Tolnai Népújság, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-10 / 8. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á 0 I TÜKÖR 2004. Január 10., szombat Cl Árnyék vetül az élelmiszeripar jövőjére Az Európai Unióba belépő országok legfontosabb iparága, az élelmiszer- ipar az elkövetkező években kevés derűre fog okot adni - írja a Die Presse című bécsi napilap. A cseh példa egyértelműen megmutatja, hogy az elkövetkező évek mennyi nehéz­séget hoznak majd a csatlakozó közép- és kelet-európai országokban: az összesen 13 ezer élelmiszer-ipari cégből mindössze 4 ezer felel meg az Európai Unió magas higiéniai előírásainak. Brüsszel ráadául ezek közül is mindössze 130 számára állí­totta ki az exportáláshoz szükséges minő­ségi bizonyítványt. A 2006 végéig tartó átmeneti időszak pedig 52 élelmiszer- ipari üzemet érint. A többieknek viszont minden bizonnyal be kell zárniuk, ha­csak nem képesek ezek a vállalkozások annyi pénzt beruházni, hogy elérhessék az uniós színvonalat. Ezt azonban senki nem gondolja ko­molyan - állapítja meg a Die Presse szigo­rú tollú szerzője. Egyedül Csehországban 500 millió eurós (forintra átszámolva mintegy 131 milliárdos) beruházásokra volna szükség, hogy az élelmiszer-gazda­ság egyenesbe jöjjön. Az európai uniós belépéskor azonban a közép- és kelet-európai országokban aligha várható igazi fordulópont, sokkal inkább az esztendők óta tartó folyamat erősödik fel. A Bécsi Nemzetközi Gazda­sági Összehasonlító Intézet (WIIW) egy közelmúltban elkészült, rendkívül alapos és kiterjedt elemzése arra a következte­tésre jut, hogy a szóban forgó iparág az átalakítások egyértelmű vesztese. Ennek magyarázata az, hogy az összes csatlako­zónál az 1995 és 2001 közötti növekedés alatta maradt a feldolgozóiparnak. Sajná­latos módon Lengyelországban és Romá­niában az éves növekedési ütem egyértel­műen 2 százalék fölött volt. Az élelmiszeripar csaknem az összes közép- és kelet-európai országban a leg­fontosabb iparágnak számít. Többük ese­tében is ez a szektor az ipari termelés egyötödét teszi ki, egyedül Magyarorszá­gon 16, Szlovákiában pedig 14 százalék a részesedése. Összehasonlításul: Auszt­riában az élelmiszerek az ipari termelés 11,6 százalékát teszi ki. A bajokat kiváltó fő okok egyike az ár­beli versenyképesség romlása: miközben ugyanis a jövedelmi színvonal változatla­nul az EU-érték 40 és 85 százaléka között helyezkedik el, a termelékenység tovább­ra is a hátsó sorokban sántikál. S bár fo­lyamatosan fejlődik, mégsem azonos ütemben a fizetésekkel. Ennek tükrében mindössze három ország képes össze­hasonlítható előnyöket fölmutatni: Ma­gyarország, Lengyelország és némi meg­kötésekkel Bulgária. A válságot más tényezők egész sora is nehezíti: a politikai áttörést követően erő­sen visszaesett a kereslet a nagy értékű élelmiszerek iránt, a külföldi konszernek pedig kihasználják ezt, és évek óta erősen nyomulnak a keleti piacon. A minőség és a marketing vonatkozásában a hazai üze­mek nem képesek lépést tartani, a virág­zó szuper- és hipermarketek teljesen el­nyomják őket. Ráadául összeomlottak az olyan hagyományos felvevőpiacok, mint Óroszország, s megszakadt velük a kapcsolat. Az EU-belépés a közép- és kelet-euró­pai országok élelmiszeriparát többszörö­sen is érinti, nemcsak a már említett higiéniai előírások révén. A mezőgazda- sági nyersányagok ára hirtelen az uniós szintre ugrott, és a jelenlegi tagállamok­ból származó árukra kiszabott vámok sorompójának eltörlése nyomán óriásira duzzadt a konkurencia. Hozzájárul mind­ehhez a harmadik országokból származó import nyomása. Ennek magyarázata az, hogy az Európai Unió élelmiszerimportra vonatkozó vámtarifája alacsonyabb, mint a belépő országok jelenlegi tételei. A WIIW becslései alapján azonban hosszú távon mégis vannak bizonyos le­hetőségei az élelmiszeriparnak keleten: a régi kereskedelmi márkák reneszánsza mellett elsősorban a bioszektor nézhet ugrásszerű növekedés elé. A mező- gazdaság ténylegesen „biotermékeket” produkál - egyszerűen azért, mert hiányzik a pénz a tápszerekre és a per­metezőszerekre. GYULAY ZOLTÁN Bukdácsolnak a belépők, Szlovákia virágzik Napjainkban Magyarország és Lengyelország hatalmas gazda­sági problémákkal küzd, miközben Szlovákia virágzik - írják Visegrádi Négyekkel foglakozó elemzésükben a Bank Credit Suisse First Boston (CSFB) szakértői. lása - amely a bruttó nemzeti össztermék csaknem 7 százalékát teheti ki 2004-ben Magyarorszá­gon - továbbra is a tőkebeáramlás­sal hoz létre függő viszonyt. Ez a forintra is hatással van. A nemzeti banknak nehéz lesz visszafogni a június óta 6 száza­lékpontos alapkamat-emelést anélkül, hogy a forint további leértékelésére vonatkozó nyo­másnak ellenálljon. Magyar- ország gazdasági növekedése 2004-ben a maga 2,8 százaléká­BÉcs „Magyarország 2004-ben a leg­nagyobb gazdasági problémák­kal küzdő közép-európai ország. Lengyelországnak és Csehor- szágnak is alapvető gondjai van­nak, és időt kell nyerniük, de 2009-2010 előtt nem lesznek ké­pesek belépni az euróövezetbe” - ítélkeznek a CSFB elemzői Kö- zép-Európa három legfontosabb nemzetgazdasága felett. A fenn­álló államháztartási hiány alakú­val egyértelműen alatta marad a tepvezett 3,5 százaléknak, a 6,2 százalékos inflációs ráta pedig távol esik a 2004 végéig kitűzött csökkentési céltól. A forint au­tomatikus bekapcsolása az euró váltási mechanizmusába a má­jusban esedékes EU-belépést követően egy esztendővel el­tolódik, akárcsak a 2008-ra ter­vezett belépés a közös valuta­unióba. Budapest azon kívánsá­gát, hogy a forintot mintegy 8­11,5 százalékkal fölértékeljék, a CFSB szakértői valószerűtlen­nek tartják. Ellenkezőleg: az or­szág versenyképességének erősítése további leértékelést tesz indokolttá. A következő hónapokban a lengyel zloty is hasonló nyomás­nak lesz kitéve a leértékeléssel kapcsolatban. Lengyelországban a külföldi befektetők gondoskod­nak mindenekelőtt arról, hogy Varsónak 2004-ben 7 százalékos államháztartási deficittel kelljen számolnia. A lengyel gazdaság növekedése 3,5-ről 4,5 százalékra természetesen egy ennek meg­felelő expanzív fiskális politikát és erőteljés exportot igényel. „Ami Csehországot illeti, attól tartunk, hogy 2004 politikai for­gószele a reformprogram végre­hajtását és az állam pénzügyei­nek rendbehozatalát veszélyez­tetni fogja” - mondja Tatiana Orlova a CSFB-től. Noha az or­szágnak az EU-belépéshez szük­séges gazdasági küszöbértékei jó­nak mutatkoznak, az euró beve­zetését a csehek 2009-re, 2010-re kívánják elhalasztani, hogy több időt nyerjenek gazdaságuk és fi­zetőeszközük „valódi felzárkózta­tására” az eurózóna országaihoz. A legjobb kilátásai az euró 2008. évi bevezetésére Szlovákiá­nak vannak. Az államháztartási deficit csökkentésének mértékét sikerült elérni, s a kormány a leg­jobb úton halad afelé, hogy Szlo­vákia Közép-Európa legvonzóbb országává váljék a külföldi be­fektetők számára. EUROPRESS Devizaárfolyamok Cseh korona 8,30 Euró 269,43 Japán jen (100) 198,32 Lengyel zloty 57,41 Svájci frank 172,02 Szlovák korona 6,62 Angol font 387,90 Rauch: több mint 40 százalék Budapest A tízesztendős Rauch Hun­gária Kft. az előző évi 12,6 mil­liárd forintos árbevételét tavaly több mint negyven százalékkal növelte, és tizennyolcmilliárd forint körüli árbevételt ért el - jelentette be a gyümölcsleveket előállító cég, amely 1993-ban 5 munkatárssal kezdte meg működését. Akkor több mint tizenöt hasonló profilú cég működött az országban, szá­muk mára ötre csökkent. A Rauch ugyanakkor a leg­nagyobb hazai gyümölcslé- és iceteagyártó vállalatává nőtte ki magát, háromszázhúsz alkalmazottal. A gyár teljes töl­tőkapacitása óránként 71300, azaz napi 1,7 millió darab - do­boz vagy palack -, illetve órán­ként 55 800, azaz 1,33 millió liter. Raktára tizenhatezer da­rab EUR-raklap befogadására alkalmas. A kft. menedzsmentje sze­rint a dinamikus növekedés főként annak köszönhető, hogy a belföldi eladások fo­lyamatos növelése mellett a vállalkozás Magyarországon kívül további harmincöt or­szágba szállítja termékeit: a közép- és kelet-európai leányvállalatok által lefedett piacok (Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Ro­mánia, Szerbia-Montenegró) mellett a FÁK országaiba, a tel­jes balkáni térségbe, Kínába, egyes arab országokba és az Amerikai Egyesült Államokba. Az export összességében a forgalom több mint 40 százalé­kát teszi ki. Magyarországon a Rauch Hungária Kft. évente 70 ezer ton­nányi magyar alapanyagot, azaz gyümölcsöt dolgoz fel. A kft. j idei árbevétele a tervek szerint | mintegy 10 százalékkal növek- j szik majd. __________________________EUROPRE5S/MTI La ktanyáktól buszállomásokig Összesen 62 fejlesztési ötlet megvalósítását támogatja a komplex pályázati csomag kidolgozásával az Európa pályázat-előkészítő alap (pea) a regionális operatív program (rop) keretében. Ezekkel az EU által 2004-2006 közt a rop rendelkezésére bocsátandó 359,4 millió eurós támogatás egyötöde-egyhatoda köthető le. Százezer ADSL a Matávtól Budapest Decemberben a Matáv bekötötte a százezredik ADSL-előfizető hozzáférését. A cég ezzel tel­jesítette 2003. évi terveit. A szé­lessávú internetelérések számá­nak növekedése 2003-ban megközelítette a 200 százalékot. A Magyarországon szé­lessávon internetezők aránya európai viszonylatban is igen magasnak tekinthető, hiszen a hazai internet-előfizetők egyhar- mada szélessávon csatlakozik a világhálóhoz. A Matáv területén az internet-hozzáférésekből minden ötödik ADSL. A Kistelepülési ADSL-prog- ram lehetővé teszi, hogy a kisebb településeken, falvakban is igénybe vehető legyen az ADSL, segítve ezzel a gazdasági­lag kevésbé fejlett régiók felzárkózását. A program célja a nagyobb városok ellátását követően olyan települések, helyszínek megtalálása és kiszolgálása, ahol az ADSL iránt számottevő igény mutatkozik. A program keretében meghirde­tésre kerülő települések listája folyamatosan bővül. Mostanáig kereken 200 település kapcsoló­dott be a programba, a piaci igényekkel összhangban indított fejlesztéseknek köszönhetően pedig 79 helyszínen már elérhetővé vált a szolgáltatás. Budapest Lank Tamás, a rop irányító ható­ságának vezetője elismerte: sokkal nagyobb volt a pea iránti érdeklő­dés, mint az irányító hatóság fel­dolgozói kapacitása (mintegy 2500 projektötlet közül kellett kiválasztani a támogatandó 62-t, illetve a tartalék listán szereplő­ket), de nem is lehetett volna ad­dig megnevezni a nyerteseket, amíg nem véglegesítik az uniós források felhasználását szabályo­zó operatív programokat - már­pedig utóbbiakra csak december­ben ütötte rá a pecsétet Brüsszel. A rop-éredmények tanúsága szerint a legtöbb támogatásra mél­tónak talált kezdeményezés a fog­lalkoztatási helyzet javítását céloz­za (összesen 35), igaz, ezek jel­lemzően kisebb összegű fejleszté­sek. Ezek mellett 7 esetben barna­mezős területek (legtöbbször lak­tanyák) újrahasznosítását is fel­karolja a program, 13 támogatott projekt az adott térségi kapcsolat- rendszer fejlesztését célozza, to­vábbi 7 esetben pedig a turisztikai vonzerő javítása a cél. A volt orosházi műszaki tiszt­helyettesképző laktanya újrahasz­nosítása is a rop kidolgozásra java­solt pályázatai közé került. Oros­háza városa a Délkeleti kapu nevű komplex fejlesztési program egyik elemeként azzal pályázott a peára, hogy egyfajta turisztikai tudáspar­kot és az extrém sportok központ­ját hozza létre a volt laktanya meg­lévő létesítményei, sportpályái fel- használásával. A többlépcsős fej­lesztésnek ez hozzávetőleg 600 millió forintos beruházási költsé­gű eleme, a szükséges 10 százalé­kos önrészt egy ekkora méretű város önmaga is ki tudja gazdál­kodni, de szükség esetén hitelhez is folyamodhat az önkormányzat - közölte lapunk érdeklődésére Szederháti István, a település ön- kormányzatának pályázatokkal foglalkozó főtanácsadója.. Szintén a pályázati győztesek közé tartozik a balassagyarmati önkormányzat, amelynek regioná­lis helyközi és távolsági autóbusz­állomás létesítését célzó fejleszté­se ugyancsak bekerült a kidolgo­zásra javasolt tenderek közé. Az önkormányzat hosszú távú céljai között szerepel egy regionális helyközi és távolsági autóbusz­állomás létesítése. Ehhez azonban 1,2-1,8 milliárd forintra lenne Néhány kidolgozásra javasolt pályázat (Az Európa pályázat-előkészítő alap által a regionális operatív programba javasolt fejlesztések közül)- Nonprofit taxi: hajléktalanok által működtetett szociális szol­gáltatás a hátrányos helyzetű fővárosi lakosok számára- Tündérképzés: munkanélküli és inaktív nők szociális gondo­zóvá képzése és foglalkoztatása Orosházán- A közterületek állati ürüléktől történő tisztítása Budapest XI. kerületében- Erdőtelepítés Tiszalucon- Vecsés-Gyál összekötő út ki­építése Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal szükség, amit a város nem képes előteremteni, ezért nyújtott be pályázatot a peá-hoz - tájékoztatta lapunkat Mák András pályázati re­ferens. A kivitelezési költségek 10 százalékát kell állnia a városnak. Ez az összeg a partnerek, a Nóg- rád Volán és a megyei önkormány­zat segítségével előteremthető. Az új buszállomás kedvezőbb helyen lenne az átszállások megszervezé­séhez, és ahhoz, hogy Balassa­gyarmat a szlovákiai közlekedésbe jobban bekapcsolódjon. _______■ HU mOR A JÓKEDVŰ TELEVÍZIÓ Sorozatok filmvígjátékok minden nap mindenkinek! - _ _ _ MAR KÖZEL EGYMILLIÓ AN LÁTJÁK! i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents