Tolnai Népújság, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-19 / 15. szám

14. OLDAL ELET 2004. Január 19., hétfő- STÍLUS Kommunikációs partnerünk: a Westel Mobil Rt. lilesíel UI1IM1I Humor KÖNNYŰ DIAGNÓZIS Furcsa figura ront be az orvos­hoz. A fülében zöldborsó, az or­rában cseresznye, a feje tetején j meg egy fél görögdinnye van.- Mondja meg, mi bajom van, doktor úr? - kiált rá kétség- beesetten az orvosra.- Roppant egyszerű - feleli a doki. - Maga szemmel láthatóan helytelenül táplálkozik. ELTŰNT AZ URA Kovácsné bejelenti a rendőrsé­gen, hogy eltűnt a férje. Órán­ként telefonál, hogy van-e vala­mi eredmény. Egyik alkalommal az ügyeletes tiszt így biztatja:- Jó hírem van, asszonyom, már majdnem megvan a férje.- Hogyhogy majdnem?- A kabátját és a cipőjét meg­találtuk a Lánchídon. MENEKÜLÉSI ÚTVONAL Gyönyörű, fiatal nő sétál az ut­cán. A háta mögött összesúg két asszony.- Ez az a nő, aki minden isme­rősének elcsábítja a férjét.- Tényleg? Azonnal mutass be neki! TÜRELMES FELESÉG Rég nem látott barátnőjével be­szélget a tengerész felesége.- Az én férjem évente másfél hetet tölt itthon.- Másfél hetet?! - szörnyülkö- dik a barátnő.- Igen, de egyszer az is csak eltelik. LÁTÁSZAVAR Az orvos az egyik betegét teszte­li a pszichiátrián.- Mi lenne, ha levágnám a fü­lét? - kérdezi fürkésző arccal.- Megromlana a hallásom és a látásom - feleli a páciens.- A látása?- Igen. Ugyanis leesne a fe­jemről a szemüveg. _____ ■ Áp oltságért útilapu Egy török hatóság azzal az indoklással bocsátott el egy 27 éves titkárnőt, hogy diva­tos öltözködésével és külö­nösen ápolt külsejével rontja a munkaerkölcsöt. A török lapok jelentése szerint j Erzurum tartomány kormány­zósága azzal indokolta az elbo­csátást, hogy Melike Danisik tit­kárnő úgy öltözködik, „mint egy manöken”. Nem tetszett továb­bá a hatóságnak, hogy a titkárnő kibontott hajjal, szűk nadrágban jelent meg munkahelyén. A fiatal hölgy munkaügyi bí­róságon megfellebbezte a hatá­rozatot és több hónapos eljárás után pert nyert. A Törökország­ban példa nélkül álló ítélettel a bíróság elrendelte, hogy a titkár­nőt vissza kell helyezni állásába, és igénye van kártérítésre az el­maradt fizetések összegének erejéig. Nem bűn, ha valaki ápolt, állapította meg a bíróság. Az ítélet ismeretében a titkárnő kijelentette, hogy szereti mun­káját. Sokat ad az ápolt külsőre és elbocsátása miatt becsületé­ben érzi sértve magát. Divatozás az iskolában A jövő tanévtől Indiában a diá­kok az iskolában tanulhatják, hogyan kell jól öltözködni. A di­vat ugyanis szabadon választha­tó tantárgy lesz a tizenegyedik és tizenkettedik osztályban. A központi tanfelügyelőség így akar lehetőséget adni a divatter­vezést később is tanulni szándé­kozóknak a megfelelő alaptudás megszerezéséhez. A növekedő­ben lévő indiai textilipar szinte korlátlan elhelyezkedési lehető- ségeket kínál. ______________■ A nő érez, a férfi játszik? Amerikai kutatók megfejtették, mi történik az agyban egy bontakozó románc közben. A kutatók arra keresték a választ, mi zajlik le az ember fejében, amikor őrülten szerelmes. A tudomány megerősítette a régi tapasztala­tot, amely szerint a férfiak számára az egész csak játék. Párkapcsolatuk legkorábbi fázisában vizsgáltak nőket és férfiakat amerikai kutatók. A vizsgálat során az agy azon részében tapasztaltak aktivi­tást, amely az energikusság érzetéhez, a jó­kedvhez és a lelkesedéshez fűződik. Az ered­ményeket az amerikai Idegkutató Társaság előtt ismertették. A kutatók funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal készítettek képet 17 fiatal pár agyá­ról. A kísérleti alanyoknak váltakozva mutatták a szeretett lény, valamint egy ismerős, de számuk­ra érzelmileg semleges személy fotóját. Mind­eközben más változatos feladatokkal is bombáz­ták őket, hogy megzavarják a fényképekre adott emocionális válaszukat. A tudósok arra az eredményre jutottak: az in­tenzív romantikus szerelem leginkább a jobb agy­félteke működésével hozható kapcsolatba, valamint azt a jobboldali agyi központot akti­válja, amely a dopamin termelé­sért felelős. A dopamin egy, az agyban termelődő vegyi anyag, amely kielégültségérzést és élve­zetet idéz elő. Ha túl nagy meny- nyiségben választódik ki, ener­gikussá tesz, növeli a motiváltsá­got és mámoros érzelmeket kelt. A kutatók ezenkívül aktivitás­változást fedeztek fel az agy más régióiban is, többek közt abban a központban, amely például a csokifogyasztás közben is tevé­keny. Emellett arra is rájöttek a tudósok, hogy mi­nél romantikusabb volt valaki, annál aktívabban működött az agya. Ugyanakkor különbségek adódtak a nemek között. Másképp lesz a szerelem bolondja a férfi, és másképp a nő - állítja Helen Fisher, a New Jer­sey-i Rutgers University antropológusa, a kutatás vezetője. A szerelmes nő több érzelmi aktivitást mutat a kapcsolat korai fázisában is. A nők agya emocionális válaszokat ad, és főleg az érzelme­kért, jutalmazásért és figyelemért felelős terüle­ten aktív. Ők jobban használták a memóriájukat, amikor a partnereik fotóit böngészték, s valószí­nűleg több figyelmet szentelnek a múltbeli ta­pasztalatoknak. A megvizsgált férfiaknak a látá­sért felelős központban fokozottabb az agymű­ködésük, valamint - ami nem meglepetés - azo­kon a területeken, amely a szexualitással állnak összefüggésben. Ebből is kitűnik a kutató sze­rint, hogy a férfiak inkább egyfajta szórakozás­nak tekintik a szerelmet. Dr. Fisher azt mondja, a romantikus szerelem valószínűleg az emlősök szaporodásáért közvet­lenül felelős funkció fokozott működésének tud­ható be, amely az emlősök szaporodási folyama­tait volt hivatott összehangolni. A férfi-női érintkezés során tapasztalt agymű­ködés teszi lehetővé a kutatók szerint azt is, hogy az emberek elég hosszú időt töltsenek együtt, és teljesítsék szülői kötelességeiket. Az agyi áramkö­rök kialakult kapcsolási sémája arra kényszerít, Az ösztöntől a szerelemig A szexuális energia azért alakult ki, hogy nemi kapcsolat kialakí­tására késztesse az élőlényt a megfelelő partnerrel. A vonzódás, ami az emlősöknél (állatoknál is) a szerelmet he­lyettesítő állapot, azért felelős, hogy az egyén lépéseket tegyen a megfelelő párzótárs megszerzéséért. A vonzalom a romantikus szerelem emlős változata, s arra szolgál, hogy mindenki gyorsab­ban megtalálja a hozzá legjobban illő társat, miközben megspó­rolja az udvarlásra szánt időt és energiát. A szerelem magasabb rendű tevékenység, az emberre jellemző. Már nemcsak az utód létrehozása a célja, hanem a magasabb rendű szeretet átélésének lehetőségét is magában hordozza. hogy a nő-férfi kapcsolatban az egymás iránt ér­zett vonzalom minél hosszabb ideig megmarad­jon, és biztosítva legyen az utódok felnevelése. Ha ugyanis túl rövid ideig vonzódnak csak egy­máshoz, akkor veszélybe kerülhet a fajfenntartás. A lavórtól a mosókonyháig Kisebb lakásokban a mosógép a fürdőszoba, esetleg a konyha tartozéka, ahol a vízvezeték és a lefolyó közelében, a pult alá be­épített készülék akár láthatatlan lehet. Az újonnan épült házak­ban nem ritka az alagsori mosó­konyha, bár a hetente több mo­sást is lebonyolító, főként kis­gyerekes háztartásokban az ál­landó lépcsőjárás elég kényel­metlen. Ezért ezt a helyiséget a ruhacsere helyszínéhez legkö­zelebb, a gardrób és a háló köze­lében a legcélszerűbb kialakíta­ni. Ha erre nincs mód, meg­könnyíti a ruhák összegyűjtését a ledobóakna, amely a fürdőszo­bából egyenesen az alsó szintre, a mosógép melletti kosárba, lá­dába irányítja a szennyest. Az ideális mosókonyhát mo­só-, illetve szárítógéppel, vala­mint a kézi mosáshoz szüksé­ges, kétmedencés mosogatóval és áztatókáddal szokták felsze­relni. Amennyiben a helyiség mérete megengedi, akkor nem szabad megfeledkezni a szárí­tóállványokról, a ruhák váloga­tására és vasalására is alkalmas asztalról, a mosószerek tárolá­sához pedig a megfelelő pol­cokról. Általában nem is igazán a mosás, hanem a szárítás jelent gondot, különösen télen. A für­dőszobát elcsúfító fregoli szin­te teljesen kiment a divatból, a helyette kapható állványok, kád fölött kihúzható rácsok ka­pacitása azonban sajnos, jóval kisebb. Bár a mosó-szárítógé­pek igen meggyűrik a ruhát, vi­szont a száradási idő csupán néhány perc, így a kis lakások­ban jól használhatók. A sza­badban szárított ruhák friss il­latával természeten nem verse­nyezhetnek, tehát aki teheti, szellős, félárnyékos helyen te­regesse ki az ágyneműt, a fe­hérneműt. SZERENCSÉS FICKÓK. Nagy sajnálatukra hölgyek nem vehetnek részt azon a szertartáson, amelyen fiatal japán férfiak szinte teljesen levetkőznek, és egy szál ágyékkötőben ugrándoznak. így juttatják a levegőbe azokat a kis lapocskákat, amelyekre újévi kívánságaikat ír­ták. Az egyik oszakai templomban az úgynevezett Shushoe fesztivál keretében megrendezett ceremónia célja az egészség, a jólét, a siker biztosítása. fotó: epa Olvastam - Láttam - Hallottam IHÁROSI IBOLYA Végre érték! i Nem a kezdetektől nézem a Megasztár című vetélkedőt, ráadásul '• azért, mert egy beharangozóban reménytelen eseteket gyűjtöttek ! egybe. Joggal hihette a gyanakvó néző, hogy itt megint egynapos \ sztárok születnek majd. Mi meg nézhetjük a helyzetüket a pénz, j vagy dicsőségvágytól elvakulva átlátni képtelen, és ki tudja milyen szerződéssel gúzsbakötött szerencsétlen dvilek kínlódását. Hát, | nem. Már az elődöntőkben is látszott, hogy meghökkentően tehet- \ séges, képzett, vagy éppen tanuló fiatal muzsikusok, énekesek ve- • télkednek. A zsűrinek és a műsorvezetőknek köszönhetően nem \ embervásár folyik, hanem jó hangulatú, kellemes, izgalmas vetél­kedő. Jószándékú, hozzáértő észrevételeket kapnak a fellépők min­den zsűritagtól. A műsor a nézőknek módot ad arra, hogy ember­ként is megismerhessék a fiatalokat. A házban, ahol laknak nem emberkísérlet folyik, hanem éneket, mozgást, színpadi megjelenést ! tanulnak. Csak halovány kritika, hogy időnként túlsminkelik őket. .A hírek szerint a későbbiekben további csemegék várhatók. Eddig maguk választottak dalt, eztán feladatokat és lehetőségeket kapnak. Énekelnek még világslágereket, jilmdalokat, duetteket. Végre egy mű­sor, amely értékeket képvisel és közvetít, aminek a folytatását várni le­het. Jó hír az is, hogy néhány aktuális „sztár” kezdhet csomagolni, mert hamarosan indulnia kell tanulni. Ha lehet, egy másik szakmát. Szívet is védhet az ivóvíz Finn kutatók szerint a fluor­tartalmú víz, illetve a magas kalcium- és magnéziumtartal­mú víz némi védelmet nyújt­hat a szívroham kialakulása ellen. A többfajta szív- és keringési be­tegség vezető halálozási ok a fej­lett országok többségében, a be­tegség előfordulásának szeszé­lyes területi megoszlására azon­ban nem adnak magyarázatot ég­hajlati, illetve életmódbeli kü­lönbségek. A Helsinki Közegészségügyi Intézet és a finn országos geoló­giai kutatóközpont ezért kezdte vizsgálni - az ország különböző területein élő, 19 000 finn férfi bevonásával - a vízben oldott nyomelemek mennyisége és a szívbetegségek kialakulása kö­zötti összefüggést. Észrevételeik szerint a literenkénti ivóvíz­mennyiségben oldott fluor egy milligrammos emelkedése a szív­roham kockázatának három szá­zalékos csökkenését eredménye­zi. Áz eredményeket egy nagy- britanniai szaklap ismertette. A program részeként vizsgálták a vízben oldott magnézium, kalci­um, vas, cink, nitrát, alumínium és réz arányát, s az adott térség­ben előforduló keringési betegsé­gek előfordulásának kockázatát is. Megállapították, hogy az úgy­nevezett kemény víz - azaz az át­lagosnál nagyobb mennyiségű káciumot, illetve magnéziumot tartalmazó víz - fogyasztása nyújt bizonyos védettséget a szív- és keringési rendszeri be­tegségek ellen. A vízkeménység egy egységnyi növekedése a megbetegedési kockázat egy szá­zalékos csökkenését eredménye­zi, állítják a finn szakemberek. A kutatók arra is figyelmezett- nek, hogy a fejlett ipari országok lakóinak szervezetébe mind ke­vesebb magnézium kerül, bár számos országban ezt magnézi­ummal dúsított élelmiszerek árusításával próbálják ellensú­lyozni. Az emberi szervezet azonban a magnéziumot jobban tudja hasznosítani vízben oldott formában, mintha az élelmiszer­adalékként kerül a táplálkozási rendszerbe. A rendszerváltás óta eltelt évek a táncmulatságok reneszánszát hozták el Magyarországon. A tár­sasági élet fontos eseményeivé váltak, akárcsak az estélyek, amelyek elsősorban az üzleti élet vezetőinek rangos találkozóhe­lyei. A meghívókon ismét megje­lent az ajánlott ruházatra való előírás és újból kapnak a hölgyek díszes táncrendeket. A bálok története már 618 évre nyúlik vissza. A lexikonok szerint először 1385-ben, Amiens-ben rendeztek bált - így nevezték a VI. Károly Bajor Izabellával kötött házasságával kapcsolatos ünne­pélyeket. A középkori mulatságo­kon merev ruhákban lejtették a táncokat. A szórakozás is szigorú szabályok szerint zajlott. Medici Katalin vezette be, hogy a nők könnyű, kivágott ruhában jelen­hetnek meg, bár akkor még álar­cot kellett hozzá viselniük. A mai fogalmak szerint korántsem kön­nyű díszruhákat évekig varrták- hímezték-gyöngyözték, méghoz­zá kézzel, hiszen a varrógépet ak­kor még nem találták fel. Az újkori bálpk fénykora a XIX. .század közepére, a XX. szá­zad elejére tehető. A fényes tánc- mulatságok először csak az arisz­tokrácia körében voltak gyakori­ak, később azonban minden szakma és társadalmi réteg meg­rendezte év elején a maga mulat­ságát. A báli ruhák, bár sokat változ­tak az elmúlt évszázadok során, sok tekintetben megőrizték klasz- szikus stílusukat: ma is jellemző a földig érő hossz, a derék hang- súlyozása, a vállnélküli dekol­tázsvonal, a selymek, bársonyok, csipkék alkalmazása, s a nagyes­télyikhez a finom cipellők és hosszú kesztyűk viselése. Ráfáztak a pucérok Az étteremben falatozó vendé­gekből szeretett volna tréfát űzni az a három fiatal, aki meztelenül rohant be egy vendéglátóipari egységbe Amerikában, egy lele­ményes vendég azonban ellopta a fiúk ruháit.A három exhibicio­nista fiatal hajnal körül lépett be az étterembe ruhátlanul, mind­össze cipő és kalap volt rajtuk. Ruháikat az étterem előtt parkoló kocsiban hagyták, amely járó mo­torral várakozott rájuk, hogy ide­jében el tudjanak menekülni. Az egyik vendégnek azonban annyi­ra ellenére volt a tréfa, hogy be­pattant a kocsiba, és elhajtott. A megtréfált fiatalok egy parkoló­ban kuporogtak a hat fokos hi­degben, amíg a rendőrség megér­kezett. ■ A bál: a franciák találmánya Egyre eseménydúsabb a báli szezon, amely vízkereszttől in dúlva az egész farsangi időszakot megvidámítja. A bálokat 61í évvel ezelőtt „találták fel”, 1385-ben, Amiens-ben, de ma is a legnépszerűbb társasági események közé tartoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents