Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-12 / 289. szám
8. OLDAL » TÜKÖR 2003. December 12., péntek GAZDASÁGI Csak a középmezőnyben Budapest A konvergenciaindex 1998-ban és 2003-ban Az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság ismételten elkészítette a csatlakozó államokra vonatkozó konvergenciaindexét. A 2003-as várható adatok alapján Magyarország továbbra is a hatodik helyen található a nyolc kelet-közép- európai ország között, vagyis egyértelműen nincs az éllovasok között. Az alábbi elemzés nemzetközi kitekintést ad a konvergenciafolyamatokról. Nem történetek nagy helycserék a csatlakozó államok konvergenciarangsorában 20Ö3-ban. Az országok többsége kisebb mértékben előrehaladt a konvergenciaindexben, bár Lettország, Litvánia és Szlovákia esetében stagnálás, míg Csehországnál csökkenés mutatható ki. A rangsort változatlanul Szlovénia vezeti, köszönhetően a térségben kiugróan magas reálgazdasági fejlettségének és kedvező szerkezeti adottságainak, valamint az inflációt leszámítva évek óta stabil makrogazdasági környezetének. Magyarország a rangsorban a hatodik helyen áll (tizedesre kerekítve az indexet), Lett- és Lengyelországgal azonos értékkel. Lengyelország helyzete tavalyhoz képest elsősorban a gyorsabb GDP-növekedésnek köszönhetően javult, míg Magyarország esetében a javulás egyenlő mértékben köszönhető a költségvetési deficit csökkenésének, valamint a gyors jövedelemkiáramlás miatt bekövetkezett bér- és jövedelemkonvergenciának, Magyarország esetében a konvergenciaindex a korábbi évekhez hasonlóan elsősorban a reálkonvergencia területén bekövetkezett javulás miatt emelke<iF 2003-1998 J 1998 dik, köszönhetően elsősorban a jövedelem- és bérkonvergenciában bekövetkezett haladásnak. Szembetűnő, hogy indexünkben nem következett be javulás Szlovákia esetében annak ellenére, hogy az államháztartási- és fize- tésimérleg-egyensúly jelentősen javult, aminek az ára azonban a felpörgő infláció és lassuló gazdasági növekedés. Hasonlóképpen érdekes, hogy a sorban utolsó előtti helyen szerepel Észtország, amely gyakran példaként említett ország, de ebben az összevetésben (az ár- és bérfelzárkózásnak, valamint a jelentős folyó hiánynak köszönhetően) rosszabbul teljesített a két másik balti államnál, és csak Szlovákiáét előzi meg a rangsorban. Igaz, a csatlakozó államokra jellemző egyfajta ösz- szerázódás, vagyis az éllovas Szlovénia és a sereghajtó Szlovákia között az elmúlt években „tö- mörödött a mezőny”. Ugyanakkor az aggregát indexekben kifejeződő különbségcsökkenés mögött országonként más-más folyamatok húzódnak, így a régió egyáltalán nem tekinthető teljesen homogénnek. Infláció. A nyolc csatlakozó kelet-európai államban a fogyasztói árak 2003-ban előreláthatólag 3 százalékkal emelkednek, szemben a 2000-ben mért átlagos 6,6 százalékos növekedéssel. Az általában megfigyelt dezinfláción belül különösen erőteljes az infláció mérséklődése Csehországban, Litvániában (ahol az árszínvonal csökken), Lengyelországban: az okok (a gazdaságpolitikai lépések és a költségek) országspecifiku- san alakulnak. A gazdaságok többségében tapasztalt dezinflá- ciót segíti, hogy a lanyha nemzetközi konjunktúra következtében mérsékeltebb az importált infláció emelkedése a korábbi évekhez képest. A gazdaságok másik csoportjára az infláció ismételt felpörgése (Szlovákia és Magyarország) jellemző, köszönhetően a korábbi expanzív fiskális és jövedelempolitikákat semlegesítő korrekciós lépéseknek, az adókulcsok és a hatósági árak emelésének, illetve az árfolyamgyengülés fokozatos begyűrűzésének a hazai fogyasztói és termelői árak alakulásába. Sok szempontból hasonló Szlovénia helyzete, ahol a dezinfláció folyamatos, de lassú a reálárfolyamot célzó árfolyampolitika, a 2003 közepéig széleskörűen alkalmazott hátratekintő indexálás gyakorlata, valamint a lassú termelékenységnövekedés miatt. A további dezinfláció a maas- trichti konvergenciakritériumok által meghatározott szintje, illetve az elért alacsony infláció fenntartása sok országban nehéz'fek’' adat lesz. TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/dollár * * * * * 9077.86 239.5814 262,30 215.83 1,115-2,28%-0.3605 pont- 2,04 Ft- 0,27 Ft- 0,80 cent FTSE-100(London) 4324,20 pont (-Q.26) Xetra DAX (Frankfurt) 3858,85 pont (0,99) CAC-40 (Párizs) 3467,90 pont (0,84) Arany (1 uncia) 406,20 USD (-0,20) Brent (1 hordó) 29,89 USD (-0,43) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási határidő minimum maximum Elszámolóár (Ft/t) új előző TAKARMÁNYKUKORICA 2004. március 23 300 43110 41 700 41 900 2004. május 25400 44 350 42 800 42 510 2004. július 34100 45 500 44000 43800 2004. november 30000 32 020 30 500 30 500 2004. december 30 500 32 000 30 600 30 600 TAKARMANYBUZA 2004. március 24100 50 400 49 900 49 900 2004. május 33500 45000 50600 50 600 2004. augusztus 24000 32 200 30300 30 300 2004. szeptember 29600 32430 30500 30500 2004. december 30000 30000 30900 30900 BÚZA 2004. március 24 200 52 500 50 350 50 340 2004. május 33 500 52470 50 500 50 500 2004. augusztus 30000 34100 32 010 32 010 2004. szeptember 29 800 35 500 32400 32400 Forrás: Budapesti Árutőzsde TÉRSÉGFEJLESZTŐ LEHET A SZEVERSZTAL A Szeversztal meggyőző, megvalósítható pályázatot adott be a Dunaferr-re. Munkahelyteremtő projekteket indítana a dunaújvárosi társaságnál feleslegessé váló dolgozók számára - közölte Thomas. M. Veraszto, az orosz cég vállalkozásfejlesztési igazgatóhelyettese. Nem nő tovább a tojás ára Budapest Az elsősorban a holland madár- influenza-járvány miatt megemelkedett tojás ára iparági szakértők szerint a jelenlegi 25- 30 forintnál tetőzik. Az exportőrök az uniós piacokon darabonként 20 forintot is megkaphatnak, míg a termelők 18 forintos felvásárlói árral számolhatnak. Az ünnepek előtt két héttel már valószínű, hogy a karácsonyi szezon, a madárvész és az időjárás miatti 25 forint feletti ár nem emelkedik már tovább. Hollandiában egyes becslések szerint tízmillió tyúkot kellett levágni a pusztító járvány következtében, és ez vezetett ahhoz, hogy az európai exportőrök a szokásosnál magasabb árat harcolhattak ki a piacon. Az áremelkedéshez az is hozzájárult, hogy a termelés 40-45 százaléka háztáji gazdaságokban történik. Ezeknél a termelőknél a hőmérséklettől és a fénytől függő tojástermelés a hideg időben visszaesik. A másik, intenzív tartási mód a szárnyasoknak mesterséges fény- és hőviszonyokat biztosít, mely lehetővé teszi az őszi-téli időszakban is a megközelítőleg állandó mennyiségű tojástermelést. Magyarország főként Ausztriába és Németországba exportál tojást. Az intenzív gazdaságokban havonta 110-130 millió darabot termelnek, az évente így megközelítőleg másfél milliárd darab tojásból átlagosan csupán 5-10 millió kerül külföldre. Az idén azonban 75-80 millió tojást tudtunk exponálni Nyugat-Euró- pába. A csatlakozás után egyébként az uniós előírások az állatok komfortérzetét javító állattartási előírások betartását teszik kötelezővé - tudtuk meg Szabó Józseftől, a Szent István Egyetem Sertés- és Kisállat-tenyésztési Tanszékének adjunktusától. ■ násveszély: lemzés alatt a lilyjM kezdj az ágyban? csábítás íoénok neten! ózunk! kabátod! f me9: iubajánló magad? kor teszt {erese/ a /i/r/arpárusofcná/f Gazdaság és társadalom VÁLLALATOK ÉS PIACOK JELENTŐS NOVEMBERI ÁRSOKK Megugrott az infláció novemberben. A jelentős áremelkedés több fronton következett be: árfolyamérzékeny, keresletfüggő és erős szezonális mozgásokat produkáló termékek egyaránt drágultak. ÓVATOSSÁ VÁLÓ LAKÁSÉPÍTŐK Csökkenhet az újlakás-értékesí- tés annak hatására, hogy a kormány szigorította a hitelfeltételeket. A vállalkozóknak keményen kell tárgyalni a bankokkal, és az a cél, hogy saját hiteleiknél kitolják a fizetési határidőket. KERESSE ÖN IS! A JÓKEDVŰ TELEVÍZIÓ
