Tolnai Népújság, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-24 / 96. szám

2004. Április 24., Szombat TOLNA MEGYE 2 0 0 4 SZEDRES 7. OLDAL Gyümölcsöző lehet az együttműködés Nem árulunk el nagy titkot azzal a megál­lapítással, hogy Szedres jelenleg nem szá­míthat különösebb turisztikai érdeklődésre. Bizonyos lehetőségekkel, adottságokkal azonban a község már most is rendelkezik, amelyek fejlesztésével, jobb kihasználásával - továbbá a kistérségi együttműködésben rejlő előnyök kiaknázásával - Szedres neve egyre ismertebbé válhat az idegenforgalom szempontjából is. Községünkben nem alakultak ki a turiz­mus olyanfajta alapvető feltételei, mint pél­dául a Sárközben - mondja Koleszár Mi­hály polgármester. - Fiatal településről van szó, amely nem mondhat magáénak régi hagyományokat, népszokásokat, nincs például népviselete sem. A szedresiek, akik mindennap látják a te­lepülést, talán úgy gondolják, hogy különö­sebb látványosság nincs a településen, ami kifejezetten vonzaná a turistákat. Ennek el­lenére vannak értékek, amelyek valószínű­leg másoknak is érdekesek lehetnek. A sik­lóernyőzés szerelmesei például gyakran je­lennek meg a Cukor-dombon. Az apáti­pusztai Lovas Udvarház pedig már kifeje­zetten turisztikai céllal jött létre, de remél­hetőleg a vendéglátás fejlődését eredmé­nyezi majd a Bezerédj-pince felújítása is. A polgármester azt mondja, hogy az ön- kormányzat egyelőre nem kezeli stratégiai ágazatként az idegenforgalmat, és tény, hogy Szedres elsősorban mezőgazdasági A leromlott állagú egykori Bezerédj-kúriát a pécsi illetőségű Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány kezdte el rendbe hozni. A kívülről már csaknem teljesen reno­vált épületben szenvedélybetegek részére kívántak rehabilitációs otthont kialakítani. Az egészségügyi finanszírozás változása miatt azonban kényszerűen más célra fogják használni a község hajdan (egyik) legértékesebb épületét fotó. gottvald település, a helybéliek is inkább ezen a te­rületen látják boldogulásuk lehetőségét. A szedresi önkormányzat bizonyos infrast­rukturális fejlesztésekkel - elsősorban út­építéssel - tud hozzájárulni a turizmusban gondolkozó vállalkozók sikerességéhez. A községnek egyelőre nincs külföldi testvérkapcsolata, ami által esetleg a külföl­diek is jobban felfedezhetnék a települést. Ötlet azonban már van ilyen kontaktus ki­alakítására, méghozzá a falualapító Bezerédj révén: a család egyik tanítója, Pázmány György annak idején magyar te­rületen született, a ma Ausztriában találha­tó, egymással összeépült Dörfl és Steinberg településen. A polgármester el tudná kép­zelni, hogy - mivel német nyelvű oktatás is folyik Szedresen, és a kiszemelt két falu sincs messze a határtól - kezdeményezzék ezt a kapcsolatfelvételt. Koleszár Mihály ugyanakkor úgy látja: ha a turisztikai ágazatot fejleszteni akarják, akkor azt kistérségi együttműködéssel ér­demes tenni. A környező településeken - Medina, Kölesd, Tengelic - ugyanis Szed­reshez hasonlóan vannak különböző ide­genforgalmi lehetőségek, amelyeket cél­szerű lenne együttműködve, „egy csomag­ban” kínálni a vendégeknek. Borszéf a Bezerédj-pincében A műemlék jellegű, 1842-ben épült Bezerédj-pince felújítá­sával borszéf kialakítását ter­vezi egy Szedresről és Medi­náról elszármazott házaspár. t A szedresi származású, szülőfalu­jába gyakran visszalátogató Némethné Horváth Marianna, a HVB Bank pécsi régióigazgatója és férje két évvel ezelőtt vásárolták meg a Bezerédj-pincét és a hozzá tartozó feldolgozóépületet. A há­zaspár tervei szerint a régi, de vi­szonylag jó állapotú pincét, felújít­va is korhű jellegben őriznék meg, amely lehetőséget adna a régi technológia szerinti bortárolás be­mutatására. A „bele való” nagy ré­sze saját termés lenne, hiszen 2001-ben, Medinán telepített sző­lőjük tavaly már meghozta az első termést. Ha a pince teljesen elké­szül, borszéfet is létrehoznának benne, azon borkedvelők számá­ra, akik saját pince híján nem tud­ják szakszerűen, biztonságosan, akár évjáratonként is tárolni az ál­taluk nagyobb mennyiségben megvásárolt bort. Mindazonáltal a pince elsősorban a vendéglátást szolgálná a tervek szerint régi ko­rokat idéző miliőben, korabeli esz­közök között lehet majd itt bort kóstolni. A pince felújítása, kör­nyezetének rendbetétele várható­an az idén megtörténik, jövőre a rosszabb állapotban levő feldolgo­zó épülete lesz soron. A tulajdono­sok reméük, hogy minél szélesebb körben és mielőbb látogatható lesz a Bezerédj-pince. _________■ Ju bilál a roma emléknap A szedresi roma kisebbségi önkor­mányzat idén tizedik alkalommal rendezi meg a roma emléknapot. A jubileumnak megfelelően idén minden eddiginél színvonalasabb, emlékezetesebb programot szeret­nének összeállítani a szervezők. Hogy ez mennyire sikerül, az nagyban függ beadott pályázataik sikerétől. Az emléknap szerkezete viszont várhatóan nem változik, azaz minden bizonnyal lesz fó­rum, országosan jegyzett roma poliükusokkal, a közélet, a kultú­ra jeles cigány képviselőivel. Való­színűleg helyet kap majd az em­léknap programjában a cigány kulturális-művészeti hagyomá­nyok ápolása, illetve lesz megem­lékezés a Szedres határában levő Acsádi-völgyben, az egykori ci­gánytelepen, ahol a kilencvenes évek második felében roma em­lékművet állított a kisebbségi ön- kormányzat. A szedresi roma emléknap kap­csán a korábbi években is számos neves cigány és nem cigány ven­dég ismerte meg a községet. A ren­dezvényre rajtuk kívül természete­sen sok megyebeli település roma­közösségének képviselői is elláto­gatnak Szedresbe. Újra van lovas élet a községben Egyre többen ismerkednek meg az új szolgáltatásokkal dégeket egy öt és fél hektáros terü­leten fogadják, ahol lovaglási (kez­dőknek, haladóknak és gyakorlott lovasoknak), kocsikázási (kettes- és négyes fogattal, hintóval, vagy nagy kocsival) lehetőség is rendel­kezésre áll, de sétákra is kiváló a környezet. Az udvarházban vállal­nak lóbértartást, és -idomítást is. Szolgáltatásaikat folyamatosan bővítik, a jövőben szeretnének panziót és éttermet is kialakítani. Az apáti Lovas Udvarház immár másodszor tervez lovas majálist rendezni. Az idei háromnapos program első felvonásában, április 30-án a környékbeli nyugdíjasok élvezhetik a lovas környezetet. Május elsején zajlik a tulajdonkép­peni lovas majális, bemutatókkal, műsorokkal, sétakocsikázással, lo­vaglással. Május másodikán pedig egész napos fogathajtó versenyre Szelíd, barátságos, ugyanakkor sokat tudó, nagy munkabírású lovak várják a közönséget. __________■ Di nnyeünnep a faluban? A szedresit ma már a legnevesebb dinnyetermesztő régiók között tartják számon Magyarországon. Körülbelül nyolcvan család foglal­kozik a növénytermesztés ezen ágával, a szedresi dinnye keresett a honi és a külföldi piacokon is. A dinnye szedresi térhódítása nyo­mán merült fel az ötlet dinnyeün­nep rendezésére. Bognár János, az egyik legnagyobb termelő és im­már felvásárló, a szedresi dinnyé­sek összefogásának legaktívabb kezdeményezője elképzelése sze­rint a szedresi dinnyenapot au­gusztus 20-a környékén lehetne megrendezni. Az esemény első fe­lében szakmai program zajlana, vetőmagcégek és az ország min­den jelentősebb dinnyetermesztő régiójának képviselői részvételé­vel. A továbbiakban gyerekeknek, családoknak szóló programokat tartanának, a dinnyeünnep bállal zárulna. Ha sikerülne meghonosí­tani ezt a rendezvényt, az minden bizonnyal érdekes színfoltja lenne a község kulturális kínálatának, olyan program, amely által egyre többen megismerhetnék a falut. ■ A SZEDRESI HORGASZTAVAT a Holt-Sárvíz egy részéből alakították ki az 1960-as évek végén. A 14 hektáros, gyönyörű vízterület kedvelt célpontja a pecásoknak, amit bizonyít, hogy évente egy-két száz vendégjegyet is váltanak a tóra. A víz népszerűségét növeli a horgász családi majális, amit már sok-sok éve rendez meg a helyi horgászegyesület. _________________________________________ ■ Vé dett vadvirágok Tavaszi hérics Szedres határában többféle vé­dett növény él. Az Ős-Sárvíz által vájt löszplató oldalában a tavaszi héricsnek van jelentős állomá­nya. Ez a növény az egyik leg­szebb hazai védett vadvirág. Hu­szonöt centiméter magasra nő, sárga virágai nagyok, 3-5 centi­méter átmérőjűek. Természetvé­delmi értéke 2000 forint. Tarka sáfrány A tarka sáfrány a Cukor-dombi, közel 60 hektáros természetvédel­mi területen él. A legkorábban nyí­ló virágok egyike. Mindössze 5-10 centiméter magasra nő meg. He- gyesedő lepellevelei a fehértől a li­láig változó színűek. Három külső lepellevelén három sötét csík hú­zódik. A tarka sáfrány természet- védelmi értéke 10.000 forint. ■ Híres, Értékes SZEDRES CÍMERÉBEN a felső, vörös mezőben a szájá­ban háromágú korbácsot tartó aranyoroszlán látható. Ez a cí­merkép a Bezerédj Zsigmond- nak és Jánosnak Zsigmond ki­rály által - 1436-ban - adomá­nyozott címert alkotta. A FALUT Bezerédj István ala­pította 1839-ben. Széchenyi István barátja, az első magyar önként adózó nemes, volt or­szággyűlési képviselő és me­gyei főjegyző is. A neves re­formpolitikus a névadója töb­bek között az APEH elnöke ál­tal alapított díjnak. Szedresen egy tér és az általános iskola őrzi nevét. A településen talál­ható az utókor által létreho­zott Bezerédj-emlékmű, to­vábbá a falualapító síremléke, és a Bezerédj-kápolna, amely felújításra szorul. BEZERÉDJ AMÁLIA, Bezerédj István fiatalon el­hunyt első felesége Hídjapusztán óvodát létesített, amelyben a hasonló hazai in­tézmények közül elsőként folyt magyar nyelven az okta­tás és nevelés. Az általa írt Flóri könyve kisgyermekek számára magyar nyelven alko­tott versikék gyűjteménye, amely százötven év alatt 17 kiadást ért meg, és a maga ne­mében addig egyedülálló mű volt az országban. A református templom SZEDRESEN katolikus és re­formátus templom látható. Előbbi a II. világháború után, utóbbi 1846-ban épült. KÉT, KÜLFÖLDIEK által megvásárolt, magántulajdon­ban levő, szépen felújított kú­ria található Szedres külterüle­tén: az Iphygénia-pusztai a Fastron vállalat, a kajmád- pusztai a Szekszárdi Mező- gazdasági Rt. tulajdonosáé. SOKAN MEGFORDULNAK a szedresi Gyöngy Halászcsár­dában, amely komoly hírne­vet szerzett magának nem­csak helyben és a környéken, hanem a 63-as úton a falun át­utazók között is. Számos, tá­volról érkező törzsvendég megfordul itt. Boros József családi vállalkozásban mű­ködtetett éttermének fő vonz­ereje a vendéglátóhelyen rit­kaságszámba menően ízletes, bajai típusú halászlé és a szí­vélyes kiszolgálás. Jeles napok Szeptember közepén rendezik meg a szedresi búcsút. Ez a búcsú „nagynak” számít, ezer- ezerötszáz ember szokott ellá­togatni ilyenkor a futballpályá- ra, ahol a hagyományos kira­kodóvásár és a mutatványosok várják a szórakozni vágyókat. Nyolc évvel ezelőtt újították fel a szüreti felvonulás hagyo­mányát a faluban. A civil szer­vezésű eseményt szeptember végén, október elején tartják, hintók, csikósok, helybéli, fő­leg gyermek fellépők, a kör­nyező települések hagyo­mányőrző csoportjai közre­működésével. A szedresi Bezerédj István Iskola és Óvoda 1996. óta tart­ja meg a Bezerédj-napot, a névadó születésnapja, október 28. táján. Ezen a napon meg­koszorúzzák Bezerédj sírem­lékét és emlékművét, emellett különböző szabadidős és kul­turális programokkal ünnepel­nek. A hetvenes évek után ismét van lovas élet Szedresen, ahogy azt az Apáti-pusztán kialakított Lovas Udvarház megálmodói ígérték. A Sebestyén testvérek két éve kezdték meg a lovas szabadidős központ kialakítását, mára egyre több vendég ismeri ezt az új sza­badidős szolgáltatást. Az udvarhá; Apáti-pusztán, a korábban tsz-iro daként használt egykori kastély épület környékén működik. A ven

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents