Tolnai Népújság, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-15 / 12. szám

HI 2004. Január 15., Csütörtök M EGYE I TÜKÖR 5. OLDAL ______________Mondom A Magamét______________ RÁKO SI GUSZTÁV Ahány nyelv, annyi ember Ki ne emlékezne az én korosztályomból az első nyugati utakra? A hetvenes évek végén maga volt a csoda Bécsbe kirándulni. Álltunk a Mariahilferen, a gazdag kirakatok előtt és megszólalni se tudtunk. Nem csupán a csodálkozástól (attól is), de leginkább azért, mert többségünk egy kukkot sem beszéd németül. Még a magukat büsz­kén svábnak vallók sem igen, mert az átkosban bizony nem vették jó néven, ha a gyermekek megtanulták őseik nyelvé. Erdélyben ne­velődött nagyanyám anyanyelvén kívül természetszerűen jól bírta a németet és a románt is, ám egyiket a hatóságok, másikat a szomszé­dok előtt titkolta. Ugyanígy tettek a tolnai sváb falvakban élők is, a „nicht das kindisch stromauf’ vöd a leggyakrabban elhangzó német mondat. Az iskolában oroszt tanultunk, az erőfeszítések eredménye közismert, kevesen vannak közöttünk, akik Moszkvában egy pohár vizet tudnának kérni. Szerencsére ma más szelek fújnak, irigylem is a fiatal nemzedékeké, hiszen saját bőrömön tapasztalhattam a régi mondás igazságát - ahány nyelv, annyi ember. Egy, de inkább két nemzedék számára veszett el a valódi, használ­ható nyelvtudás megszerzésének lehetősége. A gyökerek megszakad­tak, kiszáradtak. Uj utakat kellett keresni, hiszen Európába való visszatéésünk világnyelveké beszélő magyar értelmiségiek, mester­emberek, kereskedők nélkül elképzelhetetlen. Oktatásunkat lehet kritizálni, bizonnyal van rá ok elég. Egyet azonban nem vitathatunk el iskoláink többségétől: felnevedek egy nemzedéké, amely számára ma már természetes megszólalni angolul, németül, s más idegen nyelveken. Diákok, sportolók látogatnak egymáshoz Paks Uniós támogatásra pályázik a paksi önkormányzat a nem­zetközi kapcsolatok ápolásá­ra. Az idén sok utazást ter­veznek, diákok, sportolók lá­togatnak a testvértelepülé­sekre. Tavaly új fordulatot vett az évek óta egyre gyengülő kapcsolat Paks és németországi testvérvárosa, Reichershofen között. Idén több csoport utazását tervezik. Márci­usban az önkormányzat és a Móra Ferenc Általános Iskola szervezé­sében tizenhat diák utazik Német­országba. A gyerekek iskolába jár­nak, a környékkel, a testvérváros életével ismerkednek majd. Ven­déglátóikat természetesen ők is meghívták. Májusban érkeznek majd a reichershofeni gyerekek Paksra. A gyerekek már felvették a kapcsolatot, leveleznek egymás­sal, így már az első találkozásnál sem lesznek egymás számára ide­genek. Az önkormányzat, hogy enyhítse a költségeket, európai uniós forrásokra nyújtott be pályá­zatot. Ez az első alkalom, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolásá­hoz ily módon próbálnak pénzhez jutni. A diákcserén túl sportolók kapcsolatfelvételét is tervezik, a német város húsz 13-16 év közötti labdarúgót hívott meg. Ezen a té­ren a Paksi Sportegyesület az ön- kormányzat partnere, ők delegál­ják majd a fiatal futballistákat és azt is vállalták, hogy fogadják majd a Reichershofenből érkező csapatot. Az év első felében a pak­si Roger Schilling zenekar is kiuta­zik a testvérvárosba, hogy fennál­lásának évfordulóján köszöntse az ottani együttest. _______vida tünde Hd eő kérdésünk Van-e esély arra, hogy visszaszorítsák a hálapénzt? Szavazóink túl­nyomó többsége erre nem lát esélyt, ugyanis 75%-uk vok­solt nemmel. MAI KÉRDÉSÜNK: ■ ■ Ön szerint megtalálják-e az élet nyomait a Marson? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Milyen pazarló csapot kell elzárni? Csak az ötévesek iskola-előkészítő óvodai ellátása kötelező Nem intézmények összevonására, nem szolgáltatások meg­szüntetésére, hanem a város hatékony működtetésére tesz ja­vaslatokat a gazdálkodást átvilágító cég. A megvalósításról azonban a közgyűlésnek kell döntenie, így arról is, hogy a vá­ros intézményei milyen formában működjenek tovább. Szekszárd A CCA (ConCordiA) nevű részvénytársaság végezte el Szekszárd gazdálkodásának teljes átvilágítását. Mivel a javasolt intézkedések egymással összefüggenek, s a rendszerszer­vezés elvei szerint épülnek fel, nehéz kiragad­ni belőle részleteket. Az egyes intézménycso­portokra, feladatokra nemcsak szervezeti át­alakulást javasolnak, hanem maguknak a fel­adatoknak az újragondolását. Tehát nem az ellátás, nem az intézmény szűnik meg, ha­nem ésszerűbbé, olcsóbbá válik a költségve­tés számára az adott szolgáltatás biztosítása. Nyilvánvaló, hogy az átvilágítók elvégezték Javasolt intézményi modell az elemzést, javaslato­kat tettek az éssze­rűbb, olcsóbb megol­dásokra. Az új szerve­zeti rendszer működő- képességének a fenn­tartása mellett is tág tere nyílik a képviselő- testületnek arra, hogy maga döntsön arról, hogy mely javaslatból mit, milyen módon va­lósít meg. Tény, hogy Szekszárd kis város, kis megyeszékhely, amelynek sok intézménye, sőt finanszírozhatatlanul sok intézménye van, és sok nem kötelező feladatot is vállal. Nem kétséges, hogy az intézményrendszer őrzi a régi struktúrákat, az erőforrások szétforgácso- lódnak, túl magas arányt képviselnek a nem kötelező ellátások. A megyeszékhely, s persze mint megyei jogú város is, megyei feladatokat is magára vállal. A megyei körbe tartozó fel­adatok kapcsán vagy azt javasolják, hogy azo­kat adják át a megyei önkormányzatnak, vagy pedig azt, hogy társulás­ban közösen működtes­sék. Az óvodáknál például abból indul ki az elemzés, hogy csak az ötévesek is­kola-előkészítő óvodai el­látása a kötelező. Szinte bizonyos, hogy a közgyű­lés nem fog megszüntetni 700 „nem kötelező” óvo­dai helyet, de más megol­dások, üzemeltetés átadá­sa, csoportok, óvodák ösz- szevonása is jelentős meg­takarítást eredményezhet. Javaslatot tesz az elemzés a gazdálkodás teljes kon­cepcionális és szervezet­Szakmai érvek alapján Kocsis Imre Antal polgármester tegnap sajtótájékoztatón ismertette az átvilágí­tás főbb megállapításait. Az ebből kö­vetkező tennivalók ideiglenes munka­címeként így fogalmazott: Program Szekszárd dinamikus fejlődéséért és hatékony gazdálkodásáért. Mint el­mondta: négy hete folyik a hivatalban a majd ezeroldalas anyag feldolgozá­sa. A dokumentációt megkapták a képviselők. Hangsúlyozta, hogy nem megszoritó programról van szó, ha­nem arról, hogy hol, milyen pazarló csapot kell elzárni. Azt is kiemelte a polgármester, nagyon fontos, hogy a változtatásokat minél több képviselő tudja elfogadni, s a döntések érdemi, szakmai vita után szülessenek meg. szerű átalakításra. Ezen belül, a szakmai önál­lóságuk megtartása mellett az oktatási intéz­mények gazdálkodását egy szervezetbe kon­centrálja. Ebben a rendszerben oktatási intéz­mények gazdasági ügyeit a kis kincstárként működő, úgynevezett pénzügyi ellátó szer­vezet végzi. Már csak az is indokolja ezt a döntést, hogy önkormányzati intézmény gaz­dasági vezetését csak felsőfokú szakmai vég­zettséggel lehetne ellátni, ugyanakkor - s nem csak Szekszárdon -, többségben vannak a kö- zépvégzettségűek. Ugyancsak nagy vitára le­het számítani, hogy a javaslat a művelődési házat, a sportcsarnokot, s a Művészetek Há­zát, sőt a szociális feladatok ellátását is köz­hasznú társaság formájában képzeli el. Nem mintha ez a működési forma az országban teljesen ismeretlen lenne. ihárosi ibolya Ha szemetelsz, hát fizess is! Köbméterenként átlagosan tíz forint drágulás Tolna megye Levegő-, víz - és talajterhelési díj. Ebből a három összetevőből áll az úgynevezett ökoadó, mely februártól már jelentkezni fog a lakossági számlákon is. Egyelőre csak az első kettő, a harmadik tétel bevezetése július elsejétől várható. Az ilyen módon ke­letkező többletköltsé­gek természetesen az egyéni fogyasztóknál is jelentkeznek. Éreth At­tila szerint az ökoadó miatt egy-egy települé­sen akkora hiányok ke­letkezhetnek, melyeket önerőből képtelenség lenne ki­egyenlíteni. - Valakinek fizetnie kell, ez a valaki pedig a lakosság Aki szennyezi a környe­zetet, az fizessen érte. Ez az elv képezi a jog­alapját az úgynevezett ökoadónak, környezet- terhelési díjnak, mely január elsejétől köny- nyíti még tovább a pénztárcákat.- A rendeletalkotók szerint a legnagyobb szennyezők közé a vízművek tartoznak - közölte la­punkkal Éreth Attila, a Tolna Me­gyei Víz-Csatornamű Társaságok Üzemeltetési Egyesülésének el­nöke. - Ezen egységek működte­tik ugyanis a szennyvíztelepeket. Nekik mérniük kell a kibocsátott szennyeződéseket, majd azok éves mennyisége alapján meg kell fizetni a környezetterhelési díjat. Valójában fogalmazhatunk úgy is, hogy adóról van szó, a pénz ugyanis az APEH számlájá­ra érkezik be. lesz. Az üzemeltető - melynek ebben az esetben kizárólag „pénzbehajtó” szerepe van - a számlát benyújtja az állampol­gároknak - vázolja a már amúgy is ismert képet az egyesülés elnö­ke. Számításai szerint a környe­zetterhelési díj mértéke köbméte­renként 6 forinttól akár 30 forin­tig is terjedhet, településektől függően. Ha az átlagot tekintjük, csak az ökoadó miatt - tehát nem ideszámítva az év eleji, „menet- rendszerű” drágulást - nagyjából tízforintos emelkedésre lehet szá­mítani.-SZÁ­Fogyasztás és fizetés A lakossági víz- és csatornadíj több tételből tevődik össze, s tovább árnyalhatja a helyzetet - családi házas övezetben, nyáron - például az úgynevezett locsolási kedvezmény. Két példa: Szekszárdon - ahol 7 forint a köbméterenkénti öko adó - alapesetben havi 10 köbméter víz esetén eddig bruttó 3430 forintot kellett fizetni, idén január 1-től viszont ugyan­ezen mennyiség esetében bruttó 3901 forinttal lehet számol­ni. Dunaföldváron ugyancsak 10 köbméterrel számolva eddig 1600 forint+12 százalék Áfát tett ki a szennyvízdíj, ez most 1950 forint+15 százalék Áfára emelkedik. Ösztönző díjak Tolna megye A Bursa Hungarica olyan ösztön- díjrendszer, mely a helyi önkor­mányzatok, a megyei önkor­mányzatok, valamint az oktatási minisztérium együttműködése nyomán alakul ki. Mindhárom szerveződés különböző össze­gekkel járulhat hozzá saját hall­gatóinak támogatásához: szű- kebb pátriánkban ezt már hat­vanegy település megtette. A Tol­na Megyei Közgyűlés hétmillió forintot szavazott meg a Bursa Hungarica javára. Tegnap a me­gye oktatási bizottsága arról dön­tött, hogy a Tolna megyei hallga­tók havonta milyen mértékben részesüljenek a rendelkezésre ál­ló keretből. A testület elnöke, Bach József elmondta: a helyi önkormány­zatoktól kétezer forintban része­sülő diákok támogatását a megye négyezer forintra egészítette ki. Ugyancsak megkétszereződik azok pénze is, akik kétezer forint­nál kevesebbet kaptak a települé­sektől. A nyolcszázkilencven ké­relmező közül így százhúszan kapnak havi 6-7 ezer forintot, hét­százhetvenen pedig minimum 8. ezer forintban részesülitek, -szá­Tolnában A-Z-ig BÖlCSke - Club 2002. elnevezés­sel internetes kávézó működik az önkormányzat tulajdonában lévő moziban. A létesítményt bérlő vendéglátócég átalakítot­ta az egykori büfét, kulturált szórakozást biztosítva az internetezési lehetőségen túl a helyieknek. A moziban rend­szeresen rendeznek műsorokat is, az év végén fellépett például Ihos József és Mário. A soroza­tot az idén irodalmi estekkel, zenés műsorokkal szándékoz­nak folytatni. DlinafÖldvár. Az olasz testvérvá­ros, Ossana küldöttsége érkezik a Duna-parti városba, Sergio Caravaglia polgármester veze­tésével, a gazdasági kapcsola­tok fejlesztéséről tárgyalnak Nagy Gáborné polgármesterrel. A delegáció tagja lesz egy üzlet­ember, akinek hatvan boltból álló élelmiszer-kereskedelmi üzletlánca van Észak-Olaszor- szágban és elképzelései szerint esetleg egy sertéshús-feldolgo­zó üzemet hozna létre Duna­földváron. Tárgyalnak továbbá egy ossanai szövetkezeti élel­miszerüzletben létrehozandó magyar részlegről, amelybe a Paks-Dunaföldvár kistérség te­lepüléseiről szállítanának áru­kat. Dunaszentgyörgy - a falu óvodája kilencvenötezer forint értékű képességfejlesztő játékokból ál­ló csomagot nyert az UNICEF és az ENSZ Gyermekalap Ma­gyar Nemzeti Bizottsága által kiírt pályázaton. A játékok már meg is érkeztek az óvodába. Gerjen - A község Bogyiszló és Fadd önkormányzatával közös pályamunkával négymillió forin­tot nyert a Belügyminisztérium és Magyar Közigazgatási Intézet pályázatán a polgármesteri hiva­talok minőségbiztosítási rend­szerének kialakítására, amely át­láthatóvá teszi a működést, előnyt jelent az ügyek intézésé­ben a lakosság számára is. Az Európai Unióban elfogadott CAF (Általános Értékelési Keretrend­szer) bevezetését egy fővárosi szakértő céggel közösen végzi el a három önkormányzat, jelenleg az egyeztetések folynak. Az uni­ós pályázatoknál is előnyt jelent a keretrendszer alkalmazása. Lengyel - A madéfalvi veszede­lem áldozataira emlékeztek Len­gyelen az Óvodai és Néprajzi Gyűjteményekért Alapítvány szervezésében. Az 1764-es törté- nelrhi eseményeket Szász Mik­lós, Madéfalva szülötte idézte fel. Az ünnepségen jelen voltak a Wosinsky Mór Általános Isko­la 8. osztályos tanulói is, akik részvételükért emléklapot kap­tak. Paks - Közös megegyezéssel tá­vozott a polgármesteri hivatal sajtóreferensi tisztségét eddig betöltő Szabó Péter, helyét Hor­váth Margit tölti be, aki a városi televízió szerkesztő-riportere volt. Hajdú János polgármester az eddiginél intenzívebb kapcso­latot kíván kialakítani a médiá­val, hangsúlyozva, hogy a sajtó- referens feladata lesz a polgár- mesteri hivatal munkájának be­mutatása mellett a képviselő-tes­tület valamennyi csoportja tevé­kenységének, véleményének ki­egyensúlyozott közvetítése a nyilvánosság felé. A sajtórefe­rens feladatai közé tartozik a vá­rosi rendezvények szervezése is. Pusztahencse - Megkezdődött a népfőiskola negyedik évfolyama a művelődési házban. A Tolna Megyei Kulturális Intézet, a Tol­na Megyei Népfőiskolái Társa­ság, a helyi művelődési ház és a Pusztahencse Jövőjéért Egyesü­let által rendezett sorozat első előadását egy helyi fiatal, Né­meth Szabolcs, a paksi ESZI 10. évfolyamos diákja tartotta Az ufók és földönkívüliek címmel, huszonnégy érdeklődő előtt. A népfőiskola rendezvényeit ked­denként tartják, további tizenkét előadást terveznek. Szekszárd - Közel ezerkétszáz panellakás utólagos hőszigetelé­sére nyert pályázatot a megye- székhely. A költségek egyharma- dát fizetik a lakók, egyharmadát az önkormányzat és egyharma­dát pedig az állami költségvetés. Amely lakóközösségek beadták pályázatukat a városhoz, azt to­vábbították, s el is nyerték a tá­mogatást. A beruházás teljes költsége több mint 325 mülió fo­rint. A kivitelezésre a lakóközös­ségek hirdettek pályázatot. Tamási - Egymillió forintot nyert a Gazdasági Minisztérium pályá­zatán a város tavaly nyári ren­dezvényeire. A pályázat elbírálá­sáról a közelmúltban kapott ér­tesítést az önkormányzat. A Ta­mási Nyár rendezvénysorozat költségvetése kétmillió forint volt, s tizenöt kulturális szóra­koztató programot tartalmazott. Tolna - Jelenleg nem használható a tolnai művelődési központ nagy értékű hangosító berende­zése. Az eszközrendszert a helyi intézmények térítésmentesen kölcsönözhetik. A hangosítást nemrég használta az egyik isko­la, a rendezvény után azonban elromlott. Félő, hogy a javítás sok pénzbe fog kerülni - közölte lapunkkal a művelődési köz­pont igazgatónője. További települési információk: www.tolnainepujsag.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents