Tolnai Népújság, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-09 / 58. szám

2004. Március 9., kedd HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Megelőzte a kormányfőt Nagyatád Egy nagyatádi vendéglátós népszavazási kezdeményezése mozdíthatja ki a holtpontról a hazai politikai állóháborút.- A legkomolyabb szándékkal nyújtottam be a népszavazást kezdeményező kérelmemet az Országos Választási Bizottsághoz múlt pénteken, amelyet szabályo­san át is vettek - mondta a 38 éves Murányi József, aki vállalkozó­ként egy nagyatádi vendéglátó- egységet vezet. - Az ötlet baráti társaságomban merült fel, amely­ben a többféle politikai nézetű emberek egyöntetű véleménye, hogy a kormányzati ígéretekből, elhangzott nyilatkozatokból rend­kívül kevés dolog valósult meg. Magam nem vagyok egyik párt­nak sem a tagja, s a népszavazás kezdeményezésének is csak az a célja, hogy egyfajta tiltakozásként felhívja a figyelmet ezekre a gon­dokra. Leginkább arra, hogy nem­csak beszélni kell a problémákról, hanem végre valamit tenni- is. A beadvány érdekessége, hogy a hatályos törvények szerint ugyan­ezen kérdésekkel már nem kezde­ményezhet népszavazást más senki, így a miniszterelnök sem. A választási bizottságnak 30 nap­ja van, hogy döntést hozzon a be­adványról, s arról, hogy el lehet-e kezdeni a tényleges aláírás- gyűjtést a népszavazáshoz. Ha ez sikerrel jár, úgy leghamarabb négy hónap múlva akár ki is lehet írni a szabályos népszavazást a fent említett kérdésekben. A par­lamentnek viszont lehetősége van előrevinni az ügyet a kérdések más megfogalmazásával, vagy egyéb döntéssel.- Azt nem gondoltam volna, hogy ekkora port ver fel a kezde­ményezésem, de eltökélt szándé­kom, hogy amit elkezdtem, vég­hez is viszem - tette hozzá Murá­nyi József. - Ha a parlament nem lép korábban, akkor biztos vagyok abban, hogy a szükséges százezer aláírást is sikerül össze­gyűjteni. BÍRÓ MÁRIA Hátrányból hátrány Budapest Az enyhén értelmi fogyaté­kosnak minősített gyerekek 90 százaléka hátrányos hely­zetű, derül ki az Oktatási Minisztérium felméréséből. Ráadásul ezek a tanulók nem kapják meg a fejlődéshez szükséges segítséget sem. Azokban az iskolákban, ahol ki­segítő osztály működik, a gyen­gébb tanulók kerülnek a rosszul felszerelt, rossz állapotú épületek­be, osztálytermekbe, holott épp nekik lenne szükségük speciális fejlesztésre alkalmas eszközökre, az őket tanító pedagógusok 30 százalékának pedig, semmilyen gyógypedagógiai képzettsége nin­csen. Az enyhén értelmi fogyaté­kosnak minősített gyerekek 90 százaléka hátrányos helyzetű, egynegyedük egyáltalán nem járt óvodába, és mindössze 18 száza­lékuk részesült úgynevezett korai fejlesztésben, ami pedig elenged­hetetlen lenne ahhoz, hogy jól szerepeljenek az iskolai alkalmas- sági vizsgán. A szakértői bizottság döntése gyakorlatilag egy életre meghatározza a gyerek jövőjét: az elmúlt három évben mindössze 173 tanulót helyeztek vissza a normál tantervű osztályba, a spe­ciális tantervű osztályok tanulói­nak kétharmada egyáltalán nem tanul tovább az általános iskola befejezése után, akik pedig mégis továbbjutnak a speciális szakisko­lákba, ritkán kapnak a munka­erőpiacon hasznosítható képzést. Magyarországon ma 49 ezer gyerek jár kisegítő osztályba: az általános iskolások 5,3 százaléka - az EU-ban ez az arány 2,5-3 szá­zalék. Az oktatási tárca az Utolsó pádból programjával 3 százalékra akarja csökkenteni a fogyatékos gyerekek arányát. Mohácsi Viktó­ria, a minisztérium romaügyi miniszteri biztosa közölte: évente 2500-2800 „álfogyatékos” gyerek kerül a rendszerbe, akiknek ké­sőbb szinte semmi esélyük, hogy lekerüljenek a kényszerpályáról. Az Utolsó pádból program kereté­ben ezért 2003 szeptembere óta újravizsgálják a szakértői bizott­ság