Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-24 / 299. szám
IV. OLDAL K A R Á C S 0 N Y 2 0 0 3 Számítógéppel nyitják a bányát A Magyar Bányászati Hivatal elnöke azt mondja: ő mint olajmérnök „eltorzult” ága az igazi bányász elődöknek. Az első bányász Esztót az 1700-as években telepítették Bretagne-ból a Zsil völgyébe. Azóta minden generációban volt legalább egy bányamérnök, köztük Esztó Péter édesapja is. A hivatal elnöke szerint a magyar bányászképzés és bányászati kultúra mindig nagy elismerésnek örvendett Európában.- Hazánk sok értékkel és nem kevés problémával lép be az Unióba. Ön szerint a bányászat melyiket képviseli?- Mindkettőt. A bányászatban is jelentkezik a soksok csatlakozással kapcsolatos nehézség, elsősorban a környezetvédelmi és a településfejlesztési követelmények terén. Különösen a szi- lárdásvány-bányászat igényel odafigyelést: a mély-j műveléses bányászat foko- lg zott veszélyei miatt, a külszíni bányászat pedig mert nagyobb megterhelést jelent a természeti környezet számára. A kőolaj- és földgázkitermelésben nem látok gondokat.- Van-e még titok a föld mélyében?- Magyarország - némi túlzással - agyonkutatott ország. Nem igaz, amit néhány amerikai feltételezett: bányászati kutatás szempontjából szűz területről van szó, s majd ők új lapot nyitnak. Egy csudát! Szakmájukat jól értő geológusaink és geofizikusaink az elmúlt évtizedekben már tisztességesen megkutatták itt a föld mélyét; igaz, az adatok feldolgozásához nekünk nem volt olyan komoly számítógépes hátterünk, mint nekik. A helyzet megváltozott és most az adatok újrafeldolgozásából is meg tud élni egy-egy szén- hidrogén után kutató vállalkozás.- A bányákat komputerrel nyitják?- Most úgy is megszerezhető egy- egy kőolaj- és földgázlelőhelyünk bá- nyászaü joga, hogy a vállalkozó megESZTO PETER 1943-ban született, bányamémöki, majd jogi diplomát szerzett. 1967-83: az Alföldön üzemmérnök, főmérnök; 1983-94: a Bányaműszaki Főfelügyelőség főmérnöke, elnöke, miniszteri biztos; 1994-99: a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) elnöke, majd egyetemi docens. 2002-től ismét az MBH elnöke. vásárolja azokat a földtani információkat, amelyek az állam tulajdonát képezik, s amelyek összegyűjtését az elmúlt 40-50 évben az állam finanszírozta. A földtani adatok számító- gépes újrafeldolgozása és értékelése nyomán megtörténhet, hogy korábban szénhidrogénmeddőnek nyilvánított területet fúrásos to- | vábbkutatásra alkalmasnak I ítélnek. A Makói-árok ese- - 4 tében és az Alföld más te- ? rületein például ilyen előzmények után kezdje ték meg ismét a próbafúrásokat. Persze Kuvait soha nem lesz nálunk.- Milyen értéket képvisel az a bányászat, amit az Unióba viszünk?- Elsősorban szellemi értékekről van szó. A bányamérnökképzés Magyar- országon az első volt egész Európában. Selmecbányán 1735-ben kezdődött el a bányatisztképzés, ami akkor egyedülálló volt. De ne menjünk annyira vissza! Szenzációs bányamérnök-generációk nőttek fel az utóbbi évtizedekben is, s - tekintsünk el most a szovjet hatalom egyéb törekvéseitől - a bányászat mindig kiemelt ágazat volt. Nem véletlen, hogy 1952-90 között nagyon sok állami díjas, nemzetközileg elismert bányamérnökünk volt. Soproni és miskolci oktatógárdánk zöme tudományos fokozattal ren delkező oktató vagy akadémi kus volt, mint Zambó János és Szilas A. Pál professzor, de hogy a maiakra is utaljak: Kovács Ferenc professzor neve jól cseng nemcsak Európában, hanem azon túl is. A szakma elismerését jelzi, hogy a magyar bányászokat, bányamentőket szívesen látják Európa-szer- te; jelenleg például Spanyolországban és Németországban dolgoznak.- A szakmát nem, de sok bányát becsuktak...- Pontosítanék: sok mélyműveléses bányát csuktak be. De - amit én szakmailag nem tartok jónak - most több bánya működik az országban, mint korábban. Az ésszerű ásványvagyon-gaz- dálkodás szempontjából az indokoltnál sokkal több kavics-, homok- és agyagbánya működik. Ásványinyersanyag- vagyonunk pedig lehetővé tenné, hogy koncentráltan, nagyobb bányák elégítsék ki az építőipar nyersanyagigényét.- Hogyan lehet bányát nyitni?- Lassan. Legalább négy évbe telik: kutatási programot kell jóváhagyatni, bányatelket kell megállapíttatni, egyes- ségre kell lépni az ingatlantulajdonosokkal... Amerikában a föld tulajdonosának joga a magmáig terjed. Mi azokhoz az országokhoz tartozunk, ahol az ásványi nyersanyag tulajdonjoga elkülönül a felszíni ingatlan tulajdonjogától. A talaj igénybe vehető, alatta nem, mert ahhoz bányászati jog szükséges.- Ha kinyílnak a határok, lehet majd számítani arra, hogy külföldiek vásárolják fel a magyar bányákat?- A jogszabályi háttér biztosítva van: a piaci viszonyokra készült bányatörvényünk éppen most tízéves. Arra számítok, hogy folytatódik l a koncentráció, a kapitalizálódás. A bauxitbányászat példája azt bizonyítja, hogy piaci helyzetben is fenn lehet maradni: a bauxitki- | termelés azután sem fuccsolt be, A* | hogy megszűnt a szovjet-magyar alumíniumegyezmény.- Említette, hogy a bányászati I képzés milyen nagy múlttal rendelkezik. Es maga a bányászat?- A világ legrégebbi „bányája” egy festéklelőhely Lovas község mellett, ahol az időszámítás előtti 3000-ben már kutakodtak őseink; valószínűleg kultikus célokra nyerték ki a színes agyagot. Ami a mai értelemben vett bányákat illeti, a honfoglaló magyarok fejlett arany-, ezüst- és sóbányászatot találtak a Kárpát-medencében, s már egy évvel az államalapítás után a királyi felségjogok közé emelték ezt a tevékenységet. Az 1200-as években aranytermelésben az első tíz, ezüstben az első három között voltunk. A középkori magyar bányajog, a királyi bányavárosok statútuma nagy hatással volt a németországi jogi szabályozásra.- Úgy fest, hogy bányászati vonalon az európai integráció mindig is létezett.- Ha sokoldalúan megnézzük, a válasz: igen. Egyedül a műszaki feltételek maradtak el sokáig az európai színvonaltól. Egyébként a magas műszaki színvonal sem védi meg a bányákat a bezárástól. Nemrég a Loire völgyében láttam egy automatizált üzemet. Be fogják zárni, mert Afrikában, Kínában olyan olcsó külszíni fejtések vannak, hogy a szállítással együtt is megéri onnan hozni a szenet. CSÁK ELEMÉR Pereg a film. Kockáról kockára ugranak a napok, egy méter az egy év, egy tekercs egy egész élet. Egy családról szól. A Zwack családról. A nyitókép kissé megfakult; 1790- ben járhatunk, talán Ausztriában, talán Magyarországon, megkopott a hang is, ám egy mondat tisztán kivehető: „Das ist ein Unicum!” - mondja II. József osztrák császár az orvosának, dr. Zwacknak, miután megízleli az orvos gyógyító füvekből készült, szokatlan ízű italát. A filmszalag nem őrzi a likőr eredeti nevét, nem is volt talán, az azonban bizonyos, ötven év telik el, mire az udvari orvos családjának egyik férfi tagja, az alig húszesztendős Zwack József megalapítja az első likőrgyárat, ahol ládaszámra palackozzák a titkos recept alapján készült digestivet, ezt a finom zamatú, félkeserű gyógy- növénylikőr-különlegességet, amelynek neve: Unicum. Sokan próbálják persze megfejteni az ital titkát, messzebbre a keresésben azonban kevesen jutnak annál, hogy az alapanyagok egy részét harminc napig áztatják, más részét párolják, végül fél évig érlelik a likőrt tölgyfa hordóban. A gyár túléli a nemzeti forradalmak viharát, az Unicum hírneve csak erősödik a kiegyezéssel. Sikeresnek és jövedelmezőnek bizonyul a családi vállalkozás, olyannyira, hogy a Zwack József és Társa cég 1895-ben megszerzi a Császári és királyi udvari szállító címet is. Az első világháború nem zilálja szét a likőrpiacot, a trianoni döntés sem zárja le a kereskedelmi útvonalakat az Unicum előtt. Egyetlen változás éri a likőrt: alapszínt vált a védjegy. A svájci vöröskereszttel megegyezve a két háború között piros alapon arany kereszt lesz az Unicum jele. Később aztán a fejére áll minden Európában, harsány szónokok próbálják kifordítani sarkából a kontinenst. A vihar feldúlja a Zwack család nyugalmát is: a család férfi tagjai titokban megszervezik az utat Nyugatra, de a vonat nélkülük hagyja el az országot. A naptár 1943-at mutat. A család legfiatalabb tagja, Zwack Péter tizenhat éves. Szigorú nevelést kap, szüleivel magázódik; csak évekkel később ébred rá, hogy Unicum hungarikum Kockáról kockára ugranak a napok, egy méter az egy év, egy tekercs egy egész élet. Egy családról szól. A Zwack családról. Az Unicumról. Egy utánozhatatlan magyar termék története. édesapja észrevétlenül, mérhetetlen következetességgel tanította precízség- re, pontosságra és őszinteségre. Nem nagyon szeret tanulni, leginkább a sport érdekli, azon belül is a labdarúgás. Kapusként találja meg örömét a sportban, később bal összekötő lesz. Rajong a Fradiért, a klub ifiválogatottjában pályára lép Puskás Öcsi ellen is. Pereg a film. Eltelik két gyors év. Egyik este az inas belép a szobába és megszakít egy kártyapartit. „Méltóságos úr, megjöttek az oroszok”- mondja. „Négy pikk”- mondja erre Zwack Péter édesapja, és a kamasz tudja, valami végérvényesen megváltozik a család életében. Édesanyját úgy mentik meg attól, hogy megerőszakolják az oroszok, hogy bedugják az ágyba, és ráülnek, akár egy párnára. A második világháború nem kíméli már a gyárat. A bombák földig rombolják a likőrüzemet, a katonák kifosztják a pincét, az unicumoshordók dongáiból pontonhidat húznak a Dunára. A család úgy dönt, most se mennek nyugatra, felépítik újra a gyárat. Zwack Péter eközben folytatja sportpályafutását, és Vad Dezsővel annak ellenére megnyerik a magyar ifi teniszbajnokságot, hogy a szakvezetők előtte világo san értésükre adják: a meccset el kell veszíteniük. Röviddel ezután édesapja határozott kívánságára Zwack Péter elhagyja az országot, és Jugoszlávián át gyalog érkezik Triesztbe. Két és félig évig tart a gyárépítési munka, és mikor 1948-ban termelésre kész a ház, rá két napra megjelennek a hatalom emberei, és a sosem látott arcok sosem hallott hangon közlik: államosítják a gyárat. Az akkor huszonegy éves Zwack Péter édesapját az irodájából ráncigálják Iti, s hogy nem lesz komolyabb baja, annak köszönheti, hogy sikerül lefizetnie az oroszokat. Azokat, akik rendszeresen járnak Bécsbe, az orosz zónába, hogy ellássák Magyarországról a kinti katonákat. Az oroszok viszik át a határon úgy, hogy nem is tudják, hogy a vadászszéken kuporgó férfi zsebében, akire még benzineshordót is borítottak álcának, ott lapul az Unicum titkos receptje. A titok másik tudója, Zwack Péter nagybátyja itthon marad, és a gyárban dolgozik. A családból valakinek maradnia kell. Faggatják is az Unicum receptjéről, de hamis adalékokat ad meg, eltérő ízkombinációt, s ennek köszönhetően, bár kellemes ízű likőrt termel a gyár, a végtermék egyáltalán nem hasonlít az Unicumra. Csak a nevét bitorolja a titoknak. A nagybácsi nem sokáig figyelheti a termelést, deportálják, s miután 1953-ban amnesztiával szabadon engedik, elhagyja az országot. Zwack Péter ekkor már öt éve Amerikában él. Végigjárja az italgyártás és -kereskedelem minden fokát, főként a borkultúrában szerez hírnevet és elis mérést magának Megnősül, amerikai feleségétől öt meke születik. Édesapja eközben minden figyelmét arra fordítja, hogy elérje: a bíróság tiltsa meg, hogy Magyarország Unicum néven likőrt gyártson és forgalmazzon. A hosszú jogértelmezési huzavona után aztán precedensértékű ítélet születik New Yorkban: az Unicum név kizárólagos joga a Zwack családé. Az Unicumot Olaszországban, Milánóban kezdik el újra gyártani, és a Zwack család lesz az egyetlen olyan magyar családi vállalkozás, amelyik külföldön is nyereségesen működik. Újraindul a likőrgyártás. Zwack Péter csak azt követően kapcsolódik be a gyártási folyamatba, hogy édesapja és nagybátyja halálával előbb az özvegyekre száll az Unicum- titok, majd a nagynénje halála után reá marad a családi örökség. 1970-ben Olaszországba utazik, letelepedik, és belép a cégbe. Később újranősül, angol újságírónőt vesz feleségül, két gyermekük születik. Magyarországon mindössze kétszer jár: a hetvenes években kétnapos vízumot kap, de megretten a változásoktól - a gyerekkori nyarak derekegyházi kastélyából szeretetotthon, lakásukból török nagy- követség lett -, idő előtt visszatér Olaszországba; a nyolcvanas években pedig a gyermekeit kalauzolja el kamaszkorának tereire. Esze ágában sincs hazatérni. Nem is gondol rá. Pedig az 1956-os magyarországi forradalom híre - mely még Amerikában éri - olyan mélyen megérinti, ti, hogy külön alapítványt hoz létre a menekültek megsegítésére, 120 ezer dollárt gyűjt össze rövid idő alatt. Kockáról kockára ugranak a napok, mígnem 1987-ben egy Demján Sándor nevű üzletember felhívja Zwack Pétert. Üzleti ajánlatot azelőtt is-kapott az Unicum titkának őrzője, amikor a Budapesti Likőripari Vállalat akkori vezetője az Unicum név tulajdonjogának ára után érdeklődött egy bécsi találkozón. Ez a telefon azonban más. Hazahívják a Zwack családot. Hazahívják az Unicumot Magyarországra. Két év múlva létrejön Budapesten egy vegyesvállalat, amelyet társával, Emil Underberggel alapít, és ez a két év arra is elég, hogy eloszlassa Zwack Péter félelmét, hogy az érezhető ízkülönbség miatt szokatlan lesz az eredeti, titkos recept alapján készült digestiv. A hazatelepedő üzletembert ráadásul újabb meglepetés éri: a híres „vizes- ember” plakátarc - amelynek modellje az első világháború előtt rendezett „Budapest legcsúnyább embere” verseny győztese volt - számos háztartásban fellelhető, és ezzel még a Zwack név megtartotta ismertségét. Arról persze szó sincs, hogy visszakapná a gyárát. De nem panaszkodik. Apját sem látta panaszkodni soha. Nem titkolja, vannak keserű pillanatok az ember életében, ám azokon hamar túl kell lépni. Elég, ha az Unicum keserű. Épp ezért Zwack Péter a legegyszerűbb megoldást választja: visszavásárolja a család gyárát. Két év múlva, 1992-ben megalakul a Zwack Unicum Rt., amelynek részvényei egy év múlva a tőzsdén is megjelennek. Az Unicumot több mint negyven országban árulják. Zwack Péter ma is a vállalat élén áll, az igazgatóság elnöke. Életét tényleg úgy éli meg, akár egy filmet nézne. Pereg a film. Kockáról kockára ugranak a napok, egy méter az egy r, egy tekercs egy egész élet. Egy családról szól. A Zwack családról. Az Unicumról. Egy utánozhatatlan magyar termék története. ÉK ÁGNES F. Tóth BENEDEK i t á 1
