Tolnai Népújság, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-18 / 65. szám

m 2004. Március 18., csütörtök DÉL-DUNÁNTÚL: A DERŰS ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ _________A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI_________ 7. OL DAL Tudományos tagozat alakult Fórum a kutatások eredményeinek megismertetésére A múlt hónap végén megala­kult a Magyar Regionális Tu­dományi Társaság (MRTT) Dél-Dunántúli Tagozata. El­nöke: dr. Sarudi Csaba, a ka­posvári egyetem tanszék- vezető docense. Tagjai: Bohli Antal, a Tolna Megyei Terület- fejlesztési Tanács irodavezető­je, Márton György, a Dél-Du­nántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. fejlesztési igazgatóhelyettese, Molnár Gábor Ph.D., a Balatoni Integ­rációs és Fejlesztési Kht. mar­ketingigazgatója, Molnár Ist­ván, a Somogy Megyei Önkor­mányzati Hivatal főosztályve­zetője. Az MRTT, melynek elnöke dr Horváth Gyula, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Regionális Tudo­mányos Bizottságának javaslatára jött létre. Célja, hogy a regionális tudomány hazai művelőinek szak­mai fórumot biztosítson, bekap­csolódjon a regionális tudomány nemzetközi szerveibe, hidat léte­sítsen a tudomány hazai és nem­zetközi fórumai között, kapcsola­tot építsen ki a regionális tudo­mány kutatóhelyeivel, felsőoktatá­si intézményeivel, valamint a regi­onális politika alakítóival, támo­gassa a hazai regionális kutatáso­kat, valamint azok eredményeinek terjesztését, felhasználását, végül pedig terjessze a regionalizmus és a decentralizáció európai eszmei­ségét. Az MRTT-t a cégbíróság be­jegyezte és megkezdte regionális szervezeti struktúrájának kialakí­tását. A regionális szerveződés mellett napirenden van a horizon­tális, az egész országra kiterjedő szakosztályi tagozatok létrehozása is. A Társaság kapcsolatot terem­tett nemzetközi tudományos szer­vezetekkel és tagszervezetként fel­vételt nyert az ERSA-ba (Euro­pean Regional Science Associa­tion). Hasonló kapcsolat felépíté­sén munkálkodik az RSA-val (Regional Studies Association) is. A tagozat fórumot kíván bizto­sítani a regionális kutatások széles érdeklődésre számot tartó, idősze­rű eredményeinek megismerteté­sére, a tudományos szempontból is érdekes regionális területfejlesz­tési, gazdaságpolitikai témák meg­vitatására. Idén saját szervezésű rendezvény keretében foglalkozik az abszorpció és a kistérségi kohé­zió kérdésével. Igény szerint részt vesz a regionális tervek, progra­mok megvitatásában, véleménye­zésében. Feladatának tekinti a ré­gió EU-kapcsolatainak fejlesztését, a regionális kohézió erősítését, va­lamint az interregionális együtt­működések szélesítését. Az MRTT tagjának a 72/233-704-es telefon­számon lehet jelentkezni O ó l - Régfió www.ddrft.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. (88657) Régiós előny az Európai Parlamentben Dr. Kékes Ferenc: a jó belépő hajtóerőként szolgálhat Jelentős többséggel fogadta el ebben a hónapban az Európai Parlament a Transzeurópai Közlekedési Hálózat tervének azt a módosítását, mely a 25- ös jelzésű, Gdanskból induló észak-déli folyosóra vonatko­zott. Ez az autópálya a koráb­bi tervek szerint Brno felé ka­nyarodott, illetve Zsolnáig tar­tott volna: most viszont folyta­tódhat tovább Zsolnától dél fe­lé. A változtatásban régiónk­nak is szerepe van. Az Európai Parlament a kö­zelmúltban kimondta: foly­tatódjon dél felé is, Zsolná­tól az EU új határáig a 25-ös jelzésű, Gdansktól induló észak-déli közlekedési pro­jekt. Ez távlatilag azt is je­lentheti, hogy az EU hajlan­dó finanszírozni az M6-os, M56-os autópálya építését, összekapcsolá­sát az észak-déli folyosóval. Az au­tópálya program módosítását célzó indítványt Gurmai Zita kezdemé­nyezte, és a szocialista frakció nyújtotta be a közlekedési bizott­ságban: az EP magyar megfigyelő­je mindemellett azt nyilatkozta, hogy „az alapötlet Baranya megye közgyűlésének elnökétől szárma­zik, aki három megye regionális ér­dekeit is képviseli.” Lapunk erről is kérdezte az ötletadóként említett dr. Kékes Ferenc elnököt, egyúttal mint a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács vezetőjét.- Gurmai Zita nyilatkozata ér­dememen felül jóindulatú irán­tam - árnyalta a képet dr. Kékes Ferenc. - Én úgy fogalmaznék: az elismerés egy csapatot illet, azon munkatársaimat, akik állandóan figyelték és tanulmányozták az Európai Unió közlekedésfejlesz­tésre vonatkozó döntésmechaniz­musait. Ők vették észre, hogy a közlekedési bizottság a korábbi Dr. Kekes Ferenc elképzelésekhez képest némileg nyugatabbra tervezte ezt a folyo­sót, illetve, hogy hiányzik a VI és az V/C páneurópai korridorok összekötése. Munkatársaim ezek után javasolták azt, hogy kezd­jünk el egy valóságos politikai lobbi munkát. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ja­nuár 30-i ülésén kérte fel Gurmai Zitát és Csillag Istvánt az ügy kép­viseletére. Ezen tevékenységünk­ben kiváló partnerekre találtunk az Európai Parlament magyar megfigyelői­ben: a politikai színtér mindkét oldala támo­gatott bennünket, ahogy Gurmai Zita, úgy Ékes József is. Sőt, angol segítőket is _____ magunk mellett tud­hattunk: Brian Simp­son, az EP szocialista frakciójá­nak tagja már több alkalommal járt térségünkben, így Pécsett is, ennek köszönhetően jól ismeri az egész Dél-Dunántúl gondjait.Ő jegyzi a módosítást, megfigyelő- tag ugyanis nem nyújthat be ilyet. Az i betűre azonban a pont csak később kerülhet fel, az Európai Unió Tanácsa dönt arról, hogy tu­domásul veszi-e vagy sem a mó­dosított javaslatot. Az elfogadás­hoz ugyanis a parlament és a ta­nács együttes döntése szükséges. De az eredeti témakörre vissza­térve: az én szerepem mindössze annyi, hogy hagytam dolgozni ki­váló munkatársaimat.- Azért bizonyára mégis elége­dettséggel könyvelheti el: átütő si­kert aratott a régióból kiinduló lobbitevékenység...- Ez kétségtelen tény, s remé­lem a Tisztelt Olvasók elnézik ne­kem az önelégültséget sugalló megállapítást: a Dél-dunántúli Ré­gió jól vizsgázott, hiszen komoly közlekedéspolitikai szakemberek által is kivitelezhetetlennek tartott gondolatot tett lehetőséggé és re­mélhetőleg valósággá. S történt mindez úgynevezett alulról indu­ló kezdeményezés révén. Ez szép példája annak, hogy az Európai Unióban is működik a képviseleti demokrácia, ellentmondva annak a közvélekedésnek, mely szerint Brüsszel mindent előír, a többi szereplőre pedig csak a végrehaj­tás feladata hárulhat. íme, régiónk és az Európai Parlament felmutat­ta az ellenpéldát.- Ön miben látja a titkot, azaz, hogy az Európai Parlament gya­korlatilag különösebb ellenvetés nélkül fogadta eV a magyar indít­ványt?- Alapvetően két dologra hív­nám fel a figyelmet. Elsőként a fo­lyamatos és kiváló felkészültségre és készülésre. Munkatársaim rész­letesen tanulmányozzák az EU bü­rokráciájának működését és belső törvényeit. Másodsorban pedig a segítők sokaságára, mindazokra, akik személyiségük, politikai hite­lességük révén remekül „eladták” az egyébként korrekt szakmai érve­ket. Végső soron ebben rejlik a lé­nyeg. A térségbeliek látják igazán a gondjaikat, lehetőségeiket, ők élve­zik majd az előnyöket, szenvedik a hátrányokat, mindent megtesznek ezért a kedvező döntés érdekében.- A jövőre nézve a mostani eredményes lobbizás adhat vala­milyen ösztönzést?- A tanulságokat, a tapasztalato­kat természetesen feldolgozzuk, de ezzel együtt azt gondolom, hogy ennek az ügynek az élménye, ez a pozitív példa meghatározó jelentő­ségű lesz mindannyiunk számára. Már az elején jól sikerült az entrée, a belépő. Ez kétségkívül hosszú ideig hajtóerőként szolgálhat.- A konkrét eredményt tekintve mit jelent a régió számára a mó­dosító indítvány megvalósulása?- Azt, hogy a M6-os, M56-os gyorsforgalmi utak gyorsabban és kevesebb állami pénzből valósul­nak meg, közvetlen EU-s finan­szírozással, az Európai Fejlesztési Bank garanciavállalásával. Ez a fejlesztés véleményem szerint fel­gyorsíthatja a 9-es út építését is. A két nagy program összekapcsoló­dása újabb ihletet és ösztönzést adhat a térség fejlesztése érdeké­ben végzett lobbizáshoz. S most még nem is beszéltünk részlete­sen a járulékos előnyökről, az idegenforgalmi rendszerekbe tör­ténő bekapcsolódásról, újabb munkahelyek létrejöttéről. Hi­szen ahol jó a közúti infrastruktú­ra, oda szívesen jön a befektető. Ha pedig jön, akkor munkahelye­ket teremt.- Mindent összegezve, jókor jött a lűbbisiker, két hónappal Ma­gyarország EU-s csatlakozása előtt.- Nagyon jókor jött, egy igazi csapatjátéknak köszönhetően. S ne feledjük: a hazai térségek kö­zül a dél-dunántúli volt az első, mely már'a kilencvenes évek ele­jén megfogalmazta saját fejleszté­si stratégiáját. Most ismét úttörő szerepben érezhetjük magunkat: régiónk, saját stratégiai céljának megfelelően, képesnek bizonyult arra, hogy kedvező döntésekre késztesse még csak nem is a nem­zeti kormányt, hanem az Európai Parlamentet, miközben a megfi­gyelők nem indítványozhatnak és nem szavazhatnak. Ez a kezde­ményező készség talán összefüg­gésben lehet az itteni, mediter­ránhoz hasonlatos klímával: nem tréfából mondom, de az itt érzé­kelhető több napsütés az élet ki­hívásainak és örömeinek tisztele­tét, szeretetét táplálja, s egyfajta erkölcsi-szellemi aktivitást élén­kít. Ennek lehettünk most a nyer­tesei. -SZÁ­Nemzetközi partnerkeresés ^eM)miántúli Rcé A Dél-Dunántúli Regioná­lis Fejlesztési Ügynökség önálló standdal vett részt a március 8-9-én Berlin­ben megrendezett IN- TERREG III C partnerke­reső fórumon. Az egyet­len magyar standon a két nagy érdeklődés övezte régiós projekttervezet - nemzetközi borutas együttműködés, város­rész-rehabilitáció - mel­lett a régiót bemutató eszközök elhelyezésére is mód nyílott. A közeljö­vőben összeálló nemzet­közi konzorciumok ápril­isban nyújtják be pályá­zataikat az Európai Unió­hoz. ■ Regionális Akcióterv Tükrözve a térségi jellegzetességeket Az Európai Unió Strukturális Alapjaihoz való hozzájutás alap- feltétele, hogy az ország jól kidol­gozott tervekkel rendelkezzen a források felhasználására. Ezt szol­gálja a Nemzeti Fejlesztési Terv, és annak ágazati és regionális operatív programjai. A brüsszeli döntésnek megfelelően sajnos a 2004-2006. közötti időszakra a re­gionális operatív programból (ROP) is csak országosan egy ké­szült, nem pedig régiónként egy. A ROP tematikus jellegének el­lensúlyozása érdekében a regio­nális fejlesztési ügynökségek ko­ordinációjával a régiók elkészítet­ték Regionális Akcióterveiket (RAT), melyek tükrözik a regio­nális sajátosságokat. Bemutatják az egyes régiók speciális fejlesz­tési igényeit, kihangsúlyozva a fejlesztésre leginkább érdemes területeket. A Regionális Akció­tervek elkészítésének fő célja az, hogy ezáltal erősíthető legyen a Regionális Operatív Program te­rületi jellege, s így az jobban tük­rözze a régiók egyedi jellegzetes­ségeit. A ROP-ra beérkező pályá­zatok értékelése során egyértel­műen előnyt élveznek azok a projektjavaslatok, melyek illesz­kednek a RAT-ban felsorolt regio­nális sajátságokhoz. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács legutóbbi ülé­sén jóváhagyott Regionális Ak­cióterv a www.ddrft.hu oldalról tölthető le. ■ Milliárdok a térségfejlesztésére A pályázati csomagok az ügynökség honlapjáról is letölthetők REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM Az Európai Unióhoz való csatlakozás megteremti a lehetőséget arra, hogy 2004- től Magyarország számára is elérhetővé váljanak az Európai Unió pénzügyi forrá­sai, a Strukturális Alapok. Az alapokhoz készített Nemzeti Fejlesztési Terv része - más operatív programok mellett - a Regi­onális Fejlesztés Operatív Program (ROP), amelynek első öt pályázati felhívása már megjelent. A Strukturális Alapok támogatásait felhasználó ROP legfőbb célja, hogy elősegítse a kiegyensú­lyozott fejlődést Magyarország régióiban. A sikeres pályázók a turisztikai vonzerők fejlesztésére /ROP 1.1 intézkedés/ 3433,5 mil­lió forintot, turisztikai fogadóképesség javításá­ra /ROP 1.2/ 1284,1 millió forintot használhat­nak fel a régióban. A hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítására /ROP 2.1/ 4593,2 millió forint, az óvodai és az alap­fokú oktatási-nevelési intézmények infrastruk­túrájának fejlesztésére /ROP 2.3/2082,1 millió forint áll rendelkezésére. A helyi foglalkoztatási kezdemé­nyezések támogatására /ROP 3.2/ 472,5 millió forintot osz­tanak szét a dél-dunántúli ré­gióban. A még hátralevő négy ROP pályázati felhívást április elején teszik közzé. A fenti kiírásokra többek között önkormányzatok és társulásaik, ala­pítványok, közhasznú és nonprofit szerve­zetek, óvodák, általános iskolák, valamint gazdasági társaságok nyújthatnak be pályá­zatot. A kidolgozott pályázatok beadása a felhívá­sok megjelenésének időpontjától elkezdődhet. A pályázatok beadása folyamatosan, 2006. vé­géig vagy a pályázati keretösszegek teljes fel- használásáig tart, kivéve a „Turisztikai fogadó­képességjavítása” elnevezésű /ROP 1.2/ pályá­zatot, ahol a beadás határideje 2004. június 15. Az anyagokat a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségekhez kell benyújtani, nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. A tartalmi értékelés, majd a javaslattétel a pá­lyázatok rangsorolására, illetve elfogadására az ügynökségnél, tehát a régióban történik. A pályázati csomagok letölthetők az ügy­nökség honlapjáról ( www.ddrft.hu ), illetve az irodáiban (7400 Kaposvár, Szántó u. 5.; 7621 Pécs, Tímár u. 23.; 7100 Szekszárd, Szent Ist­ván tér 11-13.) CD-lemezen is átvehetők. Érdeklődni telefonon a Dél-Dunántúli Regi­onális Fejlesztési Ügynökség 82/510-418-as te­lefonszámán, írásban a 72/513-768 faxszámán és a ropinfo@ddrft.hu e-mail címén, valamint személyesen a kaposvári irodájában lehet. ■ Mély megrendüléssel tu­datjuk, hogy 2004. már­cius 2-án este, tragikus autóbalesetben fiatalon elhunyt Horváth Csaba, a Dél-Dunántúli Regio­nális Fejlesztési Ügy­nökség munkatársa. Munkájával nagyon sokat tett a Dél-dunántúli Régió fejlesztéséért, leginkább a kis- és kö­zépvállalkozások fejlesztése, az innováció elősegítése területén. Szív­ügyének tekintette és fáradhatatlanul koordinálta az Európai Unió által támogatott Regionális Innovációs Stratégia (RIS) megalkotá­sát, és egyebek mellett részt vett a nemzetközi Café és Partner prog­ramokban, a Regionális Felkészítő Programban, az EU 5 keretprog­ramjában, a dél-dunántúli regionális innovációs kataszter elkészí­tésében. A fenntartható fejlődés elkötelezettjeként megújuló energia- források témakörben folytatta másoddiplomás tanulmányait. Alapító tagja és állandó, elismert színésze volt a Janus Egyete­mi Színház társulatának. Szaktudása, elhivatottsága, sokoldalúsága, együttműködési készsége, vidám személyisége pótolhatatlan veszteség számunkra. írországi partnerei mondták róla: „Csabát számos európai együtt­működési projekt révén ismertük, és úgy gondoljuk, hogy Csaba je­lenítette meg mindazokat a legjobb dolgokat, amelyeket a modem Magyarország visz a bővülő Európába. Csodálatos barát volt. ” Horváth Csabát a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynök­ség Kht. saját halottjának tekinti. ■>

Next

/
Thumbnails
Contents