Tolnai Népújság, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-23 / 19. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2004. Január 23., péntek Gazdag örökségünket ápolnunk kell Filmvásznon fél évszázad „színészfejedelmei” Bár sok, művészettel és művelődéssel foglalkozó intézmény vallja, hogy náluk egész évben a Magyar Kultúra Napja van, voltak, akik kifejezetten e napra állítot­tak össze műsort. Dombóváron a Művelő­dési Ház Kht. gazdag programsorozatot szervezett ez alkalomból, és a szekszárdi Művészetek Házában is átadták a „Tolna megyei művészetért” elnevezésű plaket­tet. Tolna megye Hagyományossá vált, hogy 2000 óta minden év­ben ezen a napon adják át a szekszárdi Művészetek Házában „A Tolna me­gyei művészetért” elisme­rő plakettet. Az elisme­rést három civil szerve­zet, a Keresztény Értelmi­ségiek Szövetsége tolnai csoportja, a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja és a Bárka Művészeti Szalon ítéli oda azoknak, akik megyénkben sokat tet­tek a művészetért. A Mözsi Szabó István grafikájának felhasználásával készült em­lékplakettet idén Acsádi Rozália költő, Stekly Zsuzsa zománcműves, Lozsányi Ta­más orgonaművész, valamint Rühl Gizella és Dombai Gyula cégvezetők kapták, utóbbiak művészetpártoló tevékenységü­kért. Dombóváron a Művelődési Ház Kht. gazdag programsoroza­tot szervezett a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Szerdán olyan kiváló hazai rendezők, mint Keleti Márton, Szabó Ist­ván, Makk Károly, Jancsó Miklós, Huszárik Zoltán, Bacsó Péter, Fábri Zoltán, Gothár Péter, Sándor Pál, Timár Péter és Bereményi Géza filmjeit nézhették meg délelőtt kilenc­től tizenkét órán át a helybeli oktatási intéz­ményekbe járó diákok, akik előtt a vásznon feltűntek az elmúlt fél évszázad magyar szí­nészfejedelmei. Tegnap este dr. Dávid Ibolya, az Ország- gyűlés alelnöke elsőként a Himnusz költő­jére, Kölcsey Ferencre emlékezett, aki száz­nyolcvanegy esztendővel ezelőtt - 1823. ja­nuár 22-én - fejezte be nemzeti imádsá­gunk írását. Erre az időpontra másfél évti­zede emlékezünk a Magyar Kultúra Napjá­val. Ez az egyetlen nap az ünneplésre ele­gendő és elsősorban arra szolgál, hogy fel­ébressze bennünk a vágyat rendkívül gaz­dag örökségünk folyamatos ápolására.- Vajon jól sáfárkodunk-e a ha­gyományainkkal? -Jette fel a kér­dést a politikus. Őseinktől sok­mindent kaptunk, ami a ma élő nemzedéket nemesítette, ám az utóbbi évtizedekben nem mindig járultunk hozzá kellő energiával értékeink őrzéséhez. Ezen sürgő­sen változtatnunk kell. Technokra­ta világunkban komoly kihívást je­lent az említett feladat, aminek nem köny- nyű megfelelnünk. Ma tisztelegnünk kell azon honfitársaink előtt, akik nyelvünk, kultúránk, művészetünk továbbadása ér­dekében gyakran igen komoly áldozatot hoztak. Dr. Dávid Ibolya köszöntője után Meré­nyi Judit előadóművész Vándordal című műsorában huszonöt magyar költő egy-egy versét mondta el. A rengeteg érdeklődőt vonzó programso­rozat péntekre is tartogat még néhány gyöngyszemet, ugyanis 18 órától előbb a kakasdi Bukovinai Székely Hagyományőr­ző Együttes ad műsort, majd Sebestyén Ist­ván mond népmeséket, végül pedig egy, dombóvári és tamási tagokból álló zenekar szolgáltatja a muzsikát a fiatalok által ked­velt táncházhoz.-QH­Átvilágított intézmények Paks Kétségtelenül kényes kérdés vár a képviselő-testületre. Előreláthatóan a márciusi ülésen kerülnek a képviselők elé az önkormányzati intéz­mények átvilágításának ered­ményét tartalmazó anyagok, amelyeket előbb a testület szakbizottságai egyeztetnek az érdekeltekkel, majd véle­ményezik azokat. Az oktatási intézmények átvilágí­tása már az ősszel elkészült. Az anyag intézmény-összevonások­ra tett javaslatokat is tartalmaz, igaz csak a gazdasági szemponto­kat mérlegelve. A testület - mint korábban már többször is - ter­mészetesen más tényezőket is fi­gyelembe kell vegyen, így a szü­lők véleményét, szakmai érveket és a foglakoztatás kérdését is. Az érintett iskolákban már több fóru­mot tartottak ezzel kapcsolatban, a polgármester, frakcióvezetők, képviselők részvételével. A szoci­ális intézmények átvüágításának nyers változata is elkészült. Az anyagot készítő szakértők a pol­gármesteri hivatal munkatársai­val és az intézmények vezetőivel hétfőn tartanak egyeztetést, az esetleges pontatlanságok, tévedé­sek kiszűrésére. A felmérések előbb az önkormányzat szakbi­zottságai elé kerülnek véleménye­zésre, majd előreláthatóan márci­usban tárgyalja a nem könnyű kérdéskört a testület. RÁKOSI Magyarázom a félévi „értesítőmet Többet kellene beszélgetni a gyerekekkel az órákon Néhány nap, és kiderül, hogy az általános iskolákban tanu­ló diákok milyen érdemje­gyekkel örvendeztetik meg szüleiket. Szerencsére még egy félév hátra van, így lesz idő a gyengébbre sikerült bi­zonyítványon is javítani. Szekszárd A diákok minden érdemje­gyet kellően meg tudnak indokolni, ha a szülők haj­landók azt meghallgatni. De hogyan viselkedik egy megértő szülő, amikor a kezében tartja szeme fé­nye félévi bizonyítványát? - a kérdést a szekszárdi nevelési ta­nácsadó vezetőjének, Kovácsné Kaszás Beatrix pszichológusnak továbbítottuk.- Félévkor értesítést kap a szü­lő és a diák arról, hogyan áll pilla­natnyilag az adott tantárgyból. Általános tapasztalat, hogy a ta­nárok ilyenkor a gyengébb osz­tályzatot adják meg, ha nem ke­rek jegyre áll a diák. így könnyen felmérhető, miből kell javítani. Ez azonban nem mindig jó straté­gia, hiszen van, akit azzal lehet ösztönözni, ha dicsérik és bíznak benne. Ami a szülőket illeti, sze­rintem az régen rossz, ha félévkor (vagy év végén) meglepődnek az érdemjegyek miatt. Ha odafigyel­tek a gyermekükre, akkor ponto­san tudták, hogyan áll. Szerintem nem szabad nagyobb jelentősé­get tulajdonítani a félévi bizonyít­ványnak, mint az azt megelőzően kapott bármelyik jegynek. Ha elé­gedetlen az eredménnyel, érde­mes azon elgondolkodnia, mire képes a gyermeke, esetleg nem hibás-e az a mérce, amit mint szülő felállított.- A legtöbb szülő azért vár el sokat, mondhatnám úgy is, hogy azért hajszolja a gyermekét, mert neki akar jót, hiszen egy általános iskolai kö­zepes bizonyítvány­nyal már nem veszik fel egy gimnáziumba vagy középiskolába.- Ez nem igaz, nem neki akar jót, hanem a saját presztízsét sze­retné ezzel is erősíteni. Ő jó szü­lő, mert gimnáziumba, majd egyetemre került a fia, lánya. Csu­pa álság. 12 éves korig a játékos fejlődésnek legalább akkora sze­repe van egy gyermek életében mint a nevelésnek. Ha ez elma­rad, a gyerek személyisége sérül. Soha nem volt még ennyi ekcé- más, fej- és hasfájós, cukorbeteg kisgyermek, mint manapság. Ren­geteg vizsgálattal bebizonyították a szakemberek, hogy a felnőttko­ri sikerességnek, jó állásnak, bol­dogságnak semmiféle összefüg­gése nem mutatható ki az általá­nos iskolás kori eredményekkel. De egy szorongásos gyerekből rit­kán lesz kiegyensúlyozott felnőtt.- Ön szerint, az uniós csatlako­zást követően változik-e majd a tanítás menete is a magyar isko­lákban, vagyis lenne-e mit átven­nünk a fejlettebb országok peda­gógiájából?- Remélem igen. Egy francia, olasz, vagy egy német kisdiákra ugyanis nem jellemző a túlhaj­szoltság. És ennek egyszerű oka van, 14 éves korig nem tömik a gyerek fejét akadémikus tan­anyaggal, mint nálunk, hanem alapkészségeket, kultúrtech- nikákat, az önkifejezés módját zenében, sportban, rajzban tanít­ják meg. Magabiztos énképük lesz, kiváló verbális készséggel, hiszen az óráikon sokat beszél­getnek, nem úgy, mint nálunk. Igaz, hogy ez a fajta nevelés, sze­mélyiségfejlesztés, sokkal össze­tettebb és nehezebb a pedagógus számára, mint megtanítani az atomok szerkezetét, és számon kérni azt. Nem véletlen, hogy a hazai pedagógusok egy része annyira tiltakozott a tervezett re­formok miatt. Aki járt külföldön, az láthatta, hogy milyen nevelet­lennek tűnnek első látásra az olasz, a német vagy a francia gye­rekek, például egy étteremben. Izegnek, mozognak, beszélget­nek, kérdezgetnek, pedig csak jól érzik magukat a világban. Ezzel szemben a mi gyerekeink ülnek illedelmesen az asztalnál, szo­ronganak, feszengenék. És a leg­többjük ilyen szorongós marad felnőttnek is. Kinek jó ez?! MAUTHNER Mit tegyünk egészségünkért? A balesetek és drogok fogyasztásának megelőzéséről Cikói diákok a prevenciós kiállítás megnyitóján ClKÓ A Völgységi Önkormányzatok Megelőzési Egyesülete mind a tevékenységét bemutató ván­dorkiállítást, mind prevenci­ós programjait szeretné eljut­tatni a Völgység valamennyi iskolájába. Tablókon elhelyezett fotók, írá­sos dokumentumok, mutatják be azt a prevenciós tevékenységet, melyet a Völgységi Önkormány­zatok Megelőzési Egyesülete megalakulása óta végzett. A be­mutató megnyitóján a helyi álta­lános iskola tanulóit és pedagó­gusait dr. Ferencz Márton polgár- mester és Csorna József, a VÖMÉ elnöke köszöntötte. Dr. Marcsek Sándor, a Bonyhádi Rendőrkapi­tányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője a baleset­megelőzés fontosságáról tájékoz­tatta a diákokat és tanáraikat. Dr. Hompóth Eszter, az ÁNTSZ Bonyhád Városi Intézetének ve­zető főorvosa végigvezette, a je­lenlévőket a kiállítási anyag négy nagy fejezetén - baleset-megelő­zés, egészségnevelés, alkohol és dohányzás elleni küzdelem, drogprevenció -, amely valójá­ban az egyesület tevékenységé­nek gerincét is adja, valamint be­mutatta az évente meghirdetett diákrajz-pályázatra készült alko­tásokat. Mint mondta, a kiállítást figyelmfelhívó szándékkal ren­dezték, amely egy sorozat első alkalma. Mind ezzel, mind prog­ramjaikkal szeretnének eljutni a Völgység valamennyi iskolájába. A kiállítás a cikói művelődési házban január 31-ig látható, pá Vers és próza Várdombon Jubileumi Weöres Sándor verseny VÁRDOMB Tizenötödik alkalommal ren­dezték meg a Weöres Sándor vers- és prózamondó versenyt Várdombon. A megméretteté­sen Tolna megyén kívül So­mogy és Baranya megyei álta­lános iskolás korú diákok vettek részt, több mint negy­venen. A megyén kívül is ismert és elis­mert a Weöres Sándor vers- és pró­zamondó verseny, amelyet tegnap rendeztek meg a várdombi műve­lődési házban, immár 15. alkálom- mal január 22-én, a költő halálá­nak napján. A jubüeumi rendez­vény rövid műsorral kezdődött, amelyben a várdombi iskolások adtak elő megzenésített Weöres- verseket. Mint azt Boros Tibomé, a verseny szervezője elmondta, a vetélkedőnek kettős funkciója van, az egyes korcsoportok első és második helyezettjei a Tolna me­gyei versenyre jutnak tovább, s itt választják ki azokat is, akik a Sik­lóson megrendezendő nemzetkö­zi irodalmi gyermekfesztivál részt­vevői lesznek. Az idei verseny új­donsága, hogy az eddigiektől elté­rően nem csak versmondók mu­tatkoztak be a zsűri előtt, hanem prózamondók is. Kötelező mű nem szerepelt a kiírásban, a ver­senyzőknek egy XX. századi ma­gyar író vagy költő művét kellett előadniuk. A Gömöri V. István bu­dapesti színész-rendező, Csizma- zia Sándomé pedagógiai szakértő és Decsi Kiss János újságíró alkot­ta zsűri a következő eredményt hirdette ki. A versmondók versenyében az első korcsoportban (2-3. osztály) 1. Gangéi Gréta (Nagydorog), 2. Bo­kor Bettina (Várdomb), Streicher Dóra (Szekszárd, Babits ált. isk.). Második korcsoport (4-6. osztály): 1. Bayerle Johanna (Várdomb), 2. Simon Ferenc (Várdomb), 3. Solymosi Zsolt (Szekszárd, Dienes ált. isk.) és Városi Luca (Osztopán, Somogy megye). Harmadik kor­csoport (7-8. osztály): 1. Regényi Júlia (Dunaföldvár, Beszédes ált. isk.), 2. Novotni Adél (Szekszárd, Garay gimn.), 3. Horváth Dalma (Szekszárd, Garay gimn.). A próza­mondók egy kategóriában szere­peltek, első lett Gracza Virág (Nagydorog), második Süveges Gréta (Dunaföldvár, Beszédes ált. isk.) VEM Az első vízitúrák a Sión? Az alapszolgáltatások rendelkezésre fognak állni Sió-mente Évtizedek után idén nyáron is­mét megélénkülhet az evezős élet a Sión, rendelkezésre áll­nak majd azok az alapszolgál­tatások, amelyek lehetőséget nyújtanak a „komfortosabb”, szervezett vízitúrázásra. A Sió-vízitúrázás érdekében évek­kel ezelőtt indított kezdeményezés gyümölcse idén nyáron beérhet. Az Utazás 2004. kiállításon már hirdetni fogják a Sión történő eve­zést és a hozzá kapcsolódó prog­ramlehetőségeket. Szalai László, a gesztor önkormányzat, Medina polgármestere lapunk érdeklődésé­re elmondta, hogy a Sió-vízitúra le­endő bázisállomása, a medinai egykori malomépület átalakítása jó ütemben halad. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és egyéb, megyei pályázati támogatá­sok révén ebben az évben az épület- a belső építészeti munkák kivéte­lével - elkészülhet. A létesítmény teljesen üzemkész állapota - amely további anyagi források függvénye- a jövő évben „állhat be”. Szalai László szerint idén nyá­ron a Sió-árvízkapu - Kölesd kö­zötti, közel negyven kilométeres szakaszon már meglesznek a fel­tételek arra, hogy szervezett vízi­túrák alapszolgáltatásait igénybe tudják venni a kirándulók, előze­tes bejelentkezés szerint. Hogy er­re valóban sor kerül, az úgyszól­ván biztosra vehető, már csak azért is, mert a medinai önkor­mányzat gyerekek részére nyári evezős tábort szervez, amelynek egyik programja a „hivatalos” tú- raútvonal teljesítése lesz. -es­A szerkesztő-riporter helycseréje Új sajtóreferens a városházán Ha igaz, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr, bizakodhatunk. Új sajtóreferense van a paksi önkormányzatnak, aki a „túlol­dalról” érkezett, eddig a helyi televízióban vadászott a hírek­re, mostantól viszont ő lesz, akinek ki kell szolgálnia ezekkel volt kollégáit. Paks Dolgozott korábban a média min­den ágában, az írott sajtóban, rádi­ónál, televíziónál. Horváth Margit január közepétől az önkormányzat sajtóreferense lett. - Egy éve kap­tam az ajánlatot - mondja. - Külön­féle okok miatt most lett időszerű. A várakozásnak volt annyi haszna, hogy alaposan átgondolhattam a terveimet. Televíziós újságíróként úgy éreztem, nincs megfelelően ki­szolgálva a helyi média, ez bosz- szantott is, így hát kihívásnak érez­hogy tudjam, kinek mire van szük­sége a sajtó munkatársai közül, és ezt a szemé­lyes kapcsola­tok is erősíthe­tik. Újra kell építeni a rend­szert, az első lépések talán tem a sajtóreferensi feladatot. Talán nem szerénytelenség, ha azt mon­dom, van annyi tapasztalatom, Horváth Margit Budapesten született 1966. szeptember 21- én. Művészeti szakközépiskolában érettségizett 1985-ben. Volt képesítés nélküli tanító, 1991-ben lett a helyi televízió (akkor még a PAV Videó) műsorvezetője, majd a Paksi Hírnök című hetilap újságírója, a Fortuna Rádió riportere volt. v 1996-tól 2004-ig a TelePaks városi televízió műsorvezető szerkesztője volt. Elvált, egy 14 és egy 11 éves kisleány édesanyja. már észre is vehetőek. Nem lesz persze egyszerű, tudom, hiszen mint a polgármester úrral meg­egyeztünk, nem az ö munkatársa kell legyek, hanem a polgármesteri hivatalé és a teljes képviselő-testü­leté. Ez utóbbi eléggé síkos terület, mert különféle politika véleménye­ket kell tárgyilagosan, egyenlő arányban közvetítenem. A képer­nyő egyelőre talán nem fog hiányoz­ni, egy idő után a fásultság megelő­zésére jót is tesz a váltás. Egyébként pedig bizonyára meg is jelenhetek, csak éppen a mikrofon másik olda­lán. A nyüzsgő, eseményekkel teli életről sem kell lemondanom, csak kissé más típusú lett a munkám, amelyet mindenki megelégedettsé­gére kívánok végezni - remélem eredménnyel. ______Rákosi ousztáv

Next

/
Thumbnails
Contents