Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-05 / 283. szám

A MELLÉKLET A NEMZETI FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZET TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Az esélyegyenlőség fogyatékosságai Budapest A fogyatékkal élő ember oldaláról még nem be­szélhetünk Magyarországon esélyegyenlőségről. A szakemberek szerint sem a rehabilitáció, sem a környezeti feltételek, sem a társadalmi toleran­cia nem megfelelő ahhoz, hogy a többiekkel azo­nos eséllyel boldoguljanak a mindennapi életben. Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint a fogyatékosság nem más, mint az ember és környezete közötti egyensúly megbomlása - mondja Kallmann Lajos egyetemi tanár, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója. A legnagyobb problémát az jelen­ti, ha a társadalmi elvárásnak nem képes megfelelni a fogyatékos ember. A főorvos szerint a rehabilitáció egyik oldalról a sérült ember képességeinek fejlesztését jelenti, másrészt a környezet átalakítását. Kullmann professzor reméli, hogy az uniós csatlakozással az euró­pai normák átvétele is elkerülhetetlenné válik. A fejlett országok mintájára egyebek mellett nálunk is akadály- mentessé kell tenni a környezetet valamennyi fogyaték­kal élő ember számára. Az orvosi rehabilitáció nálunk ugyan gyermekcipő­ben jár, de még így is kihasználatlanok a lehetőségek. A rászorultak egy része attól fél, hogy rehabilitáltként el­veszítheti egyetlen szerény, de biztos jövedelmét, a rok­kantnyugdíját. így aztán sokan nem is érdekeltek mun­kaképességük helyreállí­tásában. A 340 ágyas Or­szágos Orvosi Rehabilitá­ciós Intézet mellett Szent- godhárdon és Nagykőrös­ön működik egy-egy 120 ágyas mozgásszervi reha­bilitációs intézet. A többi inkább szanatóriumi, rek­reációs tevékenységre szakosodó intézmény, illetve egy-egy betegség- csoport rehabilitációjára felkészült osztály. Sok he­lyütt akkor hoztak létre rehabilitációs részlegeket, amikor 1994-95 idején az aktív ágyak számának csökkentését írta elő egy Kullmann Lajos központi rendelet. Kuli- fotó, europress/kallus györgy mann Lajos sajnálatosnak tartja, hogy ezek az átalakítások többnyire formálisak, szakembergárda nélkül. A legtöbb helyen rehabilitációs szakorvost sem alkalmaznak, ami éppen olyan, mintha szülészet működne nőgyógyász szakorvos nélkül. A rehabilitáció alapvetően teammunka: az orvoson és az ápolón kívül gyógytornászra, beszédterapeutára, pszichológusra, szociális munkásra, foglalkoztató tera­peutára és ortopédműszerészre is szükség lehet. Bár az utóbbi években jelentősen javult a gyógytornász-ellá­tottság, mégis akad olyan mozgásszervi rehabilitációs osztály, ahol egyetlen főállású sincs belőlük. Vannak olyan súlyos keringési betegségek, amelyek után gya­korlatilag újra kell tanulni a beszédet, a járást. Nagy gond a foglalkoztatási rehabilitáció. Az orszá­gos intézet egyetlen műszerészoktató-műhelyét évek­kel ezelőtt Csepelre telepítették. Különösen vidéken, a kistelepüléseken még rosszabb a helyzet, ahol az ép, egészséges embereknek sincs elegendő munkahely. Óriási probléma a gyógyászati segédeszköz-ellátás, ami az európai országok választékához mérten igencsak szegényes. Gyakran rossz, a beteg számára alkalmatlan eszközöket fizet a társadalombiztosítás. _________________________________________________NÉMETH ZSUZSA m i » -m t / / « / Tolnai Népújság Esélyek és esélyteremtés A romák társadalmi integrá­ciójának, felzárkózásának kulc­sa elsősorban az oktatás 14. oldal 13. OLDAL A rettegve várt születésnap Az állami gondozásban felnőtt négy fiatal utolsó hónapjait tölti az utógondozóban 15. oldal Külön fejezet az esélyekért A 2003 tavaszától esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter dolgozik a kormányban. Feladata a nők esély- egyenlőségének javítása, a cigányság beilleszkedésének segítése, illetve a velük szembeni diszkrimináció megszüntetése, a fogyatékkal élők, a gyermekek esélyeinek, valamint a 40 éven felüliek újraelhelyezkedési esé­lyeinek javítása. A 2004-es költség- vetés az első a Magyar Köztársaság történetében, melyben külön fejezetet - és összeget - jelöltek ki erre a célra. “ ■ Szociológiai felmérések á:2fLtttíÚ“ tátják, hogy Magyarországon a vidéki, idős emberek és az egye­dülálló, gyermekes nők élnek leginkább hátrányos helyzetben; foglalkoztatási szempontból pe­dig az alacsony iskolai végzettsé­gű és kisebb településen élő em­berek küzdenek nehézségekkel. Lévai Katalin, az Esélyegyenlősé­gi Kormányhivatalt felügyelő tár­ca nélküli miniszter szerint Ma­gyarországon deficittel küzd a demokrácia, s épp ezért van szükség egy olyan kormányhiva­talra, amely megteremti ennek koordinációját, megteremti a hát­rányok leküzdéséhez szükséges feltételeket, és kialakítja az esély- egyenlőséghez szükséges jogi környezetet. Az Esélyegyenlőségi Kor­mányhivatal jövőre várhatóan 12,6 milliárd forintból gazdálkod­hat. Ebből a működési költségek mindössze 6,7 százalékot tesz­nek ki, azaz: teljes elsőbbséget kapnak a szakmai programok. A hivatal költségvetésének egyik fő pillére a 3,7 milliárd forintból gazdálkodó Köztársasági Esély­egyenlőségi Program. Ennek se­gítségével épül ki a nemzeti esélyegyenlőségi hálózat; ebből válik hozzáférhetővé a környezet a fogyatékkal élők számára (pél­dául a rámpaépítési program); létrejönnek az úgynevezett krí­zisintervenciós központok, vala­mint ebből az összegből finanszí­roznák a hátrányos helyzetű ffiíícfórégiÚk felzárkóztatását segítő mintaprogramokat, és a képzési és közvélemény-formáló programokat is, Lévai Katalin egyik legfonto­sabb feladatnak a közintézmé­nyek akadálymentesítését tartja, valamint azt, hogy a technika se­gítségével minél több fogyatékkal élő, például a vakok és a gyengén látók is hozzáférhessenek a kor­mányzati információs rendszer­hez. Magyarországon a 2001. évi népszámlálás szerint 577 ezer fo­gyatékos ember él, a családtagok­kal együtt az érintettek száma legalább egymillióra tehető. A kormányhivatal költségvetés­ének másik nagy pillére a 6,5 mil­liárd forintból gazdálkodó Nemze­ti Civil Alapprogram. Lévai Katalin több fórumon hangsúlyozta a civil szféra fontosságát, egy októberi konferencián pedig fel is kérte a ci­FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES \ vil szervezetek képviselőit: a haté­konyabb munka érdekében for­duljanak észrevételeikkel a Hiva­talhoz, segítsék munkáját. A tervek szerint 2004-ben a teljes költségvetés 5,3 százaléka - mintegy 321 milliárd forint - jut az esélyegyenlőséget szolgáló programokra. Ebből az összegből támogatják többek között a meg­változott munkaképességűek és a fogyatékosok, valamint a fel­nőttoktatásból és a munkaerő- piacról kiszorultak reintegrá- cióját. Lévai Katalin fontosnak tartja az új kultúra, az internet el­sajátítását, ugyanis a pályázati le­hetőségek elsősorban a világ­hálón jelennek meg. Az Európai Unióban egyre nagyobb teret kapnak az alternatív foglalkozta­tási módok, egyes államokban az emberek 25-30 százaléka már távmunkában dolgozik. A kormányhivatal két alap­programot dolgozott ki a diszkri­mináció ellen: az egyik az egész­ségügy humanizálását célozza meg, a másik az „utolsó pádból” nevet viseli, célja, hogy ne kerül­jenek ok nélkül kisegítő osztály­ba a roma gyerekek. Lévai Kata­lin szerint a romák integrációja nemcsak a romák ügye, hanem a társadalom érdeke; a roma­kérdés nem csak pénzkérdés, társadalmi szemléletváltásra is szükség van. A miniszter ebből a szempontból a 2005 és 2015 kö­zötti időszakot a romák évtize­dének tekinti. Úgy véli, több ro­ma szociális munkásra és egész­ségügyi dolgozóra, a médiában pedig több műsorkészítőre és műsorvezetőre van szükség. A kormányhivatal felvilágosító programokat indít az iskolákban a nők védelmében is, hogy a fiatal lányok mihamarabb megismer­kedjenek a prostitúció és az em­berkereskedelem veszélyeivel, egyúttal szorgalmazza a rend­őrök és a bírók képzését, akik kapcsolatba kerülhetnek az áldo­zatokkal. STEINER KATALIN Uniós arányok Segítő vállalkozás Minőségi munka Szombathely Az Európai Unióban bérköltségük 50-60 százalékát is visszakaphatják azok a munkáltatók, amelyek fogya­tékkal élő embereket foglalkoztatnak - mondta Elisabeth Staw, az Európai Bizottság Fogyatékosügyi In­tegrációs Egységének helyettes vezetője egy novemberi szakmai konferencián. Az Unió tagállamaiban decem­ber volt az a határidő, ameddig egységesíteni kellett a fogyatékos embe­reket foglalkoztató mun­kahelyek állami támoga­tását; a szabályozás a csatlakozó országokra is kötelező lesz. A Foglalkoztatáspoliti­kai és Munkaügyi Minisz­térium megbízott főosz­tályvezetője, Kovács Gá­bor azt mondta: Magyar- országnak is az uniós sza­bályozáshoz kell igazíta­nia támogatási rendsze­rét, ám a változtatáshoz kormánydöntés szükséges. Az uniós csatlakozással azonban új források nyílnak a fo- gyatékos emberek foglalkoztatásának támogatására. ■ Magyarországon 656 ezer munkavállalási korú ember vesz igénybe rokkantsági nyugdíjat vagy egészségkáro­sodása okán valamilyen szo­ciális ellátást, közülük azonban csak 86 ezren dolgoznak. Az Európai Unióban a fogyatékkal élők és megváltozott munka­képességűek 42 százaléka foglalkoztatott, Magyarorszá­gon ez az arány 13 százalék. Idén jubilál az Agria Humán Kft.: éppen 10 évvel ezelőtt kezdték meg működésüket. Az önkormányzati tulajdonú cég vezetője, Barczi Antal azt mondta: a megyeszék­helyen és környékén közel 700 embert foglalkoztatnak. Eger A foglalkoztatottak 80 százalé­ka megváltozott munkaképes­ségű. Vannak közöttük hallás- sérültek, mozgássérültek és egyéb szervi betegségben szen­vedő emberek. Az ő munka­rehabilitációjukat végzi az Agria Humán Kft. Rendkívül szerteágazó a cég tevékenysége: a varrástól kezd­ve a nyomdán keresztül a kézi és gépi könyvkötészeten át a szőnyegszövésig, a lakossági szolgáltatásokig, benne olyan karbantartó szolgáltatásokkal, mint a kőműves-, a lakatos-, a vízvezeték-szerelő munkák. Végeznek ruhajavítást, jól mű­ködő kárpitosműhellyel ren­delkeznek, patyolatfelvevő részleget működtetnek. Van­nak saját boltjaik, amelyekben saját termékeiket árusítják Egerben, Szolnokon és Buda­pesten, újabban pedig meg­szervezték a jeltolmács szol­gáltatást. A kialakult gyarkorlat sze­rint a megváltozott munka- képességű emberek jelentkez­nek a cégnél, ahol megnézik, kinek milyen betegsége van, milyen a megmaradt munka- képessége, milyen területen tudják foglalkoztatni. A cégnél egyébként fokozott az orvosi ellenőrzés, a munka­helyeket pedig úgy alakítják ki, hogy megfeleljenek a legszigo­rúbb, speciális munkavédelmi előírásoknak. síké Sándor Mintegy harminc megváltozott munkaképességű embernek ad munkát a kaposvári Stíltex Szociá­lis Foglalkoztató. A különböző részlegek termékeinek nemcsak itthon, hanem külföldön is biztos piaca van, a bevételek 80 százalé­kát a cég maga teremti elő. Kaposvár A dolgozók 54 százaléka meg­változott munkaképességű a Stíltex Szociális Foglalkoztató részlegeiben. Várni János igaz­gató szerint ezek az emberek szívügyüknek tekintik, hogy dolgozhatnak. Egyrészt anyagi­lag is rászorulnak, másrészt örömöt okoz számukra, hogy hasznos munkát végezhetnek. A konfekciórészleg ruházati termékeit nemcsak a hazai pia­con, katalógus-áruházak kínála­tában lehet megtalálni, Francia­országba, Németországba és Hollandiába is szállítanak. A pa- laszög-összeszerelő részleg munkája ugyan időszakos, ám télen is tudják foglalkoztatni - más munkakörben - az itteni dolgozókat. A fóliakészítő rész­leg a saját termékek csomagolá­sához, valamint külső megren­delők számára is gyárt csoma­golóanyagot. A textilhulladékot és maradék anyagokat pedig a szőnyegszövők hasznosítják. Egyelőre a cég 80 milliós be­vételének 10 százalékát adja az állami, s ugyanennyit az ön- kormányzati támogatás. A re­mények szerint hamarosan ez utóbbi nélkül működhetnek, hiszen a mostaninál több meg­változott munkaképességű em­bernek szeretnének munkát adni, s ezzel az állami támoga­tás mértéke - s remélhetően a saját bevételek aránya is - emelkedhet. JAKAB EDIT A í i >

Next

/
Thumbnails
Contents