Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-05 / 283. szám
A MELLÉKLET A NEMZETI FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZET TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Az esélyegyenlőség fogyatékosságai Budapest A fogyatékkal élő ember oldaláról még nem beszélhetünk Magyarországon esélyegyenlőségről. A szakemberek szerint sem a rehabilitáció, sem a környezeti feltételek, sem a társadalmi tolerancia nem megfelelő ahhoz, hogy a többiekkel azonos eséllyel boldoguljanak a mindennapi életben. Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint a fogyatékosság nem más, mint az ember és környezete közötti egyensúly megbomlása - mondja Kallmann Lajos egyetemi tanár, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója. A legnagyobb problémát az jelenti, ha a társadalmi elvárásnak nem képes megfelelni a fogyatékos ember. A főorvos szerint a rehabilitáció egyik oldalról a sérült ember képességeinek fejlesztését jelenti, másrészt a környezet átalakítását. Kullmann professzor reméli, hogy az uniós csatlakozással az európai normák átvétele is elkerülhetetlenné válik. A fejlett országok mintájára egyebek mellett nálunk is akadály- mentessé kell tenni a környezetet valamennyi fogyatékkal élő ember számára. Az orvosi rehabilitáció nálunk ugyan gyermekcipőben jár, de még így is kihasználatlanok a lehetőségek. A rászorultak egy része attól fél, hogy rehabilitáltként elveszítheti egyetlen szerény, de biztos jövedelmét, a rokkantnyugdíját. így aztán sokan nem is érdekeltek munkaképességük helyreállításában. A 340 ágyas Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet mellett Szent- godhárdon és Nagykőrösön működik egy-egy 120 ágyas mozgásszervi rehabilitációs intézet. A többi inkább szanatóriumi, rekreációs tevékenységre szakosodó intézmény, illetve egy-egy betegség- csoport rehabilitációjára felkészült osztály. Sok helyütt akkor hoztak létre rehabilitációs részlegeket, amikor 1994-95 idején az aktív ágyak számának csökkentését írta elő egy Kullmann Lajos központi rendelet. Kuli- fotó, europress/kallus györgy mann Lajos sajnálatosnak tartja, hogy ezek az átalakítások többnyire formálisak, szakembergárda nélkül. A legtöbb helyen rehabilitációs szakorvost sem alkalmaznak, ami éppen olyan, mintha szülészet működne nőgyógyász szakorvos nélkül. A rehabilitáció alapvetően teammunka: az orvoson és az ápolón kívül gyógytornászra, beszédterapeutára, pszichológusra, szociális munkásra, foglalkoztató terapeutára és ortopédműszerészre is szükség lehet. Bár az utóbbi években jelentősen javult a gyógytornász-ellátottság, mégis akad olyan mozgásszervi rehabilitációs osztály, ahol egyetlen főállású sincs belőlük. Vannak olyan súlyos keringési betegségek, amelyek után gyakorlatilag újra kell tanulni a beszédet, a járást. Nagy gond a foglalkoztatási rehabilitáció. Az országos intézet egyetlen műszerészoktató-műhelyét évekkel ezelőtt Csepelre telepítették. Különösen vidéken, a kistelepüléseken még rosszabb a helyzet, ahol az ép, egészséges embereknek sincs elegendő munkahely. Óriási probléma a gyógyászati segédeszköz-ellátás, ami az európai országok választékához mérten igencsak szegényes. Gyakran rossz, a beteg számára alkalmatlan eszközöket fizet a társadalombiztosítás. _________________________________________________NÉMETH ZSUZSA m i » -m t / / « / Tolnai Népújság Esélyek és esélyteremtés A romák társadalmi integrációjának, felzárkózásának kulcsa elsősorban az oktatás 14. oldal 13. OLDAL A rettegve várt születésnap Az állami gondozásban felnőtt négy fiatal utolsó hónapjait tölti az utógondozóban 15. oldal Külön fejezet az esélyekért A 2003 tavaszától esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter dolgozik a kormányban. Feladata a nők esély- egyenlőségének javítása, a cigányság beilleszkedésének segítése, illetve a velük szembeni diszkrimináció megszüntetése, a fogyatékkal élők, a gyermekek esélyeinek, valamint a 40 éven felüliek újraelhelyezkedési esélyeinek javítása. A 2004-es költség- vetés az első a Magyar Köztársaság történetében, melyben külön fejezetet - és összeget - jelöltek ki erre a célra. “ ■ Szociológiai felmérések á:2fLtttíÚ“ tátják, hogy Magyarországon a vidéki, idős emberek és az egyedülálló, gyermekes nők élnek leginkább hátrányos helyzetben; foglalkoztatási szempontból pedig az alacsony iskolai végzettségű és kisebb településen élő emberek küzdenek nehézségekkel. Lévai Katalin, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalt felügyelő tárca nélküli miniszter szerint Magyarországon deficittel küzd a demokrácia, s épp ezért van szükség egy olyan kormányhivatalra, amely megteremti ennek koordinációját, megteremti a hátrányok leküzdéséhez szükséges feltételeket, és kialakítja az esély- egyenlőséghez szükséges jogi környezetet. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal jövőre várhatóan 12,6 milliárd forintból gazdálkodhat. Ebből a működési költségek mindössze 6,7 százalékot tesznek ki, azaz: teljes elsőbbséget kapnak a szakmai programok. A hivatal költségvetésének egyik fő pillére a 3,7 milliárd forintból gazdálkodó Köztársasági Esélyegyenlőségi Program. Ennek segítségével épül ki a nemzeti esélyegyenlőségi hálózat; ebből válik hozzáférhetővé a környezet a fogyatékkal élők számára (például a rámpaépítési program); létrejönnek az úgynevezett krízisintervenciós központok, valamint ebből az összegből finanszíroznák a hátrányos helyzetű ffiíícfórégiÚk felzárkóztatását segítő mintaprogramokat, és a képzési és közvélemény-formáló programokat is, Lévai Katalin egyik legfontosabb feladatnak a közintézmények akadálymentesítését tartja, valamint azt, hogy a technika segítségével minél több fogyatékkal élő, például a vakok és a gyengén látók is hozzáférhessenek a kormányzati információs rendszerhez. Magyarországon a 2001. évi népszámlálás szerint 577 ezer fogyatékos ember él, a családtagokkal együtt az érintettek száma legalább egymillióra tehető. A kormányhivatal költségvetésének másik nagy pillére a 6,5 milliárd forintból gazdálkodó Nemzeti Civil Alapprogram. Lévai Katalin több fórumon hangsúlyozta a civil szféra fontosságát, egy októberi konferencián pedig fel is kérte a ciFOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES \ vil szervezetek képviselőit: a hatékonyabb munka érdekében forduljanak észrevételeikkel a Hivatalhoz, segítsék munkáját. A tervek szerint 2004-ben a teljes költségvetés 5,3 százaléka - mintegy 321 milliárd forint - jut az esélyegyenlőséget szolgáló programokra. Ebből az összegből támogatják többek között a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékosok, valamint a felnőttoktatásból és a munkaerő- piacról kiszorultak reintegrá- cióját. Lévai Katalin fontosnak tartja az új kultúra, az internet elsajátítását, ugyanis a pályázati lehetőségek elsősorban a világhálón jelennek meg. Az Európai Unióban egyre nagyobb teret kapnak az alternatív foglalkoztatási módok, egyes államokban az emberek 25-30 százaléka már távmunkában dolgozik. A kormányhivatal két alapprogramot dolgozott ki a diszkrimináció ellen: az egyik az egészségügy humanizálását célozza meg, a másik az „utolsó pádból” nevet viseli, célja, hogy ne kerüljenek ok nélkül kisegítő osztályba a roma gyerekek. Lévai Katalin szerint a romák integrációja nemcsak a romák ügye, hanem a társadalom érdeke; a romakérdés nem csak pénzkérdés, társadalmi szemléletváltásra is szükség van. A miniszter ebből a szempontból a 2005 és 2015 közötti időszakot a romák évtizedének tekinti. Úgy véli, több roma szociális munkásra és egészségügyi dolgozóra, a médiában pedig több műsorkészítőre és műsorvezetőre van szükség. A kormányhivatal felvilágosító programokat indít az iskolákban a nők védelmében is, hogy a fiatal lányok mihamarabb megismerkedjenek a prostitúció és az emberkereskedelem veszélyeivel, egyúttal szorgalmazza a rendőrök és a bírók képzését, akik kapcsolatba kerülhetnek az áldozatokkal. STEINER KATALIN Uniós arányok Segítő vállalkozás Minőségi munka Szombathely Az Európai Unióban bérköltségük 50-60 százalékát is visszakaphatják azok a munkáltatók, amelyek fogyatékkal élő embereket foglalkoztatnak - mondta Elisabeth Staw, az Európai Bizottság Fogyatékosügyi Integrációs Egységének helyettes vezetője egy novemberi szakmai konferencián. Az Unió tagállamaiban december volt az a határidő, ameddig egységesíteni kellett a fogyatékos embereket foglalkoztató munkahelyek állami támogatását; a szabályozás a csatlakozó országokra is kötelező lesz. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízott főosztályvezetője, Kovács Gábor azt mondta: Magyar- országnak is az uniós szabályozáshoz kell igazítania támogatási rendszerét, ám a változtatáshoz kormánydöntés szükséges. Az uniós csatlakozással azonban új források nyílnak a fo- gyatékos emberek foglalkoztatásának támogatására. ■ Magyarországon 656 ezer munkavállalási korú ember vesz igénybe rokkantsági nyugdíjat vagy egészségkárosodása okán valamilyen szociális ellátást, közülük azonban csak 86 ezren dolgoznak. Az Európai Unióban a fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek 42 százaléka foglalkoztatott, Magyarországon ez az arány 13 százalék. Idén jubilál az Agria Humán Kft.: éppen 10 évvel ezelőtt kezdték meg működésüket. Az önkormányzati tulajdonú cég vezetője, Barczi Antal azt mondta: a megyeszékhelyen és környékén közel 700 embert foglalkoztatnak. Eger A foglalkoztatottak 80 százaléka megváltozott munkaképességű. Vannak közöttük hallás- sérültek, mozgássérültek és egyéb szervi betegségben szenvedő emberek. Az ő munkarehabilitációjukat végzi az Agria Humán Kft. Rendkívül szerteágazó a cég tevékenysége: a varrástól kezdve a nyomdán keresztül a kézi és gépi könyvkötészeten át a szőnyegszövésig, a lakossági szolgáltatásokig, benne olyan karbantartó szolgáltatásokkal, mint a kőműves-, a lakatos-, a vízvezeték-szerelő munkák. Végeznek ruhajavítást, jól működő kárpitosműhellyel rendelkeznek, patyolatfelvevő részleget működtetnek. Vannak saját boltjaik, amelyekben saját termékeiket árusítják Egerben, Szolnokon és Budapesten, újabban pedig megszervezték a jeltolmács szolgáltatást. A kialakult gyarkorlat szerint a megváltozott munka- képességű emberek jelentkeznek a cégnél, ahol megnézik, kinek milyen betegsége van, milyen a megmaradt munka- képessége, milyen területen tudják foglalkoztatni. A cégnél egyébként fokozott az orvosi ellenőrzés, a munkahelyeket pedig úgy alakítják ki, hogy megfeleljenek a legszigorúbb, speciális munkavédelmi előírásoknak. síké Sándor Mintegy harminc megváltozott munkaképességű embernek ad munkát a kaposvári Stíltex Szociális Foglalkoztató. A különböző részlegek termékeinek nemcsak itthon, hanem külföldön is biztos piaca van, a bevételek 80 százalékát a cég maga teremti elő. Kaposvár A dolgozók 54 százaléka megváltozott munkaképességű a Stíltex Szociális Foglalkoztató részlegeiben. Várni János igazgató szerint ezek az emberek szívügyüknek tekintik, hogy dolgozhatnak. Egyrészt anyagilag is rászorulnak, másrészt örömöt okoz számukra, hogy hasznos munkát végezhetnek. A konfekciórészleg ruházati termékeit nemcsak a hazai piacon, katalógus-áruházak kínálatában lehet megtalálni, Franciaországba, Németországba és Hollandiába is szállítanak. A pa- laszög-összeszerelő részleg munkája ugyan időszakos, ám télen is tudják foglalkoztatni - más munkakörben - az itteni dolgozókat. A fóliakészítő részleg a saját termékek csomagolásához, valamint külső megrendelők számára is gyárt csomagolóanyagot. A textilhulladékot és maradék anyagokat pedig a szőnyegszövők hasznosítják. Egyelőre a cég 80 milliós bevételének 10 százalékát adja az állami, s ugyanennyit az ön- kormányzati támogatás. A remények szerint hamarosan ez utóbbi nélkül működhetnek, hiszen a mostaninál több megváltozott munkaképességű embernek szeretnének munkát adni, s ezzel az állami támogatás mértéke - s remélhetően a saját bevételek aránya is - emelkedhet. JAKAB EDIT A í i >
