Tolnai Népújság, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-28 / 23. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2004. Január 28., Szerda HHM » Segítik egymást a völgységiek Eredményes pályázatok szükségesek a jó működéshez Az elmúlt év eredményei mellett jövőképről is tárgyaltak a völgységi települések polgármesterei. Az előrelépést jelentő hírek mellett sok hasznos információt hallhattak megyehatá­rokon átívelő együtt gondolkodásról és aktuális pályázatokról. Bonyhád Huszonegy település polgármestere vett részt a Völgységi Önkormányzatok Területfejlesz­tési Társulásának ülésén. Balogh András, a társulás elnöke értékelte a 2003. évi eredmé­nyeket. Mint mondta, legnagyobb lépést an­nak a munkaszervezetnek a felállítása jelen­tette az elmúlt esztendőben, amely a kistér­ség községeinek terveik egyeztetésében, pá­lyázatok figyelésében és írásban ad minden­napi segítséget. A kistérségi iroda működésé­hez mind a tárgyi, mind a személyi feltétele­ket elő tudták teremteni. A napirend tárgyalá­sa során az elnök ja­vaslatot tett arra, hogy a társulás rész­ben önállóan gazdál­kodó szervezet he­lyett önállóan gazdálkodóvá alakuljon. A je­lenlévők a javaslattal egyetértettek. A közeljö­vő terveiről Balogh András elmondta, hogy azt nagyban segíteni fogja egy eredményes pályázat - 7 millió 524 ezer forin­tos támogatás -, amely a kistérség nagyobb régiókba illeszkedő fej­lesztési programjának kidolgozá­sát, valamint a szolgáltató iroda további fejlesztését fogja szolgál­ni. A fórumon elhangzott Magyari Tamás vidékfejlesztési mene­dzser tájékoztatója is. Ebben nagy hangsúlyt kapott, hogy a Völgység három mikrotérségében szükséges a közös jövőkép - a völgységi tudat - kialakí­tása, sőt, a megyehatárokon túllépő fejleszté­si program elindítása. A menedzser konkrét példaként, javaslatként ismertette és térké­pekkel illusztrálta annak a kerékpárúinak a megépítését, amelyben együtt gondolkodást kíván a Baranya megyei Zengő völgyével és a szekszárdi kistérséggel. -pál­MEGKÖZELÍTÖ ADATOK A VÖLGYSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KISTÉRSÉGI IRODÁJÁNAK GAZDÁLKODÁSÁRÓL: Bevételek: átvett pénzeszközök tagdíjbefizetések FVM támogatás Kiadások: Személyi jellegű Rezsiköltség Gépvásárlás 1,7 millió 1,5 millió 1.0 millió 3.0 millió 200 ezer 500 ezer Rendezvényi és egyéb költségek 500 ezer Nem szégyellni, irtani kell a fejtetűt Ha kismértékben is, de minden évben többen vannak A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar mély megren­düléssel tudatja, hogy dr. Borbély Sándor, a Magyar Nyelvi- és Irodal­mi Tanszék főiskolai tanára, a kolléga, a jó barát 2004. január 23-án el­hunyt. Az Egyetem saját halottjának tekinti dr. Borbély Sándort. In Memóriám Dr. BORBÉLY Sándor (1941-2004) 1941. december 2-án született, Budapesten. Magyar-orosz szakos tanár­ként 1976-ban bölcsész doktori címet, majd 1998-ban PhD tudományos fo­kozatot szerzett. Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat könyvszerkesztőségének vezetője, 1976-tól a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, majd irodalmi vezetője. Számos gyermek- és szépirodalmi könyv megjelenteté­se fűződik nevéhez. 1994-től több könyvműhely munkatársa. A szekszár­di Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán 1990-től óraadó, majd főállású főisko­lai tanár. A Magyar írószövetség 1996-ban a Gyermekirodalmi Szakosztály titkárává választotta. Munkája elismeréséül 1988-ban a Művészeti Alap irodalmi díját; 1990- ben IBBY-díjat kapott. 