Tolnai Népújság, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-29 / 74. szám

-"■■■ 2004'MÁRC1US 29->HÉTFÖ 5. OLDAL MEGYEI TŰKOR Mondom a magamét VENTER MARIANNA Ez is kötelesség Az emberek többsége úgymond jogkövető magatartást folytat: szándékosan nem vét a törvény ellen, nem támad embertársaira, betartja az írott és íratlan szabályokat. Vannak azonban bőséggel olyanok is, akik a jogok és kötelességek közül inkább csak a jogok­kal vannak tisztában, a kötelességekről meg úgy vélik: elég, ha mások magukénak érzik, ők csak akkor törődnek vele, ha erre ilyen, vagy olyan módon kényszerítik őket. Vegyük például a tüdőszűrést, Annak idején szigorú hangú fel­szólítást kapott minden nagykorú állampolgár, hogy jelenjen meg az esedékes mellkas átvilágításon, s aki notóriusan nem vett tudo­mást a felszólításról, pénzbüntetést kapott. A demokráda bekö­szöntővel vége lett a felszólításnak, a bírsággal fenyegetőzésnek, mondván, személyiségi jogot sért. Ám mi más,' ha nem személyi­ségi jog sértés az is, hogy hanyag, senki mással nem törődő egyé­nek évente akár tíz másik embert is megfertőzhetnek? Saját gyer­mekeiket, családtagjaikat, barátaikat. Sőt, ha még tovább megyünk, felelőtlen, nemtörődöm ember az is, aki elhanyagolja kisebb-nagyobb betegségeit, nem vigyáz magára, nem próbál egészségesebben élni. Felelőtlen, mert esetle­ges későbbi súlyos betegségével, netán korai halálával a szeretteit hagyja cserben, akik számítanak rá, s szeretnék, ha a lehető leg­tovább lenne közöttük. Megkérdeztük olvasóinkat: Könnyű volt-e az átállás? Végre itt a nyári időszámítás. Tovább van világos. Viszont teg­napra virradóra egy órával kevesebbet alhattunk, elméletileg. Arra voltunk kíváncsiak, Önöket megviselte-e az átállás, vagy örülnek annak, hogy végre itt a „nyár”. Darabos Gábor, Mohács: - Nem volt vele semmi bajom, és való­színűleg holnapra sem lesz. Miután a hétvégéket munkával töltöm, sokkal kevesebbet alszom, mint hétköznap. így őszintén szólva fel sem tűnt, hogy egy órával megrövidült az éjszaka. Darabos Gáborné, Mohács: - Szerencsére nem. Nálam nem idő­számítás függő, hogy mennyit alszom, most például amúgy is keve­sebbet alhattam az átlagosnál. Hajcsár Piroska, Szekszárdi -Nem, mert mindig korán kelek. Őszintén szólva ilyen kevés alvás mellett egy óra már nem oszt, nem szoroz. Prantner Viktória, Iregszemcse: - Igazándiból ez holnap derül ki a legtöbb embernél, mivel a többség vasárnap addig alszik, ameddig akar. Azokat nyilván komolyabban érinti az egy óra mínusz, akik ko­rán kelnek. Hál' istennek én nem tartozom közéjük. Hozd kérdésünk: Mit gondol, kétéves távlatban fejlődést hoz-e önnek belépésünk az unióba? Szavazóink több­sége optimista. 55 százalék igennel szavazott. MAI KÉRDÉSÜNK: yiLLAMVOKS Megnézi-e Mel Gibson A Passió című filmjét? Szavazhat az interneten: www.tolnainepujsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Hív a vasút, a vagonok meg koszosak Lepusztult szerelvényt indítanak, amelyekben gyakran villanyvilágítás sincs Sokan utaznak Szekszárdról Budapest­re vonattal, de még többen vennék igénybe a vasút kínálta kényelmet a zsúfolt 6-os úton való autózás helyett, ha a MÁV ezen a vonalán is javítaná szolgáltatásai színvonalát, az eddiginél utasközpontúbb személyszállítást va­lósítana meg. Tolna megye Az utasközpontú vasúti személyszállításra . történtek kísérletek - ezt a célt szolgálták a néhány éve elindított gyors, kényelmes, kor­szerű InterCity, illetve Interpici járatok - a Szekszárdon és környékbeli településeken élők mégis úgy érzik, hogy az infrastruktu­rális fejlesztések elmaradása miatt hátrány­ban vannak. Jóllehet a megye székhelyén la­kók a Pécsről és Kaposvárról induló InterCity vonatokhoz az úgynevezett Interpici járatokkal tudnak csatlakozni, csakhogy az elmúlt év végén a MÁV éppen az egyik ilyen népszerű és kihasznált járatot szüntette meg. Olvasóink jelezték, hogy az Honnan, mennyi idő alatt jutunk a fővárosba vonattal? Szekszárdról Interpicivel: 2.06 óra 149 km Pécsről InterCityvel: 2.38 óra 228 km Kaposvárról IC-vel: 2.28 óra 195 km elmúlt év végétől a vasárnap délutáni, Szek­szárdról 16 óra 35 perckor induló Interpici vonat helyett „sima” vasúti vagonokkal köz­lekedő, régi, lepusztult szerelvényt indíta­nak, amelyekben a legtöbb esetben nincs fűtés, sőt villanyvilágítás sem. Ugyanakkor furcsa módon ezen a szerelvényen is kötele­ző helyjegyet váltani. Hogy miért kell hely­jegyet fizetni, az rejtély, ugyanis a vasúti va­gonokban az ülőhelyeken számozás nem látható, és legtöbb esetben több jegyet ad­nak el, mint amennyi az ülőhely, így a hely­jegy tulajdonképpen állóhely.- Mi az oka a vasárnap délutáni Interpici járat megszüntetésének és miért kell helyje­gyet fizetni a normál vagonokban? - ezt pró­báltuk megtudni a MÁV illetékeseitől. Kérdésünkre válaszolva a MÁV Rt. kom­munikációs igazgatójától, Stromajer Andre­ától megtudtuk, hogy míg a 2002/2003-ban az InterCity IC minőségű személykocsikból állt - amelyet az érvényes menetjegyen felül az adott vonatra érvényes 440 forintos pót- és helyjegyköteles IC pótjegy együttes fel­mutatása mellett lehetett igénybe venni - a 2003/2004 menetrendi évben „eszköz­hiány miatt a vonat kiállítása” nemzet­közi forgalomban használt első-másod osztályú kocsikból történik. Mivel ezek nem felelnek meg az InterCity minőségű kocsiknak, ezért a vonat IC pótjegy helyett 130 forintos helybizto­sítással vehető igénybe. A helyjegy készlet-nyilvántartása számítógépes rendszeren keresztül történik. Az igazgató szerint jegykiadó helyeik ismerik a Sugovica IC vonat igénybevételi feltételeit, utas pa­nasz dupla, illetve nem megfelelő helyjegy kiszolgáltatására nem érkezett részükre. A kocsikon a hiányzó helyek számozásának pótlása folyamatosan történik. A másik, a Budapestről 19.15-kor induló, Bajára közlekedő vonattal kapcsolatos nega­tív olvasói észrevételt - az utasok itt is a fű­tés, világítás hiányát, a vasúti kocsik mocs­kosságát kifogásolták - a MÁV illetékese el­ismerte.- A szerelvényben közlekedő személyko­csik elöregedettek, állapotuk, tisztaságuk nem minden esetben felel meg az utazókö­zönség elvárásainak. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az utazóközönség érdemi ja­vulást tapasztaljon, járműállományunk megújulása folyamatosan történik, azonban ez csak több lépésben, hosszabb idő alatt valósítható meg - állította Stromajer And­rea. A fentiekhez mi annyit tennénk hozzá, hogy a vasúthoz úgy lehetne minél több utast visszaszoktatni, ha a gyorsaság mellett a szerelvények tiszták lennének. Egy nem­rég végzett vizsgálat szerint' ugyanis az uta­sok a tisztaságot még az árnál is fontosabb­nak tartják. A minőségi szolgáltatást sokan hajlandóak megfizetni, mint azt az egyre népszerűbb InterCity járatok példája bizo­nyítja. Jégmezők, homoksivatagok rabjai IV. Gulág találkozó Decsen, a túlélők visszaemlékezéseivel A II. világháború még százezreknek nem ért véget 1945-ben. Ők, a Gulág rabjai éveket töltöttek ártatlanul a szovjet fogoly­táborokban. Az életben maradottak évről évre találkoznak egymással Decsen, Szekeres Imre Gyula helybeli lakos - ma­ga is volt Gulág-lakó -, valamint a Csillagrózsa együttes szer­vezésében. A találkozó több mint száz résztvevője közül há­rom tanút szólaltattunk meg. Decs Lakodalomból lágerba Kézfogóként indult, késeléssel végződött. Miiin Lajos számára pedig nyolc év rabsággal a Gulágon. A 90. életéve felé közel­gő, szellemileg teljesen friss La­jos bácsi aprólékos részletesség­gel idézi fel annak a tragikus em­lékű, 1945. végén Decsen lezajlott napnak az eseményeit.- Lakodalomba voltam hivata­los a feleségemmel együtt. Több százan lehettünk, ám hívatlan vendégek, szovjet katonák állítot­tak be hozzánk. Mindannyian jól berúgtak, egyikük pedig elkez­dett szemtelenkedni a feleségem­mel. Verekedés tört ki, a kidobott oroszok géppisztollyal tértek visz- sza, a magyarok egyikénél pedig kés került elő. A következmény: két megszurkált szovjet katona.- Nyolc év „sofőrösködést”, azaz talicskázást kaptam bünteté­sül. A pecsorai lágerba szállí­tottak, aztán annyira lerom­lott az állapo­tom, hogy egy úgynevezett feljavító tábor­ba vittek. Ru­hát nem kaptunk, meztelenül tar­tottak itt bennünket, a priccseken összebújtunk, a testünk melege mentett meg bennünket a fagyha­láltól. Aztán ismét Pecsora követ­kezett, végül pedig öt év Rjazanyszkban, ahol erdőt irtot­tunk. Itt ért a hír 1953-ban, hogy a magyarok mehetnek haza... Miiin Lajos végezetül megjegy­zi: tartozom nekik, mármint rab­tartóinak, két héttel. Ugyanis eny- nyivel hamarabb visszatérhetett, mint lejárt volna a nyolc év, amit ártatlanul töltött távol a hazájától. Őserdei rabmunka A Nagydorogon élő, 78 éves Zsúnyi Illés könyvben is megörö­kítette keserű sorsát, benne a több mint nyolc év Gulágot. Mint a cím mondja, valóban nehéz időket kellett megélnie a 19. életévé­ben Szibériába hurcolt fiatalnak.- Engem a ke- merovói körzetbe vit­tek, Berekül és Tajset lágereibe. Az ottani őserdőben dolgoztunk. A mínusz 54 fokos hidegben el­fagytak a lábaim. A fogdát is meg­jártam, azt hittem, azt már nem úszom meg. Az új táborparancs­noknak köszönhetem a megme­nekülésemet: az idősebb, ősz ha­jú őrnagy, látva állapotomat, az erdőirtás helyett útjavításra kül­dött. Zsúnyi Illés Sztálin halálának évében, 1953-ban, az esztendő végén kerülhetett haza, Magyar- országra. Az elrabolt évek már nem hozhatók vissza, de ezzel együtt azt vallja: a rabság kilenc éve alatt értette meg igazán, hogy milyen az ember. Kamaszként a jégsivatagban Hartmann Józsefné, született Nagy Klára Rózsa a Baranya me­gyei Gödről érkezett a decsi talál­kozóra, ám 1945-ben az Abaúj megyében található Göncről hurcolták el a szovjet csapatok. Ekkor még be sem töltötte a 14. életévét.- A lakásunkból hajtot­tak el, s mint kém, tíz évet kaptam büntetésül. Az uhtai láger lakója let­tem, ez a település az északi sarkkörnél található. Itt há­rom évet töltöttem, fát gyűjtöt­tem, illetve a mínusz har­minc fokos hi­degben jeget vágtam az Uhta folyón. Aztán egy hirtelen váltással Ka­zahsztánban találtam ma­gam, a Balhas tó partján. Ez itt nem jég, hanem homoksivatag volt. Borzasztó kö­rülmények között éltem, több­ször is gondolkoztam a szökésen, de hát az első lakott település, Karaganda, 600 kilométernyire volt... Nagy Klára Rózsa végül is 1953 decemberében, 23 évesen térhe­tett haza, a gyermek- és ifjúkor több mint nyolc esztendejének feláldozása után.-SZÁ­Hogyész - Éves közgyűlést tartott a Hőgyészi Német Nemzetiségi Egyesület. Elsőként Polácsi Fe­renc elnök számolt be az elmúlt évi munkáról, majd a 2004. évi programtervezet és az egyesület pénzügyi tervezete került napi­rendre. A téma megvitatása után a közgyűlés résztvevői elfogad­ták a beszámolót és a költségve­tést, s döntöttek az egyesület he­lyiségében lévő bútorzat felújítá­sáról. Szóba került még a szerve­zet külföldi támogatása és annak felhasználása is. tm KÖlesd - A pénteken lezajlott kölesdi hegyközségi borverse­nyen három termelő aratta le a babérok zömét. A megmérette­tésre 22 borosgazdától összesen 63 minta érkezett, 28 fehérbor, 3 rosé és 32 vörösbor. A fehérek között 2 arany-, 7 ezüst- és 7 bronzérmes akadt, a vörösbor­ok lényegesen jobban szerepel­tek, hiszen 11 aranyérmes, 11 ezüstérmes és 8 bronzérmes mi­nőségűt talált közöttük a zsűri. A borverseny idei mezőnyéből három termelő emelkedett ki. Steitz János 4 arany- és 3 ezüst elismeréssel büszkélkedhet, Ko­vács József 4 arany és 1 ezüstér­met nyert, míg Petrilla Péter 3 aranyat, 4 ezüstöt és 1 bronzot szerzett boraival. tsk) MadOCSa - A községben működő idősek klubja a szomszédos Bölcske nyugdíjasklubjához lá­togatott, ahol verseket mond­tak, közösen énekeltek, beszél­gettek, ismerkedtek. A két tele­pülés idős emberei rendszeres­sé szeretnék tenni az ilyen ta­lálkozásokat. (rg) Nagydorog - Egy idősek számára elhelyezést nyújtó intézmény építésének ötletével kereste meg egy német befektető a nagy­dorogi önkormányzatot a györ- könyi Szőlőtő Alapítványon ke­resztül. Az önkormányzat há­rom területet jelölt ki az idősek otthona esetleges helyéül. m Németkér - A község képviselő­testülete pályázatot hirdet az ál­talános iskola igazgatói állására július elsejétől, mivel a jelenlegi vezető, Tóth István nyugdíjba VOnul. (rg) ÖCSény - Az Oktatási Minisztéri­um ellenőrei jártak a települé­sen, akik azt vizsgálták, hogy az őcsényiek a plusz konyhai támo­gatást megfelelően használták-e fel. Aggodalomra persze nem volt ok, a község arra fordította a pénzt, amire azt megkapta, m Paks - A város német nemzetiségi önkormányzata az egykori duna- kömlődi plébános, helytörténész, Schilling Roger szülőházának fa­lán lévő emléktáblánál halálának 42-ik évfordulóján koszorúzást tartott vasárnap délelőtt. m PÖrbÖly - Egy informatikai pá­lyázaton belül a település isko­láját szeretnék bővíteni a pör- bölyiek. Nemcsak a tetőtér be­építéséről van azonban szó, ez­zel együtt a község lakói a be­rendezéseket is megkaphatnák, ha nyernének most beadott pá­lyázatukkal. (bk) Simontomya - A városi könyvtár­ban jelenleg 33 féle - az igények­hez alkalmazkodó - folyóirat ta­lálható, melyből 18 havilap, 11 hetilap és 4 napilap. Köztük ter­mészetesen a Tolnai Népújság is olvasható. Ebben az évben a könyvállomány 117 darabbal bővült, melynek beszerzési ér­téke 208.106 forint volt. m Szekszárd - Folytatódik a belváros rekonstrukciójának az előkészí­tése. Az idei költségvetésben 22 és félmillió forint szerepel a Garay tér felújításának engedé­lyezési tervére, valamint a Beze­rédj és a Piac tömb koncepciós tervének a kidolgozására. m Szekszárd - Megyénkben 2003- ban az ipari termelés mutatói - az országos javulást mutató tenden­ciákkal ellentétben - kedvezőtle­nül alakultak. A KSH Tolna Me­gyei Igazgatóságának tájékoztatá­sa szerint a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás területén, a Pak­si Atomerőműben bekövetkezett események hatására, csaknem negyedével visszaesett a terme­lés. Emellett a feldolgozóiparban is folytatódott a 2000. óta tartó csökkenés, melynek üteme 2003- ban valamelyest (4 százalékkal) erősödött is. im Tamási - Nőnek az Idősek Gondo­zási Központjának térítési díjai. Az ebédért 400, a házhoz szállítá­sért 100 forintot kell ezentúl fizet­ni, a házi segítségnyújtás óradíja 280 forint lesz. Ugyancsak emel­kedett a Szállást Biztosító Idősek Klubjának térítési díja, amelyet naponta 1300 forintban állapított meg az önkormányzat. m Tolna - A hagyományos tojásfes­tés mellőzésével rendezte húsvéti játszóházát (kézműves alkotó­programját) a Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete (NTE) szomba­ton, a városi civil házban. A gyere­kek és a felnőttek Körmöcziné Murzsa Andrea óvónő vezetésé­vel a szokásostól eltérő technikák­kal készítettek ajándékokat, dí­szeket, többek között ragasztóval megmintázott díszítésű, majd mákba forgatott tojást, és virág­cserépből, fagolyókból, vászon­ból összeállított nyulat. E hét csü­törtök délutánjától folytatódik az NTE húsvétváró programja, még­pedig húsvéti ételkülönlegessé­gek bemutatójával. wj További települési információk: wunv.tolnainepujsag.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents