Tolnai Népújság, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-19 / 42. szám

2004. Február 19., Csütörtök SZEKSZÁRD 11. OLDAL Vonzó kisváros, fejlett infrastruktúrával Átfogó átalakítási program Szekszárd jövőjéért A megyeszékhely gazdálkodásának átalakítása, az intéz­ményrendszer működésének ésszerűsítése nem öncél. Épp­úgy, mint ahogy az iskolabezárás sem nem célja, sem nem fel­tétele a jobb működésnek. Azért van a gazdálkodás áttekin­tésére szükség, hogy maradjon pénz a beruházásokra, a ha­zai és uniós pályázatok önrészére, a város jövőjének megala­pozására. Szekszárd Kocsis Imre Antal polgármester szerkesztőségünkben válaszolt ol­vasóink kérdéseire. Az online-inter­júból a város gazdálkodásának átvi­lágításával kapcsolatos kérdések és válaszok között válogattunk, s né­hánynak a szerkesztett változatát közöljük az alábbiakban.- Mennyibe került ez a nagy át­világítás? Megérte?- Az átvilágításra a város közbe­szerzési pályázatot írt ki. A beérke­ző pályázatok közül a legtöbb 25 millió forint feletti ajánlat volt. A vá­ros a legolcsóbbat, a CCA Rt. 9,8 milliós ajánlatát választotta. A kér­dés, hogy megérte-e, az intézkedés­sor végén válaszolható meg csu­pán. Mivel a megtakarításnak 600- 700 milliós nagyságrendűnek kell lennie, a program 10 milliós befek­tetése értékarányosnak látszik.- Ha annyira rosszul áll a város, hogy az is felmerülhet, hogy eladja legpatinásabb általános iskoláját, akkor mi indokolta, hogy az orvosi rendelőket a piaci ár feléért adták el, míg az üzlethelyiségeket teljes áron? Mennyivel gazdagabb egy kereskedő, mint egy fogorvos?- Sohasem merült fel, hogy a vá­ros eladja legpatinásabb iskoláját, így most sem. Mivel a város felelős­séget érez az egészségügyi alapellá­tásért is, törekszik arra, hogy ebben a szférában is fejlesztések legye­nek. Ezen a területen azonban ezek nem közpénzekből, hanem az or­vosok saját erejéből valósulhatnak meg. Ezért a városnak is, polgárai­nak is és az orvosnak is érdeke, hogy ezek a beruházások elindulja­nak. Ennek feltétele, hogy az orvos rendelkezzék az ingatlannal. Ezen a területen háromféle vélemény je­lenik meg: ingyenes ingatlanát­adás, kedvezményes eladás, piaci áron történő eladás. Mindhárom vélemény mellett számos érv fogal­mazható meg, és mindegyik igaz. A közgyűlés többsége itt a középút mellett döntött.- Mikorra tervezi a város a me­gyei érdekeltségű oktatási intézmé­nyek, például kollégiumok, közép­iskolák visszaadását a megyének? A költségek átszervezését talán itt kellene kezdeni és nem az általános iskolák bezárásával. A városrende­zésben szereplő leendő sétálóutcát biztos nem zavarná a Garay Általá­nos Iskola működése, hisz a sétáló­utca „halott ” lenne gyerekek nél- küí- A megyei jogú város és a me­gye közötü intézményátadást a jog pontosan szabályozza, és kizárólag a választások utáni fél évben teszi lehetővé az ingatlanok és a feladat megegyezéses alapon történő át­adását. Ennek ellenére folyamatos tárgyalásban vagyunk a megyei ön- kormányzattal bizonyos intézmé­nyek közös fenntartásáról és a fel­adatok átadásáról.- Természetesen igaz, hogy a Garay iskola semmilyen módon nem zavarja a leendő sétálóutcát. 1990 óta a mai napig Szekszárd is­kolarendszerében körülbelül ezer­rel kevesebb gyermek jelenik meg változatlan iskolaszerkezet és kö­rülbelül azonos pedagóguslétszám mellett. Ez a tény önmagában azt jelenti, hogy az egy gyermekre jutó költségek folyamatosan emelked­nek. Ezalatt az időszak alatt az átla­gos osztálylétszám radikális csök­kenése mellett az iskolarendszer­ben 20 osztállyal kevesebb van, mint a 90-es évek elején. A rend­szerbe évről évre új belépők száma a 90-es évek végétől stabilizálódott, átlagosan 300 gyermek kezdi meg óvodai, iskolai életét a városban. Ez a tény azt jelenti, hogy a következő 4 évben újabb 500 fővel, azaz újabb 20 osztállyal csökken iskolahálóza­tunk. Ez az a pont, ahol az intéz­ményvezetőink bevonásával új stratégiát kell meghatároznunk: történjék-e valami Szekszárd isko­larendszerével, a 40 osztálynyi gyermek kiesése után, vagy mű­ködjék tovább változatlan formá­ban. Erre a kérdésre több típusú vá­lasz adható: racionális pénzügyi, pedagógiai szakmai, érzelmi-ha­gyományőrző, a közmegegyezéses válasz valószínűleg a felsorolt ösz- szes lehetőség szintézise lehet. Ar­ra keressük közösen a választ, mi történjék a város iskolarendszeré­vel, hogy minél több értéket meg­őrizzünk. Egy-egy gyermek tanítá­sának fajlagos költségei olyan nagy mértékben emelkedtek a normatív támogatás jóval kisebb mértékű nö­vekedésével egyidejűleg, hogy az már az egész intézményrendszert teszi finanszírozhatatlanná.- Ha már ennyit költenek az átvi­lágításra, miért csak közgazdászo­kat kémek fel a probléma „megvi­lágítására”? Köztudott, hogy minél nagyobb létszámú osztályokban ta­nítják a gyerekeket, annál kevesebb figyelem jut rájuk. A mai ifjúság pe­dig igencsak veszélyeztetett, és ha nem kap kellő figyelmet az: iskolá­ban, könnyen elkallódhat. Úgy gon­dolom, nem ártott volna szociológu­sokat, pedagógusokat, pszichológu­sokat is bevonni az átvilágításba.. Merthogy a pénz nem minden. Le­het, hogy most olyasmin akarnak spórolni, ami később sokkal többe fog kerülni. Ön hogy gondolja, pol­gármester úr?- Hasonlóan gondolom, mint Ön. Minél kevesebb gyermek jár egy osztályba, annál több figyelem jut rá, és ez a záloga lehet az egész­séges fejlődésnek. A finanszírozás­nak azonban vannak korlátái az ál­lam számára is és az önkormányzat számára is. Az osztálylétszámokat törvény határozza meg, mint ahogy azt is, mi a teendő abban az eset­ben, ha a gyermek pszichikailag is támogatásra szorul. Ezek az ellátási formák Szekszárdon is működnek. Most a feladatunk a működési ki­adások és a működési bevétel egy Milyen szolgáltatásért, mennyit? Kocsis Imre Antal polgármestenel az átvilágítást köve­tő intézkedések következő fázisáról beszélgettünk. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a polgármes­teri hivatal ezzel az átalakítással jut el a XXI. századi működéshez. Ennek fontos része egy megerősített, új polgármesteri kabinet, hiszen a hivatal egésze nem ké­pes minden feladatra előre és teljes mértében felké­szülni. A kabinet funkciója, hogy a napi feladatokra gyorsan reagálni képes 4-5 fős csapat jöjjön létre. A városüzemelés gazdasági vonatkozású részének a ki­kerülése a hivatalból szintén a megújulási folyamat ré­sze. A következő szelet a pénzügyi elszámoló szerve­zet létrehozása. Kérdésre válaszolva a polgármester elmondta, hogy már most rendelkezik minden intéz­mény olyan számítógépes rendszerrel, amely lehetővé teszi az elektronikus kapcsolatot az ellátó szervezettel. Az önkormányzatra vonatkozó javaslatok kapcsán: a közgyűlésnek van városfejlesztési koncepciója, a va­gyonrendelet megújítása indokolt. Az adópolitikával kapcsolatban pedig kifejtette, hogy el kell készíteni az úgynevezett adótérképet, amely megmutatja, hogy a város lakóinak milyen az úgynevezett adóerő képessé­ge. Az átvilágító anyag hangsúlyozta, hogy a lakosság nincs tisztában azzal, hogy az általa igénybe vett szol­gáltatások valójában mennyibe kerülnek. A közgyűlés a város tisztasága érdekében úgy döntött, hogy el kell szakítani a hulladékmennyiséget a fizetendő díjtól. Ugyanakkor alkotmánybírósági határozat írja elő, hogy a fizetés alapja csak a szemét mennyisége lehet. Ezért született a megoldás, hogy a szemétszállítás a lakos­ság számára legyen ingyenes, akkor is ha ez több mint százmilliós tétel a költségvetésben. A lakosság azt is elvárja, hogy télen minden út legyen azonnal tiszta, a város minden pontján szükség szerint kaszáljanak, s ne legyenek szúnyogok. Ha például azt akarnánk, hogy minden utcából néhány órán belül eltűnjön a hó, az finanszirozhatatlan lenne. A jelenlegi szolgáltatás, vagyis a főútvonalak, a buszjáratok, majd az orvosi ren­delők, iskolák környékének tisztítása is 3040 millió fo­rintba kerül. A közterületek kaszálása a tavalyi szinten 80 millió forintba kerül. Aki azért telefonál be a hivatal­ba, hogy többet kaszáljanak, azt mondja, hogy költsön többet, sőt sokkal többet erre a város. Nyilván keve­sen tudják, hogy például a szúnyoggyérítés néhány- szori alkalma mögött is tízmillió forintok vannak. A la­kossági kommunális adó bevezetése tehát arról szól, hogy a város polgárai a fenti és még sok más szolgál­tatásért mennyit hajlandók fizetni. Kérdésre válaszolva Kocsis Imre Antal elmondta, hogy az úgynevezett épít­ményadó tipikusan nem helyi adó, ezért ezt az önkor­mányzatok általában nem vezették be. A polgármester kiemelte, hogy jól halad a már elha­tározott döntések megvalósítása, s a legutóbbi ülésen nem tárgyalt programpontokon már jóval túlhaladt a fo­lyamat. Szerencsétlen egybeesés, hogy most kell át­alakítani az oktatási intézményrendszert, de mivel a szükséges egyeztetéseket le kell folytatni az iskolaszé­kekkel, szülői közösségekkel, a közoktatási törvény szerinti folyamat nem rövidíthető le. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az óvodákkal és az iskolákkal kap­csolatos döntések március végéig megtörténnek. Azaz egy hónapos gondolkodási idejük még mindig lesz a szülőknek a beíratások előtt. A frakcióegyeztetésekkel kapcsolatos kérdésre pedig elmondta, hogy az eddigi megbeszélések politikamentesen, nyíltan és őszintén zajlottak. Kérdés, hogy ezt a hangulatot át lehet-e majd vinni a közgyűlés nyilvános ülésére. - Bízom abban, hogy a Szekszárd jövőjéért címet viselő program talál­kozik minden képviselő szándékával. Amit ma eldönt a közgyűlés, az a holnapért és a holnaputánért történik. Ha ma a közgyűlés elodázza a döntéseket, szőnyeg alá söpri a problémákat, akkor a város jövőjét veszé­lyezteti. Ha a szükséges racionális döntéseket a saját érzelmi, politikai szűrőin megszűrve a testület nem hozza meg a döntéseket, annak beláthatatlan követ­kezményei lennének. Bízom a képviselők politikai bök csességében, mert bízom abban, hogy saját jövőjüket is ebben a városban képzelik el. Ha ez így van, akkor a város és a képviselők érdeke egybeesik - fogalmazott Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere. Kocsis Imre Antal szintre hozása. Ez egy­részt gazdasági, más­részt pedagógiai és szociológiai feladat is. Az átvilágítás szerzői csupán jelenségeket tárnak fel, a döntés szakmai szűrőn ke­resztül születhet csak meg. Az igazságnak tartozunk azzal, hogy az átvilágítók között nem csupán közgaz­dászok, hanem az em­lített szakirányok képviselői is dol­goztak Szekszárdon.- Mi az oka annak, hogy a város alig-alig tudott a rengetegféle pályá­zati lehetőségből pénzt csinálni?- A teljesség igénye nélkül az utóbbi időben nyert pályázatok fel­sorolása: a Babits Mihály művelő­dési központ, Garay gimnázium teljes rekonstrukciója, a Fecske- ház-program 36 lakása, 1313 db la­kás utólagos hőszigetelése, a pin­ce- és a partfalprogram nyertes pá­lyázatai. Számos egyéb intézményi felújítási pályázat, városi rendezvé­nyek nagyszámú nyertes pályázata, informatika fejlesztési pályázatok. Az egész várost sújtotta az az előző ciklusbeli kormányzati eljárás, hogy a városok közül talán egyedül Szekszárd nem nyerhetett lakásépí­tési és egyéb pályázatot. Nem te­kintem tehát véletlennek, hogy most Szekszárd szinte minden pá­lyázatot megnyer. Van mit kompen­zálniuk a döntéshozóknak.- Milyen értékesíthető vagyona van még a városnak?- A város körülbelül 1,5 milliárd­nyi forgalomképes ingatlanvagyon- nal és gazdasági társaságainak tu­lajdonjogával rendelkezik.-Haa város valóban olyan nehéz helyzetben van, mint azt álUtják, tervezik-e, hogy csökkentik az alpol­gármesterek számát? Hány forintjá­ba kerül a három alpolgármester egy esztendőben a városnak? Sze­rintem itt is vannak tartalékok. Ön szerint?- Egy közgyűlés működésének hatékonyságát általában a ciklus végén lehet megállapítani. Ilyenkor a választók szavazataikkal értékelik a közgyűlés és vezetése munkáját, és ha váltani akarnak, ezt könyörte­lenül meg is teszik. Az alpolgár­mesterek évi 10-15 milliós költsége csak akkor teher egy önkormány­zatnak, ha az általuk végzett mun­ka nem termeli meg ennek a sok­szorosát. A béreket, azok nagyságát törvény állapítja meg, a jogszabá­lyon belül a mozgási lehetőség igen csekély. Ugyanúgy törvény szabá­lyozza a képviselők költségrend­szerét is. Nagyon könnyen el lehet dönteni, hogy vajon arányban van-e egy képviselő átlagban 1 -1,2 millió forintos bruttó költsége és az általa végzett munka, egy főállású alpol­gármester napi 8-10 órás munkájá­val vagy egy társadal­mi megbízatású al­polgármester napi 4- 5 órás tevékenységé­vel olyan módon, hogy a hét vége épp­olyan munkanap, mint a hét összes többi napja. A képvi­selő-testület műkö­dési költsége igen kis töredéke a város tel­jes költségvetésének, és bizton állítható, hogy nem a törvényi lehetőség alsó határán lévő költségtérítések nagy­sága indítja a képviselőket arra, hogy a városért dolgozzanak.- Milyen beruházásokhoz kell a tervezett megtakarítás?- Az európai uniós pályázatokat minden esetben önrész megfogal­mazásával írják ki. Nincs tehát olyan fejlesztési program, amelyik­nek ne lenne a város által finanszí­rozott hányada. Akár a turisztikai, idegenforgalmi beruházások, akár a belvárosi rekonstrukció, akár a kerékpárút-építés, akár az intéz­ményrekonstrukció a feladat, mind­mind városi forrást feltételez. A vá­rosfejlesztési programunk, Szek­szárd jövőképe intenzív fejlesztést kíván az infrastruktúrában, az elektronikus szolgáltatásokban, a történelmi városmag rekonstrukci­ójában, hogy Szekszárd élhető és lakható város legyen a polgárai szá­mára és vonzó turisztikai célpont a vüág számára.- Tudatában van-e polgármester úr annak, hogy a Szekszárdot szere­tő és érte tettre kész fiatabk egy ré­sze úgy érzi: ha egy-két éven belül nem áll be gyökeres javulás a város életében, kénytelen lesz elköltözni innen? Milyen elképzelései vannak e probléma nagyságrendjéről, ösz- szetevőiről és megoldásának lehető­ségeiről?- Pontosan annak érdekében tör­ténik az átvilágítás és az átszerve­zés, hogy a fejlesztési források te­remtsék meg azokat a változtatáso­kat, amelyek után lesz kedve itt ma­radni és családot alapítani szülőhe­lyén a szekszárdi fiatalnak. Ez az igazi cél, egy élhető, vonzó és kelle­mes környezetű, gazdaságilag is vi­rágzó Szekszárd. A város megtartó ereje akkor növekszik, ha az inf­rastruktúra fejlesztése után megje­lenik Szekszárdon egy nagy beru­házás, amelyre az akcióterületet Szekszárd és négy környező önkor­mányzat már kijelölte. Ennek kap­csán kisebb, működőképes vállal­kozások letelepedését is segíti Szekszárd. Van tehát egy vonzó kis­város, létrejön egy korszerű infrast­ruktúra és ezután Szekszárd jövője garantált. Csak a jelenével van még egy kisbaj. Háttér: www.tolnainepujsag.hu/ szekszardiugyek. Gyertyafényes sanzonest Farsangi hangverseny a Művészetek Házában Ritka dolog, hogy, úgymond, egy koncerten már a kezdés előtt ellazulhat az igen tisztelt publikum. Márpedig kedd es­te ez történt a szekszárdi Művészetek Házában. Bor, gyertya­fény és „ráadásnak” egy igen jó hangulatú koncert. Szekszárd A hagyományteremtés szándéká­val rendezte meg a szekszárdi Mű­vészetek Háza kedden este farsan­gi koncertjét. Kezdésnek egy ilyen hangverseny, szó se róla: nem rossz. A belépő vendégeket már a látvány is meglephette, gyertya­fény, terített asztal és bor várta a hangversenyszerető népeket. Ne­gyedórás késéssel aztán a koncert is elkezdődött, és minden rossz­májúság ellenére is, el kell ismer­nünk, érdemes volt várni. Siménfalvy Ágotát azok is ismer­című dal előadásának értékéből valamicskét levon a hiányos szö­vegtudás, melyet puska ide vagy heük, akik nem járnak az Operett Színházba, hiszen láthattuk őt már a Varázsdobozban is mint az operett angyalainak egyikét a Dal­nokok ligája című műsorban. Őt Balogh Jenő, Győri Kornél és Lá­nyi Péter kísérte. Az ifjú, és nem mellesleg, szépséges művésznő Edith Piaf sanzonjaival szórakoz­tatta a nagyérdeműt, s ha orrhang­ban és kellemes rekedtségben nem is, egyéb hangi adottságok­ban és előadásmódban felveheti a versenyt a szépemlékű francia kolleginával. Kellően volt bájos és utcalányos, bár a „Párizs ege alatt” Orosz Zoltán, a virtuóz művész oda, azért észre lehetett venni. Ursu Gábor évek óta hűen kísé­ri gitárján Orosz Zoltán harmo- nikást. Nyüván utób­bi kettejük közül a fő attrakció, de nem me­hetünk el szó nélkül amellett, milyen pon­tosan és játékosan szolgáltatja a gitáros az alapot egy ilyen re­mek, és számunkra kevéssé ismert muzsi­kához. „Ez hülye!”, szólt a közönség egy tagja elképedésében. A sanzon angyala Ritkán látni ugyanis ilyen virtuóz művészt szekszárdi színpadon. Annak ellenére, hogy Orosznak ugyanúgy öt FOTÓ: BAKÓ ujja van egy kezén, mint minden rendes embernek, hihetetlen se­bességgel és fáradhatatlansággal futtatja végig hangszerén. Játéká­ban sok humor és szenvedély van, úgyhogy aki most nem hallotta, legközelebb ne hagyja ki! 1 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents