Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-24 / 299. szám

KARÁCS 0 NY 2 0 0 3 VII. OLDAL A két Komárom közös jövője Több fórumon elhangzott: az európai uniós csatlakozást követően csak együtt tud boldogulni a magyarorszá­gi és a szlovákiai Komárom. A két vá­ros között eltűnik a határ, újra 60 ezer lélekszámú lesz a település. Az elmúlt években bárki meggyőződhetett arról: csak közösen tudnak előrébb lépni. Ennek érdekében tevékenykednek a város (ok) vezetői, cégei, társaságai, a térség fejlesztésével foglalkozó szak­emberei, civil szervezetei, és egyre in­kább a tanintézetei is. A pályázati forrásoknak köszön­hetően készülhetett el a két telepü­lés gazdasági és urbanisztikai ta­nulmányterve. Űj hidat terveznek a már meglévő vasúti összekötő szomszédságában, s kikötővel is gazdagodna Komárom. Szlovákiá­ban a sok környezetvédelmi terület miatt az iparfejlesztés nem kap akkora hangsúlyt, mint a magyar oldalon. Feltételezhető: hamarosan még több munkavállaló érkezhet hazánkba északi szomszédainktól. Ennek a közelmúltban betelepült multinacionális cégek is örülnek, hiszen nálunk már munkaerő- . hiányról beszélnek a szakemberek, Felvidéken pedig jóval meghaladja a 20 százalékot a regisztrált állás­talanok száma. Kiemelkedő szerepet kaphat az észak-komáromi egyetem az okta­tásban. Noha egyelőre senki, vagy Színpompás tűzijáték A komáromiak még nem felejtették el, hogy városukat a történelem kettészelte. Ha a sebek soha nem is gyógyulnak be, valamelyest enyhít a fájdalmukon 2004. május elseje. A csatlakozás napját méltóképpen igye­keznek megünnepelni a Duna partján. A forgatókönyv részletein már lelkesen dolgoznak a két városban. Biz­tosnak látszik, hogy április 30-án a határnál felállított színpadnál szórakoztatják a két város lakosait, majd pontban éjfélkor színpompás tűzijátéknak lehetnek szemtanúi az ünneplők. A híd közepén Zatykó János Dél-, illetve Bastrnák Tibor Észak-Komárom polgármes­tere parolázik, s mond köszöntőt. Megnyitják a borok, kézművesek utcáját, ismert művészek szórakoztatják az érdeklődőket. Szeretnék erre a napra hazacsábítani azokat a Komáromból elszármazott hírességeket, is­mert személyiségeket is, akik annak idején valamiért nem találták meg számításukat hazájukban. Tervezik, hogy bemutatják Európa fővárosainak albumait is. A könyvek a magyar oldalon várják meg május elsejét, majd miután megszűnnek a vámhivatalok, átszállítják a kiadványokat a Duna túlsó partjára. Ugyancsak május elsején dördül el a rajtpisztoly a Komárom-Komarno nemzetközi utcai futóversenyen. A rendezvénnyel szin­tén történelmet írt a két város, hiszen itt rendeztek elő­ször Európában olyan atlétikai viadalt, amely határokat érintett. A szervezők mosolyogva jegyezték meg: a mostani jár majd a legkevesebb adminisztrációval. nagyon kevesen látják tisztán a helyzetet, ám remény van arra, hogy a csatlakozást követő évek­ben magyarországi fiatalok Szlová­50 ezer látogató A komáromi erődrendszer részei a magyar oldalon: Monostori Erőd, Igmándi Erőd, Csillag Erőd. Szlovákiában: Öregvár, Újvár, Nádorvonal, Vágvonal. Közülük a legnagyobbat, a Monostori-erődöt 1850-1871 között építették. Alapterülete 104 ezer négyzetméter, amelyből az épü­letekkel fedett terület nagysága csaknem 30 ezer. 1946 és ’91 között a szovjet had­sereg zárt fegyverraktárként használta, 1990-ben, kivonulásukat követően mű­emlékké nyilvánították. Helytörténeti kiállí­tásával együtt 1998-tól látogatható. A tör­ténelmi érték hasznosítására 2000-ben közhasznú társaságot hoztak létre. Tavaly már több mint 50 ezer érdeklődő kereste fel az objektumot. kiában tanulhassák a közgazda­ságtant. Emlegetik, hogy az idegenforga­lom is kitörési pontja lehet a két Komáromnak. Ebben jelentős sze­repet kaphat 3 gyógyfürdő, amely állami támogatást is igénybe véve nagy fejlődés elé néz. A medencék felújítása mellett gyógyászatukat bő­vítik, több wellnesz- funkciót is bevezet­nek. Érdekességnek számítanak majd a fürdő római korra utaló építészeti ele­mei. Sok minden vár­ható az egyre nép­szerűbb Monostori Erődtől. Az működ­tetéssel, hasznosítás­sal megbízott köz­hasznú társaság munkatársai renge­teget dolgoztak. Ki­kötőt építettek, itt alakították ki Ma­gyarország első ke­nyérmúzeumát, ha­marosan átadják azt a bekötőutat, amely­nek köszönhetően az '1-es számú főút­tól is megközelíthető lesz a létesítmény. Épül a dunai bástya színháza, újabb ki­állítótermek avatását tervezik. Per­sze nagyobb léptékű elképzelése­ket is kidolgoztak vállalkozói tőke igénybevételével. Uniós források­Csáky Pál és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ból ifjúsági szállót, konferencia- központot, hagyományőrző mű­helyeket, turistákat segítő informá­ciós irodát szeretnének nyitni. Ha­zánk és Szlovákia minél előbb be szeretné adni pályázatát a Világ- örökség címre. A szakemberek úgy látják, csak akkor lehet esélyük, ha a két város erődrendszere ezt együttesen kéri. A siker felgyorsíta­ná a fejlesztéseket is. A történelmi városrészben, a Du­na túloldalán az elmúlt évtizedek­ben elsősorban a nagy mesemon­dó, a híres író, Jókai Mór emlék­szobáját keresték fel a turisták. Ma már nagyon népszerű az Európa- udvar is. Az avatási ünnepségen Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, Csáky Pál, a Szlovák Köztár­saság miniszterelnök-helyettese, s Bugár Béla parlamenti alelnök is egyetértett abban: a komáromiak a történelem lépteit megelőzve létre­Az Európa-udvart 2000 decembe­rében avatták. 6500 négyzetméte­ren fekszik, a beépített terület 25 000 négyzetméter szintenként. A tervezők és a kivitelezők az ösz- szetartozásunkat fejezik ki, bemutat­ják közös hagyományainkat. Eddig Szent Istvánnak, Bajor Gizellának, Szent Lászlónak, IV. Bélának, Lu­xemburgi Zsigmondnak, Hunyadi Mátyásnak állítottak szobrot. Az ud­varban található az a gazdag díszíté­sű harangtorony is, amelyet Bruncz János szőnyi fafaragó készített. Alapzatát süttői és tardosi kövekből alakították ki. Az észak-komáromiak szeretnének később Könyves Kálmánnak, Nagy Lajosnak, Mária Teréziának, illetve Európa védő­szentjeinek, országonként egy-egy híres építésznek is emléket állítani. hozták itt az egyesült Európát. Litomericzky Nándor építész úgy tervezte meg a létesítményt, hogy a kontinens országainak építészeti stílusai jelenjenek meg az épülete­ken. Ügyelt arra, hogy történelmi­leg és politikailag is minden a he­lyén legyen. így kapott például Né­metország háza központi helyet, amellyel szemben a franciák épüle­te áll. Bevásárlóközpontot, kávézó­kat, sörözőket, az alsó szinten gará­zsokat alakítottak ki. A mű még nem kész, akkor lesz teljes, ha a szállodát is át tudják majd adni. Fá­jó pont ez, hiszen a városban nincs olyan szálloda, amelyre büszkék lehetnének. Uniós tagországként pedig nagy szükségük lenne erre is. KOVÁCS LÁSZLÓ A Zsolnay-holnap A pécsi Zsolnay-gyár főleg a névadó-alapító, Zsolnay Vilmos tevékenységének köszönhetőén nemcsak földrajzi értelemben, hanem szellemi­ségében is Európa része volt. Vajon az utódok képesek-e jól sáfárkodni az örökséggel? Jelzés- értékű, hogy a gyár feladatait a közelmúltban szétválasztva létrehozták a Zsolnay-örökségkeze- lő Közhasznú Társaságot. Komor István ügyveze­tő igazgató szerint a Zsolnay-tárgykultúra év­századok múltán is érdekes lesz az embereknek.- A Zsolnay-gyárban hajdanán egy kis darab Európa testesült meg...- 1853-ban az Osztrák-Magyar Monarchia, te­hát egy nyugat-európai állam része volt Magyar- ország, benne Pécs is, a gyár működésében már a kezdetektől egy bécsi kereskedő vett részt. A gyár tehát szinte az indulástól benne volt abban az európai integrációban, ami annak idején ezt a régiót jellemezte. Ez a gazdaságföldrajzi meg­közelítés. Nyilván egy eszmeibb szem­pont a fontos. Ha csak Magyarországot vesszük, egyszerű lenne arról beszélni, hogy miért volt nagy szám annak idején a Zsolna^ De Európában? A fagyálló, ráadásul máz nélküli épületkerámiát a németek több mint ezer éve ismerik. A porcelán sem Zsolnay találmány^, a lüszteres felületkezelés sem teljesen az övé. Az sem különös érték, hogy itt egy perfekt technoló­gia volt. Mert minden európai üzem perfekt, van­nak mérnökei és kereskedői. Úgy vélem, hogy ami különleges érték egy európai, iparral foglal­kozó szervezetben, az Zsolnay Vilmos személye.- Aki nagyon különös ember volt.- Egy személyben rendelkezett azokkal a kvali­tásokkal, amelyek egy embert és az általa vezetett szervezetet vagy csoportot sikeressé tehetik abban a gazdasági, politikai, történelmi, kulturális mező­ben, amit Európának hívunk. Nagyon fontos volt számára a családja, amiről milliószor tanúbizony­ságot tett. Kitűnő üzletember volt - ha tetszik, majdnem gátlástalan is, mert valahol a lelkében, a jellemében az látszik, hogy amikor az élet a szá­mára felkínált valamilyen gazdasági lehetőséget, arra azonnal rácsapott, nem tétovázott. Ugyan­akkor hallatlanul nyitott ember volt a műszaid tu­dományok, a művészetek felé is. Amibe belefért a népies habánkerámia-tradíció, de belefért Rippl- Rónai József vad, kemény korszakot nyitó mun­kálkodása, és belefért a szinte tudományos szín­vonalú tudóskodás is, hogy új mázakat találjon.- Képes-e élni a gyár a Zsolnay-örökséggeÜ- Nem az a pontos kifejezés, hogy élünk vele, hanem rádöbbentünk a fontosságára, és azt hi­szem, ez komoly perspektívaváltás a gyár életé­ben. Ha az ember körülnéz a cégen belül, akkor a korábbi értelmetlen, brutális rombolás ijyo- mait találja. Hogy az eozincsempébe beleverték a kampós szöget, ami­„A Zsolnay Manufaktúra Rt. fontos állomásaként értékelte az idei BNV-n kapott nagydíjat Kovács Gyula vezérigazgató.- Nagyon hiányzott már ez a szakmai siker a cégnek, mert kilenc éve egy Pompadúr- készlettel nyertünk utoljára nagydíjat - kommentálta az el­ismerést Kovács Gyula. - Sze­rencsés egybeesés, hogy mindez az ünnep évében vet jó fényt a társaságra, akkor, amikor a kettős jubileum - a gyáralapítás 150., az alapító Zsolnay Vilmos születésének 175. évfordulója - amúgy is pluszerőket mozgósít a cégnél. Még egy tavaly született döntés nyomán sikeresen zaj­lik a cégnél a 366 milliós mű­szaki fejlesztési program. A gyár a még ma is alkalmazott nedves technológiáról a terme­lékenységet és hatékonyságot kedvezően befolyásoló száraz­ra tér át a porcelánformázás terén.”(Dunántúli Napló, 2003. szeptember 23.) re nincs magyarázat. Megmaradtak dolgok az épületeken, de lát­szik, hogy az elmúlt időszakban egyáltalán nem hálás utókorként viselkedtünk. Olyanok voltunk, mint a sáskák, kizsákmányoltuk az itt lévő feltételeket. Abban is történt perspektíva­váltás, hogy pontosab­ban tudjuk megfogal­mazni saját magunk számára a minőségi követelményeket. :Az a tárgykultúra, az a termékkészlet, amit Zsolnay Vilmos ránk hagyott, egyre inkább eljut az agyunkig, fon­tos lett számunkra. Továbbá a mostani vi­lág ránk kényszeríti, hogy egy kicsit gátlás­talanul ugorjunk rá a kínálkozó lehetőségek­re, ne legyünk kényel­mesek. Visszaköszön a nyitottság is: újra betér­tek a művészek a gyárba, a menedzsmentnek új­ra fontos értékké vált az új tárgyak kifejlesztése, az állandó naprakészség.- A Zsolnay szecessziós kerámiák vitathatatla­nul a kor művészetének csúcspontját jelentették. De megünneplik-e majd a gyáralapítás három­századik évfordulóját?- A világnak egyre kevesebb tárgyra van szük­sége. Mediálódik, elektronizálódik, digitalizáló­dik. Hogy annak a tárgykultúrának, amit mi pro­dukálunk, lesz-e helye a jövő kultúrájában... Nem tudom. Ám biztos vagyok benne, hogy a múlt néha kevésbé, máskor nagyon fontos az embernek. Ez a tégla, amit Zsolnay Vilmos, és amit mi is hozzáteszünk az európai kultúrához, mindig érdekes lesz az embereknek. Remélem, felújítják ezeket a házakat, elmennek a Zsolnay Múzeumba. Bár lehet, hogy már nem Zsolnay- porcelánból esznek otthon, mert előfordulhat, hogy a szó mai értelmében enni sem fognak. De a tárgyakban, az épített környezetben megnyil^á- nuló humánum meg kell maradjon, balooh zoltán 7 l

Next

/
Thumbnails
Contents