Tolnai Népújság, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-27 / 73. szám

2004. Március 27., szombat TOLNA MEGYE I ÖNKORMÁNY Z A T 7. OLDAL Szakembert vár a partnermegye Tapasztalatcsere Main-Tauber közgyűlésének tagjaival Kühlsheim, Weikersheim, Bad- Mergentheim és Boxberg. Ezek a települések jelentették a célállomásait annak a ta­nulmányútnak, melyet Tolna megyei kistérségi vezetők tet­tek Németországban, Main- Tauber Kreisben. A Tolna Megyei Területfejleszté­si Társulás szervezésében zajlott le március 17-20-a között az az utazás, melynek keretében Tol­na megyei kistérségi vezetőik és képviselők utazhattak a megye partnerjárásába, a németországi Main-Tauber Kreisbe. A látoga­tás keretében a küldöttség tagja­inak lehetőségük nyílt megis­merkedni az uniós tagállam és a járás közigazgatási rendszeré­vel, a polgármesterek szakmai tevékenységével, továbbá a tele­pülési EU-s pénzügyi források igénybevételének módjával. Kühlsheim polgármestere, Gün­ther Kuhn beszámolt a Pécsvá- raddal, Weikersheim polgármes­tere, Klaus Kronberger pedig a Dunaföldvárral ápolt partner- kapcsolatról. Bad-Mergentheim- ban pedig a delegáció tagjai a gyógyfürdő és gyógyászati köz­pont tevékenységéről, működésé­ről, programjairól kaptak tájékozta­tást. A szakmai tanulmányút részét képezte Boxberg felkeresése is, itt található az az autó teszt- és vizsga- központ, melyet a Bosch gyár üze­meltet. A résztvevők kötetlen be­szélgetések keretében tapasztalatot Kiállítás a Duna túlpartján Tolna megyei alkotók kalocsai tárlata Április 12-ig tekinthető meg Kalocsán, a Városi Galériában az a kiállítás, mely­nek keretében tizenöt Tolna megyei művész mutatkozik be alkotásaival, köztük festményeivel, szobraival, tex­tiljeivel, kerámiáival és porcelánjaival. A Szent László hídon Kalocsára érkezve Szekszárdról a menetidő alig egy órára zsu­gorodott, és ezzel az új Duna-híd megnyitot­ta a két megye közötti gazdasági és kulturá­lis kapcsolatot. Ezekkel a szavakkal köszön­tötte Frankné dr. Kovács Szilvia Kalocsán, a Városi Galériában mindazokat, akik a Fusz György vezette Tolna Megyei Képző- és Ipar­művészek Egyesületének kiállítását kíván­ták megtekinteni. A tárlat a múlt hét végén nyílt meg a Bács-Kiskun megyei városban, mely, bár egészen közel található Tolna me­gyéhez, a közvetlen összeköttetés hiányá­ban gyakorta mégis távolinak tűnt. Ez alka­lommal a húszéves múltra visszatekintő művészeti egyesület mutatkozott be alkotá­saival az érseki székhelyen, mintegy folyta­tásaként annak a kezdeményezésnek, mely­nek keretében a közelmúltban pécsi művé­szek tettek eleget szekszárdi meghívásnak. Fusz György lapunknak nyilatkozva aláhúz­ta: fontos ez a vendégszereplés, mert ezzel szűkebb pátriánk ismét és új helyszínen is bizonyíthatja, hogy nem szűkölködik kiváló alkotókban. Frankné dr. Kovács Szilvia közgyűlési elnök, Cyiránsky Mária, Koffán Károly, Makó András, Molnár M. György, Kovács Zoltán, Kis Ildikó és Fusz György művészek, valamint Asperján Istvánná, a kalocsai galéria igazgatója- Megyénkben is vannak kiemelkedő te­hetségű művészek, vannak, akiket a sors más megyékbe, avagy a fővárosba vezetett, de kapcsolatunk élő velük is - folytatta meg­nyitójában Tolna Megye Közgyűlésének el­nöke. - A művészeti élet továbbfejlődésében reménykeltő a pécsi JPTE művészeti kara, s jelentős a Szekszárdi Pedagógiai Főiskola művészeti iskolája is, ahol a bemutatkozó művészek egy része tanít. így aztán a Tolna Megyei Képző- és Iparművészek Egyesülete több generációt fog össze a gemenci, sárkö­zi kis falvak népi hagyományainak megjele­nítésével, Mözsi Szabó Istvántól a fiatal mű­vészek modern alkotásáig. Elhárítani a veszélyeket Védelmi vezetők tanácskozása az atomerőműben A tapasztalatok kicserélése, a továbbfejlődés lehetőségei. Ezen szempontok határozták meg azt a három megyét is érintő ta­nácskozást, melynek a paksi atomerőmű adott otthont. A tavaly áprilisi üzemzavar után is­mét bebizonyosodott, hogy a köz­véleményt komolyan foglalkoztatja a paksi atomerőmű biztonsága. A nukleárisbaleset-elhárítás folyama­tosan magas szintű felkészülést kö­vetel meg a védekezésben részt ve­vő személyektől. Ezen gondolatok jegyében találkoztak egymással szerdán Bács-Kiskun, Fejér és Tol­na megyék védelmi bizottságai és szakemberei Pakson, az atomerő­műben. Frankné dr. Kovács Szilvia, a Tolna Megyei Védelmi Bizottság elnöke előadásában egyebek mel­lett a következőkre hívta fel a fi­gyelmet: - Minden civilizált társa­dalom átérzi a lakosságot és az anyagi javakat érhető veszélyhely­zetek elhárításának felelősségét, és felkészül az esetlegesen bekövet­kező balesetek, katasztrófák lehe­tőség szerinti kezelésére, elhárítá­sára. Teszi ezt - másokhoz hason­lóan - a Tolna Megyei Védelmi Bi­zottság, amikor a veszélyeztetett­ségnek megfelelően szervezi és ko­ordinálja a megyében a lakosságot érhető veszélyek elhárításával kap­csolatos tevékenységét. Megyénk­ben ez a nukleárisbaleset-elhárítás- sal összefüggő feladatok megvaló­sításában csúcsosodik ki, elsősor­ban azt tekintjük fő veszélyeztető hatásnak, nem elhanyagolva ter­mészetesen más veszélyhelyzetek kezelését sem. A Tolna Megyei Vé­delmi Bizottság a jogszabályokban meghatározott követelményeket, a megye lehetőségeit figyelembe vé­ve szervezi speciális tevékenysé­gét. Közös érdekünk, hogy ez, az évek során kialakított, nemzetközi­leg is elismert rendszer továbbra is működőképes, jól működő rend­szer maradhasson. A tanácskozás résztvevői, előadói Tolna megye a Makadám klubban A téfölös bűtöktől a gemenci párolt szarvassiiltig Budapesten, a Makadám Mérnök Klubban mutatkozott be csütörtö­kön Tolna megye. Az est házigazdá­ja Rimái Rudolf, a Tolna Megyei Ál­lami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatója volt. A közönséget Frank- né dr. Kovács Szilvia köszöntötte, majd dr. Töttős Gábor főiskolai do­cens adott ismertetést szűkebb pát­riánkról. Az Ottho- nunk, Tolna megye címet viselő összeál­lítás rövid történelmi visszatekintés kereté­ben hívta fel a figyel­met értékeinkre. Ez­után egy kiállítás kö­vetkezett, majd a résztvevők a Bartina Néptáncegyesület fel­lépésének tapsolhat­tak. Végezetül pedig jellegzetes vacsora is- A Makadám klubban is remek hangulatot teremtett a Bartina Az oldal a Tolna Megyei Önkormányzat támogatásával készült *89280* Kulcsszavak: gondozás, törődés, szeretet „A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú és egyenrangú tagjai... ” Az egyik legnehezebb emberi és szakmai feladatot látják el: a megyei fenn­tartású, fogyatékosokat ellátó intézményeket vezetik. Igazgatói beszámoló­ikat Tolna Megye Közgyűlésének legutóbbi ülésén tették meg. Ezekből az előterjesztésekből idézünk részleteket. Fogyatékosok Otthona, Belecska, Vörös Gyuláné igazgató:- Gondozás, segítségnyújtás, törődés, ápolás, biztonság, szeretet - ez a mun­kánk, ez a hivatásunk. Otthonunkban je­lenleg 113 fő fogyatékos ember él, 54 fér­fi és 59 nő. Átlagéletkoruk 43 év. Enyhe fokban értelmileg sérült 7 fő, középsú­lyos fokban 41 fő, súlyos fokban 62 fő, időskori dementiában - szellemi leépü­lésben - 1 fő szenved,*2 fő pedig pszichi­átriai beteg. Az intézmény lakóinak több mint negyede önellátó, ők segítenek a gondozóknak súlyosan sérült társaik el­látásában. Intézetünk a volt kastélyépü­letben és egy újonnan épült kétszintes pavilonépületben működik. A lakószo­bákban egy ellátottra hat, vagy annál több négyzetméter jut. Új lakóink na­gyon agresszívak. Több szekrény, ágy, asztal, szék, lámpatest tört össze, radiá­torokat szakítottak le. A mentálhigiénés csoport tagjai és az ápoló-gondozó sze­mélyzet is mindent megtesz az indulatok féken tartására, többször sikertelenül. Nagyon várjuk a tavaszt, az intézet szép parkjában a szabad mozgás lehetősége talán csökkenti az indulatokat. Munkánk során naponta megtapasztaljuk, hogy mekkora szükség van arra a tevékenység­re, amit végzünk. Úgy gondolom, min­dent el kell követnünk, hogy a fogyatéko­sok életüket emberséges körülmények között éljék meg. Fogyatékosok Otthona, Pálfa, Pál Mária igazgató:- Engedélyezett férőhelyeink száma 150 fő; súlyos és középsúlyos értelmi fo­gyatékos felnőttek gondozása, foglalkoz­tatása zajlik nálunk. Az intézmény egyik legkomolyabb gondja a túlzsúfoltság, amely csak az átépítés befejeztével szű­nik meg. A lakók udvari tartózkodása csak folyamatos ápolói felügyelettel meg­oldható, ez, illetve az a tény, hogy sza­badságukban korlátozva érzik magukat, folyamatos feszültséget szül köztük. Reményeink szerint az intézmény át­alakítási munkálatai még ez év nyaráig befejeződnek, hogy idén július 8-án az intézmény méltó környezetben ünnepel­hesse fennállásának 50. évfordulóját. A szociális törvényben és a szakminisztéri­umi rendeletekben előírt kötelezettségek és feladatok alapján a Tolna Megyei Ön­kormányzat Fogyatékosok Otthona veze­tőjeként célkitűzésemet továbbra is a kö­vetkezőkben foglalhatom össze: „A fo­gyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú és egyenrangú tagjai...” Tolna Megyei Önkormányzat Fogya­tékosok Otthona és Rehabilitációs In­tézménye, Szekszárd, dr. Szabó Péter igazgató:- Alapvető szakfeladatunk: fogyatéko­sok ápoló-gondozó otthonaiban történő ellátás. Az alaptevékenység keretében végzett fő feladatok: kis- és nagykorú ér­telmi fogyatékosok ellátása és értelmi fo­gyatékosok rehabilitációja. A gyakorlat­ban a gondozási részlegünkben 30 férő­helyes kiskorú fogyatékosok otthona, 30 férőhelyes nagykorú fogyatékosok ottho­na és egy 40 férőhelyes rehabilitációs in­tézmény működik. Sajnos tavaly szeptember elsejétől működő rehabilitációs egységünkben problémák tömege jelentkezett, melye­ken eddig csak részben tudtunk úrrá len­ni. Az ellátottak egy kisebb része agresz- szív, fenyegető módon lép fel a gondozó­nőkkel szemben. Mi megköveteljük a házirend betartását, és adott esetben élni kívánunk a fegyelme­zés szakmában elfogadott eszközeivel. Na­gyon bízunk az egység vezetőjének ráter­mettségében, következetességében, empá­tiás készségében, a rehabilitáción dolgozó gondozónők és mentálhigiénés munkatár­sak szakértelmében, kitartásában. Fogyatékosok Rehabilitációs Intézmé­nye, Regöly, Dunai Jánosné igazgató:- Intézményünk a Regöly község köz- igazgatási területéhez tartozó Majsa­pusztán, a volt Esterházy-kastélyban és a hozzá kapcsolódó, később létesült, pavi­lon jellegű épületekben működik. Jelen­leg 94 fő él az intézményben. Az intéz­ményhez kapcsolódóan Regöly község­ben egy lakóotthon működik, mely jelen­leg az intézményből kiköltözött 6 fő ré­szére nyújt magasabb színvonalú, csalá­dias életformát. A lakóotthon rehabilitációs célú ellá­tást nyújtó intézmény, továbbra is hatá­rozatlan idejű működési engedéllyel ren­delkezik. A fiatalok elhelyezése 5 évre szól, mely egy esetben 3 évvel meghosz- szabbítható. Az intézmény azoknak a fo­gyatékos személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, át­képzése és rehabilitációs célú foglalkoz­tatása csak intézményi keretek között va­lósítható meg. Lakóink 60-65 százaléka a nagykorúságának elérése előtt állami ne­velt volt, kiknek életútja - megfelelő csa­ládi háttér hiányában - hozzánk vezetett. Intézményünkben családra, munkahely­re jellemző aktív életet alakítottunk ki. cserélhettek a járás közgyűlési tag­jaival, polgármestereivel és kom­munális szakembereivel is. A látogatás befejeztével a ven­déglátók felajánlották a Tolna megyeiek számára, hogy egy ál­taluk kiválasztott, németül jól beszélő szakembert küldhetnek a járásba. A kistérségi képviselő egy Tolna megyei térségi tervezet révén megismerheti az európai uniós pályázás menetét és a for­rások megszerzésének módját. __________________________■ l. Vendégek és vendéglátók: Balogh András, Jochen Müssig, Koleszár Mihály, Paul Grimm, Biczó Ernő, Dombai Szilvia, Peter Bernhardt, i- Georg Oenzer, Hajdics József, Tóth Attila mertette meg a tolnai ízekkel a konyhaművészet kedvelőit, akik a téfölös bűtök után megkóstolhatták a szekszárdi kakaspástétomot, a rezéti húsgombóclevest, a sárközi göngyölt harcsát és a gemenci pá­rolt szarvassültet. Mindezeket jóféle szekszárdi borokkal öblíthették le. ____________________________■

Next

/
Thumbnails
Contents