Tolnai Népújság, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-20 / 92. szám

G A Z P A S Á G I TÜKÖR 7. OLDAL 2004. Április 20„ kedd Szép borok, boldog győztesek Rendkívüli feltételek, de gyengébb évjárat Magyar gazdák uniós esélyei Agrárhírek Késve vetnek Bátaszék-Szekszárd Az elmúlt hetekben sorra ren­dezik meg a hegyközségek, kertbarátkörök a helyi terme­lők borversenyeit. Egy-egy ilyen rendezvény nagyon hasznos a borászkodóknak, hiszen szakemberek mond­ják el a véleményüket. A megye két rendezvényén, a szek­szárdi és a bátaszéki borversenyen nagy számban mérettették meg a boraikat a termelők. Mindkét hegy­község immár ötödik alkalommal rendezte meg a versenyt és évről évre nőtt a nevezett borok száma. Az idén mind a bírálók, mind a bo­rászok kitűnő minőségű borokat vártak, hiszen igen kedvező volt a 2003-as esztendő. Ennek ellenére az elbírált borok minősége mind­két helyszínre jellemzően elmaradt a várakozásoktól, noha természete­sen nem volt hiány a vidék hírnevét tovább öregbítő, kiváló minőségű borokból sem. Rendkívüli Már felhívtuk olvasóink fi­gyelmét, hogy megjelent az a rendelet, mely az uniós csat­lakozásig esedékes rendkívü­li támogatásról rendelkezik, így április 30-ig adhatják be igényüket a falugazdászok­nál a termelők. Várhatóan keddtől lesz megfelelő nyomtatvány a falugazdászoknál, melyen igényelhetik a regisztrált gazdálkodók a rendkívüli támoga­tást. A rendelet szerint a szántó, a gyep, a gyümölcsös és a szőlő után hektáronként 8 ezer forint rendkívüli támogatás adható. A legkisebb támogatható terület szántó és gyep esetén 1 hektár, Az.ellentmondás a szakembe­rek szerint annak tulajdonítható, hogy a tavalyi év rendkívüli felté­teleket teremtett a szőlőtermesztés számára és ez az évjárati hatás olyan szakmai, technológiai kihí­vások elé állította a borászokat a feldolgozás során, melyeknek nem tudott mindenki megfelelni. Szekszárdon 292 nevezés érke­zett, ebből a zsűri az Eurobor Kft. 2003-as Zöld veltelinijét, a vörös­borok közül pedig a Szentnél Pin­cészet 2003-as évjáratú Merlot-ját találta a legjobbnak, a verseny Champion-díját pedig a Liszt Pin­cészet 2003-as Kadarkájának ítél­ték. Bátaszéken a 80 benevezett borból 18-at aranyéremmel jutal­mazott a főleg villányi borászok­ból álló zsűri. Itt is nagyon szépen szerepeltek a Liszt Pincészet és a Danubiána Bt. borai, valamint a kisebb termelők közül Lerch Béla bora. A verseny nagy aranyérmét, a Champion-díjat, Mauthner Vin­ce bátaszéki termelő 2003-as évjá- ratú Kékfrankos roséja nyerte el. ■ támogatás szőlő és gyümölcsösnél 0,3 hek­tár. Anyatehenenként 40 ezer fo­rint támogatás adható a jogosul­taknak, míg anyajuhonként és anyakecskénként 1600 forint. Az igényeket április 30-ig kell benyúj­tani a regisztrációs szám feltünte­tésével a megyei földművelésügyi hivatalhoz. A tejtermelők veszte­ségcsökkentő támogatásának mér­téke a tehéntej irányáráról, a tej­por, illetve a vaj alsó és felső inter­venciós áráról, valamint a közvet­len termelői támogatásokról szóló 27/2003 (III. 11) FVM rendeletben meghirdetett 72 Ft/liter irányár és a múlt év november 1-je és decem­ber 31-e között kifizetett elszámo- lási ár különbsége. ■ Lesz-e esélye a kisebb agrárgazdaságoknak az uniós csatlakozás után, és ha igen, milyen áron - naponta találkozunk ilyen, és ehhez hasonló kérdésekkel. Ahhoz, hogy a helyzetünket értékelni tudjuk, meg kell vizsgálni, milyen támogatásokra szá­míthatunk. Két csoportba sorolhatók a támogatá­sok: egyik a termeléshez, illetve a mennyiségek­hez kötött kifizetések, a másik a vidékfejlesztés címén elnyerhető támogatások. A területalapú támogatásoknál a közvetlen kifize­tések a területhez és a termelési szinthez kapcsolód­nak. A területalapú támogatásokra mindenki jogo­sult, aki egy hektárnál nagyobb területen gazdálko­dik és regisztráltatta a gazdaságát. Ez a támogatás a magyar termelőknek a jelenlegi uniós támogatások­nak az 55 százaléka. (Arra hivatkoztak a tárgyalások során, hogy a magyar gazdák azért kapják csak a fe­lét a régi uniós tagokhoz képest, mert ott drágább a földbérlet, a munkabér, és nagyobb terheket kell vi­selniük a gazdálkodásuk során. Később, az évek so­rán, a magyarok is felzárkóznak a teljes támogatás­hoz.) A területalapú támogatás úgy oszlik meg, hogy 25 százalékát az unió folyósítja, 30 százaléka pedig a nemzeti forrásból érkezik. Mivel most az unióban a hektáronkénti támogatás magyar pénzben kb. 70 ezer forintnak felel meg, a magyar támogatás 39 ezer forint körül alakul. Meg kell jegyezni, hogy elsősor­ban az EU-ban is támogatott GOFR (gabona, olajos, fehérje és rost) növények termelésére vonatkozik. Más növények - gyep, szőlő, gyümölcsös - esetében csupán a 25 százalékos uniós támogatás jár, ami kö­zel 18 ezer forintnak felel meg. Másik támogatási forma az intervenciós állami felvásárlás. Lényege, hogy az állam garantál egy minimális felvásárlási árat arra az esetre, ha a pi­aci árak nagyon alacsonyak lennének. Ilyen eset­ben a termelőtől garantált áron felvásárolja a ter­ményt, ez például a gabonánál 2004-ben tonnán­ként 25 ezer forint körül alakul. (A garantált ár minőséghez kötött.) Kiszámítható, hogy mekko­ra terület kell ahhoz, hogy a megcélzott nyeresé­get elérjük. Azt azonban látni kell, hogy ez a rendszer a nagyobb területeken gazdálkodókat hozza előnyösebb helyzetbe. A támogatások második csoportja a vidékfejlesz­téshez kapcsolódik. Gazdasági elemzések azt mu­tatják, hogy a kisebb (50 hektár alatti) területen gazdálkodóknak a vidékfejlesztési támogatások nyújtanak fejlődési lehetőséget. Vegyük ezeket a jogcímeket sorra: Az állattartóknak járó uniós támogatások: Közvetlen támogatásként az állattartók 40 ezer forintot kapnak a hústermelő anyate­henenként, 35 ezer forintot a növendék hí­zóbikák után, valamint 1600 forintot a nő­ivarú juhok és kecskék után. A tejtermelő­ket 2000 forint illeti meg a tej tonnája után. Közvetlenül nem támogatja az unió a ser­tés- és a baromfitartást. Ez viszont nem je­lenti azt, hogy más módon, például korsze­rűsítésre, állatjóléti beruházásokra, utak épí­tésére, stb. ne kaphatnának támogatást. a. / agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási rendszerekhez kötődő földalapú támogatások. b. / kedvezőtlen adottságú területek normatív tá­mogatása. c. / a mezőgazdasági beruházások támogatása. d. / a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása. e. / erdőtelepítési támogatások. f. / a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlő­désének elősegítése. g. / gazdálkodók korai nyugdíjazása. h. / fiatal gazdálkodók támogatása, gazdálkodók oktatása, képzése. Az „a” pontban említett támogatási formát 5 év­re kötött szerződés alapján fizeti ki az állam. Milyen tevékenységek tartoznak ebbe a körbe? Elsősorban az ökológiai (bio) gazdálkodás, a gyepre alapozott, legeltetéses állattartás, az érzékeny termesztési terü­letek speciális gazdálkodási rendszerei, az integrált növénytermesztés, a hagyományos tanyai gazdál­kodás, stb. Az e címen elérhető támogatás hektáron­ként, évente 10-50 ezer forint között alakul. De a csatlakozást követő években ezek jelentősen emel­kednek majd, ami nem utolsó szempont: távlatilag ezekhez a rendszerekhez kötődnek majd a legma­gasabb hektáronkénti kifizetések. Most az EU-ban, ezen a címen hektáronként 150-200 ezer forintos ki­fizetést is elérhet egy-egy gazdálkodó. Végül, a saját földterületen, néhány sertést, jó­szágot tartó, 5 hektár alatt gazdálkodókról. Ezek a félig önellátó gazdaságok 2004-ben egyszerűsített eljárással évi egy alkalommal 1000 eurót (250 ezer forint) kapnak, ha üzleti tervben bizonyítják, hogy 5 év alatt gazdaságilag életképes vállalkozásba kez­denek. Tolna megye több területén az elmúlt napokban lehullott több mint 60 milliméternyi csapadék miatt vizesek a termőföldek, így a napraforgó és a kukorica vetését még nem tudták elkez­deni a gazdálkodók. Legalább egy hetes száraz, napos időre lenne szükség ahhoz, hogy a munkákat el tudják kezdeni. Megjelent A Magyar Közlöny 34. szá­mában olvasható, a 43/2004. (III. 24) FVM rendelet a juh- és kecskehús magántárolási támo­gatásáról, valamint a 32/2004. (III. 24) GKM-FVM együttes ren­deleté a behozatali megfigyelési rendszer elrendeléséről. Szermaradványok Tolna megyében a megyei nö­vény-egészségügyi szolgálat éven­te több száz mintát vesz a pia­cokon, nagyobb bevásárlóközpon­tokban kínált zöldség- és gyümölcs- termékekből. A szakemberek a permetszerek maradványait el­lenőrzik, illetve azt, hogy betartot­ták-e a termelők az előírt vá­rakozási időt, mielőtt a paprikát, uborkát, paradicsomot leszedték. A tapasztalat az, hogy a vizsgált minták 60 százalékában nincs mérhető vegyszermaradék, 27%- ában mértek, de nem kifogásolták (nem ártalmas a talált mérték), 12 százalékuknál mértek és kimutat­tak nem engedélyezett készít­ményeket, és 1 százalék volt a megengedett határérték felett. Nyúltenyésztési napok A Kaposvári Egyetem Állat­tudományi kara május 26-án, 9 órakor tizenhatodik alkalommal rendezi meg a Nyúltenyésztési Tudományos Napokat. A hely­szín: Kaposvári Egyetem Állat­tudományi kara, Kaposvár, Guba u. 40. Minden érdeklődőt várnak. Villany híján gyertyával világítanak Nem sikerült megoldani a parásztai tanyák villamosítását Sürgető az őszi gabonák gyomirtása Jóllehet, már egy éve azt ír­tuk, hogy megoldódni látszik a parásztai tanyák villamosí­tása, továbbra sincs megegye­zés a Dédász és a Szekszárd- Parásztai Birtok- és Tanyavé­delmi Egyesület között, hiába született meg az energiahiva­tal ezzel kapcsolatos állásfog­lalása. Szekszárd Sokadik nekifutásra sem sikerült megállapodásra jutniuk a Parász­tai Birtok- és Tanyavédő Egyesület és a Dédász képviselőinek a Bagó- , a Szalai-völgy és Cserhát-tető vil­lamos hálózata bővítésének kér­désében. A városnak ez a része nincs villamosítva. A probléma megoldása érdekében a hat éve alakult Szekszárd-Parásztai Bir­tok- és Tanyavédelmi Egyesület többször tárgyalt a Dédászszal, de nem sikerült megegyezésre jutni­uk, mert az áramszolgáltató a vil­lamosítás jelentős költségét a tu­lajdonosokra kívánja hárítani. Mint Szilágyi Károly, az egyesület elnöke elmondta: a kivitelezési tervek elkészültek, de a munka nem kezdődött el, mert a társulás Hőgyészen a hatodik alka­lommal megtartott borbírálat­ra 101 vörös- és 43 fehérbort neveztek be a szőlősgazdák. Hőgyész A hőgyészi borversenyre érkezett 144 bormintát a 12 tagú zsűri bí­rálta el. A csaknem négy óra szerint hálózatbővítésről van szó, ezért a költségek nagy részét az áramszolgáltatónak kell fizetnie, míg a Dédász szerint ez új háló­zat, aminek kiépítése az ingatla­nok tulajdonosait terheli nagyobb részben. Az ügyben a parásztaiak az energiahivatal állásfoglalását kér­ték. Bottlik Károly, a Magyar Energia Hivatal villamosenergia- engedélyezési és felügyeleti osz­tályának vezetője elmondta, hogy az adott jogszabály nem teljesen egyértelmű, ezért az energiahiva­tal korábban már kiadott egy ál­lásfoglalást. A fogyasztónak ak­kor nem kell fizetnie semmit, ha 50 méternél rövidebb vezetéket és 30 ampernél kisebb megszakí­tót kér. Az adott esetben az okoz­ta a vitát, hogyha a parásztai 102 fogyasztó egyszerre akar csatla­kozni, akkor a költségmentesség jár-e, magyarán szólva az 50-50 méterek összeadhatók-e. Az ener­giahivatal szerint igen, minden fogyasztónak jár az 50 méter, az­az a szekszárdi 102 fogyasztó ese­tén 5100 méter vezetéket kell in­gyen építenie a Dédásznak. Amennyivel ennél hosszabb a ve­zeték, a differenciát kell a fo­hosszat tartó borbírálat eredmé­nyeként vörösborból 12 arany-, 17 ezüst- és 20 bronzérem született. A fehérborok közül 6 kapott arany-, 9 ezüst-, 8 pedig bronzér­met. A nagydíjat és a vándorserle­get Auth János 2003. évi Chardonnay fehérbora kapta. Az eredményeket a borbírálatot köve­tően az esti vacsorán ismertette a gyasztóknak valamilyen arány­ban megtéríteniük. Kérdésünkre, hogy mit szól az energiahivatal állásfoglalásához az áramszolgáltató, Király Gyula, a Dédász Szekszárdi Régiójának ve­zetője elmondta, hogy elfogadják a hivatal véleményét, de nem építik ki ingyenesen a teljes vezetéket, ez esetben ugyanis nem kisfeszültsé­gű hálózat bővítéséről van szó, mi­vel ezen a területen ilyen nincs. A Dédásznak itt egy 20 kilovoltos há­lózatot, egy transzformátor állo­mást és egy kisfeszültségű hálóza­tot kell építeni, így saját költségü­kön a középfeszültségű hálózat 300 méterét fogják kiépíteni, valamint a transzformátorállomást. A villamo­sítás többi költségét a jelenleg ér­vényben lévő jogszabályok szerint 70 (fogyasztók), 30 (Dédász) száza­lék arányban kívánják megosztani, erre adtak árajánlatot. A parásztai birtokvédők Szi­lágyi Károly szerint azt is sérel­mezik, hogy az áramszolgáltató­tól olyan emberek vesznek részt ezeken a tárgyalásokon, akik ér­demi döntési jogkörrel nem ren­delkeznek, így - szavaival élve - a legutóbbi közgyűlés is csak „üres szócséplés” volt. r. kováts szervezők képviseletében Temes­vári Ferenc alpolgármester valamint Gyuris János, és átadták a díjakat a nyerteseknek. Az esti összejövetelen kétszázan vettek részt, ami azt mutatja, hogy a bor­verseny nemcsak a vörös és fehér nedűk bírálatát jelenti, hanem egyre inkább közösségformáló, társasági eseménnyé is válik. • fk* • Az idén nehezen kezdődik a szezon a gazdák számára. Most a csapadékos időjárás késlelteti a munkákat a földeken. Az egyik legsürgősebb növényvédelmi feladat az őszi gabonafélék gyomirtása. A Mustang gyomirtó szert a gabonában a megbízható haté­konyság, a rugalmas felhaszná­lás és a 2600 Ft alacsony hektár­költség jellemzi. A Mustang gyomirtó spektrumába tartozó 200 kétszikű gyomfaj között ta­láljuk a hazai területek olyan ve­szélyes kártevőit, mint a ragadós galajt és az ebszikfüvet. A Mustang önmagában kiváló ha­tékonyságú a ragadós galaj és az ebszikfüvön kívül, a pipacs, a sebforrasztó zsombor, a vadrep­ce, a kamillafélék, a napraforgó árvakelés, a libatop, a disznópa- réj, a parlagfű, a szulákpohánka, a tyúkhúr, a szarkalábfélék, a tarló tisztesfű, a pásztortáska, a vadkender, a búzavirág, a mezei tikszem, a lapulevelű keserűfű, a repcsényretek, a mezei tarsóka, a keszegsaláta és még számtalan gyom ellen. Ellenük a készít­mény 0,61/ha dózisa használha­tó egészen a gabona kétnodu- szos állapotáig. Most a gabonák a bokrosodás végén, a szárba indulás kezdetén járnak. A mezei acat gyengébb fertő­zését a Mustang nagyon jól le- küzdi, de ha a mezei acat fertő­zése erős, a Mustang (0,6 1/ha) mellé adjunk 0,4 liter Esteront hektáronként. Ez is csak néhány száz forinttal növeli a szerköltsé­get. Ezzel a kombinációval biz­tonságosan permetezhetünk a bokrosodás végéig. Ha a gabona gyomirtása vala­milyen okból elmaradt és a Mustang megmaradt, a készít­mény felhasználható a kukorica kelés utáni gyomirtására is a ku­korica 4-6 leveles állapotában ugyanilyen kedvező hektárkölt­séggel 0,6-0,8 1/ha dózisban. Szembetűnő a Mustang von­zó ára, ami kategóriájának veze­tő gyomirtó szerévé emelte. A készítmény felhasználása mel­lett szól, hogy 2004-ben ismét igen kedvező áron kapható, azaz a gyomirtás idén is a tavalyi költ­ségszinten oldható meg gaboná­ban és kukoricában egyaránt. Takács Attila Dow AgroSciences komondor Őrzi és védi a kukoricát! Az eddigi kukoricagyomirtó szerektől eltérően a Komondor merőben új hatásmóddal irtja a magról kelő kétszikű gyomo­kat, a kukoricára pedig nincs semmiféle káros hatása. Különö­sen kiváló a hatékonysága a parlagfű és a selyemmályva ellen, miközben a disznóparéjfélék, a libaparéjfélék, a csattanó maszlag, a fekete csucsor, a napraforgó árvakelés és a varjú­mák, valamint több más jelentős gyomfaj is elpusztul a kezelt területen. A Komondor vetés után, a kukorica kelése előtt használható, de a kukorica 3 leveles állapotáig elvégzett keze­léssel is jók a tapasztalatok. A Komondor a kezeléskor már esetlegesen kikelt, fejletlen kétszikű gyomokat is elpusztítja, és a talajon keresztül megakadályozza a később kikelő gyo­mok csírázását. A Komondor dózisa 60 g/ha, 5 hektár gyom­irtására elegendő, 300 g-os műanyag flakonban kapható. A Komondor széles kétszikűirtó spektrumát a Trophy nagyon jól kiegészíti: Komondor 60 g/ha + Trophy 2-2,5 1/ha Ez a kombináció a legjelentősebb magról kelő gyomnövé­nyek ellen költségkímélő és hatékony megoldást nyújt a ku­koricatermesztők számára. Közösségformáló borverseny Kiváló évjáratú, szép vörös- és fehérborok

Next

/
Thumbnails
Contents