Tolnai Népújság, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-29 / 74. szám

2004. Március 29., hétfő MEGYEI TŰKOR 7. OLDAL Tavaszváró giccsparádé Gótikus nyulak, pajzán bá­rányok és szélcsengők min­den mennyiségben. A tavasz- várás elmaradhatatlan kellé­kei, és mivel színesek, sza­gosak, akármilyen bárgyúak is, szeretjük őket. Azért szeretjük, mert olyan édes FOTÓ: GOTTVALD A nylon színű tojások ugyan­olyan divatosak, mint a népi iparművészet remekei. Hódít a „retro”, így a nyolcvanas évek dizájnja. De mellette sikk a „szép” is, csupa nagy betűvel. Míg karácsony előtt a „fenékrá­zó” télapókkal riogattak minket boltszerte, addig a húsvét mon- csicsivé dermedt nyulakkal és bárányokkal köszönt be. Ők, bár énekelni nem tudnak, önmagu­kért „szépek”, színük, állaguk minden tekintetben az ízléste­lenség dicsérete. Nyulat már nemcsak csokiból formáznak, fellógathatjuk őket az ablakba, az ajtóra, virágot ültethetünk az ölükbe. Lakásunkat már nem­csak a téli ünnepkör előtt öltöz­tethetjük díszbe, hanem minden évszakban. Már kaphatók kü­lönféle húsvéti szalvéták (erő­sebb idegzetűeknek: szalvetták), valamint abroszok, nem ritkán kevés csicsával. A legszebbek mégis az identitásukban megfá­radt csokimikulások, akik, miu­tán decemberben nem kellettek a kutyának sem, új papírt kap­nak, és nyári mikulásnak álcáz­va kerülnek a boltba. Őket talán csak a húsvéti angyalok szár­nyalják túl. Merthogy ilyenek is vannak. Angyalék először csak véletlenségből maradhattak a kereskedők és a lakások polcain karácsony után. Aztán meg di­rekt. De olyan is előfordul, hogy az angyalból hirtelen tündér lesz, nem is csoda: szárnyas mind a kettő. így lesz a szentből profán, az ízléses díszből maga a megtestesült giccs. A megváltó­ból asztali lámpa, az áldozati bá­rányból szőrös kulcstartó. A cigányok korán halnak A jóléti társadalom fontosabb, mint a pénzügyi szakbarbárság A túlzott liberalizmus többet árt, mint használ, az emberek jóléte fontosabb, mint a költségvetési egyensúly, a valódi problémák megoldása hosszú távú koncepciókat kívánna -, vélekedik Kopátsy Sándor közgazdász. Szekszárd Dr. Kopátsy Sándor Dr. Kopátsy Sándor címzetes egyetemi tanár nagy sikert ara­tott a Szekszárdi Vállalkozói Szalon klubestjén, ahol arról beszélt, hogy szegényen me­gyünk az unióba, mégis több benne a jó, mint a rossz, de azért nem sietné el az euro be­vezetését. A magyar gazdaság- politikai miliő nem európai, mert sok a korrupt és karrierista politikus. De a magyar polgár kreativitása - polgár az, aki nem függ a hatalomtól -, előbb- utóbb leküzdi a hátrányokat.- Ön nem tartozik a liberális közgazdászok közé, véleménye már csak ezért is érdekes lehet.- Liberális vagyok, de nem túl liberális. Deák óta a magyar történelem egyik legnagyobb tragé­diája, hogy minden liberális többet akart elérni, mint amennyit a magyar közvélemény képes volt megemészteni, ki is szorították őket a hatalom­ból, emiatt antiliberális ország voltunk mindig. A Bokros-csomag már megbuktatott egy kormányt, a jelenlegit sem veszélyezteti senki jobban, mint a liberális közgazdászok.- És az eladósodás, a költségvetési hiány1- Ebben semmi problémát nem látok, nagy és gazdag országok is eladósodtak, legfőképpen az Egyesült Államok. Gazdasága mégis gyorsan nö­vekszik, hamar kimásztak a gödörből, amelybe a tőzsdei válság belezavarta őket. Németország és Franciaország öt év óta a miénkhez hasonló, vagy még nagyobb költségvetési hiánnyal dolgozik, mégsem csinálnak pánikot. A magyar közgaz­dászok nem bánják, milyen politikai párt győz, talán még a MIÉP-et is elviselnék, csak egyensú­lyi hiány ne legyen. Szerintem sokkal fontosabb, hogy az ország a jóléti társadalom felé haladjon, mint a pénzügyesek szakbarbársága.- Felmerül a kérdés, hogy mekkora legyen az állam?- Minél fejlettebb egy társadalom, annál keve­sebb államra van szüksége, mi meg azt akarjuk, hogy egy Kína éppen annyira decentralizáljon, mintha Németország volna, holott az utóbbinak az életszínvonala, kultúrája ezt nem engedi. A középiskolában még azt tanul­tam, hogy akkor volt erős a ma­gyar királyság, amikor erős volt a központi hatalom, pedig mi­nél gyengébb volt a királyság, annál inkább gazdagodott az ország.- Sokan nem értettük a forint ingadozásának az okait. ,- A magyar politikai kultúra szegénységi bizonyítványa, hogy a jegybankelnök és a pénzügyminiszter nem egyez­tetett egymással, ilyesmi egyet­len nyugati demokráciában nem fordulhat elő.- Ön szerint melyek a magyar társadalom legfontosabb prob­lémái?- A legnagyobb baj, hogy a munkaképes la­kosság foglalkoztatottsága messze elmarad bár­melyik EU-országhoz képest és egyenesen tragi­kus, ha a jóléti államokhoz hasonlítjuk. Svédor­szágban például a munkaképes korúak 75, ná­lunk pedig mindössze 49 százaléka dolgozik és ebben még benne van félmilliónyi kényszervál­lalkozó. Közben a hivatalos statisztikánk jobb, mint a legtöbb nyugati országé, mert csak a nyil­vántartott munkanélkülieket számoljuk. Sajnos a sajtó is csak erről beszél, nem pedig arról, hogy hányán dolgoznak valójában. Hasonlóan nagy probléma a demográfiai torzulás. Egyszer már lti kellene mondani, hogy milyen sokan születnek az iskolázatlanabb, és milyen kevesen a diplo­más családokban, ráadásul hat évvel alacso­nyabb az átlagéletkor, mint például Csehország­ban. A közvélemény csak azt tudja, és ebben is hibás a sajtó, hogy sok cigány gyerek születik, de arról senki sem beszél, hogy a romák 20 évvel előbb meghalnak, mint a nem cigány lakosság. A nyugdíjaskorúak között már fele annyi sincsen, mint a lakosságon belüli arányuk. Ezen problé­mák megoldására hosszú távú koncepciók kelle­nének ahelyett, hogy a jobb- és baloldal egymást piszkálja. IHÁROSI IBOLYA Tolna megyei anekdotatár Székelyeink hajdanán A XIX. század derekán indult Vasárnapi Újság sokszor közölt hasznos és érdekes adatokat a közel s távol élő népek jellegze­tességeiről. Ebbe a sorba illett 1859. április 3-án Göndöcs Lajos cikke A bukovinai magyarok szo­kásairól. A szerző andrásfalvi kántortanító volt, s már ekkor gondolt a székelyek hazatélepí- tésére, mert „inkább illenék ők Magyarhonban azon helyekre, ahová jelenleg külföldi népeket akarnak telepítem, a hortobágyi puszta illő élelmet adna ezen iparkodó magyar fajnak; de ez nem rajtam áll.” Annyi azonban sejthető, hogy írásával éppen az volt a szándéka: ha jobban meg­ismerik az itthoniak őket, talán szívesebben telepítik is. „Mert az itt lakó magyar nép igen szorgal­mas, dolgos, élénk eszű, sokan értenek a fafaragáshoz, faházépí­téshez, szekércsináláshoz, de akad köztük csizmadia, szabó és szűcs is. Viseletűk szintén eléggé csi­nos, azúrforma vastag posztót maguk fonnak az asszonyok, ma­guk megszövik, s némellyek ma­guk meg is varrják férjeiknek, gyermekeiknek, mind a szok- mányt (ollyan forma, mint a pelissier), mind magyar nadrá­got; a szokmány barna, a nadrág fehér (ők harisnyának nevezik a nadrágot); jobbmódúak csizmá­ban, szegényebbje bocskorban jár; nyáron kalap, télen fekete bá­ránysapka; az asszonyok s leá­nyok is viselik a szokmányt, vagy báránybőr-kozukot. Az asszo­nyok mind tarkaselyem-fejkötőt, a leányok leeresztett hajat pántli­kával a végén.” Egy későbbi híres kántortaní­tójuk, Sebestyén Ádám művei­nek tükrében érdekes igazán to­vább olvasnunk akkori hétköz­napjaikról. „Nem lehet rólok mondani, hogy részegesek vol­nának; ritka eset, hogy az ember részeget lát az utcán; rendesen haza vitetnek pálinkát, s úgy együtt megisszák, pénz nélkül néha-néha kártyáznak; legna­gyobb örömük van a mesélés- ben, szép lélekvidító történeteket igen szívesen hallgatnak; a ká­romkodást is csak a mi magyar huszárjainktól tanulták el, szin­tén a világi dalokból is csak azo­kat tudják, miket a huszároktól tanultak; Magyarországról szíve­sen hallanak minden jót.” Mivel „babonának, sárkány­nak, kísértetnek igen hisznek”, hat érdekes esetet idéz, amelyek mind „a nép szellemi kiskorúsá­gát, neveltetési hiányát” mutat­ják, akárcsak az, hogy „az orvo­sok erejének semmi hitelt sem adnak”. Ezért aztán szívesebben mutatja be a lakodalmi szokáso­kat, hiszen 15 pár várt éppen a nagy alkalomra. DR. TÖTTÖS GÁBOR Siklóson közel másfél száz részt­vevővel bonyolították le azt az országos irodalmi gyermekfeszti­vált, amelyen a Rákóczi-szabad- ságharc korának, illetve kortárs szerzők műveivel léptek pódium­ra a diákok. A neves szakembe­rekből álló zsűri összesen 15 arany, 15 ezüst, valamint 17 bronz minősítést'ösztott ki a fesztivál résztvevői között. Hódtanya a Fekete-víznél Dél-Dunántúl Szenzációként értékelik a szak­emberek, hogy az ország terüle­téről 150 évvel ezelőtt eltűnt hód ismét megjelent Dél-Dunántú- lon. Vadászok és természetvédel­mi szakemberek már korábban is gyanították jelenlétét, egyértel­műen hódra valló jeleket - fatör­zsek körberágása, csapások és csúszások nyoma - láttak a Feke­te-víz partján. Most már bizo­nyossá vált jelenlétük. Az állat vagy állatok valószínűsíthetően Ausztria felől szivárogtak a Feke­te-vízig. Mintegy másfél kilomé­teres hosszban lehet találkozni nyomaikkal. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság megszervezte a vé­dett állatnak minősülő jövevé­nyek élőhelyének megóvását. Szerelem helyett házasság Nők a középkorban: mégsem volt mindenki boldogtalan Évszázadok teltek el, míg a szerelem részévé válhatott a házasságnak. Erről valószí­nűleg a letűnt korok hölgyei tudnának sokat mesélni. Várady Zoltán főiskolai tanár a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban idézte fel a kö­zépkori nő alakját. Szekszárd Nőnek lenni a középkorban sok minden volt, csak - hogy így fe­jezzük ki magunkat - leányálom nem. Társadalmi helyzetüktől függetlenül is rendre korlátokkal találták szembe magukat: azokat pedig vagy nem, vagy pedig csak súlyos következmények vállalá­sával lehetett átlépni. Várady Zoltán, a JPTE Illyés Gyula Főiskolai Kar tanára a szekszárdi múzeumban tartott előadásában aláhúzta: ezekben az időkben - tehát nagyjából a X- XVI. században - a nők a férfiak társadalmától függtek. Teljes mértékben alkalmazkodniuk kel­lett az erősebbik nemhez: min­denfajta munkát végezniük kel­lett a férfiak helyett, de nemcsak a jobbágyoknak, hanem az úrhöl­gyeknek is. A háztar­tás egésze, a gyer­meknevelés teljes mértékben rájuk há­rult. S miután akkori­ban jórészt ismeret­len fogalom volt a hi­giéné, gyakorta mind a gyermek, mind pe­dig az anya belehalt a szülésbe, illetve az azt követő kompliká­ciókba. Minden baj és jog­fosztás ellenére a lá­nyok, asszonyok él­ték azt, amit a sors rá­juk mért, sőt, nem is biztos, hogy közülük mindenki boldogta­lan volt. Egy részük pedig kedvezménye­zettje lehetett a nőket a középpontba helyező lovagi kultúrának. Igaz, a lovagok nem a jobbágy lányok, hanem a felső ré­teg hölgyei iránt epekedtek, értük tettek fogadalmat és őket védel­mezték... Várady Zoltán még egy érde­kességre is felhívta a figyelmet: a középkor kezdeti szakaszában élesen elvált egymástól a szere­Ahogyan még a XVI. században is láttatták a gyengéb­bik nemet: A nő igazi arca lem és a házasság. Ez utóbbi nem érzelmi, hanem megfontolt hatal­mi, gazdasági okok miatt jött lét­re, a királyi famíliától a szolgák családjáig. Ebben az ügyben a re­neszánsz hozott változást, a XVI- XVII. századtól lehetünk tanúi annak, hogy a társadalomban megjelent a szerelmi alapon nyugvó életközösség._______-szá­Szántóföldi rovarkártevők elleni védekezés Köztudott, hogy a különféle rovarkártevők komoly pusztítást okozhatnak kultúrnövényeinkben, „ténykedésük” nyomán jelentős termésveszteség léphet fel. Az alábbi beszélgetésben János bá’-t, a gondos gazdálkodók tanácsadóját kérdezzük arról, milyen rovarkártevők veszélyeztetik a tavaszi időszakban a fontosabb szántóföldi kultúrákat, és hogyan tanácsos védekezni ellenük. © Milyen rovarkártevők veszélyeztetik leginkább a gabonaféléket? A tavaszi időszakban a gabonafélék legveszélyesebb kár­tevője a vetésfehéritő bogár. Nevének megfelelően úgy okoz kárt: hogy a levelek szövetét az erekkel párhuza­mosan hámozgatja, míg csak egy vékony, fehér, élettelen réteg marad belőle. így elpusztul a növénynek az a része, amely a termést kialakíthatná. A vetésfehéritő leginkább a zabot és a tavaszi árpát károsítja, de jelentős károkat okoz az őszi gabonákban is. © Mikor tudunk ellene hatékonyan védekezni? A védekezésre a legalkalmasabb a lárvák tömeges kelésének ideje. Ekkor még a gazdasági kártétel előtt © Melyek a kukorica legveszélyesebb rovarkártevői ebben az időszakban? ■ A kelő kukorica legveszélyesebb kártevője a kukorica- barkó, egy repülésre képtelen ormányos bogár. Az előző évi kukoricatáblák talajából jön elő, és gyalogosan keresi fel az éppen csírázó kukoricát. Ha a barkók egyedszáma magas, a csúcsi rész lerágásával képesek a csírázó növényt teljesen elpusztítani. © Mikor kell védekezni a kukoricabarkó ellen? Amikor észleljük, hogy a levélveszteség eléri a 20%-ot, azonnal védekezni kell. A termés ilyenkor már veszélyben van. Kukoricabarkó esetében a kritikus érték 3-4 bogár négyzetméterenként. Sajnos rendkívül nehéz észrevenni és megszámlálni őket, mivel lépéseink rezgésére a talajra vetik és halottnak tettetik magukat, ahol földhöz hasonló © Mit kell tudnunk a burgonya kártevőiről? A burgonyát leginkább a jól ismert burgonyabogár veszélyezteti. Évente két nemzedéke fejlődik ki: a kifejlett bogár a talajban telel át, majd tavasszal előjön és petéket rak, amelyekből 5-7 nap alatt kelnek ki a lárvák. Kártételük jelentős, ugyanis a burgonya levelének lerágá­sával a növényt teljesen elpusztíthatják. © Mikor védekezhetünk hatékonyan a burgonyabogár elien? A védekezés mind a burgonya kelésekor megjelenő bogarak, mind a tömegesen kelő lárvák ellen szükséges. A permetezés a fiatal lárvákkal szemben a leghatásosabb. Ennek időpontja általában május második fele. © Van-e hatékony védekezési mód az említett rovar- kártevők ellen? Létezik olyan rovarölő szer, amely egyszerre több károsító ellen is hatékony védelmet nyújt. Ez a Regent 80 WG. Mindhárom felsorolt rovarkárosító (vetésfehérítő, kukorícabarkó, burgonyabogár) ellen hatékony. Egy új, korszerű hatóanyagcsoport egyedi hatásmóddal rendelkező tagja, így nem alakul ki vele szemben rezisz­tencia. Hatástartama hosszú (2-3 hét), így hosszantartó védelmet biztosít. Alacsony dózisban alkalmazható, .könnyen kezelhető. © Van-e még valami, amit mindenképpen figyelmünkbe ajánlana? A Regent keverhető gyomirtó és gombaölő szerekkel, azokkal egy menetben juttatható ki, így megkönnyíti a gazdák munkáját. © Hogyan lehet a készítményről további Információhoz jutni, és hol lehet megvásárolni? A Regent II. forgalmi kategóriájú termék, ún. zöld­könyv birtokában lehet megvásárolni. A felhasználással kapcsolatban a növényvédő szakmérnökök további információkkal szolgálhatnak. A szert növényvédőszer-nagykereskedók, nagyobb gazdaboltok forgalmazzák. Köszönjük a jó tanácsokatl Köszönöm a kérdéseketI A legközelebbi találkozásig mindenkit szeretettel üdvözöl, és jó egészséget kíván: Ari. a gondos gazdálkodók tanácsadója BASF i Gyermekfesztivál Siklóson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents