Tolnai Népújság, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-24 / 96. szám

wm 2004. Április 24., szombat MEGY El TÜKÖR 5. OLDAL Fiatal versmondók A nemzetközi verseny megyei fordulója Nagymányok Egy Illyés Gyula vers és egy, a világiroda­lomból szabadon vá­lasztott mű előadásá­val huszonegy közép- iskolás versengett egymással a nagy- mányoki művelődési házban. Közülük vá­lasztotta ki a zsűri az öt legjobbat. Az Illyés Gyula nemzetkö­zi vers- és prózamondó versenyt második alka­lommal hirdette meg a Tolna Megyei Kulturális Intézet. A nagymányoki művelődési házban meg­rendezett megyei vetélke­dőn huszonegy verseny­ző mérte össze előadói ké­pességeit. Valamennyien középfokú oktatási intéz­mények diákjaiként indul­tak. Érkeztek Szekszárd- ról, Paksról, Bonyhádról, Simontomyáról, Nagy- dorogról, Gyünkről, Dombóvárról. Egy Illyés Gyula műveiből és egy, a világirodalomból válasz­tott verssel álltak a há­romtagú zsűri elé. A ver­seny győztese Tóth Viktó­ria lett (Illyés Gyula Gim­názium, Dombóvár), a második helyen Vidá- kovics Sámuel (Energeti­kai Szakközépiskola és Kollégium, Paks) végzett, harmadikként iskolatársa, Kőhegyi Ottó állhatott a dobogóra. Haraszti Ágnes (I. Béla Gimnázium és In­formatikai Szakközépis­kola, Szekszárd) teljesít­ményét különdíjjal jutal­mazta a bírálóbizottság. Ők, valamint Lakatos Éva (Közművelődés és Sport- létesítmény Központja, Nagydorog) vehetnek részt az októberben Sze­geden megrendezendő középdöntőben. -pá­Miért pont ötven? Odébb került a „Szekszárd” tábla Szekszárd Remélhetőleg többen is észre­vették, hogy a város határát, és ezzel együtt az ötven kilo­méter per órás sebességhatárt jelző tábla a szekszárdi beve­zető úton odébb került. En­nek legfőbb oka, hogy az út­szakasz szerepe megválto­zott. A Szekszárdra bevezető úton a várostól messzebb került a lakott területet jelző tábla. Sokan érthe­tetlennek tartják, hogy a négysá­vos úton miért kell ötvennel „tüty- työgni”, és miért nem lehet leg­alább hetvennel hajtani. Illés László rendőr alezredes elmond­ta, hogy az eddig főútként funk­cionáló szakasz az elkerülő út megépülésével egészen más sze­repet lát el, mint eddig. Mellékút­ként, kisebb forgalommal, hiszen az átmenő járművek az elkerülő utat használják, indokolt az ötve­nes sebességkorlátozás. Nem is beszélve a rengeteg balesetről, il­letve a hosszú távú tervekről. Ez utóbbiak szerint ebben a város­részben ipari, kereskedelmi és szolgáltató terület jönne létre. A már itt álló, főként autóeladással foglalkozó cégeknek pedig lehe­tőségük nyílik arra, hogy közvet­lenül az út felé nyissanak kaput, azaz az itt dolgozók és a kuncsaf­tok közvetlenül az útra és az út­ról hajthassanak ki és be. A se­bességkorlátozás miatt egyéb­ként az időveszteség mindössze fél perc. Illés László azt is el­mondta, hogy a jövő hét közepé­ig, vagyis addig, amíg a szekszár­diak meg nem szokják a válto­zást, nem mérik az autók sebes­ségét, utána is tábla figyelmezteti az autósokat a traffipaxra. BK Szavazhat az interneten: www.tolnainepujsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 yju-ÁMVPKg Előző kérdésünk: Eldobható vagy visszaváltható palackos italokat vásárol szívesebben? Szavazóink 67 százaléka az eldobható palackokat része­síti előnyben. MAI KÉRDÉSÜNK: Ön szerint külföldi titkosszolgálatok irányítják a magyar kormányt? Parlagfű: mindenkinek sokba kerül A lakosságnak is vannak kötelezettségei A levegő egy köbméternyi mennyiségében ta­lálható 40-50 pollen már előhozza az allergi­át. A „csúcs” eddig az országban a légköbmé­terenkénti 1500-as pollenszám volt, ezt 1999- ben mérték Kecskeméten. Parlagfű-fertőzött- ség tekintetében Tolna megye a közepesen fertőzött területek közé tartozik, a környező megyék általában rosszabb helyzetben van­nak. A közellenségként kezelt parlagfű - az időjárástól függően - akár már június végén, július elején virágozhat, ezért irtását hamaro­san el kell kezdeni. Tolna megye Az allergia népbetegség Magyarországon, a leg­gyakoribb allergiát kiváltó okok között a parlagfű a vezető helyen található a hozzá igen hasonló fe­kete üröm „társaságában”. Az önkormányzatok az 1990. évi LXV. számú törvény értelmében he­lyi rendeletet alkottak a parlagfű visszaszorítása céljából. Az alábbiakban Szekszárd Megyei Jogú Város helyi rendeletéből idézünk: „A város köz- igazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban), a bérlők a bérleményükben lé­vő területeket kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani." A helyi rendelet - amelyhez hasonló minden településen született - azt is ki­mondja, hogy aki a parlagfű irtásáról nem gon­doskodik, szabálysértést követ el és bírsággal sújtható. Ez utóbbira, tehát a szabálysértési eljá­rás lefolytatására és bírságolásra ritkán akad pél­da, a leggyakoribb a felszólítás küldése a terület tulajdonosá­nak. A bejelentések kivizsgálá­sa és a szabálysértési eljárás megindítása akkor ütközik ne­hézségekbe, ha nem lehet megtalálni a tulajdonost. Szek- szárdon például a mezőőrök térképpel járják a város hatá­rát, és bejelölik azokat a terüle­teket, ahol parlagfüvet, illetve egyéb fertőző gyomokat talál­nak. Sok lakossági bejelentés is érkezik, ezek zöme a közte­rületeken található parlagfűre hívja fel a figyelmet. Ilyenkor a legegyszerűbb a megoldás, a hivatal illetékes irodája azon­nal intézkedik az irtásról. VENTER Ennyit költhetnek rá Bonyhádon a parlagfű irtására a virágzást megelőző időszak­ban 500 ezer forintot fordítanak. Emellett az önkormányzat if­júsági referense minden esztendőben megszervezi, hogy az iskolák diákjai egy-egy fertőzöttebb területet megtisztítsanak. Tamásiban 6 millió forintot fordítanak a parkfenntartásra, eb­ben az összegben benne van a parkosítás, virágosítás, kaszá­lás és a parlagfűirtás költsége is. Ez utóbbira szükség szerint költenek. Szekszárdon 1 millió forintot különítettek el parlag­fűirtásra, szükség szerint ehhez az összeghez még hozzátesz­nek, illetve pályázati pénzzel „támogatják meg”. Simontornya önkormányzata szintén 1 millió forintot tartalékol ilyen célra. Tolnán kifejezetten parlagfüirtásra nem különítettek el pénzt sem az idei, sem a korábbi költségvetésekben. Természete­sen a helyi kommunális cég fennhatósága alá tartozó közterü­leteken a rendszeres fűnyírással a parlagfüvet is levágják. Mire jó a többcélú társulás? Területfejlesztés, önkormányzati szolgáltatások, közös erővel Mennyi jut fejlesztésre? A kis hivatalok fenntartása 15-25 millió forintba kerül. Ha ezt a pénzt pályázati saját erőnek használnák, évi 100-120 milliós fejlesztésre lenne lehetőség. Az idei költségvetésben 7 milliárd forintos pályázati alap szerepel, amely a több­célú társulások működését segíti. Ha elosztjuk a 167 kistérséget ezzel az összeggel, mintegy 150-160 milliós éves támogatás megszerzésére van esélyük a társulásoknak. A megyében elsőként, július elsejével megkezdi működé­sét a Dombóvár és a környező települések alkotta többcélú kistérségi társulás. Dombóvár A megye kistér­ségeinek képvi­selői és a mun­kaszervezetek dolgozói talál­koztak Dom­bóváron. A tá­jékoztatón és konzultáción sok téma fel­merült, a legfontosabb azonban minden bizonnyal a többcélú tár­sulás. Erről kérdeztük Szabó Lorán- dot, Dombóvár polgármesterét. Mint elmondta, a dombóvári kis­térségi társulási tanács nemrégi­ben úgy határozott, hogy bővítik az együttműködés körét. Létre­hozzák a társulási titkárságot, ahol a könyvelés, napi ügyintézés zajlik, a második szervezeti egy­ség kistérségi területfejlesztéssel, szervezéssel, témák generálásá­val, pályázati tanácsadással, pá­lyázatírással, megnyert pályáza­tok megvalósításával foglalkozik. A harmadik lesz a többcélú humán társulás, amelyben a gyermekvédelem­mel, a családsegí­téssel, hajléktalan­ellátással foglalkoz­nak. A negyedik al­rendszer az egyéb kategória, amely­ben az oktatás, az egészségügy, az if­júságvédelem, bűn- megelőzés, kultúra és a civil' szervezetek kistérségi támogatása kap helyet. A megál­lapodás szerint július elsejétől jön létre a meglévők mellé a hű­mán társulás, mintegy 40 fős lét­számmal. Ezt követően a társulás 60-70 szakembert foglalkoztat, biztosítva az önkormányzati szol­gáltatások magas szakmai szín­vonalát. Mint ismeretes, az ellenzék nem támogatja a kötelező társulá­sokat, pedig Európa több orszá­gában is hasonló formában nyújt­ják az önkormányzati szolgáltatá­sokat, mondta a polgármester, holott a mai önkormányzati rend­szer drága, nincs elég szakember, különösen, aki az uniós pályáza­tokhoz értene. Felvetődik a kérdés, hogy mit szólnak a falvakban ahhoz, hogy lassan kiürülnek a községi fel­adatkörök.- Tudjuk, hogy ez a helyzet fe­szültséget okoz, s nemcsak ná­lunk. Látni kell azonban, hogy 5- 700 lélekszámú települések 4-6 fős hivatalokat fizetnek, mégsem tudnak ellátni minden feladatot, szakmai végzettség, korszerű tu­dás, informatikai háttér nélkül. Nem az a polgármester okoz falu- rombolást, aki kiviszi a települé­sekről ezeket a szolgáltatásokat, hanem az, aki nem ismeri fel az összefogás erejét, s nem él a kor­mányzat nyújtotta plusz támoga­tási lehetőségekkel, s ezzel meg­fosztja faluját a fejlődés lehetősé­geitől. IHÁROSI IBOLYA Az év rendőre Halász Lajos Az ország legjobb rendőre a paksi Halász Lajos zászlós lett az idén. Az erről tanús­kodó oklevelet és kisplaszti­kát tegnap délelőtt vette át a Belügyminisztérium zártkö­rű ünnepségén Lampert Mó­nika minisztertől. Budapest - Paks Érthetetlen, de igaz. A Belügy­minisztérium zártkörű ün­nepséget ren­dezett Szent György napja alkalmából, amely hagyo­mányosan a rendőrök ünnepe. Nem lehettek ott a sajtó munka­társai, ám ez mit sem von le Tol­na megye rendőreinek érdemei­ből. Az év rendőre kitüntetés egyik jutalmazottja ugyanis egy paksi zsaru, Halász Lajos lett. Összesen négy ilyen díjat adott át Lampert Mónika belügymi­niszter, a paksi zászlós a közbiz­tonsági kategóriában találtatott az ország legjobbjának. Köllő Imre alezredes, paksi rendőrka­pitány elmondása szerint a kö­zel három évtizedes kiegyensú­lyozott teljesítmény jutalma az elismerés. Halász Lajost Pakson és környékén szeretet és elisme­rés övezi. A díj odaítélését a paksi kapitányság állománygyű­lésén jelentették be, az országos ünnepséggel egy időben. Ez az összejövetel nyilvános volt, ti­zenegy hivatásos rendőr, két polgárőr és egy közalkalmazott kapott dicséretet és pénzjutal­mat. RÁKOSI Intimtorna az egészségért Szekszárd Az ÁNTSZ Tolna Megyei Intéze­te Kriston-intimtorna tanfolya­mot szervez április 27-29-ig Szekszárdon. Az intimtorna a gátizomzat tornáját jelenti, és azért intim, mert ez az izom in­tim területen található. A részt­vevők a tanfolyam során nem­csak az alhasi szervek védelmét biztosító tomagyakorlatokat sa­játítják el, hanem megismerik azokat a káros szokásokat, me­lyek ezt a védelmet gyengítik, s egyben segítséget kapnak azok megváltoztatásához. A tréning ajánlott megelőzés céljából, például a szülésre, vagy a válto­zó korra való felkészülésre. Or­vosi javaslatra ajánlott vizelet-, vagy széklettartási problémák esetén, szülés után, a gát rehabi­litációja céljából. A tanfolyamra jelentkezni, vagy további infor­mációt kérni Lafferthon Marianne Kriston-intimtorna trénernél lehet a 20/446 26 06- os telefonon. venter Paks - Dr. Vöröss Endréné egészségnevelő, a város Kábító­szerügyi Egyeztető Fórumának elnöke a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatán két kategóriában nyert felvételt az országos szakértői névjegy­zékbe. A minisztérium köz- igazgatási államtitkárának dön­tése alapján dr. Vöröss Endréné általános kábítószerügyi, vala­mint drogprevenciós reintegrá- ciós szakértőként vehet részt országos pályázatok elbírálási folyamatában. (rgi Pálfa - Elfogadta a múlt évi zár­számadást a képviselő-testü­let. A település bevétele közel 230 millió forint volt, kiadása pedig 202 millió forint. A 27 millió forintos pénzmaradvány egy részéből cél- és működési tartalékot képeztek, a többi a már benyújtott, vagy tervezett pályázatokhoz szolgál önrész­ként. (VI) Sárszentlőrinc - Tudi suli orszá­gos levelező tanulmányi ver­senyt hirdetett magyar nyelvből és matematikából a Tudorka fo­lyóirat. Matematikából a sár- szentlőrinci általános iskola má­sodik osztályos diákja, Pál Ale­xandra arany, a harmadik osztá­lyos Győri János ezüst minősí­tést kapott. Magyar nyelvtanból ezüst fokozatú minősítést érde­melt ki Balogh Brigitta, Horváth Zsuzsanna, Kővári Csilla és So­mogyi Gabriella. A diákokat Marschallné Stállengerger Zsu­zsanna készítette fel. mi Sióagárd - A sióagárdi képviselő- testület felosztotta az önkor­mányzat által biztosított sport- és közművelődési célú támoga­tási kereteket. Előbbiből a Sió­völgye Horgász Egyesület 60 ezer, a sióagárdi asztalitenisz­csapat 20 ezer, a Sió-Gym Torna egyesület 60 ezer, a Sióagárdi Sport Egyesület 460 ezer forint­tal részesült. A közművelődési keretből a Fecske Bábcsoport 120 ezer, a gyermek tánccso­port 100 ezer, a nyugdíjas-ér­dekszervezet 70 ezer, a Lányok, Asszonyok Klubja 60 ezer, a Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület 210 ezer, a Sióagárd Leányvárért Egyesület 40 ezer forintot kapott. rsw Simontornya - Negatív rekordot döntött a 2004-2005-ös tanévre beiratkozott tanulók száma. Mindösszesen 39-en kezdik meg ősszel tanulmányaikat az általános iskola első osztályá­ban. Tizenöt évvel korábban még 118-an léptek az iskola padjai közé. m Szedres - Tegnap zajlott Szedre­sen a közmeghallgatás. Ezen esemény keretében adták át a Szedresért Kitüntető Díjat. Az idei díjazott id. Gárdái István, egykori vállalatvezető, hosszú ideje a szedresi választási bi­zottság elnöke, aki közéleti te­vékenységéért kapja az elisme­rést. (sk) Szekszárd - A polgárőr, és a bir­tokvédelmi egyesület számolt be elmúlt évi munkájáról a mező- gazdasági és turisztikai bizottság legutóbbi ülésén. Mindkét egye­sület 300 ezer forint támogatást kap a költségvetésből. Tevé­kenységük jelentőségét elismer­ve, kérelmükre 150 ezer forinttal támogatja a polgárőr-egyesületet a bizottság, saját tartalékából. Százezer forint működési támo­gatást kapott a Dicenty kertba­rát-kör. Az Agrárkamara 300 ezer forint támogatásban része­sült az idei Vita Agricoale mező- gazdasági szakkiállítás és vásár megrendezéséhez. m Tamási - Az Európai Unió orszá­gait mutatták be rövid műsorral tegnap a diákönkormányzat egész napos programján a Würtz Ádám Általános Iskola tanulói a városi sportpályán. A diákok a játékos vetélkedők után hulladékot gyűjtöttek a Jó­zsef Attila lakótelepen. m TengeliC - Több tonna újrahasz­nosítható hulladéktól mentesí­tették környezetüket nemrégi­ben a tengelici iskolások. Papír- gyűjtésben az 5. osztályosok voltak a legeredményesebbek, ők 1625 kilogrammot gyűjtöt­tek. Második lett a 3. osztály 1272 kilóval, harmadik a 6. osz­tály 982 kilogrammal. A vas­gyűjtésben leginkább a 8. osz­tályosok jeleskedtek, akik 3755 kiló vasat adtak le. A második lett az 5. osztály 3377 kilóval, míg a harmadik helyet a máso­dikosok szerezték meg, akik­nek 2315 kiló vasat sikerült ösz- szegyűjteniük. m Tolna - A pécsi Biokom Kft. hulla­dékválogató üzemében tettek lá­togatást tegnap tolnai civilek. A program a tolnai művelődési központ Tavaszi „Zöld” Jeles Na­pok elnevezésű rendezvénysoro­zatának keretében zajlott. A hul­ladékválogató üzemet a prog­ramsorozatot támogató helyi szervezetek, a Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete, a Nyugdíjas Polgári Egyesület tolnai szerve­zete, a Tolnai Nyugdíjas Egész­ségvédő Klub és a Keresztény Ér­telmiségiek Szövetségének tolnai csoportja tagjai nézték meg. m Zomba - Fémet gyűjtöttek csü­törtökön a zombai általános is­kolások. A hulladékgyűjtés pénteken papírgyűjtéssel foly­tatódott, a diákok az első két tanóra után délután kettőig fog­lalatoskodtak a papírhulladék elszállításával. m> További települési információk: wmv.tolnamepnjsag.hu i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents