Tolnai Népújság, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-15 / 12. szám

16. OLDAL ÉLET 2004. Január 15., Csütörtök íHM- STILUS innÉni Kommunikációs partnerünk: a Westel Mobil Rt. ISTEN TENYERÉN. Hatalmas, homokba süllyedt kezet ábrázol az a műalkotás, amely Uruguay egyik felkapott tengerpartját díszíti. A tu­risták imádják az óriási ujjakat, bár állítólag volt olyan szerencsétlen figura, aki addig ugrált, míg végül fönnakadt az egyiken. De ő amúgy is olyan tenyérbemászó volt._________________________________________________________________________________________fotó; epa A tévénézés Tompikákat nevel Azok a gyerekek, akik naponta két óránál többet tévéznek, kisebb szókinccsel rendelkeznek, ügyetlenebbül mesélnek történeteket, és több a nyelvtani hiba az írásbeli munkájuk­ban, mint azokéban, akik kevesebbet ülnek képernyő előtt. A würtzburgi egyetem pszicholó­gusai 330 óvodást és kisiskolást vizsgáltak négy éven át rendszere­sen. Mérték a gyerekek nyelvi kife­jezőkészségének változását, ké­sőbb iskolai eredményeit, és álta­lános intelligenciájuk alakulását. A kísérletbe bevont szülők napon­ta készítettek feljegyzéseket gyer­mekük tévézéssel töltött idejéről. Az adatok kiértékelése után az de­rült ki, hogy a sokat tévéző gyere­kek - még akkor is, ha gondos csa­ládi háttérrel rendelkeznek - külö­nösen gyenge szóbeli teljesít­ményt nyújtanak. Úgy tűnik, a tv előtt töltött szótlan órák az évek során leginkább a nyelvi-szóbeli kifejezőkészséget veszélyeztetik. A német kutatók szerint a sokat té­véző gyerekeknek nem csupán a szókincse szűkös, hanem nyelvta­nilag is sok kívánnivalót hagy ma­ga után a beszédük. Az egészen kicsik beszédfejlő­dését is lassítja, ha a televízió túl nagy szerepet kap az életükben. Ebből a szempontból alig van je­lentősége, hogy mit néz a gyerek. A lényeg, hogy a képernyő olyan tevékenységektől vonja el az ide­jét, amelyek pótolhatatlanok a verbális képességek, és később az írni-olvasni tudás szempontjából. A vizsgálatok azt is kiderítet­ték, hogy a tévézési szokások ko­rán stabilizálódnak. Az a gyerek, amelyik óvodás korban sokat té­vézik, iskolás korában még in­kább ezt teszi majd. Ez fordítva is igaz. Ha a szülők személyes pél­damutatással elérik, hogy gyer­mekük életében ne legyen meg­határozó szerepe a fekete doboz­nak, ennek a hatása hosszú távon is megmarad. A tíz évnél fiatalabb gyerekek szabadon eltölthető ideje meglehe­tősen korlátozott. Ha napi két órá­nál többet töltenek tévézéssel, va­lószínűleg egyáltalán nem játsza­nak a szó hagyományos értelmé­ben. Nagyon keveset mozognak szabad levegőn, és keveset vannak együtt a szüleikkel. Pedig a szóbeli kifejezőkészséget leginkább fej­lesztő családi beszélgetés feltétele­it a szülőknek kell megteremteni és mindennapos szokássá tenni. Ha egy-egy ünnepnapon sokat tévézik a gyerek, annak önmagá­ban nincs a fentiekben leírt káros hatása, eltekintve persze attól, hogy az a tartalom, amivel szem­besül, mennyire felel meg az ő életkorának. A nyelvi és olvasási képességeket korlátozó hatással akkor kell számolni, ha legalább egy éven át napi két óránál többet néz a gyerek televíziót. A saját szüleiket sem ismerik ü A kevéssé intelligens gyerekek {85 IQ alatt) olvasási képessége és szóbeli teljesítménye a túl sok tévézés hatására a többiekhez képest még nagyobb lemaradást mutat. ■ Sok 9-10 éves gyerek rosszul használja a helyhatározó ragokat, azt a mondatot például, hogy „a mama a vázát az asztalra tette” vagy az „asztalba tette”, könnyen összetévesztik, illetve nem érzik a különbséget a két változat között. l Azokban a családokban, ahol csak nagyon ritkán van mindenki együtt, a megkérdezettek 8 százaléka nem tudta megmondani, hogy a szüleik miként szólítják egymást. BRITNEY URA. Az ifjú őstermelő nem a pampák királya, hanem Britney Spears (volt) férje. A popsztár, akit a legújabb hírek szerint a saját anyja küld elvonókúrára, nemrég egy napig tartó frigyet kötött gyermekkori ba­rátjával, akit azonban évekig nem látott, s csak véletlenül találkoztak újra. Jason Allen Alexander máris profitált a villanásnyi szövetségből: arájáról egy luxusautót kapott fájdalomdíjként. Jason Alexander nem mulya tehe­nészlegény, nyomban saját PR-ügynököt fogadott, aki percek alatt vevőt ta- a híres-hírhedt esküvő videofelvételére 1 millió dolláros áron. fotó: epa A boldogság ára: egymilliárd A pénz boldogíthat, de kutatók szerint ez 2,7 millió angol fontba kerül, ami kicsivel több, mint egymilliárd forint. Ennyi­be kerül ugyanis egy átla­gos ember álmait megva­lósítani. Egy hétköznapi ember egy­milliárd forintból vásárolhat­ja meg boldogságát, állítja egy brit kutatás. Ennyi pénz­ből tudnánk megvenni álma­ink házát és autóját, ennyi pénzre lenne szükség ahhoz, hogy álmaink nyaralásán ve­hessünk részt, és biztosítsuk a kívánt életszínvonalat. Érdekes, hogy a nőknek egy kicsivel több pénzre len­ne szükségük a boldogság­hoz. Ők ugyanis 2,7 millió font feletti összeget kőkéné­nek, míg a férfiaknak 2,6 mil­lió font is elég lenne. A kuta­tásból kiderül, hogy az em­berek követelőzőbbé válnak idősebb korukra: míg a 24 év alattiak 2,55 millió forintot igényelnének, a 44 és 55 év közöttieknek már 2,9 millió­ra lenne szükségük. Egy in­ternetes honlap a kutatást követően egy felmérésében arra kérdezett rá, az emberek milyen házat, kocsit szeret­nének, milyen az ideális partner számukra, hogyan udvarolnának, mit esznek szívesen, hova járnának szó­rakozni. A megkérdezettek megtakarításaira is kíváncsi­ak voltak. A válaszok alapján négy kategóriába sorolták az embereket. Kiderült, hogy az emberek 45 százaléka arany­ifjú illetve -leány szeretne lenni, vagyis bulizós életet élne. További 39 százalék magamutogató, akik szórják a pénzt. Az emberek 15 szá­zaléka sorolható a „vidám fickó” kategóriába, ők igye­keznek megtartani a pénzt, jólétet, boldogságot. Az em­bereknek csak alig egy száza­léka a kemény munkával szerzett pénz híve. A felmé­rés azonban kissé csalóka, mivel a válaszolók között több volt a fiatal, akik éret­tebb fejjel már nem szóra- koznák el a pénzüket. ■ Olvastam - Láttam - Hallottam BUDAVÁRI KATA Bútemető rúd Olvastam, hogy a „Lételem-jelenlét" a menő. Több helyen is. A baj csak az, hogy nem tadom, hogy ez mit jelent. Valami oxigénes- krémes-szennyezésgátló-komplex, amitől „hihhetetlenür szép le­szek, és „hihhetetlenür trendi. Feltéve, ha veszek hozzá szintén „hihhetetlenür olcsóért csizmát, cipőt, retikült, szoknyát, de olyat, hogy alapáron mindegyik százezernél kezdődik. Ja, és nem tetszik. Mert, ami már tetszik is, az háromszázezer. A „Lételem-je- lenlét"-nél meg ugye nem garantált, hogy eltűnnek az ember ra­gyái és ráncai. Szakemberek szerint - akik nálunk a bagózdában ülnek -, ha az embernek búbánata van rögtön rendbejön, ha vesz egy új rúzst. Két feltételnek kell a továbbiakban megvalósulnia. Emberünk legyen nő. A rúzsnak meg legyen ordenáré, vicces, használhatatlan színe, hogy be lehessen hajítani a többi búteme­tő rúd közé. Majd egy óvatlan pillanatban ajándékozzuk el éppen búskomorságban szenvedő barátnőnknek. Ennek az az előnye, hogy szenvedő nőtársunk megvigasztalódik, és mi is jól járunk. Kenegeti a lelkünket, hogy milyen jót tettünk, és megszabadulunk a használhatatlan rúzsoktól. És mindez nem kerül többe, legrosz- szabb esetben is néhány száz forintnál. Ráadásul a rúzs kicsi, el lehet dugni a kutakodó férfitekintetek elől, míg egy trendi szerkó, bármilyen kicsi is, mély nyomokat hagy a családi költségvetésben. Nagy kalandok északon Vadak és érzékiek az északi nők, olyannyira, hogy lassan átveszik a férfiaktól a hódítói szerepet. Persze van, aki szí­vesen megadja magát a höl­gyeknek. Egy átfogó norvég kutatás szerint egyre inkább elmosódnak a férfi és női szexuális szerepek az észa­ki ország társadalmában. A kuta­tás, amelynek során 2700 fővel ké­szítettek interjút, kiderítette, hogy a norvég lányok húszas éveikben sokkal agresszívebbek, és inkább kezdeményezik a szexet, mint pár évvel idősebb nővéreik, a húszas életkori csoportban pedig még a férfiaknál is kezdeményezőbbek. A tanulmány eredményei sze­rint a norvég nők egyre több maszkulin vonást vesznek fel sze­xuális életükben, anélkül, hogy feláldoznák feminitásukat. Ez az elmúlt évtizedek változása, azon­ban a fiatal férfiak és fiatal nők szexuális életének változása és a nemek közti differencia egyre nö­vekszik, állítja Willy Pedersen, szociológus, az oslói egyetem ku­tatója. Norvégia mindig élen járt a nemzetközi, nemekre vonatkozó kutatásokban, és a nemi egyenlő­ség szorgalmazásában. 1981-ben választották meg az első női mi­niszterelnököt, Gro Harlem Brundtland személyében. Jelenleg a norvég kormány több, mint 40 százaléka nő, s be akarják vezetni, hogy minden hivatalos szervezet állományában minimum 40 szá­zalék legyen a női dolgozók ará- nya. ___ ■ Zo kniszagölő szálak Baktériumtaszító ruhák, tex­tíliák kifejlesztésén munkál­kodnak vegyészek. Az ilyen műszálaknak nagy jelentősé­gük lehet a sportruházatban és a gyógyászatban. A paplanok és párnák töltőanyaga a jövőben lángálló és baktériumta­szító szálból készül. A baktériu­mok megtelepedését gátló szálak közül van olyan, amelybe a men­tesítőanyagot eleve beépítik, míg egy másik fajta csak a felületén hordozza a biológiailag ható szert. Ezek különösen ruházati és egészségügyi célú kelmék szövé­sére alkalmasak. Sportruhák, fe­hérneműk, zoknik és harisnyák esetében az egyes fajták 50 mosá­sig képesek megtartani a baktéri­umellenes hatást - és ezzel fékez­ni például a bakteriális bomlásból származó kellemetlen szagokat is. A másik kutatási irány a hőtar­tó képességgel operál: az üreges, könnyű szálak kiváló hőszigetelő képességűek, ami fontos a síru­háknál, a barlangászok és a szikla­mászók öltözeteinél is. Ma már azt is figyelembe veszik, hogy a különleges alapanyagok mennyire bomlanak le használat után a kör- nyezetben._________________■ Re ndőröknek szőrbér Szakállnövesztésért havi 30 rúpia (körülbelül 60 cent) fi­zetésemelést kapnak a rend­őrök az észak-indiai Madhja Prades államban. A szakállviselet dotálására vonat­kozó utasítást az állam rendőrfő­nöke adta ki, mivel a főrendőr meggyőződése, hogy a rend őre tekintélyt parancsolóbb személy­nek tűnik az állampolgár előtt, ha szakállt visel. A rendőrfőnök állí­tólag több tudományos elemzés alapján jutott arra a következtetés­re, hogy az emberek komolyab­ban veszik a szakállas rendőrt, mint a simaképűt. Nem elég azon­ban csak megnöveszteni a szak­állt, hanem ápolni is kell azt. A rendőrszakállakat rendszeresen ellenőrzik majd az elöljárók, akik nem fognak szőrözni: csak azok élvezhetik folyamatosan a fizetést kiegészítő juttatást, akiknek gon­dozott szakálla és bajusza nem kelti gondozatlan, rendetlen em- ber benyomását. ___________ ■ Hum or VÍZILÓ- Apu, miért hordja a víziló a vi­zet a sarokba? - kérdi Pistike az állatkertben. Szerintem azért, mert fészket épít. TELEFONOS SEGÍTSÉG- Doktor úr, mit csináljak? - lihe­gi Szabóné kétségbeesetten a te­lefonba. - A férjem lenyelt egy egeret.- Azonnal jövök - nyugtatja meg az orvos -, de addig sem ár­tana egy darabka szalonnát tarta­ni a szája elé. EGYÜTTÉRZÉS - Hatalmas szúnyog van a karo­don. Üsd agyon!- Dehogy ütöm! Ha elpusztul, ezerszámra jön a többi, hogy végső búcsút vegyen tőle!

Next

/
Thumbnails
Contents