Tolnai Népújság, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-03 / 2. szám
■ ■■ 2004. Január 3., Szombat MEGYEI TÜKÖR 7. OLDAL Ki a képzőművész mostanában? ____________Tolna megyei anekpotatár____________ Duna menti farkaskalandok Dilettánsok hatalmas áradata a piacon A művészi színvonal nem a diplomán múlik, de a szakmát meg kell tanulni. Pénzben nem fejezhető ki a művészi érték, de a jó műveket és a művészeket értékükön kellene megfizetni -, foglalható össze a beszélgetés Fusz György keramikussal, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgató-helyettesével, a szekszárdi Művészeti Alapiskola alapítójával, Ferenczy- díjas keramikus, szobrászművésszel. A kérdés egyszerű, csak a válasz nehéz arra a kérdésre, hogy kit is nevezhetünk keramikusnak, szobrásznak, festőnek, avagy mitől művész a művész. Erről a témáról, valamint a képzőművészek helyzetéről beszélhettünk Fusz György keramikussal, szobrászművészszel.- Megvannak annak a szabályai, hogy kit nevez képzőművésznek például a hivatal, a szakma. Nekünk itt vidéken azzal kell meg- küzdenünk, hogy nagyon kevesen vagyunk, miközben a piac szabályozatlansága miatt mindenhova betört a dilettantizmus hatalmas áradata. Ezzel is csak az a baj, hogy az emberek nem tudnak választani. Ehhez jó példákat kell mutatni, hogy különbséget tudjanak tenni jó és rossz műalkotás között, ez sajnos egy lassú folyamat.- A kiállítótermekben is előfordulnak dilettánsok?- A kérdés az, mit nevezünk igazi, mértékadó kiállító teremnek. Ebből egyre kevesebb van, de a megmaradtak tartják a szintet. VanDÍJAK, ÖSZTÖNDÍJAK: 1982, 1984, 1992, 1996, 2000, 2002: Kerámia Biennálé különdija; 1986 Schneider-Preis (Freiburg, BRD); 1993 Európa Tanács Kulturális Bizottságának féléves ösztöndíja; 1994 Bern Kanton féléves Művészeti Ösztöndíja; 1995 Ösztöndíj a Római Magyar Akadémián; 1997 Ferenczy Noémi-dij. 2000 Philadelphia, USA ösztöndíj, Clay St ______________________ , ) ■ . j 4aP\0< ~r>0 ££-() f-jH nak viszont úgynevezett magángalériák és más lehetőségek, amelyek elborzasztóak. El kell menni például egy-egy nagyáruház bérelt bokszába, elképesztő, hogy ott mik vannak. Az emberek azt hihetik, amin rendes keret van és boltban árulják, akkor az művészet. A legnagyobb kárt azok a dilettáns művek okozhatják, amelyek egyre több helyen megjelennek az iskolákban. Ez a vizuális oktatás, az esztétikai nevelés, az ízléskultúra formálása szempontjából nagyon veszélyes. A jó szándékot nem vitatom, de a meghívásról gyakran az ismeretség dönt. Az ilyesmiből szokott következni, hogy a harmadik iskolai bemutató után már művésznek hiheti magát az illető, jobb esetben amatőr festőként lép fel. Mások meg ugyanazzal a három képpel, szoborral kilóra mérik a kiállításokat. Mindezen jelenségek ellen a mainál sokkal jobb kommunikációval, és a körülöttünk élő valódi művészek megbecsülésével lehetne küzdeni. Már ha jutna rá elég idő és akarat, s jó lenne a nyilvánosság előtt is többször beszélni ezekről a kérdésekről.- Mégis, mi a mérce?- Először is a műalkotásokat objektív mércével mérjük, mint más szakterületek a magukét, itt a legfontosabb szempontok például: kompozíció, arányok, színhasználat, kifejezésmód, használhatóság, korszerűség. Ezek megtanulhatók, ezért vannak a különböző iskolák. Másodszor az, hogy egy bizonyos szakmai körben mozog-e valaki, jelen van-e a már jegyzett kiállításokon, pályázatokon, vagy nincs------------------------------ ott. Az sem mindegy,------------------------------ hogy „Akárhol” volte valakinek kiállítása, vagy nagyvárosainkban, elismert intézmények kiállítótermében, jegyzett galériákban.-A hivatásos, iskolai végzettségükben és szakmailag is profi képzőművészek milyen módszerekkel próbálják megvédeni magukat?- Vannak régi, ismert szakmai szervezetek, amelyek egyre inkább magukhoz térnek. A különféle szövetségek tagsága persze nem minden. Természetesen képzőművészeti egyetemet soha nem végzett ember is jó művésszé válhat, mint például Samu Géza. Mivel ismertem, tudom jól, hogy állandóan képezte magát. A művészek, kikerülve az egyetemről nagyon magányosak, ha nincsenek jelen valahol, senki sem kérdezi meg, hogy hova tűntek. Ennek egyik oka, hogy összeomlott a korábbi, a Képcsarnok képviselte piac. Az iparművészet területén ez nagyrészt minőségi piac volt. Jó,-hogy különféle csoportokat hozhatunk létre, de nagyon szabad a pálya, a gyeplőt a lovak közé dobták, kicsit mindenki saját magára van bízva.- Az állam, az önkormányzatok is a megrendelők közé tartoznak. Előfordulhat-e, hogy olyan alkotások jelennek meg közterületeken, amelyek nem odavalók?- Erre tudnék példákat mondani. A millennium kapcsán a Szekszárdi Képzőművészeti Egyesület adta be a díjnyertes pályázatot, az úgynevezett történelmi tengelyről, melyben a Luther tértől a Béla térig terveztünk képzőművészeti alkotásokat. Aztán ez mégis másként valósult meg, s ezen nemcsak a szoborcserét értem. A legnagyobb baj nem is annyira az ideológiai diktátum, hanem inkább a pályázati irányítottság volt. Szekszárdon is van olyan szobor, amely ennek az áldozata lett. A megyében állítólag több, mint 30 köztéri alkotás született a rendszerváltás óta, s meg lehet nézni, hogy ebből hányat készített Tolna megyében élő alkotó. Ha ez így zajlik, annak az a következménye, hogy mindig provincia maradunk. Az az érzésem, hogy sem a város, sem a megye soha nem érezte egy szobornak a súlyát. Itt sosem az volt a szemlélet, hogy egy alkotás attól is olyan értékes, hogy menynyit áldozunk rá. Nem lehet állandóan abból szobrot csináltatni, hogy valakik majd kifizetik, vagy a művész megy el az árban addig, amikor már csak az motiválja, hogy legyen egy szobra. Azt merem mondani, hogy talán nincs olyan szobor Szekszárdon, amit tisztességesen kifizettek volna. Ezen a ponton természetesen a művészek megbecsülése is kiderül.- Mit tanít az Iparművészeti Egyetemen?- A legfontosabbat: azt hogyan kell egy tárgyat, plasztikát megtervezni. IHÁROSI IBOLYA Nem oly rég, a második ezredfordulón öblös sajtóvisszhangot kapott az a néhány Gemencbe tévedt farkas, amely jó, ha nem kóbor kutya volt... A távoli elődök nem szorultak ilyen kétséges tapasztalatokra, ahogy arról a kor legnépszerűbb képeslapja, a Vasárnapi Újság két híre is tanúskodik. Németh Mihály atyánkfia 1856-ban írta: „Szegzárd, dec. 18-án. Három suhanc szegzárdi legény reggel 8-9 óra tájban a Duna felé nádat vágni menvén, a mint egy kis nádashoz vezető úton előre haladtak, egy nagy farkast láttak meg, melly egy kutyának szét darabolásával foglalkozott. A három suhanc a nádast körül kerítvén, a beljebb vonódott farkasra mentek, a három közül a legfiatalabb Stáiner Mihály 16 éves fiú legelőbb érvén a farkashoz, a kezében volt nádvágó kaszával olly szerencsésen vágott hozzá, hogy az egyik oldalát kihasította. Ekkor a dühös állat az öldöklő eszközt félig fogai közé vevén, míg a vakmerő fiú a kaszát szájából kiráncigálni akarta. Az idő alatt egyik társa segítségére érkezvén, a kezében volt nádvágóval a farkasnak állkapcáját vágta keresztül, így a kártevő állat ártalmatlanná tétetvén, bőre lenyúzatott, s a derék három fiú által öt pengő forintért eladatott. Beszélik nádvágó embereink, hogy a Duna mentében fekvő úgynevezett Gemenci erdő és bozótságban annyi farkas van, hogy nappal tarisznyájukból élelmi szereiket megeszik, s este, midőn a munkások csoportra verődnek s tüzelnek, a szemtelen farkasok őket körülfogják, s csak úgy mernek a munkában elfáradtak alunni, ha kettő-hármat magok közül őrnek állítnak fel.” Három év múlva, 1859. január 9-én a csak később megyénkhez került Bogyiszlóról szólt a fáma. „Pest-Solt megyében Bogyiszló helység vidékén, hol a farkasok tartják a népet félelmes rettegésben, hajtóvadászatot rendeztek, melly ritka szerencsével végződött, ugyanis a kilenc öreg farkast - mellyek közöl a legkisebb 75 fontot nyomott - hét rókát és sok nyulat lőttek. Órömujjongva hurcolták a községbeliek falu- jokon keresztül az elesett vadakat, hogy megmenekültek e félelmes szomszédoktól. Végre a helység bírája 120 puskást vendégelt meg a faluházánál. Volt kedv és vadászati kaland elmesélése annyi, hogy egy kis városi naptárszerkesztő három évig biztosíthatta volna velük naptárát.” Kétségtelenül szenzáció ez akkoriban, amikor még álomban sem volt meg a Szent László (egykori nevén: Bogyiszlói) híd, s persze 120 helybelinek volt farkasölő flintája, no meg vendégszerető falusi bírója. DR. TÖTTŐS GÁBOR Új néven a szimfonikusok A Pécsi Szimfonikus Zenekar , jubileumi újévi hangversenyt pd ma, január 3-án a szokásos 19.30 helyett a színházi kezdés időpontjában, 19 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban. A társaság fennállásának 20. évfordulóját ünnepli, és várhatóan ekkor lép fel utoljára ezen a néven, a továbbiakban Pannon Filharmoniku- sok-Pécs lesz az elnevezésük. A jubileumi koncert műsora teljes egészében meglepetés, csak annyit árultak" eh a szervezők, hogy az esten három karmester - Hamar Zsolt, Howard Williams (Anglia) és Nicolas Pasquet (Németország) - vezényli a zenekart, továbbá Jandó Jenő (zongora) és Gyermánné Vass Ágnes (hegedű) lesznek a közreműködő művészek. ■ Hírek, közlemények a Tolna Megyei \K női háza tájáról: Mit dem folgendem Volksgedicht A rendezvénnyel kapcsolatban esetleg felmerülő kérdésekre az wünscht der Verband der MNOÖ Szekszárdi Regionális Irodájában (06 74 419948) kaphatnak vá- Deutschen Minder-heitenselb- laszt. stverwaltungen der Tolnau alle seinen Mitglieder ein erfolgreiches und glückliches Neues Jahr ! TERVEZETT INDULÁSI IDŐPONTOK Hei-sei, vivat, laßt alles erschallen, Vivat rufet alle aus! Laßt die Stimmen zusammenschallen, Damit lebt dieses Haus. Ego-ergo et laudamus Mit Waldhörnern und Geigenschall Frisches Leben es ist kommen Ein glückliches Neues Jahr. Weil das alte ist verflossen Und versunken ganz und gar. Ei, drum wünschen wir mitsammen Ein glückliches Neues Jahr! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2004. január 10-én (szombat) 16.00 órai kezdettel a Budapesti Kongresszusi Központban (Budapest, Xll.ker. Jagelló út 1-3.) ismét megrendezi a hagyományos, gálaműsorral egybekötött Magyarországi Német Ön- kormányzatok Napját, amelynek keretei között kerül sor az „Ehrennadel in Gold” kitüntetések átadására. A korlátozott férőhelyek és a német kisebbségi önkormányzatok országosan is nagy száma miatt, a megyében működő német kisebbségi önkormányzatainkból önkormányzatonként 3- 4 fő részére tudjuk a rendezvényen való részvételt biztosítani. A Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége ebből az alkalomból két buszjáratot indít az alábbi útvonalon és az alábbi megállóhelyekkel: I. járat: Bonyhád-Kisdorog - Tevel - Hőgyész - Szakadát -Gyönk - Szárazdi elágazó - Keszőhidegkút - Tamási - Cece - Székesfehérvár - Budapest II. járat: Bonyhád -Kakasd - Szekszárd - Tolna - Paks - Budapest Kérjük, hogy kisebbségi önkormányzataink részvételi szándékukat legkésőbb 2004. január 7-ig a 74/ 419-948-as telefonon vagy faxon közölni szíveskedjenek! I. sz. járat: 2004. 01.10 (Szombat) II. 00 Bonyhád. Műv. Ház előtt 11.10 Bonyhádvarasd, buszmegálló Gyüjtőkörzet: Bonyhádvarasd 11.20 Kisdorog, buszmegálló Gyűjtőkörzet: Kisdorog 11.35 Tevel, buszmegálló Gyűjtőkörzet: Lengyel, Kisvejke, Závod, Tevel 11.40 Teveli elágazó (a Hőgyészre vezető út találkozásánál, itt szállhatnak fel a zombaiak) Gyűjtőkörzet: Zomba 12.00 Hőgyész, buszpályaudvar 12.15 Diósberéoy, vegyesbolt előtti buszmegálló 12.20 Szakadát, buszmegálló 12.30 Gyönk, buszpályaudvar Gyűjtőkörzet: Gyönk, Varsád 12.40 Szárazdi elágazó Gyűjtőkörzet: Szárazd 12.50 Keszőhidegkút, buszmegálló 13.20 Tamási, buszpályaudvar Gyűjtőkörzet: Tamási, Pári, Dombóvár, Kaposszekcső, Csikóstőttős, Kocsola II. sz. járat: 2004. 01.10. (Szombat) 12.00 Bonyhád, Művelődési Ház elől Gyűjtőkörzet: Bonyhád, Cikó, Nagymányok, Váralja 12.13 Kakasd, központ buszmegálló Gyűjtőkörzet: Kakasd 12.20 Szekszárd, Garay tér Gyűjtőkörzet: Szekszárd, Sióagárd, Bátaszék, Mórágy, Alsónána, Várdomb, Szálka 12.30 Mözsi Malom Gyűjtőkörzet: Tolna - Mözs 12.35 Tolna, volt Gimnázium Gyűjtőkörzet: Tolna 13.05 Paks. Béke Szálló előtt Gyűjtőkörzet: Györköny, Németkér, Paks PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK: A Magyar Országgyűlés Enjberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bi- zotfsága pályázatot ír íu a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó, 2001. december 31-ig nyilvántartásba vett kulturális tevékenységet folytató és/vagy érdekképviseletet ellátó - nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (egyesületek) számára. Nem pályázhatnak kisebbségi önkormányzatok, alapítványok és a párttörvény hatálya alá tartozó szervezetek. A bizottság a jelen pályázat kiírásával a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényben a szervezetek 2004. évi működési támogatására elkülönített 110 millió forint odaítélését készíti elő. Működési támogatásnak tekintendő: személyi juttatások; dologi kiadások: üzemeltetési kiadás (fűtési költségek, víz, áramszolgáltatás, stb.), bérleti díj, telefonköltség, postaköltség, útiköltség. A támogatási kérelmeket kizárólag pályázati adatlapon lehet benyújtani. A pályázatot (adatlap + mellékletek) egy példányban - postai úton, kizárólag tértivevényes ajánlott levélben - (1358. Budapest, Széchenyi rkp. 19.) vagy személyesen (Országgyűlés Hivatala, Postabontó 1055. Budapest V. kér. Balassi Bálint u. 1-3) lehet benyújtani 2004. február 13-ig az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságához „Szervezettámogatási pályázat” cím megjelölésével. Postán történő benyújtás esetén a postabélyegző, illetve a tértivevényen feltüntetett felvétel kelte legkésőbbi időpontja 2004. február 13., 24.00. óra lehet, személyesen pedig a pályázatok 2004. február 13., 14.00 óráig fogadhatók el. További információk a bizottság titkárságán (tel: 441-5032, 441- 5035, fax: 441-5986) kaphatók. A pályázati kiírás és az adatlapok átvehetők az Országgyűlés Képviselői Irodaháza Tudakozójában (Bp. V., Széchenyi rkp. 19.) is, illetve a pályázati adatlap kimásolható a Magyar Közlönyből. Letölthető továbbá a www.meh.hu/nekh , valamint www.parlament.hu címen. A pályázathoz csatolni kell a szervezet alapdokumentumai közül a bírósági nyilvántartásba vétel és a bankszámlaszerződés fénymásolatát (melynek tartalmaznia kell a 16 vagy 24 számjegyű bankszámlaszámot), a 2003. évi tevékenység rövid leírását, igazolásokat a köztartozások /APEH, TB/ (munkaadókat terhelő egyéb járulék- tartozások, munkavállalóktól levont tb-járulék) teljesítéséről a 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot arról, hogy a „Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért”, a „Magyarországi Cigányokért" közalapítványoktól és a különböző minisztériumoktól elnyert támogatásokkal a pályázat benyújtásáig elszámolt. A fent jelzett igazolásokat és nyilatkozatokat a bizottság 2003. december 31-ei keltezésnél nem régebbi állapot szerint kéri. Az előző évi elszámolás, az igazolások és nyilatkozatok hiánya, valamint a szervezet fennálló köztartozása a pályázat érvénytelenségét vonja maga után. •86260*
