Tolnai Népújság, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-17 / 14. szám

2004. Január 17., Szombat 5. OLDAL MEGYEI TÜKÖR Szavazhat az interneten: www.tolnainepuJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Előző kérdésünk; Mi a vélemé­nye, rendbe tudja-e hozni a dolgokat az új pénzügymi­niszter? Szavazóink pesszi­misták, 78%-uk úgy gondolja, hogy nem tudja rendbehozni. MAI KÉRDÉSÜNK: Elfogadhatóé, hogy a MÓL Rt. a horvát futballt szponzorálja? Négyszáz galamb, hetven tyúk Tolna-Mözs Különösen nagy érdeklődés kísér­te a Tolnai Galamb- és Kisállatte­nyésztő Egyesület idei kisállat ki­állítását. A tárlatra jelentkező te­nyésztők egy részét vissza is kel­lett utasítani, mivel a mözsi műve­lődési ház befogadóképessége vé­ges. A dél-dunántúli tollas sereg­szemlére egyébként mintegy négyszáz galambot és a szokásos­nál jóval több, hetven díszbarom­fit neveztek. A látogatók érdeklő­dése sem volt akármilyen: a pénte­ki nyitó nap délelőttjén szinte öt- percenként érkeztek az óvodás és iskolás csoportok. A kiállítás ma, szombaton és vasárnap reggel 8- tól 16 óráig még látható. fotó= g. k. Mondom A Magamét MAROSI IBOLYA Mások is mondják Nemcsak mi, az olvasó is mondja a magáét. Útón-útfélen és tele­fonon. Két történet tegnapi, a harmadik pár hetes. Egy kedves hölgy telefonált, s hosszan mesélte, hogy milyen jó tapasztalatai voltak a mentősökkel, az autó vezetőjével és az ápolóval együtt. Gyorsak, kedvesek, segítőkészek voltak mindkét alkalommal, amikor szüksége volt rájuk. A második telefonáló egy igen dúlt férfi volt. Hosszan mesélte, hogy egy autós „állat" elgázolta a család kedvenc macskáját. A száguldó gázoló megállás nélkül továbbhajtott, ő meg sajnálja, a cicát, s nem is tudja miként mondja el a történteket egyetemista gyerekeinek. Akinek volt már kedvenc háziállata, tudja milyen ér­zés elveszíteni. Barátaim kutyáját is elgázolta egy autó, átéltem szomorúságukat. Hamarosan szereztek egy hasonló kiskutyát. Azóta családi házba költöztek, s legalább három kutyájuk van. Ismertem egy idős hölgyet, akinek végelgyengülésben évtizedek­kel ezelőtt elpusztult a macskája. Soha többet nem akart másikat, mert félt az újabb veszteségtől, pedig amúgy nem volt se kutyája, se macskája. A. harmadik esetnek szemtanúja voltam egy reggelen. A normá­lis tempóban közeledő autó előtt átszaladt egy macska. Elég nagy volt a koppanás. Az autót egy fiatalember vezette, azonnal meg­állt és halál sápadtan kereste a cicát, de az közben elszaladt. A há­rom történetnek nincs tanulsága csak annyi, hogy mennyire sok­félék vagyunk, mi emberek. Egyre drágább lesz a kenyér A következő aratásig áremelkedésekre lehet számítani A pékségek többségé mar január elejen emelte az árait a meg növekedett áfára hivatkozva, de még nem alakult ki a végle ges kenyérár, pár napon belül újabb emelésre számíthatnál a fogyasztók. A folyamatos áremelkedések a szakemberei szerint egészen a következő aratásig is eltarthatnak. A múlt év őszén, a kereskedőket és a feldol­gozókat tömörítő Gabonaszövetség átlago­san 10 százalékos árnövelést tervezett. Már akkor is felzúdulást okozott a megemelke­dett kenyérár, pedig október végén még a zsákos liszt áfa nélküli malmi átadási ára ki­lónkénti 58 forint volt. Ez év januárjában 70 forintra emelték a malmok a liszt árát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a molnárok az aratás óta mintegy 65 százalékkal emelték a liszt árát, s ezt a búza árának emelésével in­dokolják. Korábban a búza tonnáját 30 ezer Mennyi búza termett idén? A szakemberek szerint az idei évben a kenyér árának emelkedését az okozza, hogy kevés búzát arattak. Országosan 2002-ben 3,9 millió tonna termett, míg idén 2,9 millió tonna. Tolna megyében (az ország egyik legjobb minőségű ter­mőterületén), több mint 57 ezer hektá­ron az idén 206 ezer tonna búza ter­mett, mig tavaly az 52 ezer hektáron 259 ezer tonna. íonnt körüli áron vet­ték, ma viszont már 50 ezer forintos áron is születnek üzletek. En­nél is nagyobb baj, hogy a hazai búza nem fedezi a malmok szükségleteit. Bár ezt többször is jelezte a Gabonaszövetség az ag­rártárcának, nem állították le időben a ma­gyar búza exportját. Ilyen helyzetben a mal­mok szinte hónapról hónapra emelték az áraikat, ennek a kevés búza az oka, valamint az, hogy a malmok sem tudtak előre - kapa­citás hiánya miatt - jelentős mennyiséget fel­vásárolni, ezért importra kényszerültek. Ahhoz is hozzá kell szokniuk az embe­reknek, hogy a jövőben a kenyér és a péksü­temények ára többször is változik, mondják a szakemberek. Ennek nem csak az az oka, hogy a májusi uniós csatlakozást követően lassú, de folyamatos áremelkedésre lehet számítani ezen a területen is, hanem az is, hogy a búza betakarításáig akár havonta is módosulhatnak az árak. A pékeket is foglal­koztatja a kérdés, hogy a jelenleg a boltok­ban 16-18 forinton kínált kiflit és zsemlét le­het-e még tovább emelni, illetve ha emelik, lesz-e rá kereslet? A decsi pékség vezetője Gaál Miklós, kérdésünkre elmondta, jelen­leg 70 forintért jutnak egy kiló liszthez, míg pár hónappal ezelőtt 40,50 forintért vették meg. Január elején már pár százalékot emel­tek az áraikon, de a következő napokban újabb 16 százalékos áremelésre készülnek. A kenyér jelenlegi ára A pékségek a házi jellegű kenyeret 125 forint + áfáért szállítják a boltokba, ahol a kereskedelmi hasznot rátéve 180-190 forint körül jut a vásárló kosa­rába. A kiflit, zsemlét 11,50 forintért adják a pékségek, ebből lesz a 16-18 forintos vásárlói ár. A kenyér ára a különböző boltokban változó, bár nagy különbségek nincse­nek: a félkilós kukoricás kenyérért 97 forintot kémek, a kilós ára 198-210 fo­rint között alakul. A kalciumos, mag­vas, félbarna, barna kenyerek drágáb­bak, kiszereléstől, szállítótól függően akár 160 forintot is elkérnek egy félki­lós darabért. A liszt ára is jelentősen emelkedett az elmúlt egy hónapban, az addig akciós 57-59 forint/kilós árról most ugyanaz a liszt 92 forint/kiló. És sajnos még azt sem lehet mondani, hogy ezzel legalább az idei évre befejeződött vol­na a kenyér árának az emelkedése. Decsen egyébként 40 embert foglalkoztat a pékség. Csak Szekszárdon és környékén több mint nyolc kisebb-nagyobb sütöde működik, mellettük a legnagyobb konkurenciát a nagy bevásárlóközpontok saját pékségei je­lentik, ahol szállítási költséget nem kell fel­számítaniuk, így olcsóbban tudnak megje­lenni a saját áruházukban. MAUTHNER Nem jönnek vissza a fiatalok A város és a lakosság, a város és környezete A település lehetőségeinek kiaknázását, a veszélyek elkerü­lését, lakói számára pedig élhető, lakható, biztonságos ott­hont adó várost szolgálja az új gazdasági program és városfej­lesztési stratégia. Szekszárd A megyeszékhely működését átvi­lágító CCA Rt. abból indul ki, a fenntartható városműködéshez feltétlenül szükséges új gazdasági program és városfejlesztési straté­gia. A célokat és stratégiákat akkor is ki kell dolgozni, ha a város most nincs abban az anyagi helyzetben, hogy a programot pár éven belül megvalósítsa. A város működésé­nek nem lehet más célja, mint a la­kosság „otthon” iránti igényeinek szolgálata, illetve sokoldalú „ké­nyelmi” szolgáltatások biztosítása. Éppen ezért az alábbi témakörök­ben javasolják a célok meghatáro­zását: életminőség, térségi szerep­kör, kapcsolat a lakossággal, a ter­melő szférával, a városszerkezet összetétele, munkanélküliség, la­kásprobléma kezelése, környezet- védelem, sport, oktatás, szolgálta­tások, üzletpolitika, szociálpoliti­kai célok, korszerű vagyongazdál­kodási szervezet. Ezek között természetesen egy sincs, amelyről ne született volna már nem is egy koncepció, rende­let, döntés, vagy program. Ezek­nek és a kapcsolatrendszereknek az újragondolása a feladat. Szerepel az anyagban egy betét, amely a külső környezettel való kapcsolatát és annak jövőjét, a vá­ros lehetőségeit szedi pontokba, kiegészítve egy már meglévő analí­zist. E szerint Szekszárd erősségei közé tartozik, hogy országos és Európai jelentőségű közúti csomó­pont. Horvátország fejlődésének beindulása Szekszárd számára új lehetőségeket nyit. Lélekszáma, gazdasági súlya alapján a város Dél-Dunántúl fon­tos regionális alközpontja. Gyen­gesége, hogy regionális versenypo­zíciói kedvezőtlenek a másik két városhoz képest: funkciómegosz­tás és együttműködés nélkül alul­maradhat az erősebb versenytár­sakkal szemben. A képzési szerke­zet nem megfelelő, a felsőoktatás súlya kicsi. A középiskolákat is be­leértve, - az informatikai képzés beindítása ellenére - sem felel meg az oktatás szerkezete a külföldi be­ruházások humán erőforrás igé­nyeinek. Ennek ellenére lehetőségek van­nak a gazdasági vonzáskörzet ki­bővítésére Bács-Kiskun megye irá­nyába is. Az M6-os útnak már a Dunaújvárosig megépülő szakasza is bekapcsolja a térséget az ország gazdasági vérkeringésébe. Ezen le­hetőségek idevonzzák a külföldi működő tőkét, de ehhez szüksé­ges a szakképzés fejlesztése a munkaerőpiac igényei szerint. A veszélyek közé tartozik, hogy Tolna megye esetében torzító té­nyező a Paksi Atomerőmű gazda­sági ereje. Ennek következtében a területi különbségek mérsékelésé­re szánt pénzből az indokoltnál ke­vesebb támogatáshoz juthat a tér­ség. A jó képességű fiatalok a felső- oktatási lehetőségek hiánya miatt más városokba mennek tanulni, majd megfelelő munkalehetőség híján nem jönnek vissza, máshol telepednek le. Az agyelszívó hatás hosszabb távon a munkaerő-kíná­lat szerkezeti torzulásához vezet­het, amely a régiók közötti munka- megosztás területén hátrányos le­het, amennyiben a kisebb hozzá­adott értéket képviselő, például ol­csó bérmunkára épülő ipar túlsú­lyát eredményezheti. A helyzetből adódó veszélyeket is segítheti elke­rülni a már említett gazdasági program és városfejlesztési straté­gia. IHÁROSI IBOLYA Ökumenikus imahét Paks Ökumenikus imahetet rendez­nek a történelmi egyházak Pak­son az evangélikus templomban január 19. és 23. között. Hétfőn az evangélikus lelkész, kedden a katolikus plébános, szerdán a református, csütörtökön a bap­tista lelkipásztor hirdet igét, pénteken az egyházak kórusai közös hangversenyével zárul az imahét. Valamennyi napon dél­után fél hatkor kezdődik az áhí­tat. ______ (RG) El őnyben a Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Idén várhatóan 600-800 millió forintot, 2006-tól pedig évente 1- 1,5 milliárdot költhetnek a Dél- Dunántúlon innovációra. A ré­gió előnyben van az ország más vidékeihez képest, miután a nyár elejére európai uniós támo­gatással elkészül az innovációs stratégiája. A lehetőséget a ta­valy novemberben törvénnyel létrehozott Kutatási és Techno­lógiai Innovációs Alap teremti meg. Az Alap forrásainak egyne­gyedét pályázatok keretében re­gionális célokra kell felhasznál­ni -, az irányokra a fejlesztési ta- nácsok tesznek javaslatot. ■ Tolnában fl-Z-ig Bonyhád - Mercedes mikrobuszt vásárolt a Petőfi Sándor Evangé­likus Gimnázium. A 9 fős autó kisebb diák- és pedagógus cso­portok utaztatását szolgálja. Az intézmény tanulói és diákjai ugyanis gyakran vesznek részt az ország különböző pontjain versenyeken, konferenciákon, tapasztalatcseréken, vagy éppen vendégeket fogadnak, akiknek szívesen mutatják meg a város és környékének nevezetességeit, szépségeit. ipa Dombóvár - Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályá­zatán egy-egy számítógépet, monitort és nyomtatót nyert a ci­gány. kisebbségi önkormányzat, mely Szabadság utcai irodájának felszerelésére használja a beren­dezéseket. (gr) Dunaföldvár - Két státusz létreho­zására nyert támogatást a Dunaföldvári Kulturális Egyesü­let a Tolna Megyei Munkaügyi Központtól. A civil szervezet az önkormányzattal együttműköd­ve egy textilipari részmunkaidős bedolgozói hálózatot hoz létre a hátrányos helyzetű nők foglal­koztatására. A munkaügyi köz­pont három éven keresztül tá­mogatja egy modellkészítő és egy modellvarró foglalkoztatásá­nak bérét és járulékait, az első évben teljes egészében, a máso­dikban 80, a harmadikban 60 százalékban. A hálózat a tervek szerint több mint ötven nőnek, köztük mozgássérülteknek biz­tosít munkát. m Győré - PHARE pályázatot nyúj­tott be a település önkormányza­ta a templom-iskola fejlesztésére 33 millió forint értékben. A prog­ram az intézmény teljes felújítá­sát, nyelvi labor kialakítását tar­talmazza. A visszajelzések sze­rint a pályázat a formai követel­ményeknek megfelelt. ipát Medina - A Medina-szőlőhegyi utak szilárd burkolata elkészíté­sének kiviteli tervéi elkészültek. A mintegy 55 millió forintos be­ruházás megvalósítására EU-s pénzre, Sapard-forrásra pályázik a medinai önkormányzat. A köz­ség korábban a megyei terület- fejlesztési tanácstól igényelt for­rást, de az a pályázat nem kapott támogatást. <sk> Paks - A Herman Ottó Általános Iskola rendhagyó szülői értekez­letet tartott, amelyre meghívták a lakótelep három önkormány­zati képviselőjét, Kiss Máriát, dr. Strasszer Tamást és Zsarnai Sándornét. Tájékoztatták a kép­viselőket a város oktatási intéz­ményeit érintő átvilágítással és az abban foglalt, iskola-összevo­nási javaslattal kapcsolatos véle­ményükről, kifejezve azt a kí­vánságukat, hogy az intézmény őrizze meg önállóságát. ugt Szekszárd - Eredményesnek ítél­te a zsűri a Gemenc Szálló mel­letti területre kiírt építészeti öt­letpályázatot annak ellenére, hogy csak két pályamunka érke­zett be. A kiírás szerint a 32 ga­rázs helyére terepszint alatti par­kolót kell elhelyezni minimum 60 férőhellyel. Az épület föld­szintjére üzletet, két másikra pe­dig 100 négyzetméter körüli la­kásokat kellett elgondolni. A zsűri mindkét munkát megvétel­re ajánlotta, a paksi Klenk & Kém Bt. elképzelését kiemelt, bruttó egymillió forint értékben. A pécsi Bonzson Bt. terveit brut­tó hatszázezer rorintra értékel­ték. A pályamunkák megvétele, amelyre ötmillió forintot különí­tettek el, nem kötelezi a várost továbbterveztetésre. A maradék pénzt a közgyűlés másik tervpá­lyázatra csoportosította át. m Tamási - Elfogadta a napokban tartott ülésén 2004-es programja­it a város német kisebbségi ön- kormányzata. A hagyományos svábbált február 21-én rendezik, ősszel nemzetiségi kórustalálko­zót, és német irodalmi estet is ter­veznek. Az önkormányzat idei költségvetése 715 ezer forint és az ezt kiegészítő helyi támogatás. Tavaly a város félmillió forinttal járult hozzá a kisebbségi önkor­mányzat működéséhez. m Tolna - Rövid időn belül a máso­dik minisztériumi pályázat meg­nyeréséről értesült a tolnai mű­velődési központ. Az intézmény ezúttal a környezetvédelmi mi­nisztérium Jeles napok a kör­nyezet és a természet védelmé­ben elnevezésű pályázatán érde­melt ki 168 ezer forint támoga­tást. A pénzt kiállításra, vetélke­dőkre, előadásokra és egyéb kör­nyezetvédelmi ismeretterjesztő programokra fordítják. rs« Váralja - A vállalkozók, gazdasági társaságok, kereskedelmi egysé­gek számára kedvező, igen ala­csony iparűzési adót állapított meg a falu képviselő-testülete. Az adó mértéke nettó bevételük 0,3 százaléka. ipát Zomba - Idén tíz éves a kapcsolat a zombai hagyományőrző egye­sület és a Hamburg melletti Quarrendorf község tradícióit ápoló szervezet között. Mint a hagyományőrzők évzáró-évnyi­tó összejövetelén is szó esett, a jubileumot közösen ünnepli a két egyesület, a tervek szerint a zombaiak ez alkalomból magyar napokat rendeznek Quarren- dorfban. rsw További települési információk: www.tolnainepujsag.hu » l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents