Tolnai Népújság, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-19 / 91. szám

Ill IS ■ 2004. ÁPRILIS 19., HÉTFŐ 7. OLDAL MEGYE I TÜKÖR Népdalok, jódli Gyönk Tizenhárom produkciót hallha­tott a közönség szombaton a Tol­nai Lajos Gimnáziumban, a Tol­na megyei német nemzetiségű kórusoknak, szólistáknak rende­zett minősítő hangversenyen, amelynek a gyönki Német Ha­gyományőrző Ének-zenei Egye­sület volt a házigazdája. Az együttesek javarészt helyi gyűjté­sű német népdalokat adtak elő. A zsűri döntése szerint ezüst minő­sítést kapott a hőgyészi, aranyat a szakadáti, németkéri, teveli, cikói, szekszárdi és nagymányo- ki kórus, illetve a gyönki Heil- duó és a jódlit éneklő bátaszéki Hexen-duó. A gyönki és szászvá­ri kórus dicséretes arany minősí­téssel, a bonyhádi kórus és a nagymányoki Német-Gallusz duó kitüntetéses arany minősí­téssel térhetett haza. t. f. A színpadon a németkéri német nemzetiségi kórus: arany minősítést kaptak Örökbefogadott feszület A 15 éves jubileumát ünnep­lő Tolna-Mözsi Székely Bará­ti Kör „örökbe fogadta” a mözsi iskola előtt álló ke­resztet. Tolna-Mözs Az 1989. április 18-án alakult tolna-mözsi székely kör célja a székely hagyományok ápolása mellett a város épített környeze­tének megóvása és gyarapítása is. A székelyek több kopjafát is állítottak már, a 15 éves jubile­um alkalmából pedig örökbe fo­gadták a mözsi iskola előtt álló feszületet, amelyet felújítanak - Schmidt Árpád kőfaragó közre­működésével - és gondoznak. A feszületet a '20-as években állí­totta egy, az I. vüágháborúban elesett mözsi katona felesége. A kereszt örökbe fogadásával a 240 évvel ezelőtti madéfalvi ve­szedelem áldozataira és az 1945-ben kivégzett bácskai szé­kelyekre is emlékezett a székely kör. A keresztet megszentelő dr. Tóth Ferenc mözsi esperes az ünnepségen szóvá is tett egy ez­zel a körülménnyel kapcsolatos „félreértést”. Bálint Ambrusné, a székely kör vezetője lapunk kérdésére azonban leszögezte: szó sincs arról, hogy ki akarnák „sajátítani” a feszületet. Á tegnapi ünnepség fő gondo­lati motívuma a székely áldoza­tokra való emlékezés volt. A műsorban közreműködött Fe- rencz Klára, Vörös Tünde, Szé­kely Rozália, a mözsi iskola né­met nemzetiségi tánccsoportja, Koleszár Orsolya vezetésével. Ünnepi beszédet mondott Hasz- mann Pál, a csernátoni múzeum igazgatója.-ES­Apad a Kapos, csökken a belvíz Április 14-e óta harmadfokú belvízvédelmi készültség van a Kapos folyó környékén. Az előrejelzések ellenére szerencsé­re a hétvégén a korábbinál kevesebb eső esett, így másodfo­kúra mérsékelték a készültséget. Tolna megye Vasárnap délután már csak egy- egy zápor zavarta meg az ügyele­tet ellátó belvízvédelmi szakem­berek hangulatát. Ekkor már óránként 1-2 centit apadt a Kapos, amely Dombóvár és Szakály környékén okozott a hét közepén nagy gondot. Papp Já­nos, a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság Szekszárdi Sza­kaszmérnökségének vasárnapi ügyeletese kérdésünkre elmond­ta, az elöntött területekről folya­matosan szivárog vissza a víz a folyóba. A Kapos környékén 1035 hektár - ebből 200 hektár vetés, 250 hektár szántó, a többi rét és legelő - áll víz alatt. A szakasz- mérnökség 9 munkatársa, vala­mint a Kapos-Koppányvölgyi Ví­zitársulat 10 szakembere figyeli és elemzi folyamatosan az ese­ményekét. Másodfokúra mérsé­kelték a belvízvédelmi készültsé­get. A megye többi területén víz­ügyi szempontból minden rend­ben van, Báta környékén szivaty- tyúzni sem kellett, mert a Duna is apadt. MAUTHNER Templomszentelési emlékünnep A püspök is igét hirdetett az istentiszteleten Nagymányok Zsúfolásig megtelt az evangé­likus templom az ünnepi is­tentiszteletre. A szertartáson az összefogással emelt épület felszentelésének évfordulójá­ra emlékeztek. Emlékünnepség színhelye volt a nagymányoki evangélikus temp­lom, felszentelésének 10. évfor­dulójára emlékeztek. Az isten­tiszteletet Gáncs Péter, a Déli Egy­házkerület püspöke, Krähling Dá­niel esperes, Ócsai Zoltán, az építkezés idején Nagymányokon szolgálatot teljesítő és Schaller Bernadett jelenlegi lelkész tartot­ta. Igehirdetésében Gáncs Péter felhívta a figyelmet a gyülekezet­építés fontosságára, amely ta­Az ünnepi istentiszteleten közreműködő gyerekek pasztalatai szerint ezen a telepü­lésen jó kezekben van. A templom építésének törté­netét Marhauser János gyüleke­zeti felügyelő idézte: igazi öku­menikus munka volt. Az önkor­mányzat mellett nagy odaadással segítettek a környékbeli testvér gyülekezetek és más felekezetek hívei is. Hufnägel János gondnok az időközben elhunyt templom­építőkre emlékezett. Ócsai Zol­tán, aki ma Győrben látja el fel­adatait, szívesen gondolt vissza a Nagymányokon eltöltött éveire. Kevés helyen gyűlt össze annyi szeretet, mint ebben a templom­ban - mondta. A szertartást a gyermek és ifjúsági énekes cso­portok fellépése színesítette. Az istentisztelet után a résztvevők megtekintették az évforduló tisz­teletére rendezett kiállítást. Utólag szomorú hír érkezett: az építkezés minden mozzanatát segítő, arról kockás füzetet veze­tő Rief Henrik az emlékünnepség ideje alatt adta vissza lelkét a Te­remtőnek. -PÁ­Tolna megyei anekdotatár Jobbágy - nemes - vértanú A második honalapítónak is nevezett IV. Béla meglehetősen nehe­zen viselte hercegségének hosszúra nyúlt éveit. Az Aranybulla ki­adásának idején, 1222-ben gondjait furcsa válási kísérlete is növelte, hiszen apja haragja elől Ausztriába kellett menekülnie. Tolna megyei földink, aki jobbágyként már ekkor csekély számú kíséretében volt: Csertő, akit 1239. április 19-én kiadott oklevelében emleget. „Mivel hívünk Csertő közösen töltött kora gyermekkorunk óta áll­hatatosan mellettünk volt, szakadatlanul, fáradhatatlanul, haszno­san és hűséggel dicséretre méltóan szolgált nekünk országunkban és országunk határain túl is, különösen akkor, amikor hercegként száműzetésben voltunk Németországban; az irántunk való hűség­ben a száműzetést oly szívesen fogadta, mintha otthon lenne, és fá­radalmat, mintha pihenés lenne, a szükséget és az üldöztetést, mint­ha szerencsés körülmény lenne..., ezért az említett Csertőt és roko­nait, kiknek nevét alább leírjuk, a szekszárdi monostor apátjának és konventjének beleegyezésével (az ő szolgái lovas őrökként) szabad­dá tesszük azzal, hogy mind ők, mind örököseik és örököseik utódai a lovas őrök szolgálatától fel legyenek mentve..., a királyi hadba pán­célba öltözve vonuljanak” - olvassuk az azóta elveszett oklevél ma­gyar fordítását az 1867-ben kiadott Hazai okmánytár nyomán. Az eddigi jobbágyok (azaz tulajdonképpen egyházi nemesek, akik hírvivői szolgálatot teljesítettek a szekszárdi apát számára) sza­bad nemesek lettek, részletesen leírt birtokaik a megyehatáron fe­küdtek, de még az apátság területén is szabadon kaszálhattak vagy nádat vághattak. A szekszárdi apátot mindezért a király székesfehér­vári várjobbágyokkal kárpótolta. A népes rokonság - Csertő, János, Iván, Pét, András, Tompa, Súgó, Tekő, Ivanus, Ondus, Ravasz, Köles, Becsey, Nege, Mátyás és Rocha - eztán adót sem fizettek. Aligha kételkedhetünk abban, hogy az így jobbágyból nemessé lett Csertő két év múlva, 1241. április 12-én is ott van szeretett kirá­lya rosszul felállított muhi táborában. Mivel a tatárjárás után nem hallunk róluk, bizonnyal szorongatott uruk menekülését fedezték, s így vértanúként járultak ahhoz, hogy valóban második honalapító lehessen. Ha Csertő nevét megfejtjük: talán csertuskó az értelme, ami az erőre, szilárdságra utalhat, s ez bizony tényleg fölfoghatta ne- mes páncélban az özönlő tatárok csapásait... _______dr. töttős gábor Fu tással folytatódott az Olimpiai Ötpróba Nem ijedtek meg a csepergő esőtől a versenyzők, több százan vállalták a futást ____________ FOTÓ; BAKÓ JENŐ Mit ü zen az olvasó? Ma elküldi, holnap megjelenik (ROVATUNKBAN HIRDETÉSsIELLEQÜ SMS-EKET NEM KÖZLÜNK!) SMS számunk: 20/454-36-64 * B. Dórinak Decsre sok boldogságot kívá­nunk születésnapja alkalmából: Bius, Anya, Apa és Mama. * Boldog születésnapot kíván Adamik Andrásnénak Murgára: férje, fia és lánya. * Drágám! Ügyi légy, szorítani fogok, és egész nap csak rád fogok gondolni. Csók. Kicsilány! * Független, életvidám hölgyek hívását vá­rom, 50 és 58 év közöttiekét, olyanokét, akik hosszú kapcsolatra vágynak. Om d OdmOgdlw. * Szia! Én 172/60,22 éves lány vagyok. Ke­resek 24-27 éves, káros szenvedélytől men­tes, normális, szeretni tudó fiút. Komoly kap­csolatra Tolna megyéből. Tel: AO GT1PDJD. * Szia Bébi?! Hidd el, vannak még olyan lányok, amilyent Te keresel! Csak ez a kér­dés fordítva is igaz! Én még nem találtam ilyen srácra! Jelige: Baba. * Szia Te 27 éves, 190 magas srác! Részem­ről nincs akadálya, hogy közelebbről megis­merkedjünk! Ha kérhetlek, írj az újságba elér­hetőséget! Köszönöm! Magányos lány! * 34 éves 172/86, vidám, független ro­mantikus pasi vagyok. Keresek egy füg­getlen, csinos, életvidám hölgyet 26-34 éves korig. 06-20-9318-363. * Fiatalos megjelenésű, korban hozzáillő hölgy ismeretségét várja egy 40es elvált férfi. „Abdul”. * Szia! Nem kellene fájjon semmi, ha vég­re elém állná! „Ikebogár”. * Magányos, szomorú lánynak, aki a pén­teki újságba írt! 173/87/31 éves fiú va­gyok. Ha gondolod, írj. TetdO fvmIOhx. * Szeretlek. Szeretlek. Szeretlek. Szeret­lek. Szeretlek. Szeretlek. És nagyon de nagyon szeretlek. Csak a Mókuskámnak szól. Az ő Drágájától. * Szia Magány! Úgy érzem elmondhatom, hogy szenvedtem már sokat, de szeret­nék végre boldog lenni! Nem paksi va­gyok, hanem Szekszárd környéki. Érde­kellek, üzenj! „Remény". * 39. Adj elérhetőséget! Hol élsz? írj ma­gadról is. Pálma-tenger! * Palmatenger! Én 34/170 Szekszárd új­városi srác vagyok, írj tel. számot! * 36 éves férfi barátnőt keres tartós kap­csolatra. Tel: A0 G1MG0AG. * Magányos, ápolt úr ismeretségét keresi egy független 4(ks hölgy. Kalandorok kí­méljenek! f-e@freemail.hu * Sziasztok! Egy 29 éves látássérült srác megismerkedne korban hozzá illő hölgy­gyei, aki hosszú távú kapcsolatot szeretne létesíteni komoly szándékkal. Kalandorok kíméljenek! Csak kizárólag józan gondol kodású hölgyek jelentkezését várom. Já­nos. Tel: 06/30/522-9897. * Hol vagytok ti romantikus, jóképű, 40 körüli fiúk? Jól elbújtatok. Van köztetek olyan, aki társat keres? „Tengerszem". Családias légkör „Az Én Ovim”-ban Bölcsődei csoport is működik a magánóvodában „Az Én Ovim” Magánóvoda 1995-ben kezdte meg működését Szekszárdon. Az óvoda hamar népszerű lett a szülők körében családias légköre és speciális szolgáltatásai miatt. Az óvoda Fetzemé Molnár Gabriella óvónő és kőllégái nagy. fába vágták a fejszé­jüket, amikor 1995-ben elindították a megye első magánóvodáját. Mivel az üyen jellegű óvodának nem volt előzménye, a terveket és az elkép­zeléseket folyamatosan igazították a szülők és természetesen a gyerme­kek igényeihez. Az alapvető célkitű­zés az volt, hogy olyan óvodát hoz­zanak létre, amely a „hagyomá­nyos” óvodák minden értékét és jó tulajdonságát megtartva valami újabbat, korszerűbbet, a mai kor el­várásaihoz jobban alkalmazkodót nyújt. Hogy ez a törekvés sikerrel járt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az óvoda immár küenc esztendeje működik, a szülők és a gyerekek teljes megelégedésére. A bölcsis csoport Mivel igény jelentkezett rá, „Az Én Ovim”-ba az óvodáskorúnál fi­atalabb gyermekek is járhatnak: a bölcsődés csoportba betöltött két­éves kortól várják a kicsiket. A bölcsődés csoport egyik legna­gyobb előnye, hogy a gyermeket így nem kell majd másik intéz­ménybe vinni, ha eléri az óvodás­kort, nem kell majd új, ismeretlen közösségbe beszoknia. A magán­óvoda legfőbb vonzereje a csalá­dias légkör, a kis létszámú cso­portok. A bölcsődés csoport 10 fővel, az óvodai csoportok 15 fő­vel működnek. A szolgáltatások Hetente járnak a paksi tanuszodába, zenepedagógus és képzőművész foglalkozik a kicsikkel. A német nyelvvel is megismerkednek a gyere­kek, sok játékkal, dallal, verssel. Az óvoda jól felszerelt, korszerű és ba­rátságos, nagy udvarral. Arra is ügyelnek, hogy ne csak a pedagógiai év idején, hanem nyáron is érdekes, változatos programokat biztosítsa­nak a gyerekeknek. „AzÉnOvim”- ba folyamatosan lehet jelentkezni személyesen (Mérey u. 9.), vagy a 74/412489-es telefonon. Mivel kevés a férőhely, a jelentkezés sorrendjé­ben tudják fogadni a gyerekeket. S még egy fontos szempont: sem a böl­csődei, sem az óvodai felvételnek nem feltétele a szobatisztaság, ixi Április 17-én, szombaton folyta­tódott az Olimpiai Ötpróba me­gyei versenysorozata. A rajt az Opel Gemenc szekszárdi telephe­lyéről indult, reggel 9 órakor. Több százan vállalták a futást az elkerülő úton az 56-os főútig, a Csörge-tavi elágazót, az őcsényi elágazót és Keselyűst is érintve. A nevezők három távolság közül választhattak, a 7, a 14 és a leg­hosszabb, a 26 kilométeres útsza­kasz között, ez utóbbit 4 óra alatt teljesítették a versenyzők. m. i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents