Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-27 / 300. szám
2003. December 27., szombat 7. OLDAL TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Az elmúlt és az elkövetkező év A megye vezetőinek értékelése az eddig megtett útról Tisztelettel köszöntőm megyénk lakosságát, és a Tolna Megyei Önkormányzat nevében eredményekben gazdag, sikeres új esztendőt kívánok. Frankné dr. Kovács Szilvia, a megyei közgyűlés elnöke Az ivóvíztől a fürdőhelyekig Népegészség-befolyásoló tényezők Tolna megyében Tolna megye népegészségügyi helyzetéről a legutóbbi megyei közgyűlésen tájékoztató hangzott el. Dr. Brázay László megyei tisztifőorvos előterjesztéséből néhány fontosabb megállapítást idézünk. Ivóvíz ellátás Tolna megyében a lakosok közel 40 százaléka sérülékeny, nem védett vízbázisról kapja az ivóvizet. Az érintett települések: Szekszárd, Gerjen, Fadd, Tolna, Dombori, Őcsény, Decs, Sárpilis, Bony- hád, Mórágy, Kismórágy. Aggasztó, hogy a vízbázisok védelembe helyezésére semmilyen törekvés nincs, ezeknek a sérülékeny vízbázisoknak a külső eredetű szennyeződése bármikor megtörténhet megfelelő védelmi intézkedések hiányában. Bonyhádon az új vízmű építésével ez a gond meg fog oldódni. Viszont további nyolc településen egy-egy víztermelő kút védettsége kétségessé vált a vízminőségi paraméterek - elsősorban a nitráttartalom növekedése - alapján. Magas nitráttartalmú talajvíz betörése miatt Dunaföldváron egy kutat ki kellett zárni az ivóvíztermelésből. Szennyvíz A megye szennyvíz-csatornahálózattal való ellátottsága változatlanul az országos átlag alatt van, bár az utóbbi években több beruházás valósult meg, illetve kezdődött el. A nagy területeket összekötő, hosszú csatornarendszerekben a viszonylag kevés szennyvíz rendszeresen berothad a hosszú tartózkodási idő miatt. Ezért az elmúlt években megépült csatornarendszereknél a lakott területeken gyakori a bűz miatti panasz. Ez a jelenség legsúlyosabban Faddon jelentkezett, ahol az érintett utcák néhány lakásába is feltört a mérgező csatorna- gáz. A problémát ezen tájékoztató készítésének idejéig még nem tudták megoldani. Fürdőhelyek A mesterséges és természetes fürdők higiénés helyzete sem javult az előző évekhez képest. A töltő-ürítő rendszerű medencék bakteorológiai mutatói a rendeletben előírt határértéket messze túlhaladták, egyrészt a medencék rossz adottságai, másrészt az üzemeltetés szakmai hiányosságai miatt. A dombori holtág három helyszínén, a faddi, illetve szálkai strandon a vízminőség idén is általában megfelelő volt, az EU normáknak is eleget tett. Ugyanakkor a Duna egész Tolna megyei szakaszán fürdésre nem javasolt, a vízminőség változékonysága miatt. Pollen Az utóbbi évek legnagyobb problémáját a levegő pollen - elsősorban parlagfű eredetű - szennyeződése okozza, melynek következményeként folyamatosan nő az allergiás betegek száma. A szennyezettség alapvető és fő oka a bel- és külterületi zöldfelületek, útszélek elhanyagolása, ápolaüansága, illetve a mezőgazda- sági művelésre szánt földek parlagon hagyása. Hulladék A szilárd kommunális hulladék elhelyezése terén jelentős változások történtek, a nagy kommunális szolgáltató cégek megjelenésével rendezettebbnek tűnik a helyzet a korábbinál. Egyre több településen hagyják fel a hulladék- lerakót, a működő lerakókra ebből következően több hulladék kerül, bár műszaki kialakításuk nem felel meg a mai követelményeknek. Mindegyik lerakó csak addig üzemelhet, amíg a regionális korszerű lerakó el nem készül. A dombori víz minősége idén is megfelelt az előírásoknak archív fotój bakó jenő Megye és területfejlesztés Közel másfél milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács idén közel 650 millió íorint támogatás odaítéléséről dönthetett az önkormányzati és vállalkozói szférából érkezett igen sokrétű és értékes pályázatok elbírálásakor. A nyújtott támogatások a megyében összesen mintegy 1 milliárd 300 millió forintos beruházás megvalósítását segítik elő, emellett három vállalkozó huszonöt új munkahelyet teremt, s fejlesztésben részesül kettő- száznégy önkormányzati létesítmény. Tolna megye közgyűlésének elnöke - Frankné dr. Kovács Szilvia - .valamint két alelnö- ke, Pogátsa Alajos és Právics József adott értékelést arról, hogy milyennek látták az elmúlt esztendőt, illetve, hogy véleményük szerint milyen lesz az elkövetkező év. Frankné dr. Kovács Szüvia: Az idei esztéff- dőt jónak értékelem, tpbb szempontból is. Gazdálkodásunkat a megállapodott- ság jellemezte, hitel felvételére nem volt szükség. Arra vállaltunk kötelezettséget, hogy a megyei önkormányzatot kiegyensúlyozottan működtessük, ennek sikerült is eleget tennünk. Ezért búcsúzom jó érzésekkel a 2003. évtől. Az elkövetkező esztendő nemcsak az ország, de Tolna megye számára is új időszakot hoz az uniós csatlakozással. Ami engem illet, derűlátó vagyok, bízom az eredményességben. Pogátsa Alajos: - Eredményesnek tartom a 2003-as évet. Az általunk foglalkoztatott dolgozók, valamint az intézményeink a korábbiakhoz képest lényegesen jobb anyagi helyzetbe kerültek. Meg tudtuk valósítani az általunk tervezett fejlesztések, felújítások döntő többségét. Nyugodt, eredményes évet várok 2004-től is. Úgy gondolom, megfogalmazott céljaink megvalósulnak, folytatódik a megye intézményrendszerének fejlődése. Právics József: - A megyei közgyűlés idén sikeresen elvégezte mindazon feladatokat, melyeket kitűzött maga elé. Alkalmazottainak, illetve az általuk gondozott és ellátott személyeknek a közérzete lényegesen javulhatott. Emiatt én is jól érzem magam. Azt kívánom mindannyiunknak, hogy ugyanilyen kiegyensúlyozott évben legyen részünk a jövő esztendőben. Az új évtől folytatjuk a ciklusprogramban megfogalmazott feladatok végrehajtását, amihez az előkészületeket megtettük, annak érdekében, hogy az uniós csatlakozás után a szüksé- ges forrásokat elnyerjük. _______■ CÉ DE A céljellegű decentralizált támogatási keretre (CÉDE) 102 pályázatot nyújtottak be, melyek ösz- szes fejlesztési költsége a 2003- 2005. évekre 327 millió 651 ezer forint, az igényelt támogatás pedig 192 millió 943 ezer forint. A tanács 98 pályázatot részesített támogatásban, 179 millió 410 ezer forint értékben. A Tolna Megyei Önkormányzat 6 pályázata - a szekszárdi Bezerédj Pál Általános Iskola gázfűtésének korszerűsítése, mikrobusz a palánki, illetve a belecskai szociális otthonnak, a szekszárdi Balassa János Kórház egészségügyi gép-műszer beszerzése, a zomba-paradicsompusztai Berkes János Gyógypedagógiai Intézmény konyha és vizesblokk rekonstrukció és központi melegvíz-ellátás kiépítése, ugyanitt tűzivíz tároló építése - összesen 34 millió 601 ezer forintra érdemesült. TEKI A területi kiegyenlítő támogatási keretre (TEKI) 116 pályázat érkezett, ezek összes fejlesztési költsége 1 milliárd 446 millió 889 ezer forint, az igényelt támogatás pedig 453 millió 037 ezer forint. A tanács 106 pályázat számára hozott kedvező döntést, 401 millió 976 ezer forint értékben. A Tolna Megyei Önkormányzat 4 pályázatára- az iregszemcsei Göllesz Viktor Gyógypedagógia Intézmény szennyvíztisztító rekonstrukciója, Értény-Barnaháton az Idősek Otthonában belső út építése, a regö- ly-majsapusztai Fogyatékosok Rehabilitációs intézményében vizesblokk és fűtési rendszer rekonstrukciója, ablakok cseréje, Mázán, a Pszichiátriai Betegek Otthonában a fűtés vezetékrendszerének rekonstrukciója - összesen 17 millió 461 ezer forint jutott. TFC A területfejlesztési célelőirányzatra (TFC) 13 pályázatot nyújtottak be, melyből 1 pályázatot visszavontak. A 12 pályázat összes fejlesztési költsége 161 millió 817 ezer forint, az igényelt támogatás 79 millió 244 ezer forint. A tanács 10 pályázatnak adott zöld utat, 62 millió 820 ezer forint erejéig. Vis maior Az önkormányzatok rendkívüli káreseményeinek enyhítésében idén is nagy jelentőséggel bírtak a vis maior támogatások. A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács április 4-én hozott határozatával megyei vis maior kerete terhére - ami 39 millió 295 ezer 600 forint - 59 önkormányzat támogatási igényét tudta kielégíteni. Ezzel a döntéssel a megyei vis maior keret kimerült, a későbbiekben beérkezett támogatási igényeket a tanács felterjesztette a Vis Maior Központi Tartalék Keret terhére. A Belügyminisztérium központi tartalékából a 2003. évi februári rendkívüli időjárás okozta károk enyhítésére 26 településnek 41 millió 146 ezer 157 forint támogatást nyújtott. Idén április óta a vis maior pályázatokat a tanács tár mogató döntéseivel felterjesztette a Belügyminisztériumhoz. Azóta 7 pályázat ügyében születet} döntés, jelenleg 4 önkormányzat összesen 43 millió 263 ezer forint támogatási igényét tartalmazó pályázata vár elbírálásra a tárcáj nál. Költségvetés jövőre: források és feladatok Nagyobb jelentőséget kapnak az önkormányzati saját bevételek A jövő évben a megye mintegy 13 milliárd 500 millió forint bevétellel gazdálkodhat. A források nagysága az idei 12 milliárd 600 millió forint eredeti előirányzathoz viszonyítva 7,6 százalékkal növekszik. A lehetőségeket javíthatja az önkormányzati normatívák emelésére tett módosító indítványok parlamenti jóváhagyása. A működési célú bevételek 12 milliárd 190 millió 900 ezer forintról 12 milliárd 907 millió 400 ezer forintra növekedhetnek, a felhasználható forrástöbblet 716 millió 500 ezer forint. A felhalmozási célú bevételek 408 millió 200 ezer forintról 648 millió 200 ezer forintra bővülnek, így 240 millió forinttal több forrás áü rendelkezésre. A jövő évi költségvetésben minden korábbinál nagyobb jelentősége lesz az önkormányzati saját bevételek alakulásának, hiszen a korábbi kötelezettségekből adódó, valamint az új, kiadási többlettel járó döntések vonzata döntően ezen források növekményéből finanszírozható. A nyugdíjak 2004-ben terv szerint átlagosan 6,3 százalékkal növekednek. Az intézményi térítési díjak megállapításakor az átlagos növekedési mérték mellett figyelemmel kell lenni az intézményi gondozotti kör sajátosságaira is. A beérkezett javaslatok alapján az intézményi térítési díj 6,3-10 százalék közötti emelése indokolt. A közoktatási intézményekben - az étkeztetésben biztosított kedvezmények miatt - a működési bevétel csökkenésével kell számolni. A gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj ugyanakkor inflációt meghaladó mértékben növekedhet az általános forgalmi adó kedvezményes kulcsának emelése, a költség- vetési szervek adóalanyiságában bekövetkező változás, valamint az áremelések következtében. Az illetékbevétel jövőre is dinamikusan növekedhet. A pénzügyminisztérium a 2003. évi ország- gyűlési előirányzathoz mérten a központi költségvetésben 15 százalékos, az önkormányzati alrendszerben 24,6 százalékos forrásbővüléssel számol. Az összes forráson belül a normatív állami támogatás, a kötött felhasználású normatív támogatás és a személyi jövedelemadó bevétel együttes összege a 2003. évi 4 milliárd 330 millió 700 ezer forintról 4 milliárd 427 mülió 500 ezer forintra változik, a növekedés 2,2 százalékos. Több forrás jut a pedagógusok továbbképzésére, szalckönywásár- lási támogatásra, 23 millió 400 ezer forint a tanulók tankönyvtámogatását szolgálja, a gyermekek étkeztetésének normatív kedvezményeihez 32 millió 800 ezer forint állami támogatás vehető igénybe. A bővülő juttatások mellett 2004-ben is rendelkezésre áll a Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány támogatására biztosított mintegy 52 millió 200 ezer forint, továb- • bá a közoktatási intézmények szakmai fejlesztési feladataira felhasználható 15 millió 500 ezer forint. A szociális ágazat foglalkoztatottainak továbbképzése 11 millió 800 ezer forint állami támogatásból finanszírozható. A közoktatási intézményekben induló nyelvi előkészítő évfolyamokat kiegészítő normatív támogatással preferálja a költségvetés - 2 millió 600 ezer forint használható fel erre a célra -, az érettségi és szakvizsgadíjakhoz 9 millió forint támogatás járul. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatával kötött megállapodás alapján 2004. január elsejétől a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn fenntartása társulásban történik. Az intézmény anyagi helyzete várhatóan jelentősen javulni fog a biztosított hozzájárulással. A Bonyhádon található Árpádházi Szent Erzsébet Otthon rekonstrukciója 430 millió forint címzett állami támogatással valósulhat meg. Az idén realizálható pénzmaradvánnyal még nem lehet számolni, költségvetési bevételként csak az év lezárását követően lesz mód e forrás szabad rendelkezésű részének figyelembevételére. A vár-; hatóan képződő maradvány év! közben az árváltozások kompenzálását és beruházási feladatok megvalósítását segítheti. A működőképesség fenntartása,; a beruházási feladatok teljesítése el kerülhetetlenné teheti külső forrás bevonását, hitel felvételét. Elsősorban felhalmozási célú hitel felvételé} vei lehet számolni, de indokolt eseti ben működési hitel igénybevétele id szükségessé válhat. Az oldal a Tolna Megyei ÖnKor- mányzat támogatásával készült (68258)