által enyhén értelmi fogyaté­kosnak minősített gyerekek státu­sát az első és második évfolya­mokon, a vizsgálatban álfogya­tékosnak minősített gyerekeket vissza kell helyezni a normál tan­tervű osztályokba. Utánuk az is­kola az alapnormatíván -196 ezer forint évente - felül két évig meg­kapja az úgynevezett kisegítő nor­matívát is - ennek összege évi 444 ezer forint. A tárca javítani akar a szakértői bizottságok működési feltételein is. steiner kata TÚLKOROSOK (%) egy évvel kettő vagy több éwel 1. osztály 42,3 39,4 II. osztály 40,5 36,5 III. osztály 45,7 29,1 IV. osztály 46,5 35,5 Szocialista-szabaddemokrata egyeztetés FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Az állatkínzás bűncselekmény Egymás után többször is szembesítették korábbi ígéreteikkel az ellenzéki politikusok a kormányt a parlament hétfői ülé­sén. A fideszes képviselők különösen a gázáremelést kérték számon a kormányon. Az este folyamán a képviselők módosí­tották a Büntető törvénykönyvet, így a jövőben az állatkínzás bűncselekménynek fog számítani. Budapest Az Országgyűlés hétfőn megsza­vazta a Büntető törvénykönyv azon módosítását, amely bűn- cselekménynek minősíti az állat­kínzást. A módosított törvény tilt­ja a gerinces állatok esetében ál­latviadal tartását, szervezését, és ezzel a céllal állatok tenyésztését, forgalmazását. Szintén tiltja az ál­latok kínzását, az orvhalászatot és -vadászatot. Állatviadalok szervezését há­rom évig terjedő börtönbüntetés­sel sújtanák, az állatkínzást pedig két évig terjedő szabadságvesz­téssel. Az interpellációk során Áder János kérte számon a miniszter- elnöktől a gázáremelést. A Fidesz frakcióvezetője szerint valóban több egyetértésre lenne szükség a pártok között, ám közös nyelv nélkül ez lehetetlen, márpedig Medgyessy Péter más nyelvet használ, hiszen mindig az ellen­kezőjét teszi annak, mint amit ígér.A kormányfő távollétében Veres János pénzügyminisztériu­mi politikai államtitkár reagált a felvetésre, s a piacgazdaság fel­tételeivel indokolta az emelést. A politikus szerint ennek az a lé­nyege, hogy az állam hosszú tá­von nem avatkozhat be az árak alakulásába, és bár az Orbán- kormány egy ideig a piac szabá­lyaival ellentétesen erőszakosan alacsonyan tartotta a gáz árát, ez nem volt tartható tovább. Szijjártó Péter (Fidesz) gázár­ügyben interpellálta a kormány­főt, és hasonló választ kapott Csil­lag István gazdasági és közlekedé­si minisztertől, mint pártjának frakcióvezetője. Szijjártó azt is tudni akarta, hogy valóban meg- emelik-e a gépjármű-ellenőrzési díjakat, és így hárítják-e át a pol­gárokra a Draskovics-féle meg­szorításokat. A miniszter azt felel­te, hogy a díj csak az inflációval arányosan emelkedik. FARKAS MELINDA Válság még nincs A hét végén a ki­sebbik kormánypárt képviselői élesen bírálták Medgyessy Péter miniszterel­nök közjogi ötleteit. A nyilatkozatháború még pénteken tört ki a kormányfő és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kö­zött, ami később a szabaddemokraták vasárnapi szabad ta­nácskozásán folyta­tódott. Az Europress megkérdezte az MSZP és az SZDSZ képviselőit, milyen kihatással van a koa­líciós együttműkö­désre a konfliktus, beszélhetünk-e koa­líciós válságról? FODOR GÁBOR, az SZDSZ ügyvivője- Van vita a két párt között, hiszen a kormányfő javaslatai nin­csenek benne a koalíciós együttműködésben, másrészt kikezdik a köztársaság alapintézményét. Ezért az SZDSZ-nek és még sokaknak nem mindegy, hogy mi történik. Válság nincs, de ko­moly a vita, mert elvek feszülnek egymásnak, és a kormányfő ötletei ez egész magyar közjogi berendezkedést lökik egy olyan irányba, amely a szabaddemokraták számára elfogadhatatlan. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese- Válságról azért nem lehet beszélni, mert nincs olyan törvény- javaslat, amelyről a miniszterelnök eddig beszélt. Ehhez az SZDSZ egyetértésére szükség lenne, amire viszont nem fog sor kerülni. Szerencsésebb lenne, ha nem a kormányfő ötleteiről beszélnénk, hanem az országot érintő súlyosabb kérdésekről, a gazdasági helyzetről. Ha a két párt ezekben a kérdésekben egyetért, akkor sikerrel fogjuk ezt a koalíciót folytatni. JUHÁSZ GÁBOR, az MSZP frakcióvezető-helyettese- Úgy látom, az SZDSZ-nek a miniszterelnök ötleteivel van vitá­ja, következéseképpen ez nem koalíciós, nem vita és nem is vál­ság. Nekünk nincs problémánk a kormányfő ötleteivel, hiszen amit mond, annak döntő részét a kezdetektől képviseljük. Ha a szabaddemokratáknak problémájuk van a miniszterelnökkel, akkor azt vele kell tisztázniuk. Az MSZP-frakciónak ebben a kérdésben nincs dolga, de ha az SZDSZ ezekről a kérdésekről egyeztetést kezdeményez, akkor természetesen állunk elébe. Az áremelkedés félelme Változatlan életszínvonalban bíznak a magyarok A magyarok kétharmada bízik abban, hogy változatlan marad az életszínvonal az európai uniós csatlakozás után is. Ez de­rül ki a GfK felméréséből, amelyet a csatlakozó országokban végeztek el. Hasonló a várakozás a munkahely biztonságával kapcsolatban is. Vizsgálat a klinikán Szeged Az érintett orvos kezdemé­nyezésére fegyelmi vizsgála­tot indított a Szegedi Tudo­mányegyetem rektora az in­tézmény onkoterápiás klini­káján folytatott, egyes véle­mények szerint emberen vég­zett kísérletnek minősülő kezelések ügyében. A klinika igazgatója kezdemé­nyezte a fegyelmi eljárás lefoly­tatását személyes szerepének és felelőségének tisztázása érdeké­ben. Szabó Gábor rektor meg­indította a fegyelmi eljárást, amelynek eredményéről már­cius 20-ig kért tájékoztatást a fe­gyelmi tanácstól - áll az egyetem közleményében. A vita szakmai részével kapcsolatban a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság ál­lásfoglalását tartják mérvadó­nak, amely szerint az ilyen bete­gek fokozott kockázatúnak mi­nősülnek, a kezelések szakmai­lag megalapozottak voltak, a tu­domány jelenlegi állása szerint a betegek érdekét szolgálták. A klinikán három, első fázisban lévő vastagbél-daganatos bete­get kezelnek olyan készítmény­nyel, amelyért alkalmanként 200 ezer forintot kellett a pácien­seknek fizetniük. Utóbb már ingyenesen kapták a gyógyszert, s a klinika vezetője úgy nyilat­kozott, hogy a pénzt visszafize­tik a betegeknek. Az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár főigazgatója koráb­ban emberen folyó gyógyszer­kísérletnek nevezte a szegedi klinika eljárását, míg az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet ve­zetőjének ezzel ellentétes volt a véleménye. EUROPRESS Budapest Az EU-országokban való munka­végzés javuló lehetőségeire a ma­gyarok 62 százaléka számít, rosz- szabbodást csák 6 százalékuk vár. Ami az EU-országokban a ta­nulási lehetőségeket illeti, a ma­gyarok 68 százaléka szerint javu­lás várható. A 10 csatlakozó or­szágban a megkérdezetteknek 75 százaléka optimista. A legkevés­bé várnak több és jobb tanulási lehetőséget Lengyelországban (62 százalék), a legoptimistábbak pedig a litvánok (86 százalék). Mind a tíz országban az árak emelkedését várják. Hazánkban a megkérdezettek 77 százaléka pesszimista. Az országok többsé­gében az a vélemény alakult ki: már úgyis olyan magasak az árak, hogy nincs hová növekedniük. A tíz ország átlagos mutatója 81 százalék, a szlovákok számítanak a legmagasabb áremelkedésre (91 százalék). A negatívumok között jelentős szerepet foglal el az Európába való belépés nyomán a korrupció növekedése, amelyre az országok válaszadóinak mintegy 40 száza­léka számít. Kiemelkedik Ciprus 75 százalékkal; nálunk kedve­zőbb az arány, mert a megkérde­zettek 33 százaléka prognoszti­zálja a korrupció növekedését. A tíz ország lakóinak 38 száza­léka számol az életszínvonal csök­kenésével. Ezt az arányt Szlová­kia, Csehország és Lengyelország állampolgárainak 55-60 százaléka haladja meg, Magyarországon ez a mutató 31 százalékos. Az élet- színvonal további javulását továb­bi tíz ország lakóinak átíagosan 30 százaléka reméli, a legbizakodób- bak a máltaiak 50, a ciprusiak és a litvánok 42-42 százalékkal, Magyarország mutatója 28 száza­lék. Nálunk legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy életszínvonalunk változatlan marad. Míg a magyarok 35 száza­lékos mutatójukkal az élen járnak, a tíz ország mutatója csak 25 szá­zalék. KOÓS TAMÁS í t Hírek Kiadáscsökkentés A gyógyszerkiadások megféke­zése érdekében zárt tárgyaláso­kon egyeztetnek a gyártók kép­viselőivel az Egészségügyi, Szo­ciális és Családügyi Miniszté­rium vezető képviselői. A szak­tárca azt szeretné elérni, hogy a cégek túlméretezett reklám-, illetve promóciós költségeit ne hárítsák át a betegekre, europress Petíció A Baumag szövetkezet károsult befektetői petíció gyanánt 44 milliárd forintról szóló ajándé­kozási okiratot adtak át hétfőn a Parlamentben Szili Katalin­nak, az Országgyűlés elnöké­nek. Az okiratot Kisfaludy Zoltán kabinetfőnök-helyettes vette át - mondta Patyi István, a befektetők képviselője, mti A zeneiskolákért Az ének-zenei általános iskolák megmaradása ügyében hetven­egy zenepedagógus, iskolaveze­tő fordult nyílt levélben Magyar Bálint oktatási miniszterhez- közölte Erdei Péter, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet főigazgatója, aki szerint az új közoktatási törvény veszélyez­teti ezen iskolák jövőbeni mű­ködését. MTI Nemzetközi nőnap Egy modern, európai köztársa­ságban ugyanolyan jogok és esélyek illetik meg a nőket, mint a férfiakat, a két nem jo­gainak egyenlősége azonban ma még Európában sem jelenti maradéktalanul az esélyek egyenlőségét, a megfelelő gyakorlatot - írta a nemzetközi nőnap alkalmából írt üzeneté­ben Medgyessy Péter, mti Együttműködés Hamarosan együttműködési szerződést köt a főbíró és az Akadémia elnöke a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai­nak színvonalasabb elméleti • megalapozása érdekében. Lomnici Zoltán hivatalában fogadta Vizi E. Szilvesztert, és határoztak az együttműködési szerződés közeljövőben történő megkötéséről, mti Bizalomvesztés A miniszterelnök a paksi atom­erőműben tett hét .végi rend­kívüli látogatásán „a napnál világosabb módon” vonta meg bizalmát a vezérigazgatótól- jelentette ki Koltai Tamás fideszes országgyűlési képvise­lő. Medgyessy Péter Pakson azt mondta: szakemberek feladata eldönteni, hogy újraindítható-e a paksi atomerőmű kettes blokkja, s szeretne garanciákat látni, mielőtt végleges állás­pontot alakít ki az ügyben, mti Magyar filmek Makk Károly, Sas Tamás, Szomjas György és Jancsó Miklós filmjei szerepelnek március első felében a világ filmfesztiváljainak programján- mondta Vezér Éva, a Magyar Filmunió igazgatója. Az észak­kaliforniai San Jóséba, a Cine- Quest Nemzetközi Filmfeszti­válra az idén Sas Tamás Szere­lemtől sújtva című filmjét hívták meg; bemutatják az öt fiatal magyar rendező által jegyzett Jött egy busz... című szkeccsfilmet is. mti Infomediátor Infomediátor néven az informa­tikai eszközöket használók jo­gait és érdekeit védő irodát mű­ködtet május 1-jétől az Informa­tikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) - közölte Dombi Gábor főtitkár. Az Infomediátor iroda a nyugat-európai példákat alapul véve internetes portálján ( www.infomediator.hu ) ad a fel­használók részére az informá­ciós társadalommal kapcsolatos szolgáltatásokról tájékoztatást és felvilágosítást, mti __________ ■

Next

/
Thumbnails
Contents