Tolnai Népújság, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-12 / 36. szám
IB WM 2004. Február 12., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR 7. OLDAL Orvosi ügyelet: jobb-e helyben? Nehéz teljesíteni a jogszabályi előírásokat Továbbra is helyben oldaná meg az orvosi ügyeletet a faddi önkormányzat. A miniszteri rendelet által előírt feltételeket azonban nem tudják biztosítani. A tisztiorvos szerint az ügyeletet csak sürgősségi ellátásra kellene igénybe venni. Fadd A nagyközség évekkel korábban kilépett a tolnai orvosi ügyeleti körzetből. Azóta a három faddi orvos látja el a helyi ügyeleti feladatokat - közmegelégedésre. A faddi- ak, így Kocsner Antal polgár- mester is úgy vélik, olyan vészhelyzetekben, amikor minden perc számít, sokkal biztonságosabb, ha a beteghez helybéli szakembert lehet kihívni, hiszen a pácienst így láthatja el leggyorsabban orvos. Csakhogy a jogszabályi előírásoknak nem felelnek meg a faddi körülmények. A rendelet olyan tárgyi és gép-műszer feltételeket ír elő a háziorvosi ügyeleti szolgálatok részére, amelyeket egy kisebb településnek szinte lehetetlen teljesíteni. Faddon ezzel tisztában vannak, (bár nemrég vásároltak alapítványi segítséggel egy defibrillátort), a község azt tervezi, hogy egyedi elbírálást kér az illetékes szervektől, hogy engedélyezzék a jelenlegi orvosi ügyeled rendszer fenntartását. A nagyközség koránt sincs egyedül ezzel a problémával. Bár a rendelet szerint ez év elejétől már valamennyi alapellátó ügyelemek, készenléti szolgálatnak hiánytalanul rendelkeznie kellene az előírt gép-műszerparkkal, Tolna megyében csupán néhány központi ügyelet, illetve a Mentőszolgálat által működtetett hőgyészi ügyeleti szolgálat felel meg az előírásoknak - közölte lapunkkal dr. Németh Lídia, helyettes megyei tisztifőorvos. A szakember tájékoztatása szerint a jogalkotó célja az volt, hogy jól felszerelt, jól képzett, rutinos személyzet biztosítsa a sürgősségi ellátást, amire legalkalmasabbak a mentőszolgálattal együttműködő, több háziorvosi körzetre kiterjedő központi ügyeletek. A tisztifőorvos hangsúlyozta: bár nagyon sok kis orvosi ügyelet működik, valójában az ügyeleteknek kizárólag sürgősségi ellátást kellene nyújtaniuk, ám ehhez elsősorban az igénybe vevők, a betegek részéről lenne szükség szemléletváltásra. Rámutatott, hogy a jogszabály által előírt nagy értékű orvosi műszerek egy kisebb, helyi ügyeleti rendszerben nincsenek kihasználva, és az orvosok sem tudnak rutint szerezni a használatukban. Dr. Németh Lídia munkajogi problémákra is felhívta a figyelmet: mivel az Európai Unióban az ügyelet és a készenlét is munkaidőnek számít, egy háziorvos öt napon át történő napi 8 órás rendelkezésre állása mellett már egy napi készenléttel túllépi a hazai törvény által 48 órában meghatározott, május 1-jétől hatályos időkeretet. A tisztifőorvos szerint tehát már csak emiatt sem a legszerencsésebb a faddiak törekvése a helyben működtetendő orvosi ügyeletre. s. zs. fotó> gottvald károly Mi kell egy ügyeletre? Többek között szükség van az újraélesztéshez szükséges berendezésekre (pl. defibrillátor), hordozható EKG-re, oxigénpalackra, szülészeti egységcsomagra, gégemetszéshez szükséges készletre, gégetükörre, központi ügyelet esetén a rendelő mellett fektető helyiségre, külön pihenőszobára az orvos, az asszisztens, a gépkocsivezető részére, de mozgássérült-WC-re is. Egyetemi étkezés: hármas alá . Szekszárd-Pécs A Pécsi Tudományegyetem összességében jó osztályzatot kapott a hallgatóktól az universitas légkörét illetően, persze akadnak kritikus észrevételek is - a legtöbb az étkezéssel kapcsolatos. Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda a közelmúltban mintegy ötezer hazai egyetemistát kérdezett meg egy kutatás keretében ebben a témában. A Pécsi Tudomány- egyetemről összességében kedvező kép alakult ki a felmérés után: a hallgatók átlagosan legalább jóra osztályozták az 1-től 5-ig tartó skáNyugat-Európában vagy pláne Amerikában már a jelentkezés egyik fő szempontja, hogy az oktatás mellett milyen egyéb „szolgáltatásokat” nyújt az egyetem a hallgatóknak, milyenek a kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek. Az Ián az intézmény valamennyi fakultásának légkörét. Külön kiemelhető a PTE Természettudományi Kara, amely jól „szerepelt”: a diákok mind a sportolási, mind a kulturális lehetőségekkel elégedettek, dicsérendőnek tartják az intézményi demokráciát és a hallgatói ön- kormányzat működését is. így a pécsi TTK a reálfakultások között ' első lett az országos rangsorban. A bölcsészek pozitívan nyilatkoztak a kulturális, kikapcsolódási programokról, és így látják ezt az orvosi és a jogi kar tanulói is. A medikusok az orvosegyetemi légkört 4- es feletti átlaggal osztályozták. Nem így az étkezési lehetőséget. Az egyetem szinte minden karán - de ez országosan is igaznak mondható - a diákok leginkább ezzel a ponttal elégedetlenek, az osztályzatok átlaga közelebb volt a ketteshez, mint a hármashoz. Több fakultáson emellett a diákok a képzési, tanulmányi ügyekről szóló tájékoztatásokat hiányolták. Tolna megyei anekdotatár A kifigurázott megyefőnök Rebellis hajlamairól elhiresült megyénkben külön hely illette meg a Perczel-családot, amelynek leghíresebb tagjai három nemzet szabadságküzdelmeiben is részt vettek. Akadt azért e családfán afféle vadhajtás is: Perczel Sándor elsőszülött fia, Mór és Miklós bátyja, Perczel István, akinek különös históriáit széltében-hosszában mesélték szerte az országban. Dr. Dobos Gyula tudós könyvéből olvassuk, hogy 1802. augusztus 18-án született - 28 év múlva szintén e napon jött világra Ferenc József is -, jogi tudományok után megyénk, majd Baranya hivatalnoka lett, 1845-ben mondott le főszolgabírói tisztéről. Miközben öccsei a szabadságharc dicső tetteit hajtották végre, ő a császár oldalára állt. Hűségének bizonyítására még Perczel nevét is hivatalosan Bonyhádyra változtatta. Csongrád megye császári főnökeként lett hírhedt, de 1858. szeptember 1-jétől már Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét boldogította. Hogy miként, arra jó példa Jókai Mór kedvelt élclapjának, az Üstökösnek 1861. február 9-i története. „Históriai adomák. Bonyhádi. Pest-Solt megye főnöke múlt évben a következő falragaszban tudatta akaratát. '371. szám. A Pest-Solti császári-királyi megyehatóság. A férfikalapok mellett bármiféle tollak vagy jelvények viselése tilos. Az úgynevezett Kazinczy-pipák árulása és használata tilos. E rendelet pontos teljesítéséért az illető hatóságok és elöljáróságok felelősök. Az ellene cselekvők rendőrségi, illetőleg fenyítő eljárás útján büntettetnek. E rendelet megtartására szigorú felügyelet, s illetőleg ellenőrködés végett a cs. k. rendőrség megkerestetett. Kecskeméten, február 24. 1860. cs. k. helyhatósági tanácsos, Pest-Solt megye főnöke Bonyhády m. k.” Alig volt azonban ezen ukáz egy negyedóráig kiszegezve, máris a következő vers volt rajta olvasható: „Kecskeméten csuda esett, / A főnök tollas zsidó lett, / icza cza. / / Most a tollat kettő szedi, / Amsli zsidó, meg Bonyhádi, / icza cza!' ” Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy ekkor már nyugdíjba helyezték, s 1860. október 5-étől még 31 évig elmélkedhetett az idők múlásán és változékonyságán. Hogyisne, hiszen azon a Pécsett élt, ahol rebellis öccse, Miklós lett a főispán... DR. TÖTTŐS GÁBOR Gondolatok - Gindu Nosztra Megjelent az Etnikai Fórum új kiadványa Gondolatok-Gindu Nosztra címmel, PHARE-támogatás- sal jelent meg Pécsett az Etni- kai Fórum kiadványa, dr. Gyúrok János szerkesztésében. Mint a felelős szerkesztő beköszöntőjében fogalmaz: olyan havilapot szándékoznak elindítani, amely elsősorban, de nem kizárólag romákhoz szól, és tán megérinti a más nemzetiségűeket is. Ezért a lap szerkesztői különböző kisebbségekből kerültek ki. A Gondolat első számában írás jelent meg többek között Indiáról, a cigány néprajzról, tudósítanak a rendőrséggel megkötött együttműködési megállapodásról, emlékezés olvasható Bogdán Jánosról. Emellett mese, vers, pályázati kiírás és aktuális hírek is helyet kap- tak a lap hasábjain. ________mjc. La kosságbarát, de megfizethetetlen A jövő érdekében át kell szervezni a megyeszékhely gazdálkodását Javítani lehet és kell a megyeszékhely gazdálkodásának majd minden pontján. Korszerűsíthetők a döntési mechanizmusok, erősítendő a végrehajtó apparátus. Amit lehet, azt ki kell szervezni a hivatalból, egyes városi szolgáltatások piaci alapra helyezése elkerülhetetlen - ez derült ki a gazdálkodás átvilágításából. SZEKSZÁRD A város gazdálkodásának teljes és szakszerű átvilágításának megrendelése az új közgyűlés első döntéseinek egyike volt, miután nyilvánvalóvá vált, hogy csődközeibe került a város. Mára az adósságállomány megközelíti az egymilliárd forintot, évről évre mintegy félmilliárd forinttal több a kiadás, mint a bevétel. Dr. Szebellédi István, az átvilágító cég igazgatója azt hangsúlyozta, nagyon fontos lenne, hogy a szekszárdiak megértsék, a város a lakóinak sokkal többet ad, mint amire pénz van. Az önkormányzat a létezése óta szinte csak áldozatokat hozott annak érdekében, hogy a régi ellátási szerkezet megmaradhasson, sőt annak színvonala valamelyest emelkedjen is. Ma ezek a szolgáltatások, a már megszokott, s örökölt intézmény- rendszer a duplájába kerül, mint kezdetben. Példaként azt hozta fel, ha ma egy család az öt évvel ezelőtti életszínvonalát akarja fenntartani, az is sokkal többe kerül, mint annak idején. A rengeteg nem kötelezően ellátandó feladatot is tartalmazó intézményi rendszer vitathatatlanul lakosságbarát, de finanszírozhatat- lanul drága - szól a megállapítás. Kimutatták, hogy az intézmények finanszírozásában ellentmondások vannak: a megtakarításaikat elvonják, ugyanakkor a kiadások indokoltságát senki sem vizsgálja. Ráadásul, mint ahogyan ez az átvilágítás során kiderült, különféle más forrásokból, például a képviselői és a bizottsági keretek fel- használása során kettős finanszírozásra is van példa. Szekszárd kis város, lélekszáma csökkenő, az intézmény- rendszere azonban megyei jelleget mutat. Az átvilágító ezt úgy fogalmazta meg, hogy megyei jogú, de nem megyei önkormányzatról van szó. A város bevételi politikája is alatta maradt annak a szintnek, amit ebben a helyzetben el lehetne várni. És itt elsősorban nem adózásról van szó, bár éppenséggel abban is vannak még tartalékok. Nincsen nyoma az önkormányzat működésében annak, hogy a szolgáltatások egy részét piaci alapokra próbálnák helyezni. Kérdésünkre válaszolva dr. Szebellédi István elmondta: az, hogy egy hosszú időre bebetonozott rendszert fel lehessen bontani, költségekkel jár. Ezért elengedhetetlen, hogy legalább az intézkedési csomag 45-50 százaléka megvalósuljon. Addig még nem látszik egy fillér megtakarítás sem, de utána már minden lépés újabb és újabb hozammal jár. Alapszabály, hogy a megtett intézkedések eredményeként legalább annyit kell megtakarítani, mint amennyi az új rendszerre való átálláshoz feltétlenül szükséges. Már az eddigi tárgyalások során is kiderült, hogy amennyit az intézmények saját megfontolásaik alapján is képesek lefaragni a költségeikből, máris megérte az átvilágítást elvégezni. Szintén kérdésre válaszolva mondta el az átvilágító cég igazgatója, hogy eddigi tapasztalataik alapján az objektív számokat elemzik, s nem készítenek interjúkat a helyi döntéshozókkal. Azért nem teszik ezt, mert az elemzéstől távol szeretnék tartani a politikát. A már kész elemzés és a megoldási javaslatok mindenképpen a testületek elé kerülnek, ott van mód a politikai viták lefolytatására. Sok konkrét tanácsot, megoldási módot felvázol az átvilágító, de ugyanakkor tág tere marad annak is, hogy a képviselő-testület saját hatáskörében dönthessen. Egy bizonyos feladat megvalósítására létre lehet hozni új szervezetet éppúgy, mint kibővíteni egy réginek a működését. Az átvilágító javaslatairól megkezdődtek az egyeztetések az intézmények vezetőivel. A januári közgyűlésen nagy többséggel egy sor döntést már meghozott a képviselő-testület. Az átszervezés teDr. Szebellédi István A CCA(ConCordiA) Rt. szakmai igazgatója a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi tanszékvezetője, főiskolai docens, igazságügyi könyv- és adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara budapesti szervezetének elnöke 1952-ben született Bács-Kiskun Megyében, Borotán. Jogász, közgazdász. hát visszavonhatatlanul megkéz- dődött. Tizenhat fővel csökkentik a polgármesteri hivatal létszámát, s majd a februári ülésen döntenek a hivatal szervezeti átalakításáról. Létrehozták az úgynevezett Költségvetési Elszámoló Szervezetet, amely a hivataltól függetlenül, mintegy kis kincstárként működve intézi a szakmailag független városi intézmények pénzügyeit. A közgyűlés felkérte a vagyonkezelő kft. ügyvezető igazgatóját, hogy a hivatal műszaki, közgazdasági és a jogi irodájának vezetőjével a ConCordiA Rt. racionalizálási javaslatai alapján készítsen ütemezett cselekvési programot a városüzemelési feladatok átszervezésére. Ennek egyik megoldása, hogy a kft.-hez kerülnek ezek a feladatok, a másik pedig, hogy önálló munkaszervezetet hoznak létre. A közgyűlés úgy döntött, hogy vegyék figyelembe a program kidolgozása során, hogy miként lehet ellátni a hivatalnak és intézményeinek karbantartási, takarítási feladatait és a konyhák üzemeltetését. Áttekintik, illetve felülvizsgálják az ellátási szerződéseket és a bizottsági támogatásokat. Tárgyalásokat kezdeményeznek arról, hogy a 3. számú, Honvéd utcai óvodát közoktatási megállapodás keretében átadják a Német Kisebbségi Önkormányzatnak. Az átadás tervezett időpontja 2005. július 1. Ismét pályázatot írnak ki a szociális foglalkoztató működésbe adásáról, ennek tartalmát előzetesen tárgyalni fogja az egészségügyi és szociális bizottság. Előkészítik a Babits Mihály Művelődési Ház és a Művészetek Háza összevonását, és terv készül a sportcsarnok működésének ésszerűsítésére. Vannak olyan kérdések, amelyek már eddig is felbolyA ConCordiA Adó- és Pénzügyi Tanácsadó, Menedzser Részvénytársaság tizenhetedik éve működik, hatodik éve foglalkoznak önkormányzati válságkezeléssel. Tizenegy városban készítettek úgynevezett mélytérképet, majd adtak programot az ésszerű, takarékos gazdálkodáshoz. Ök készítették például Érd, Mohács, Bicske, vagy Tiszafüred, Vecsés és több budapesti kerület válságkezelő és az önkormányzati gazdálkodás új szerkezetű és kiegyensúlyozott pályára állító programját. gatták a közvéleményt. Ilyen például az iskolák összevonása. Ezekről a további egyeztetések, illetve társadalmi vita után tárgyal majd a képviselő-testület. (Háttér: umnv.tolnainepujsag. hu) IHÁROSI IBOLYA 1.100.000 1.000.000 900.000 800.000 700.000 SZEKSZÁRD ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA (ezer forintban) 600.000