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem rektora „Az év kiemelkedő szellemi alkotása” elismerésben részesítette. Egy emberélet állomásai. Fájdalmas, korai végállomással. Hihetetlen, hogy nincs többé. Nem ballag már fel komótosan a rá jel­lemző eleganciával a Magyar Tanszékre. Meghalt, pedig csak élt. Élvez­te az életet, élvezte az irodalmat. Az életről, irodalomról, gyermekiroda­lomról tartott felejthetetlen előadásokat tanítványainak, barátainak. A köznapok világából a művészetekbe zárkózó, hatalmas tudású, nagy műveltségű egyéniség volt. Jelenség, akikből oly kevés van. Eggyel keve­sebb. Isa pur es chomu vogmuc. Lesz-e idősek otthona? A mondás szerint a tetőt nem megkapni szégyen, hanem megtartani. A fejtetvesség, ha kis mértékben is, de évről évre növekszik a megyében, az oktatási intézmények körében végzett felmérés szerint. Tolna megye A fejtetű megjelenése a köztudat­ban még mindig a rossz szociális- és higiénés körülményekkel áll összefüggésben. A hiedelmekkel ellentétben a tetű sokkal jobban szereti a gondozott, tiszta hajzatot, mint az elhanyagoltat, ám az is kétségtelen, hogy vannak úgyne­vezett góc-családok, amelynek tag­jai körében újra meg újra előfordul a tetvesség, és ezek a családok leg­többször zsúfoltan és rossz higié­nés körülmények között élnek. A felmérések azt mutatják, hogy me­gyénkben is évről évre nő a fej tet­vesség aránya. Megfigyelhető, hogy azokban a körzetekben, ahol egyre nagyobb méreteket ölt az el­szegényedés, megnő a fejtetvesség száma. Valószínűleg egyrészt azért, mert az emberek elhagyják magukat, nem törődnek úgy a do­loggal, vagy egyszerűen nincs pén­zük a tetűirtó szerekre. A szakem­berek azt is megfigyelték, hogy .cik­likusan, általában 2 évtizedenként járványos mértékben támad a fej­tetű. Ennek okát még nem tudták megállapítani. Mint azt Kalauz György, az ÁNTSZ Tolna megyei intézetének közegészségügyi fel­ügyelője elmondta, bárki megkap­hatja a fejtetűt, kortól, nemtől, anyagi helyzettől függetlenül. A gyerekek az óvodai, iskolai közös­ségekben, ahol együtt játszanak, elcserélik egymás sapkáját, fésűjét, könnyen megszerzik és továbbad­ják a kellemetlen kis élősködőt nem csak társaiknak, hanem csa­ládjuknak is. A fejtetű kiirtására ki­váló szerek léteznek, amelyeket re­cept nélkül lehet kapni a patikák­ban. Az oktatási intézményekben a védőnők rendszeresen szűrik a tetvességet, munkájuk sokat jelent a tetvesség elleni harcban. Arra is van megoldás, ha a szülő nem tud­ja, vagy nem akarja elvégezni a tet- vetlenítő eljárást. A hatályos rende­let szerint az egészségügyi és okta­tási dolgozók ezt megtehetik, tehát az óvodapedagógus, vagy az isko­lai védőnő kezelheti a fertőzött gyermek hajzatát és ehhez nincs szükség a szülő beleegyezésére. Sőt, intézkedniük nem csak lehet­séges, hanem kötelező is. A prob­léma megoldásában a családnak, a szülőknek is aktív részt kell vállal­niuk. A fejtetvességet meg lehet előzni. Tanácsos, hogy a szülők is rendszeresen ellenőrizzék gyerme­keik hajzatát. Fontos tudni, hogy a tetűirtó szereket megelőző jelleg­gel is lehet alkalmazni. venter Évről évre több Az ÁNTSZ megyei intézetének adatai szerint 2003-ban tanév­kezdéskor a megye óvodásai­nak 2 százaléka, az iskolások­nak pedig 1,9 százaléka volt fej­tetővel fertőzött. Akadt olyan óvoda, ahol a szűrés idején a gyerekek több mint 36 százalé­ka és olyan iskola, ahol a diá­kok 25 százaléka volt tetves. Az éves átlagban tapasztalt tetves­ség! arány mintegy fél százalék­kal kevesebb, mint az tanévkez­déskor volt. Hogyan használjuk? A tetüirtó hajszeszeket sokan nem megfelelően alkalmazzák, Így ha­tékonyságuk is csökken. Ami fontos: kezelés után a szert nem sza­bad lemosni a hajról, hiszen így elveszíti hatóerejét. Inkább előtte mossuk meg a gyerek haját, hogy tiszta legyen és utána alkalmaz­zuk a szert, ami így hosszú távú védelmet nyújt. Arra is figyelni kell, hogy a hajzatot egyenletesen beborítsa a folyadék. Az irtószer a ser­kéket is elpusztítja, de ezek továbbra is a hajszálakon maradnak. Az apró fehér pöttyöket egyenként kell lehúzni a hajszálakról, ezt az igencsak hosszadalmas műveletet némileg megkönnyíti, ha előtte ecetes vattával kissé fellazítjuk a serkéket. Kishalászok ha összegyűlnek Paksi vízirendőrök a vízrendészeti szabályok változásáról Szombaton a fajszí művelődési házba várják a kishalász egye­sület tagjait, közgyűlésre. Az elmúlt év eredményeinek, költ­ségvetésének megvitatása után a hagyományoknak megfelelő­en érdekes előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. ________Paks-Fajsz A t ervek szerint Márkus Ferenc, a WWF magyarországi igazgatója a 2020-ig tartó tokprogramról szá­mol be. Ebben a folyamatban az őshonos tokfélék visszatelepítése, valamint a fogható mennyiségig való felszaporítása a cél a Dunán. Ezen túl téma lesz a Duna jelenle­gi medervonalának megőrzése, csatornák lezárása nélkül. Pintér Károly, a minisztérium halászati osztályának a vezetője az EU csat­lakozással kapcsolatos esetleges változásokról számol be, a halá­szat szempontjából. Majd Keresz- tessy Katalin, a gödöllői Szent Ist­ván Egyetem biológusa a holtág rehabilitációról tart előadást, ki­emelve a Csőcsör-ágat. A közel 3 kilométeres szakasz vízátfolyásá­nak biztosításáról, az ívó és halte­lelő hely kialakításáról szól majd. Ezen az ágon már folynak a mun­kák, a biológus komoly stábbal dolgozik a program megvalósítá­sán. A közgyűlésen szó lesz még a vízrendészeti szabályok válto­zásáról, a paksi vízirendőrök ad­nak tájékoztatást - tájékoztatott Csere Lajos, a fajszi kishalász egyesület vezetője. Közmeghallgatás, párbeszéddel és vitával Báta Közmeghallgatás volt Bátán a községháza tanácstermében. A képviselők és a polgármes­ter a falu lakóival vitatta meg az elmúlt év önkormányzati munkáját. Ötletekben, de vi­tában sem volt hiány. Az intézmények működtetése mellett mindig az a legfontosabb kérdés, milyen pályázatokra tar­talékoljon az önkormányzat ön­részt, vagyis milyen legyen a fej­lesztés iránya, mondta beszámo­lójában Sziebert György polgár- mester. Az uniós csatlakozásig még jelentős forrás áll nyitva és a SAPARD pályázaton a település szeretné elnyerni azt a támoga­tást, melynek segítségével meg­oldanák a csapadékvíz-elvezeté­sének a gondját, nevezetesen: a Sárvíz torkolatától fölfelé, 800 méteres szakaszra szeretne a falu pénzhez jutni, hogy a meder ki­tisztításával, téglázásával alkal-­más legyen a csapadékvíz elveze­tésére. Többen is szorgalmazták a tsz-iroda átalakítását. Az erede­ti elképzelés szerint ezt az épüle­tet rendeznék be idősek otthoná­vá, de sajnos ennek az esélye az idő folyamán egyre csökkent, egyrészt a normatíva szűkítése, másrészt a tetemes költségek mi­att. Amennyiben nem találnak jó hasznosítási lehetőséget, meg­fontolják az iroda eladását. Vita alakult ki abban, hogyan, miért is volt két évvel ezelőtt a művelődé si ház ügyében az aláírásgyűjtés, és a kezdeményezők azóta sem jöttek az ötletekkel, hogy mit is kellene kezdeni vele. De más köztulajdonban álló épület funk­cióját sem sikerült megtalálni, üresen áll az alszögi óvoda és az állatorvosi lakás, Ötletek is el­hangzottak, például egy új posta vagy turistaszálló kialakítása. Kérdés, lát-e elég fantáziát benne a település vezetése, illetve len ne-e rá anyagi fedezet. MAUTHNER Foglalkoztatási terv készül Paks A paksi kistérség tizenhárom településének képviselőit hívta találkozóra kedden dél­előtt a Tolna Megyei Munka­ügyi Központ paksi kirendelt­ségének vezetője. Feilné Szombat Csilla a polgár- mestereknek és a hivatalok köz­hasznú munka koordinálásával foglalkozó munkatársainak a közmunka pályázatról és a köz­hasznú foglalkoztatásról tartott tájékoztatót. A munkaügyi kiren-' deltség új rendszert vezet be, ezért azt kérte, hogy a települése­ken február 15-ig készítenek éves tervet arról, hogy hány főt és mi­lyen ütemezésben szeretnének foglalkoztatni. Ezáltal az önkor­mányzatok és a munkaügyi ki- rendeltségek is előre tervezhetik kiadásaikat. A kirendeltség-veze­tő felhívta a figyelmet arra is, hogy megjelent a Munkaügyi és Foglalkoztatás Minisztérium köz­munka pályázata, melyen az ön- kormányzatok egyenként, cso­portonként vehetnek részt, illetve pályázhatnak kistérségek is. ivt) Verseny az iskolásokért Tájékoztató füzetben mutatkoznak be az intézmények Paks A folyton fogyó gyermeklét­szám miatt minden esztendő­ben különös körültekintéssel szervezik Pakson az iskolai beíratást. A tanköteles diá­kok száma fogy, így egyre ne­hezebb feltölteni az osztályo­kat, az intézmények közötti verseny évről évre erősödik. Az önkormányzat minden évben igyekszik a kérdést konfliktus- mentesen rendezni. - Már decem­berben elkértük a népesség nyil­vántartótói a tanköteles gyerekek névsorát, a szülőket megkérdez­tük szándékukról, - mondja Iker Ivett, a polgármesteri hivatal okta­tási osztályvezetője. Háromszáz­húsz tanköteles gyerek van, közü­lük közel kétszázötvennek a szü­lei nyilatkoztak úgy, hogy iskolába adják csemetéjüket. Azt, hogy me­lyik iskolában hány osztály indul, nem tudni, mert a testületi dönté­sek még nem születtek meg. A tör­vény szerint a szülő szabadon dönthet. A paksi önkormányzat arra törekszik, hogy az önkor­mányzati iskolák esetében is a le­hető legnagyobb szabadságot biz­tosítsa a választásban. Körzeteket jelöltek ki, az ebben élő gyereke­ket az adott iskola nem utasíthatja el. A Nevelési Tanácsadó már megkezdte a nagycsoportosok is­kolaérettségének vizsgálatát. Az önkormányzat rövidesen eljuttat a szülőkhöz egy tájékoztató füzetet, melyben minden intézmény - is­kola és óvoda - bemutatkozik. A behatásig a szülők így elegendő információhoz jutnak, s köny- nyebben tudják kiválasztani gyer­mekük leendő iskoláját. VIDA TÜNDE Röviden DÖBRÖKÖZ. A szociális bi­zottság csütörtöki ülésén a köz- gyógyellátási igazolványok ki­adásáról, valamint gyermekvé­delmi támogatások és egyéb se­gélykérelmek elbírálásáról dönt. DALMAND. Az általános iskola aulájában péntek délután négy órakor kezdődik az alsó tagoza­tos diákok kulturális bemutatója, melyen énekes-zenés-táncos produkciókkal szórakoztatják a gyerekek társaikat és szüleiket. KURD. A községháza díszter­mében csütörtök délelőtt ülése­zik a dombóvári térség területfej­lesztési társulása, ahol a telepü­lések polgármesterei az Európai Unióhoz benyújtható pályáza­tokról, a Nemzeti Civil Alap kí­nálta lehetőségekről, a befekteté­si kalauzról, és egy közművelő­dési referens és két természetőr alkalmazásáról tárgyalnak. ■ Támogatják a nyári tábort A Nagysallóból érkező vendégek ingyen nyaralhatnak A balatonszepezdi nyári tábor napi költségeinek mintegy fe­lét biztosítja az önkormányzat a bátaszéki diákok számára. A testvértelepülésről érkező gyerekek pedig az önkormányzat költségén nyaralhatnak. Többek között erről határozott Bátaszék önkormányzata tegnapi ülésén. Bátaszék A város önkormányzati testületének tegnapi so­ros ülésén napirendre került a „Szövetség Dél- Tolnáért” Egyesület és a „Dél-Tolna, Bátaszék és Kistérsége” Terület- fejlesztési és Önkor­mányzati Társulás idei terveinek valamint a két szervezet önkor mányzati támogatásának megtár gyalása. A városatyák tudomásu vették, hogy Báta és Őcsény köz ség önkormányzata kilépett a tár sulásból, a szervezet működésé nek támogatásához pedig 1,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást szavaztak meg erre az évre. A „Szövetség Dél-Tol­náért” Egyesület mű­ködési kiadásaihoz 4,2 millió forint vis­-------------- sza nem térítendő tá­nogatással járul hozzá a bátaszé- d önkormányzat. Tárgyalt a testű­ét a balatonszepezdi nyári tábor nűködéséről is. A város önkor- nányzata úgy határozott, hogy a játaszéki általános iskolában ta- íuló diákok számára - 80 fő erejé­ig - a város a napi táborozási költ­ség közel felét biztosítja. A testvér- településről, Nagysallóból érkező vendég-táborozók számára a teljes nyaralási költséget biztosítja a vá­ros. Megszavazták a képviselők a Kanizsai Dorottya Általános és Ze­neiskola alapító okiratának módo­sítását. A módosításra azért volt szükség, hogy az intézmény igénybe vehesse a képesség-ki­bontakoztatás feladatának ellátá­sára szolgáló állami normatívát, ám ehhez szerepelnie kell az ala­pító okiratban az alaptevékenysé­gek között a fenti szakfeladatnak is. A testületi ülésen a fentieken kí­vül szó volt még az önkormányza­ti minőségirányítási programról, a védőnői feladatok ellátásában vár­ható változásokról és tájékoztató hangzott el a rendezési terv előké­szítéséről. (VM) t I K I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents