Tolnai Népújság, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-26 / 72. szám
Ili III 2004. Március 26., péntek 7. OLDAL TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT BALASSA JÁNOS KÓRHÁZA Orvosi-ápolási, -szervezési szakkönyvek, hazai, külföldi kiadványok, folyóiratok A szekszárdi kórház könyvtárában minden egészségügyi szakmai információ megtalálható A Balassa János Megyei Kórház könyvtárának könyvállománya hozzávetőleg 14 ezer kötetből áll, 41 külföldi és 59 hazai folyóirat áll az olvasók rendelkezésére. A könyvek többsége orvosi, ápolási szakkönyv, annak határterületét képező irodalom, egészségügyi szervezés, orvostörténeti kiadványok, közlemények, szótárak, statisztikai évkönyvek. A bibliotéka vezetője Beier Matthiasné, könyvtáros munkatárs dr. Fehérné Biró Beáta. A szekszárdi megyei kórház könyvtárának történetére vonatkozóan kevés írásos feljegyzés áll rendelkezésre, ezért a könyvtár dolgozói az intézmény nyugdíjas orvosainak emlékezéseivel egészítette ki a meglévő adatokat. A kezdet Valószínűleg már 1880. körül létezhetett a kórházban könyvtár, melyet Gájási Lajos főorvos létesített „tisztán adakozások útján, anélkül, hogy a kórház jövedelméből erre csak egy krajcár is for- díttatott volna”. A könyvtárról említést legközelebb a dr. Treer István igazgató főorvos összeállításában készült műben találhatunk. Eszerint 1926-ban „az orvosi könyvtár részére a kórházi bizottság különféle belföldi és külföldi szakfolyóiratok megrendelését határozta el, hogy ezáltal a kórház orvosainak tudományos Beier Matthiasné könyvtárvezető Szakmai végzettség: Berlin informatikai és könyvtáros főiskola 1978. Munkahely: Német Tudományos Akadémia Könyvtára, Berlin 1973-1974. Központi Történettudományi Intézet, Berlin 1978-1979, Szekszárd megyei kórház könyvtára 1980-tól. 1996-tól a könyvtár vezetője. Nyelvtudás: német felsőfok, angolul ír, olvas, franciául tanul. Család: férje a paksi atomerőmű fizikusa. Két felnőtt gyerekük van, lányuk Franciaországban él, fiuk Budapesten. Lakás: Szekszárd. Hobbi: éneklés, a Szekszárdi Madrigálkórus tagja. továbbképzését biztosítsa.” Ugyanezen év novemberében vonult nyugdíjba dr. Tanárky Árpád egészségügyi főtanácsos, kórház- igazgató főorvos, aki a könyvtár ügyét szíwel-lélekkel támogatta. A dr. Treer István által szerkesztett évkönyvben szerepel a kórház 1927. évi átépítési terve is, amely szerint pavilonrendszert kívántak kialakítani. A jelenlegi B-épületben, a belgyógyászati és sebészeti pavilon második emeletének középső részére tervezték az orvos gyakornokok lakóhelyiségeit négy szobával, külön könyvtárral, ebédlővel, fürdőszobával és tágas terasszal. Az 1928- 1929-ben megvalósult tervek szerint az orvosi könyvtár első, visz- szanyomozható helye a B-épület- ben volt. Az ezután következő időszakról semmilyen írásos emléket nem sikerült felkutatni, így csupán visszaemlékezésekből tudták kideríteni azt, hogy a könyvtár az 1954-55-ben épült kórbonctan épületének alagsorába költözött, ekkor azonban még nem működött önálló könyvtárként, főállású könyvtárosa sem volt. A múlt Dr. Oszetzky Tibor osztályvezető főorvos, megyei sztomatológus főorvos, aki 1952-ben lépett a kórház kötelékébe, magánszorgalomból vállalta a meglévő könyv- és folyóirat-állomány kezelését és a kölcsönzést is. Szívügyének tekintette a könyvtár sorsát, így sikerült elérnie azt, hogy 1961-ben felvegyen a kórház vezetése egy főállású könyvtárost, Baki Jó- zsefné személyében. A kórház orvosi könyvtárának működéséről szóló első fellelhető dokumentum az ügyrend, amit 1962. augusztus 10-én dr. Szentgáli Gyula kórházigazgató főorvos írt alá. Ebben határozták meg a könyvtár feladatát, gyűjtőkörét, az újonnan vásárolt könyvek leltározásának kötelezettségét. A könyvtári munka támogatására orvos-tanácsadót jelöltek ki, akinek feladata a könyvár érdemi irányítása, különös tekintettel az orvosi szakirodalom beszerzésére és az egyéb problémák (szakozás, dokumentáció) megoldására. Az első tanácsadó dr. Oszetzky Tibor lett, aki ezt a feladatot 1976- ig, nyugdíjba vonulásáig látta el. Az A-épület átalakítása megkezdődött 1966-ban, és még ebben az évben az épület déli szárnyába költözött a kórbonctan alagsorából a könyvtár, amelyet egyedi tervezésű, tölgyfa szabadpolcokkal, elegáns márványpadozattal láttak el, kényelmes fotelekkel rendeztek be. Áz A- és B-épü- letet összekötő részen a könyveknek és folyóiratoknak raktárt alakítottak ki, melynek előterében a stúdió kapott helyet. Ennek feladata lett, hogy naponta műsort sugározzon a kórtermekig kialakított hálózaton keresztül a betegeknek. Dr. Treer István évkönyvében már említést találhatunk a stúdió elődjéről, amely az 1930-as években a C-pavilon- ban működött. Itt helyezkedett el egy rádiószoba, ahol a rádiókezelő minden reggel bemondta a napi műsort: hetenként többször saját gramofon hangversenyt, vasárnaponként a kórházi kápolnában tartott szentmisét is közvetítették a betegeknek. A rádióközvetítést reggeltől éjfélig hallgathatták az ágyaknál található fejhallgatóval. A könyvtári állomány bővítése újabb munkatársak felvételét tette szükségessé: 1973-1975 között itt dolgozott Lazáry Ágnes könyvtáros, 1975 októ- bérétől B e n i c z k y Gáborné, 1976 nyarától pedig A b a h á z i Péterné, 1976- ban - egyidejűleg dr. Oszetzky Tibor főorvos úrral - nyugdíjba ment Baki Józsefné, az adElmélyült kutatómunka helyszíne a kórházi könyvtár dig vezető könyvtáros. Helyére, a könyvtár élére 1976 novemberében Beniczky Gábornét nevezték ki. A könyvtár új orvos-tanácsadója dr. Balogh József osztályvezető főorvos, igazgatóhelyettes kandidátus, címzetes egyetemi docens lett. A stúdióba 1978-ban került kultúrosként Mayer Zsuzsanna, feladata az adások elkészítése, a műsorok közvetítése lett. A stúdió szervezeti egységként a könyvtárral működött együtt és az igazgatáshoz tartozott. Dr. Balogh József tanár úr javaslatára 1981-ben az igazgatás felvette munkatársnak a könyvtárba dr. Szilágyiné Demeter Erzsébetet, majd 1982-ben Beier Matthiasnét is, mivel Abaházi Péterné 1982 nyarán felmondott. A közbenső időszakokban rövidebb ideig Füredi Ferencné, Venter Marianna és Sági Györgyné is munkatársai voltak a könyvtárnak, illetve a hozzá tartozó stúdiónak. Az 1982-ben bevezetett számító- gépes feldolgozás nagy előrelépést jelentett a könyvtár életében. Dr. Balogh József tanár úr kijelölte azokat a folyóiratokat, amelyek több orvosi területet öleltek fel - az úgynevezett általános orvosi lapokat -, és megkezdődött a folyóirat- cikkek kulcsszavazása, majd gépre vitele. Mivel a cikkek szinte kizárólag angol nyelvűek voltak és a német nyelvű folyóiratcikkeknek is angol összefoglalójuk volt, dr. Balogh József tanár úr Mestyán Zsófia kórházi angol nyelvtanárt kérte fel a kulcsszavazásra, de szakmailag ő ellenőrizte a munkát. Ettől A bibliotéka szolgáltatásai:- helyben olvasás,- kölcsönzés,- könyvtárközi kölcsönzés,- témafigyelés: internet, Medline,- anyaggyűjtés kérésre szakcikkekhez,- internet-keresés,- segítség CD-jogtár használatában,- fénymásolás,- folyóiratok osztályokra kihelyezése. kezdve lehetőség nyílt helyben a számítógépes témakeresésre, és többé nem volt szükség arra, hogy az Országos Információs Központ könyvtárának munkatársaihoz kelljen fordulni témafigyelések miatt. Mayer Zsuzsa helyére 1983-ban dr. Fehérné Biró Beátát vették fel, aki ugyan könyvtárosi végzettséggel rendelkezett, de egy évig a stúdióban kultúrosi munkakörben dolgozott. Az egyetemi másoddiploma megszerzése után később ő is átkerült könyvtárosi munkakörbe. Dr. Szilágyiné Demeter Erzsébet könyvtárosi feladata mellett, 1985-1988 között ideiglenesen átvette a stúdió munkáját, és ebben az időszakban ő készítette a naponta fél órában sugárzott egészségnevelési műsorokat. Kövesdi Máriát 1988-ban vették fel a stúdióban ellátandó feladatokra, s ő egészen a stúdió megszűnéséig folytatta az elkezdett munkát. Dr. Balogh József 1988. január elsejével vonult nyugdíjba, ettől kezdve az orvostanácsadó feladatokat prof. dr. Simon László egyetemi magántanár látta el a könyvtárban, azonban Balogh tanár úr sem szakadt el a könyvtártól, nyugdíjasként még 1994 végéig folytatta a folyóirat- cikkek kulcsszavazását. BeniczkyGáborné, aki 1976. óta vezette a könyvtárat és stúdiót, 1988. júniuDr. Fehérné Biró Beáta könyvtáros Szakmai végzettség: Szeged, Juhász Gyula Tanár- —*— képző Főiskola könyvtárföldrajz szak 1989., ELTE könyvtárszak 1993. Munkahely: SZÜV adatrögzítő, majd operátor 1982-83., Szekszárd megyei kórház könyvtára 1983-tól. Nyelvtudás: angolul ír, olvas. Család: férje igazságügyi orvos-szakértő, fiuk idén érettségizik a Garay János Gimnáziumban. Lakás: Szekszárd. Hobbi: éneklés, a Liszt Ferenc Pedagógus Kórus tagja. A könyvtár nyitva tartása: Munkanapokon hétfőtől péntekig: 7. 30-tól 15. 30-ig A kórházi könyvtár zárt, ami azt jelenti, hogy olvasni bárki bejárhat ide, de kölcsönzés csak az egészségügyi intézmény dolgozói számára van. rak, statisztikai évkönyvek - mondta Bei'er Matthiasné, a könyvtár vezetője. A könyvtár 1997-ben Medline CD-ROM-os keresőrendszert vásárolt, így szükségtelenné vált a házi, számítógépes folyóiratcikkfeldolgozás. A Medline által lehetőség nyílott arra, hogy az 1992-es évig visszamenőleg, 3600 különféle folyóirat cikkeiből többféle szempont szerint - szerző neve, folyóirat címe, kulcsszavak - témafigyelést lehessen végezni. A könyvtárban 1999-ben felfrissítették a számítógépes parkot, bevezették az internetet, ami új lehetőségeket nyitott meg a könyvtári munkában és az irodalmi hozzáférhetőségben. A kórházi könyvtár munkatársai folyamatosan figyelik a különböző orvosi könyveket megjelentető prospektusokat és az internetet, hogy mely orvosi könyvújdonságok jelennek meg, ezekből kiválasztják a • számukra fontos irodalmat, és megrendelik azokat. A megvásárolt könyveket aztán leltározzák, címleírást készítenek róluk és az intézeti intranetén informálják olvasóinkat a megvásárolt újdonságokról. Az internetnek köszönhetően most már például amerikai orvosi könyvtári rendszerből is kereshetők a szekszárdi kórházban anyagok. Kérésre szakcikkekhez anyagot gyűjtenek Az internet új lehetőségeket nyitott a könyvtári munkában sában felmondott, ekkor dr. Szilágyiné Demeter Erzsébetet nevezték ki könyvtár- és stúdióvezetőnek. Az A-épület teljes átalakítása és felújítása során a könyvtár két munkaszobával bővült 1991-ben, viszont megszűnt a raktárhelyiség előtti stúdiószoba. A stúdió az egyik munkaszobába került, a másik munkaszobába helyezték át a másolót, telefont, írógépet. Ettől kezdve nagyobb csendet és nyugalmat lehetett az olvasóteremben biztosítani. Dr. Szilágyiné Demeter Erzsébet nyugdíjba vonult, utána 1996 szeptemberétől Beier Matthiasnét nevezték ki könyvtárvezetőnek. A jelen- A Balassa János Megyei Kórház könyvtárának könyvállománya jelenleg hozzávetőleg 14 ezer kötetből áll, 41 külföldi és 59 hazai folyóirat áll az olvasók rendelkezésére. A könyvek többsége orvosi, ápolási szakkönyv, annak határterületét képező irodalom, egészségügyi szervezés, orvostörténeti kiadványok, közlemények, szótá- Mindezen kívül kapcsolatban állunk több kiadóval, melyek elküldik számunkra kedvezményes ajánlataikat, amikből szintén rendelünk - mondta Beier Matthiasné.- Kórházi könyvtárunk 2003 decemberében az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által meghirdetett eMagyarország Pontok keretében meghirdetett eMagyarország Pontok I. című pályázatán részt vett, és nyert. Ez év februárjában derült ki, hogy könyvtárunk a pályázaton 3 számítógépet és 1 multifunkcionális nyomtatót nyert, így a könyvtári 3 db számítógépet 3 db modem számítógépre tudjuk lecserélni, és a felszabaduló gépeket az intézet egyéb területein lehet majd hasznosítani - közölte a legújabb hírt dr. Fehérné Biró Beáta. Az oldal a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházának támogatásával készült. A cikkeket írta, az oldalt szerkesztette: F. Kováts Éva, a fotókat Gottvald Károly készítette. * t 4
