Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-24 / 299. szám
KARÁCS 0 NY 2 0 0 3 VII. OLDAL A két Komárom közös jövője Több fórumon elhangzott: az európai uniós csatlakozást követően csak együtt tud boldogulni a magyarországi és a szlovákiai Komárom. A két város között eltűnik a határ, újra 60 ezer lélekszámú lesz a település. Az elmúlt években bárki meggyőződhetett arról: csak közösen tudnak előrébb lépni. Ennek érdekében tevékenykednek a város (ok) vezetői, cégei, társaságai, a térség fejlesztésével foglalkozó szakemberei, civil szervezetei, és egyre inkább a tanintézetei is. A pályázati forrásoknak köszönhetően készülhetett el a két település gazdasági és urbanisztikai tanulmányterve. Űj hidat terveznek a már meglévő vasúti összekötő szomszédságában, s kikötővel is gazdagodna Komárom. Szlovákiában a sok környezetvédelmi terület miatt az iparfejlesztés nem kap akkora hangsúlyt, mint a magyar oldalon. Feltételezhető: hamarosan még több munkavállaló érkezhet hazánkba északi szomszédainktól. Ennek a közelmúltban betelepült multinacionális cégek is örülnek, hiszen nálunk már munkaerő- . hiányról beszélnek a szakemberek, Felvidéken pedig jóval meghaladja a 20 százalékot a regisztrált állástalanok száma. Kiemelkedő szerepet kaphat az észak-komáromi egyetem az oktatásban. Noha egyelőre senki, vagy Színpompás tűzijáték A komáromiak még nem felejtették el, hogy városukat a történelem kettészelte. Ha a sebek soha nem is gyógyulnak be, valamelyest enyhít a fájdalmukon 2004. május elseje. A csatlakozás napját méltóképpen igyekeznek megünnepelni a Duna partján. A forgatókönyv részletein már lelkesen dolgoznak a két városban. Biztosnak látszik, hogy április 30-án a határnál felállított színpadnál szórakoztatják a két város lakosait, majd pontban éjfélkor színpompás tűzijátéknak lehetnek szemtanúi az ünneplők. A híd közepén Zatykó János Dél-, illetve Bastrnák Tibor Észak-Komárom polgármestere parolázik, s mond köszöntőt. Megnyitják a borok, kézművesek utcáját, ismert művészek szórakoztatják az érdeklődőket. Szeretnék erre a napra hazacsábítani azokat a Komáromból elszármazott hírességeket, ismert személyiségeket is, akik annak idején valamiért nem találták meg számításukat hazájukban. Tervezik, hogy bemutatják Európa fővárosainak albumait is. A könyvek a magyar oldalon várják meg május elsejét, majd miután megszűnnek a vámhivatalok, átszállítják a kiadványokat a Duna túlsó partjára. Ugyancsak május elsején dördül el a rajtpisztoly a Komárom-Komarno nemzetközi utcai futóversenyen. A rendezvénnyel szintén történelmet írt a két város, hiszen itt rendeztek először Európában olyan atlétikai viadalt, amely határokat érintett. A szervezők mosolyogva jegyezték meg: a mostani jár majd a legkevesebb adminisztrációval. nagyon kevesen látják tisztán a helyzetet, ám remény van arra, hogy a csatlakozást követő években magyarországi fiatalok Szlová50 ezer látogató A komáromi erődrendszer részei a magyar oldalon: Monostori Erőd, Igmándi Erőd, Csillag Erőd. Szlovákiában: Öregvár, Újvár, Nádorvonal, Vágvonal. Közülük a legnagyobbat, a Monostori-erődöt 1850-1871 között építették. Alapterülete 104 ezer négyzetméter, amelyből az épületekkel fedett terület nagysága csaknem 30 ezer. 1946 és ’91 között a szovjet hadsereg zárt fegyverraktárként használta, 1990-ben, kivonulásukat követően műemlékké nyilvánították. Helytörténeti kiállításával együtt 1998-tól látogatható. A történelmi érték hasznosítására 2000-ben közhasznú társaságot hoztak létre. Tavaly már több mint 50 ezer érdeklődő kereste fel az objektumot. kiában tanulhassák a közgazdaságtant. Emlegetik, hogy az idegenforgalom is kitörési pontja lehet a két Komáromnak. Ebben jelentős szerepet kaphat 3 gyógyfürdő, amely állami támogatást is igénybe véve nagy fejlődés elé néz. A medencék felújítása mellett gyógyászatukat bővítik, több wellnesz- funkciót is bevezetnek. Érdekességnek számítanak majd a fürdő római korra utaló építészeti elemei. Sok minden várható az egyre népszerűbb Monostori Erődtől. Az működtetéssel, hasznosítással megbízott közhasznú társaság munkatársai rengeteget dolgoztak. Kikötőt építettek, itt alakították ki Magyarország első kenyérmúzeumát, hamarosan átadják azt a bekötőutat, amelynek köszönhetően az '1-es számú főúttól is megközelíthető lesz a létesítmény. Épül a dunai bástya színháza, újabb kiállítótermek avatását tervezik. Persze nagyobb léptékű elképzeléseket is kidolgoztak vállalkozói tőke igénybevételével. Uniós forrásokCsáky Pál és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ból ifjúsági szállót, konferencia- központot, hagyományőrző műhelyeket, turistákat segítő információs irodát szeretnének nyitni. Hazánk és Szlovákia minél előbb be szeretné adni pályázatát a Világ- örökség címre. A szakemberek úgy látják, csak akkor lehet esélyük, ha a két város erődrendszere ezt együttesen kéri. A siker felgyorsítaná a fejlesztéseket is. A történelmi városrészben, a Duna túloldalán az elmúlt évtizedekben elsősorban a nagy mesemondó, a híres író, Jókai Mór emlékszobáját keresték fel a turisták. Ma már nagyon népszerű az Európa- udvar is. Az avatási ünnepségen Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese, s Bugár Béla parlamenti alelnök is egyetértett abban: a komáromiak a történelem lépteit megelőzve létreAz Európa-udvart 2000 decemberében avatták. 6500 négyzetméteren fekszik, a beépített terület 25 000 négyzetméter szintenként. A tervezők és a kivitelezők az ösz- szetartozásunkat fejezik ki, bemutatják közös hagyományainkat. Eddig Szent Istvánnak, Bajor Gizellának, Szent Lászlónak, IV. Bélának, Luxemburgi Zsigmondnak, Hunyadi Mátyásnak állítottak szobrot. Az udvarban található az a gazdag díszítésű harangtorony is, amelyet Bruncz János szőnyi fafaragó készített. Alapzatát süttői és tardosi kövekből alakították ki. Az észak-komáromiak szeretnének később Könyves Kálmánnak, Nagy Lajosnak, Mária Teréziának, illetve Európa védőszentjeinek, országonként egy-egy híres építésznek is emléket állítani. hozták itt az egyesült Európát. Litomericzky Nándor építész úgy tervezte meg a létesítményt, hogy a kontinens országainak építészeti stílusai jelenjenek meg az épületeken. Ügyelt arra, hogy történelmileg és politikailag is minden a helyén legyen. így kapott például Németország háza központi helyet, amellyel szemben a franciák épülete áll. Bevásárlóközpontot, kávézókat, sörözőket, az alsó szinten garázsokat alakítottak ki. A mű még nem kész, akkor lesz teljes, ha a szállodát is át tudják majd adni. Fájó pont ez, hiszen a városban nincs olyan szálloda, amelyre büszkék lehetnének. Uniós tagországként pedig nagy szükségük lenne erre is. KOVÁCS LÁSZLÓ A Zsolnay-holnap A pécsi Zsolnay-gyár főleg a névadó-alapító, Zsolnay Vilmos tevékenységének köszönhetőén nemcsak földrajzi értelemben, hanem szellemiségében is Európa része volt. Vajon az utódok képesek-e jól sáfárkodni az örökséggel? Jelzés- értékű, hogy a gyár feladatait a közelmúltban szétválasztva létrehozták a Zsolnay-örökségkeze- lő Közhasznú Társaságot. Komor István ügyvezető igazgató szerint a Zsolnay-tárgykultúra évszázadok múltán is érdekes lesz az embereknek.- A Zsolnay-gyárban hajdanán egy kis darab Európa testesült meg...- 1853-ban az Osztrák-Magyar Monarchia, tehát egy nyugat-európai állam része volt Magyar- ország, benne Pécs is, a gyár működésében már a kezdetektől egy bécsi kereskedő vett részt. A gyár tehát szinte az indulástól benne volt abban az európai integrációban, ami annak idején ezt a régiót jellemezte. Ez a gazdaságföldrajzi megközelítés. Nyilván egy eszmeibb szempont a fontos. Ha csak Magyarországot vesszük, egyszerű lenne arról beszélni, hogy miért volt nagy szám annak idején a Zsolna^ De Európában? A fagyálló, ráadásul máz nélküli épületkerámiát a németek több mint ezer éve ismerik. A porcelán sem Zsolnay találmány^, a lüszteres felületkezelés sem teljesen az övé. Az sem különös érték, hogy itt egy perfekt technológia volt. Mert minden európai üzem perfekt, vannak mérnökei és kereskedői. Úgy vélem, hogy ami különleges érték egy európai, iparral foglalkozó szervezetben, az Zsolnay Vilmos személye.- Aki nagyon különös ember volt.- Egy személyben rendelkezett azokkal a kvalitásokkal, amelyek egy embert és az általa vezetett szervezetet vagy csoportot sikeressé tehetik abban a gazdasági, politikai, történelmi, kulturális mezőben, amit Európának hívunk. Nagyon fontos volt számára a családja, amiről milliószor tanúbizonyságot tett. Kitűnő üzletember volt - ha tetszik, majdnem gátlástalan is, mert valahol a lelkében, a jellemében az látszik, hogy amikor az élet a számára felkínált valamilyen gazdasági lehetőséget, arra azonnal rácsapott, nem tétovázott. Ugyanakkor hallatlanul nyitott ember volt a műszaid tudományok, a művészetek felé is. Amibe belefért a népies habánkerámia-tradíció, de belefért Rippl- Rónai József vad, kemény korszakot nyitó munkálkodása, és belefért a szinte tudományos színvonalú tudóskodás is, hogy új mázakat találjon.- Képes-e élni a gyár a Zsolnay-örökséggeÜ- Nem az a pontos kifejezés, hogy élünk vele, hanem rádöbbentünk a fontosságára, és azt hiszem, ez komoly perspektívaváltás a gyár életében. Ha az ember körülnéz a cégen belül, akkor a korábbi értelmetlen, brutális rombolás ijyo- mait találja. Hogy az eozincsempébe beleverték a kampós szöget, ami„A Zsolnay Manufaktúra Rt. fontos állomásaként értékelte az idei BNV-n kapott nagydíjat Kovács Gyula vezérigazgató.- Nagyon hiányzott már ez a szakmai siker a cégnek, mert kilenc éve egy Pompadúr- készlettel nyertünk utoljára nagydíjat - kommentálta az elismerést Kovács Gyula. - Szerencsés egybeesés, hogy mindez az ünnep évében vet jó fényt a társaságra, akkor, amikor a kettős jubileum - a gyáralapítás 150., az alapító Zsolnay Vilmos születésének 175. évfordulója - amúgy is pluszerőket mozgósít a cégnél. Még egy tavaly született döntés nyomán sikeresen zajlik a cégnél a 366 milliós műszaki fejlesztési program. A gyár a még ma is alkalmazott nedves technológiáról a termelékenységet és hatékonyságot kedvezően befolyásoló szárazra tér át a porcelánformázás terén.”(Dunántúli Napló, 2003. szeptember 23.) re nincs magyarázat. Megmaradtak dolgok az épületeken, de látszik, hogy az elmúlt időszakban egyáltalán nem hálás utókorként viselkedtünk. Olyanok voltunk, mint a sáskák, kizsákmányoltuk az itt lévő feltételeket. Abban is történt perspektívaváltás, hogy pontosabban tudjuk megfogalmazni saját magunk számára a minőségi követelményeket. :Az a tárgykultúra, az a termékkészlet, amit Zsolnay Vilmos ránk hagyott, egyre inkább eljut az agyunkig, fontos lett számunkra. Továbbá a mostani világ ránk kényszeríti, hogy egy kicsit gátlástalanul ugorjunk rá a kínálkozó lehetőségekre, ne legyünk kényelmesek. Visszaköszön a nyitottság is: újra betértek a művészek a gyárba, a menedzsmentnek újra fontos értékké vált az új tárgyak kifejlesztése, az állandó naprakészség.- A Zsolnay szecessziós kerámiák vitathatatlanul a kor művészetének csúcspontját jelentették. De megünneplik-e majd a gyáralapítás háromszázadik évfordulóját?- A világnak egyre kevesebb tárgyra van szüksége. Mediálódik, elektronizálódik, digitalizálódik. Hogy annak a tárgykultúrának, amit mi produkálunk, lesz-e helye a jövő kultúrájában... Nem tudom. Ám biztos vagyok benne, hogy a múlt néha kevésbé, máskor nagyon fontos az embernek. Ez a tégla, amit Zsolnay Vilmos, és amit mi is hozzáteszünk az európai kultúrához, mindig érdekes lesz az embereknek. Remélem, felújítják ezeket a házakat, elmennek a Zsolnay Múzeumba. Bár lehet, hogy már nem Zsolnay- porcelánból esznek otthon, mert előfordulhat, hogy a szó mai értelmében enni sem fognak. De a tárgyakban, az épített környezetben megnyil^á- nuló humánum meg kell maradjon, balooh zoltán 7 l
