Tolnai Népújság, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-19 / 42. szám
7. OLDAL MMM 2004. Február 19., Csütörtök pÉL-DUNÁNTÚL; A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Támogatások: kidolgozott javaslatok alapján Folytatódik az EU Projekt a Dél-dunántúli Régióban A Nemzeti Fejlesztési Terv három operatív programjának - a Gazdasági Verseny- képesség Operatív Programnak (GVOP), a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programnak (KIOP) és a Regionális Fejlesztés Operatív Programnak (ROP) - a pályázatait már kiírták, és a maradék két operatív program - Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) és Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) - pályázatait is hamarosan meghirdetik. A támogatásokat az Európai Unió a Nemzeti Fejlesztési Tervhez illeszkedve a strukturális alapokból biztosítja. A támogatások elnyeréséhez jól kidolgozott projektjavaslatok formájában kell a fejlesztési terveket bemutatni. Jelenleg még hiányosságok mutatkoznak a kidolgozott, jól megalapozott projektjavaslatok tekintetében, ami szükségessé teszi, hogy az elkövetkező időszakban kiemelt figyelem összpontosuljon a térségi fejlesztési projektek azonosítására, és azoknak a térségi szereplők egyetértésén alapuló fejlesztésére. Az elmúlt évben országosan több projektgenerálási akció is indult (PEA, MÁTRA), ezek főbb eredményeit ezen az oldalon röviden ismertetjük. Ebben az évben a Dél-Dunántúlon a legjelentősebb projektgenerálási tevékenység a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési ÜgynökAz EU Projekt tavalyi, kaposvári nyitórendezvénye: az érdeklődők nagy száma jól jelzi a program szükségességét ség szervezésében 2003 tavaszán lebonyolított EU Projekt projektfejlesztő tréningsorozat idei folytatása lesz. A programról Márton György fejlesztési igazgatóhelyettest kérdeztük.- Mi áll a kezdeményezés hátterében?- Idén országosan és területi szinten is óriási jelentőséget kap a projektgenerálás, a megfelelő mennyiségű és minőségű pályázati projekt kidolgozása és az ezt szolgáló projektgyűjtő és előkészítő munka. E folyamatban nagy szerep jut a regionális fejlesztési tanácsoknak és azok ügynökségeinek, akik kétségtelenül e projektgenerálási folyamat térségi koordinátor intézményeivé lépnek elő. Ennek szellemében a Miniszterelnöki Hivatal és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség között megállapodás született a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataira történő hatékony felkészülést szolgáló, regionális szintű projektgyűjtő és projekt-előkészítő munka folytatására.- Mit takar az EU Projekt?- A megállapodásban idén július 30-i határidővel a következő feladatok elvégzését vállaltuk: a Dél-dunántúli Régióban összegyűjtünk 250 darab új projektötletet, mely az egyes operatív programok céljaihoz illeszkedik; előkészítünk 70 darab új, az operatív programok követelményeihez illeszkedő projektjavaslatot - ez nagyjából pályázati adatlap szintű kidolgozást jelent - és kidolgozunk 15 darab, az operatív programok pályázati kiírásaihoz illeszkedő és az összes szükséges háttér-dokumentációt tartalmazó, komplett pályázati anyagot.- Mekkora igény mutatkozik az EU Projektre a régióban?- Már a tavalyi programunkra is nagy volt az érdeklődés, ami jól mutatta a program szükségességét. Ez idén sincs másképp, ugyanis a várakozásainkat felülmúlva, közel háromszázan vettek részt a programot elindító, február 18-án tartott pécsi regionális tájékoztató fórumon.- Mennyiben változott a program folytatása a tavalyihoz képest?- A lényeg változatlan: megyei és kistérségi munkacsoportüléseken, a helyiekkel közösen készítünk elő pályázatokat. Újdonság, hogy ezúttal a Miniszterelnöki Hivatallal történt megállapodásnak köszönhetően több pályázat előkészítésére nyílik lehetőség. A tavalyi tapasztalatok alapján változás továbbá, hogy idén nagyobb hangsúlyt szándékozunk helyezni egyes kiemelt célcsoportok - például civilek, egyetemek - bevonására.- Hol lehet többet megtudni a programról?- A program sikerének záloga a régió szereplői és az ügynökség közötti kommunikáció. A pécsi regionális tájékoztató fórumot a közeljövőben megyei fórumok és kistérségi munkacsoportülések követik. A programról friss hírek az ügynökség honlapján (www. ddrft.hu) olvashatók. ■ PEA: eredmények és arányok Hetvenöt nyertes pályázat a Dél-Dunántúlon A Miniszterelnöki Hivatal tavaly hirdette meg az Európa Pályázatelőkészítő Alap (PEA) pályázatot, melynek célja olyan színvonalas projektek teljes körű előkészítése volt, amelyek illeszkednek a Nemzeti Fejlesztési Terv céljaihoz, és amelyek a csatlakozással megnyíló EU támogatások elnyerése esetén megvalósíthatóak. A Dél-dunántúli Régió kiemelkedő pályázati aktivitásról tett tanúbizonyságot: összesen 353 pályázatot adtak be a térségből. A régión belül darabszámra a pécsi (105 beadott pályázat), lakosságarányosan pedig a pécsváradi kistérség (5,7 darab / 10 ezer fő) bizonyult a leginkább tettre késznek - megelőzve a szintén igen magas arányt produkáló pécsi, kaposvári és sellyei kistérséget. Időközben - két intézkedéstől eltekintve - megtörtént a beérkezett pályázatok elbírálása, ennek megfelelően a hazai és külföldi szakértőkből álló konzorciumok hamarosan megkezdik a nyertes projektek kidolgozását. Dél-Dunántúlról összesen 75 nyertes pályázat került ki, ami a régióból beadott PEA pályázatok 21,2 százaléka. A támogatottsági arány a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) esetében volt a legjobb, a benyújtott 154 pályázat 42,2 százaléka (65) Dél-Dunántúli kistérségek pályázási eredményessége BNyertes pályázatok aránya (kistérség / régió) □ Lakosságarány (kistérség/régió) nyert. Ez az arány a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) esetében 6,7 százalék (45-ből 3), a Regionális Fejlesztés Operatív Programnál (ROP) pedig 4,7 százalék (148-ból 7). A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) esetében sajnos egyetlen dél-dunántúli pályázat sem nyert. Az arányok még változhatnak, egyrészt a HEFOP még ki nem értékelt két intézkedésére beérkezett pályázatok elbírálása után, másrészt az esetleges forrás-felszabadulások függvényében a tartaléklistáról is kerülhetnek át pályázatok a nyertesek közé. A jelenlegi állás alapján mindenesetre elmondhatjuk, hogy lakosságarányosan a sellyei kistérség érte el a legjobb eredményt (1,9 nyertes pályázat jut 10 ezer főre), majd a barcsi, pécsi, sásdi, dombóvári és szekszárdi kistérség következik. A támogatottsági arány az összes operatív programra vonatkozóan a sásdi kistérségnél a legmagasabb (50 százalék), még ennél is magasabb azonban az arány (80 százalék) a HEFOP-nál a barcsi kistérség esetében. Darabszámra és lakosságarányosan is kiemelkedően szerepeltek a megyeszékhekistérségek lyek a beadott és nyertes pályázatok vonatkozásában: Pécs 95 (5,7 darab/10 ezer fő), Kaposvár 53 (7,7 darab/10 ezer fő), Szekszárd pedig 21 darab (5,9 darab/10 ezer fő) pályázatot nyújtott be. A nyertes pályaművek száma Pécsnél 24 (1,4 darab/10 ezer fő), Kaposvárnál 12 (1,7 darab/10 ezer fő), Szekszárd esetében pedig 8 db (2,2 darab/10 ezer fő). A támogatottsági arány Pécsnél 25,3 százalék, Kaposvárnál 22;6 százalék, Szek- szárdnál 38,1 százalék. A közölt grafikon a dél-dunántúli kistérségek pályázási eredményességét mutatja meg régiós lakosságarányukhoz viszonyítva. Az ábra a régió ösz- szes nyertes pályázatának számához viszonyítja az adott kistérség nyertes pályázatait, és hasonlítja össze az adott kistérség és a régió lakosságának arányával, részletes képet adva arról, hogy az egyes kistérségek milyen eredményesek voltak a PEA esetében. Jól látszik, hogy a lakosságarányhoz képest magasabb értéket sikerült elérnie a megyeszékhelyeket tartalmazó kistérségek mellett - többek között - a sellyei (lakosságarány 2 százalék, támogatottsági arány 4 százalék), a barcsi (lakosságarány 3 százalék, támogatott- sági arány 5 százalék) és a dombóvári (lakosságarány 4 százalék, támogatottsági arány 5 százalék) kistérségnek is. A PEA nyerteseinek a listája és a részletesebb elemzés az ügynökség honlapján (www. ddrft.hu) olvasható. ■ MATRA: RÉGIÓNK, MINT ÉLLOVAS A projektgenerálás fontosságát jól jelzi, hogy egyes európai uniós országok is támogatnak ilyen jellegű kezdeményezéseket. A Holland Külügyminisztérium támogatásával zajlott le ugyanis a MATRA projektfejlesztő tréning, amelynek célja az volt, hogy a projektmenedzsment területén jártas szakembereket képezzenek ki Magyarország hét régiójában. A képzésben részt vevők rendelkeznek már azon ismeretekkel és készségekkel, amelyek szükségesek a Strukturális Alapok által támogatásra alkalmasnak tartott projektek kidolgozásához. A résztvevők a későbbiekben segítséget képesek nyújtani más hasonló projektek létrehozásához, előkészítéséhez. A program az egész országban sikeres volt, a Dél-Dunántúlon azonban kiemelkedő sikerrel zárult. A déldunántúli MATRA program keretében az öt- venhét résztvevő összesen ötvennégy projektet dolgozott ki, ami kiugróan jó eredmény a hazai régiók közötti összehasonlításban (másutt 14-15 projektkidolgozás született). PROJEKTFEJ LESZTÉS, PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS Ugyan a MATRA program véget ért, a program sikerének köszönhetően márciusban a MATRA-hoz hasonló projektfejlesztő tréning indul. A „Projektfejlesztés és pályázatkészítés lépésről-lépésre” elnevezésű, gyakorlati tudnivalókat átadó képzési programot regionális szinten az Európai Tanulmányok Központja koordinálja, előreláthatólag a Dél-Dunán.túli Regionális Fejlesztési Ügynökség bevonásával. A képzés régiónként 2 tematikus, 20 fős csoportban (humánerőforrás- és infrastruktúrafejlesztés) valósul meg, 2x2 napos bontásban. A képzés egyik fő célcsoportját a tervek szerint a tavalyi MATRA programból kimaradt jelentkezők fogják képezni. A résztvevőknek előreláthatólag 25 százalék hallgatói önrészt kell biztosítaniuk. ■ ÚTJÁRA INDULT A ROP Az Európai Unióhoz való csatlakozás megteremti a lehetőséget arra, hogy 2004-től Magyarország számára is elérhetővé váljanak az Európai Unió pénzügyi forrásai, a Strukturális Alapok. A Nemzeti Fejlesztési Terv része - más operatív programok mellett - a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP), melynek február 17-én jelentek meg az első pályázatai. A Strukturális Alapok támogatásait felhasználva a ROP keretében - első ütemben - 2004. február 17-én 5 pályázati felhívás jelent meg. A sikeres pályázók a turisztikai vonzerők fejlesztésére (ROP 1.1 intézkedés) 3433,5 millió forintot, turisztikai fogadóképesség javítására 1284.1 millió forintot használhatnak fel a régióban. A hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítására (ROP 2.1) 4593.2 millió forint, az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztésére (ROP 2.3) 2082,1 millió forint, áll rendelkezésére. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatására (ROP 3.2) 472,5 millió forintot osztanak szét a dél-dunántúli régióban. A fenti kiírásokra többek között önkormányzatok és társulásaik, alapítványok, közhasznú és nonprofit szervezetek, óvodák, általános iskolák, valamint kis- és középvállalkozások nyújthatnak be pályázatot. A pályázati csomagok letölthetőek a www.nth.hu honlapról. Érdeklődni telefonon a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 82/510- 418-as telefonszámán, írásban a 72/513-768 faxszámán és a ropinfo@ddrft.hu e-mail címén, valamint személyesen a kaposvári irodájában (7400 Kaposvár, Szántó u. 5.) lehet. ■ A «MM HIM2CTI F E J L E S Z T 6 sT r i ii v Dél-Dunántúli Régió www.dtfrlt.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült.
