Tolnai Népújság, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-29 / 74. szám
2004. Március 29., hétfő MEGYEI TŰKOR 7. OLDAL Tavaszváró giccsparádé Gótikus nyulak, pajzán bárányok és szélcsengők minden mennyiségben. A tavasz- várás elmaradhatatlan kellékei, és mivel színesek, szagosak, akármilyen bárgyúak is, szeretjük őket. Azért szeretjük, mert olyan édes FOTÓ: GOTTVALD A nylon színű tojások ugyanolyan divatosak, mint a népi iparművészet remekei. Hódít a „retro”, így a nyolcvanas évek dizájnja. De mellette sikk a „szép” is, csupa nagy betűvel. Míg karácsony előtt a „fenékrázó” télapókkal riogattak minket boltszerte, addig a húsvét mon- csicsivé dermedt nyulakkal és bárányokkal köszönt be. Ők, bár énekelni nem tudnak, önmagukért „szépek”, színük, állaguk minden tekintetben az ízléstelenség dicsérete. Nyulat már nemcsak csokiból formáznak, fellógathatjuk őket az ablakba, az ajtóra, virágot ültethetünk az ölükbe. Lakásunkat már nemcsak a téli ünnepkör előtt öltöztethetjük díszbe, hanem minden évszakban. Már kaphatók különféle húsvéti szalvéták (erősebb idegzetűeknek: szalvetták), valamint abroszok, nem ritkán kevés csicsával. A legszebbek mégis az identitásukban megfáradt csokimikulások, akik, miután decemberben nem kellettek a kutyának sem, új papírt kapnak, és nyári mikulásnak álcázva kerülnek a boltba. Őket talán csak a húsvéti angyalok szárnyalják túl. Merthogy ilyenek is vannak. Angyalék először csak véletlenségből maradhattak a kereskedők és a lakások polcain karácsony után. Aztán meg direkt. De olyan is előfordul, hogy az angyalból hirtelen tündér lesz, nem is csoda: szárnyas mind a kettő. így lesz a szentből profán, az ízléses díszből maga a megtestesült giccs. A megváltóból asztali lámpa, az áldozati bárányból szőrös kulcstartó. A cigányok korán halnak A jóléti társadalom fontosabb, mint a pénzügyi szakbarbárság A túlzott liberalizmus többet árt, mint használ, az emberek jóléte fontosabb, mint a költségvetési egyensúly, a valódi problémák megoldása hosszú távú koncepciókat kívánna -, vélekedik Kopátsy Sándor közgazdász. Szekszárd Dr. Kopátsy Sándor Dr. Kopátsy Sándor címzetes egyetemi tanár nagy sikert aratott a Szekszárdi Vállalkozói Szalon klubestjén, ahol arról beszélt, hogy szegényen megyünk az unióba, mégis több benne a jó, mint a rossz, de azért nem sietné el az euro bevezetését. A magyar gazdaság- politikai miliő nem európai, mert sok a korrupt és karrierista politikus. De a magyar polgár kreativitása - polgár az, aki nem függ a hatalomtól -, előbb- utóbb leküzdi a hátrányokat.- Ön nem tartozik a liberális közgazdászok közé, véleménye már csak ezért is érdekes lehet.- Liberális vagyok, de nem túl liberális. Deák óta a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája, hogy minden liberális többet akart elérni, mint amennyit a magyar közvélemény képes volt megemészteni, ki is szorították őket a hatalomból, emiatt antiliberális ország voltunk mindig. A Bokros-csomag már megbuktatott egy kormányt, a jelenlegit sem veszélyezteti senki jobban, mint a liberális közgazdászok.- És az eladósodás, a költségvetési hiány1- Ebben semmi problémát nem látok, nagy és gazdag országok is eladósodtak, legfőképpen az Egyesült Államok. Gazdasága mégis gyorsan növekszik, hamar kimásztak a gödörből, amelybe a tőzsdei válság belezavarta őket. Németország és Franciaország öt év óta a miénkhez hasonló, vagy még nagyobb költségvetési hiánnyal dolgozik, mégsem csinálnak pánikot. A magyar közgazdászok nem bánják, milyen politikai párt győz, talán még a MIÉP-et is elviselnék, csak egyensúlyi hiány ne legyen. Szerintem sokkal fontosabb, hogy az ország a jóléti társadalom felé haladjon, mint a pénzügyesek szakbarbársága.- Felmerül a kérdés, hogy mekkora legyen az állam?- Minél fejlettebb egy társadalom, annál kevesebb államra van szüksége, mi meg azt akarjuk, hogy egy Kína éppen annyira decentralizáljon, mintha Németország volna, holott az utóbbinak az életszínvonala, kultúrája ezt nem engedi. A középiskolában még azt tanultam, hogy akkor volt erős a magyar királyság, amikor erős volt a központi hatalom, pedig minél gyengébb volt a királyság, annál inkább gazdagodott az ország.- Sokan nem értettük a forint ingadozásának az okait. ,- A magyar politikai kultúra szegénységi bizonyítványa, hogy a jegybankelnök és a pénzügyminiszter nem egyeztetett egymással, ilyesmi egyetlen nyugati demokráciában nem fordulhat elő.- Ön szerint melyek a magyar társadalom legfontosabb problémái?- A legnagyobb baj, hogy a munkaképes lakosság foglalkoztatottsága messze elmarad bármelyik EU-országhoz képest és egyenesen tragikus, ha a jóléti államokhoz hasonlítjuk. Svédországban például a munkaképes korúak 75, nálunk pedig mindössze 49 százaléka dolgozik és ebben még benne van félmilliónyi kényszervállalkozó. Közben a hivatalos statisztikánk jobb, mint a legtöbb nyugati országé, mert csak a nyilvántartott munkanélkülieket számoljuk. Sajnos a sajtó is csak erről beszél, nem pedig arról, hogy hányán dolgoznak valójában. Hasonlóan nagy probléma a demográfiai torzulás. Egyszer már lti kellene mondani, hogy milyen sokan születnek az iskolázatlanabb, és milyen kevesen a diplomás családokban, ráadásul hat évvel alacsonyabb az átlagéletkor, mint például Csehországban. A közvélemény csak azt tudja, és ebben is hibás a sajtó, hogy sok cigány gyerek születik, de arról senki sem beszél, hogy a romák 20 évvel előbb meghalnak, mint a nem cigány lakosság. A nyugdíjaskorúak között már fele annyi sincsen, mint a lakosságon belüli arányuk. Ezen problémák megoldására hosszú távú koncepciók kellenének ahelyett, hogy a jobb- és baloldal egymást piszkálja. IHÁROSI IBOLYA Tolna megyei anekdotatár Székelyeink hajdanán A XIX. század derekán indult Vasárnapi Újság sokszor közölt hasznos és érdekes adatokat a közel s távol élő népek jellegzetességeiről. Ebbe a sorba illett 1859. április 3-án Göndöcs Lajos cikke A bukovinai magyarok szokásairól. A szerző andrásfalvi kántortanító volt, s már ekkor gondolt a székelyek hazatélepí- tésére, mert „inkább illenék ők Magyarhonban azon helyekre, ahová jelenleg külföldi népeket akarnak telepítem, a hortobágyi puszta illő élelmet adna ezen iparkodó magyar fajnak; de ez nem rajtam áll.” Annyi azonban sejthető, hogy írásával éppen az volt a szándéka: ha jobban megismerik az itthoniak őket, talán szívesebben telepítik is. „Mert az itt lakó magyar nép igen szorgalmas, dolgos, élénk eszű, sokan értenek a fafaragáshoz, faházépítéshez, szekércsináláshoz, de akad köztük csizmadia, szabó és szűcs is. Viseletűk szintén eléggé csinos, azúrforma vastag posztót maguk fonnak az asszonyok, maguk megszövik, s némellyek maguk meg is varrják férjeiknek, gyermekeiknek, mind a szok- mányt (ollyan forma, mint a pelissier), mind magyar nadrágot; a szokmány barna, a nadrág fehér (ők harisnyának nevezik a nadrágot); jobbmódúak csizmában, szegényebbje bocskorban jár; nyáron kalap, télen fekete báránysapka; az asszonyok s leányok is viselik a szokmányt, vagy báránybőr-kozukot. Az asszonyok mind tarkaselyem-fejkötőt, a leányok leeresztett hajat pántlikával a végén.” Egy későbbi híres kántortanítójuk, Sebestyén Ádám műveinek tükrében érdekes igazán tovább olvasnunk akkori hétköznapjaikról. „Nem lehet rólok mondani, hogy részegesek volnának; ritka eset, hogy az ember részeget lát az utcán; rendesen haza vitetnek pálinkát, s úgy együtt megisszák, pénz nélkül néha-néha kártyáznak; legnagyobb örömük van a mesélés- ben, szép lélekvidító történeteket igen szívesen hallgatnak; a káromkodást is csak a mi magyar huszárjainktól tanulták el, szintén a világi dalokból is csak azokat tudják, miket a huszároktól tanultak; Magyarországról szívesen hallanak minden jót.” Mivel „babonának, sárkánynak, kísértetnek igen hisznek”, hat érdekes esetet idéz, amelyek mind „a nép szellemi kiskorúságát, neveltetési hiányát” mutatják, akárcsak az, hogy „az orvosok erejének semmi hitelt sem adnak”. Ezért aztán szívesebben mutatja be a lakodalmi szokásokat, hiszen 15 pár várt éppen a nagy alkalomra. DR. TÖTTÖS GÁBOR Siklóson közel másfél száz résztvevővel bonyolították le azt az országos irodalmi gyermekfesztivált, amelyen a Rákóczi-szabad- ságharc korának, illetve kortárs szerzők műveivel léptek pódiumra a diákok. A neves szakemberekből álló zsűri összesen 15 arany, 15 ezüst, valamint 17 bronz minősítést'ösztott ki a fesztivál résztvevői között. Hódtanya a Fekete-víznél Dél-Dunántúl Szenzációként értékelik a szakemberek, hogy az ország területéről 150 évvel ezelőtt eltűnt hód ismét megjelent Dél-Dunántú- lon. Vadászok és természetvédelmi szakemberek már korábban is gyanították jelenlétét, egyértelműen hódra valló jeleket - fatörzsek körberágása, csapások és csúszások nyoma - láttak a Fekete-víz partján. Most már bizonyossá vált jelenlétük. Az állat vagy állatok valószínűsíthetően Ausztria felől szivárogtak a Fekete-vízig. Mintegy másfél kilométeres hosszban lehet találkozni nyomaikkal. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság megszervezte a védett állatnak minősülő jövevények élőhelyének megóvását. Szerelem helyett házasság Nők a középkorban: mégsem volt mindenki boldogtalan Évszázadok teltek el, míg a szerelem részévé válhatott a házasságnak. Erről valószínűleg a letűnt korok hölgyei tudnának sokat mesélni. Várady Zoltán főiskolai tanár a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban idézte fel a középkori nő alakját. Szekszárd Nőnek lenni a középkorban sok minden volt, csak - hogy így fejezzük ki magunkat - leányálom nem. Társadalmi helyzetüktől függetlenül is rendre korlátokkal találták szembe magukat: azokat pedig vagy nem, vagy pedig csak súlyos következmények vállalásával lehetett átlépni. Várady Zoltán, a JPTE Illyés Gyula Főiskolai Kar tanára a szekszárdi múzeumban tartott előadásában aláhúzta: ezekben az időkben - tehát nagyjából a X- XVI. században - a nők a férfiak társadalmától függtek. Teljes mértékben alkalmazkodniuk kellett az erősebbik nemhez: mindenfajta munkát végezniük kellett a férfiak helyett, de nemcsak a jobbágyoknak, hanem az úrhölgyeknek is. A háztartás egésze, a gyermeknevelés teljes mértékben rájuk hárult. S miután akkoriban jórészt ismeretlen fogalom volt a higiéné, gyakorta mind a gyermek, mind pedig az anya belehalt a szülésbe, illetve az azt követő komplikációkba. Minden baj és jogfosztás ellenére a lányok, asszonyok élték azt, amit a sors rájuk mért, sőt, nem is biztos, hogy közülük mindenki boldogtalan volt. Egy részük pedig kedvezményezettje lehetett a nőket a középpontba helyező lovagi kultúrának. Igaz, a lovagok nem a jobbágy lányok, hanem a felső réteg hölgyei iránt epekedtek, értük tettek fogadalmat és őket védelmezték... Várady Zoltán még egy érdekességre is felhívta a figyelmet: a középkor kezdeti szakaszában élesen elvált egymástól a szereAhogyan még a XVI. században is láttatták a gyengébbik nemet: A nő igazi arca lem és a házasság. Ez utóbbi nem érzelmi, hanem megfontolt hatalmi, gazdasági okok miatt jött létre, a királyi famíliától a szolgák családjáig. Ebben az ügyben a reneszánsz hozott változást, a XVI- XVII. századtól lehetünk tanúi annak, hogy a társadalomban megjelent a szerelmi alapon nyugvó életközösség._______-száSzántóföldi rovarkártevők elleni védekezés Köztudott, hogy a különféle rovarkártevők komoly pusztítást okozhatnak kultúrnövényeinkben, „ténykedésük” nyomán jelentős termésveszteség léphet fel. Az alábbi beszélgetésben János bá’-t, a gondos gazdálkodók tanácsadóját kérdezzük arról, milyen rovarkártevők veszélyeztetik a tavaszi időszakban a fontosabb szántóföldi kultúrákat, és hogyan tanácsos védekezni ellenük. © Milyen rovarkártevők veszélyeztetik leginkább a gabonaféléket? A tavaszi időszakban a gabonafélék legveszélyesebb kártevője a vetésfehéritő bogár. Nevének megfelelően úgy okoz kárt: hogy a levelek szövetét az erekkel párhuzamosan hámozgatja, míg csak egy vékony, fehér, élettelen réteg marad belőle. így elpusztul a növénynek az a része, amely a termést kialakíthatná. A vetésfehéritő leginkább a zabot és a tavaszi árpát károsítja, de jelentős károkat okoz az őszi gabonákban is. © Mikor tudunk ellene hatékonyan védekezni? A védekezésre a legalkalmasabb a lárvák tömeges kelésének ideje. Ekkor még a gazdasági kártétel előtt © Melyek a kukorica legveszélyesebb rovarkártevői ebben az időszakban? ■ A kelő kukorica legveszélyesebb kártevője a kukorica- barkó, egy repülésre képtelen ormányos bogár. Az előző évi kukoricatáblák talajából jön elő, és gyalogosan keresi fel az éppen csírázó kukoricát. Ha a barkók egyedszáma magas, a csúcsi rész lerágásával képesek a csírázó növényt teljesen elpusztítani. © Mikor kell védekezni a kukoricabarkó ellen? Amikor észleljük, hogy a levélveszteség eléri a 20%-ot, azonnal védekezni kell. A termés ilyenkor már veszélyben van. Kukoricabarkó esetében a kritikus érték 3-4 bogár négyzetméterenként. Sajnos rendkívül nehéz észrevenni és megszámlálni őket, mivel lépéseink rezgésére a talajra vetik és halottnak tettetik magukat, ahol földhöz hasonló © Mit kell tudnunk a burgonya kártevőiről? A burgonyát leginkább a jól ismert burgonyabogár veszélyezteti. Évente két nemzedéke fejlődik ki: a kifejlett bogár a talajban telel át, majd tavasszal előjön és petéket rak, amelyekből 5-7 nap alatt kelnek ki a lárvák. Kártételük jelentős, ugyanis a burgonya levelének lerágásával a növényt teljesen elpusztíthatják. © Mikor védekezhetünk hatékonyan a burgonyabogár elien? A védekezés mind a burgonya kelésekor megjelenő bogarak, mind a tömegesen kelő lárvák ellen szükséges. A permetezés a fiatal lárvákkal szemben a leghatásosabb. Ennek időpontja általában május második fele. © Van-e hatékony védekezési mód az említett rovar- kártevők ellen? Létezik olyan rovarölő szer, amely egyszerre több károsító ellen is hatékony védelmet nyújt. Ez a Regent 80 WG. Mindhárom felsorolt rovarkárosító (vetésfehérítő, kukorícabarkó, burgonyabogár) ellen hatékony. Egy új, korszerű hatóanyagcsoport egyedi hatásmóddal rendelkező tagja, így nem alakul ki vele szemben rezisztencia. Hatástartama hosszú (2-3 hét), így hosszantartó védelmet biztosít. Alacsony dózisban alkalmazható, .könnyen kezelhető. © Van-e még valami, amit mindenképpen figyelmünkbe ajánlana? A Regent keverhető gyomirtó és gombaölő szerekkel, azokkal egy menetben juttatható ki, így megkönnyíti a gazdák munkáját. © Hogyan lehet a készítményről további Információhoz jutni, és hol lehet megvásárolni? A Regent II. forgalmi kategóriájú termék, ún. zöldkönyv birtokában lehet megvásárolni. A felhasználással kapcsolatban a növényvédő szakmérnökök további információkkal szolgálhatnak. A szert növényvédőszer-nagykereskedók, nagyobb gazdaboltok forgalmazzák. Köszönjük a jó tanácsokatl Köszönöm a kérdéseketI A legközelebbi találkozásig mindenkit szeretettel üdvözöl, és jó egészséget kíván: Ari. a gondos gazdálkodók tanácsadója BASF i Gyermekfesztivál Siklóson