitermelés és az erdőművelés, harmadik ágazatként sokat nyom a latban a vadászat is. Ráadásul sok külföldi turistát, elsősorban németeket, vonz. Ők ugyanakkor hozzák a családjukat is, akik szintén itt költik el a pénzüket. Főként szarvasbőgés idején, szeptemberben jönnek vadászok, vagy novembertől február végéig, ekkor leginkább vaddisznóhajtásra. Szerencsére itt nem jellemző az, ami azokon a területeken áll, ahol leginkább apróvadra vadásznak. A vadászat mellett negyedikként egyre nagyobb szerepet kap a kirándulóturizmus. A Gemenc Rt. épp ezért a már létező kisvasút mellett sétahajóval is szállítja az erdőjárókat. Kevesen tudják, hogy Sötétvölgy is a bátaszéki erdészethez tartozik. Míg ez a terület szinte hemzseg a kirándulóktól, sokkal kevesebben járnak a Bátaszékhez közelebb eső kövesdi erdészház környékén. Pedig két forrása is van ennek a kerületnek. Szintén érdemes Bátaapátiba ellátogatni. Itt hasonló állagmegóvó munkákat végeznek majd az idén, mint Sö- tétvölgyben. ■ Amikor a tojót Lacinak hívják Stmccok Pomsáréknál „Van olyan strucc is, ami kétszer ekkora” - mondta Pronyi Veronika a százkilós állatról. Pomsár Gézáék udvarán négy strucc is otthonra lelt, két kakas és két tojó. Remélhetőleg nemsokára többen is lesznek. Pomsár Gézáék tenyészteni szeretnék a struccokat. Bár teljesen kiszámíthatatlan, mikor mekkora a kereslet erre az állatra. Most éppen nem tolonganak értük, igaz, a négy „felnőtt” eddig nem is igen iparkodott. Ezeket a madarakat Pomsárék kétnapos korukban hozták haza, állítólag akkor még jobban hasonlítottak egy sündisznóra, mint struccra. Mára százkilósra nőttek, hála a strucctápnak, merthogy ilyen is van, a szemes takarmánynak és kukoricának. Az egyik a két tojó közül már aktív. A tojásokat pedig úgy kell a karámból kicsempészni, ugyanis struccék már rájöttek, mik, vagy kik is azok. A vérmesebb inkább arról, amelyiknek a háztartásá- a kakas, megboldogult elődje eb- ban meglátják a napvilágot. így bői kifolyólag pörköltként végez- fordulhatott elő, hogy Pomsárék te. Érdekes, hogy a struccokat a egyik tojóját Lacinak hívták, gazdáról nevezik el, méghozzá __________________________! A fesztiválok városa Szüreti és gasztronómiai napok A bátaszéki tájház Hosszú távú elképzelések Bátaszék egyre inkább a fesztiválok városa is lesz. Ezeknek nemcsak a száma, de rangja is nőni látszik. Túlterjednek a város, és gyakran az ország határán is. Két nagy rendezvénye, a gasztronómiai és a szüreti napok egymást váltják évről évre. A szüreti felvonulás az idén valószínűleg hosszú lesz: mire az első csoport beér a célba, az utolsó még talán el sem indult. Vagyis rengeteg hagyományőrző csapatot várnak Bátaszékre. Sokan érkeznek a környező településekről, elsősorban a sárközi falvakból, de itt lesznek természetesen a házigazdák is, a bátaszéki Felvidék és a Német Nemzetiségi Együttes is. A felvonuló iskolások, polgármesterek, egyesületek lovas kocsin, traktoron, kocsin járják végig az útvonalat. Természetesen nem hiányozhatnak ilyenkor a testvértelepülések képviselői sem, hiszen egy ilyen vidám rendezvény jó alkalom a barátság további elmélyítésére. Tavaly a gasztronómiai fesztiválról bizonyosodott be, hogy jócskán felülmúlta önmagát. A bátaszéki népcsoportok, nemzetiségek kitettek magukért amikor az általuk készített hagyományos ételeket kínálták a vendégeknek, köztük sok, már visszajáró külföldinek. A gasztronómiától elválaszthatatlan a jó bor, melynek egyre inkább cégérül szolgálnak az ilyen rendezvények. Nem is beszélve a további tervekről, melyek között szerepel a tájház pincéjének egyik részében kialakítandó bor- kiállítás, mely nemcsak arra adna lehetőséget az érdeklődőknek, hogy a palackokat nézegessék, hanem arra is, hogy megkóstolják a bátaszéki borokat. A szüreti napokon idén is a bíró és a bíróné kapja a főszerepet, valamint a kisbíró is komoly feladathoz .jut. Ők egyébként abban a hagyományos német ruhában pompáznak majd, amit utoljára a múlt század elején viselt a németség, és amely azt a kort idézi, melyben az elődök Bátaszéket választották otthonuknak. A vigasságok este bállal végződnek majd, remélhetőleg mindenki nagy megelégedésére. ■ A bátaszéki tájház alapvetően a három nagy népcsoport és nemzetiség hagyományos használati tárgyait mutatja be. A hosszú távú tervek szerint azonban más funkciókat is ellátna. A bátaszéki tájház közösségi terme eddig is jó szolgálatot tett kisebb delegációk érkezésekor, egyesületek taggyűléseinek megrendezésekor. A jövőben valószínűleg nemcsak a német hálószobát és konyhát, illetve a székely és felvidéki szobát nézhetnék meg a látogatók, de a romkert ásatásai során talált kincseket is, valamint Bátaszék borainak is megfelelő kiállítóterme lenne az épület. A tájház szép pincéje adna otthont ugyanis a kőtárnak, és emellett itt helyeznék el a szőlő feldolgozásához szükséges eszközöket, valamint magukat a borokat is. Ez utóbbiakat valószínűleg meg is lehetne kóstolni. Emellett suttognak arról is, hogy a padlástérben kialakítható lenne egy néhány férőhelyes hálórész, ami nemcsak az egyébként szűkös szálláslehetőségek kínálatát bővítené. Kézműves táborokat lehetne itt szervezni főként nyáron, az udvar ugyanis tökéletesen alkalmas terep lenne a gyerekek ténykedésére, és így a vidékiek itt is tudnának aludni. Az sem mellékes, hogy a Tájház 2001 óta otthont ad Székely Albert ácsmester 1943-ban készült faórájának, mely egyedülálló a maga nemében. A körítés tehát adott. ■
