Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-09 / 286. szám
4. OLDAL MEGYE I TŰK Ö R 2003. December 9., kedd A régió legjobbjai A Menedzserek Országos Szövetsége, a Dél-Dunántúli Fejlesztési Ügynökség és a Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ december 8-án először adta ki „A régió legjobbjai”-díjat. PÉCS A rangos elismeréssel Tolna, Somogy és Baranya megye gazdaságának szereplői közül hármat jutalmazott a szövetség. „A térség legdinamikusabban fejlődő vállalkozása” elismerést a dombóvári Rutin Építőipari Fő- vállalkozó Kft. kapta. Az 1990- ben alapított és jelenleg már évi nettó 3,8 milliárd forintos forgalmat lebonyolító cég ügyvezető igazgatójának, Papp Zoltánnak Kocsis Imre Antal, a Dél-Dunántúli Fejlesztési Tanács alelnöke aranyozott serleget és díszes ok- levelet nyújtott át. __________■ FA NYESÉS MOTOROS FŰRÉSSZEL. Szekszárdon, a volt Skála mellett elkezdték a Széchenyi utca fáinak nyírását. Csak a vastag csonkok maradnak, amelyeken azután tavaszra majd újra kihajthatnak az ágak, árnyat adva az alattuk járóknak.___________________________________________fotó, bakójenő Mikor vagyunk biztonságban? Az összefogás és az együttműködés segíthet Az állampolgárok biztonságérzetéhez nem csak az kell, hogy gondnak az esélyegyenlőség hiá több rendőr legyen az utcákon, vagy mondjuk késő éjszaka is nyugodtan lehessen sétálgatni. Több tényező együttesen adja a biztonságérzetet - derült ki a Szekszárdi Városi Mentálhigiénés Műhely és a megyei civil szolgáltató központ közös felméréséből. Tolna megye Mi adja biztonságérzetünket, mitől érezzük magunkat veszélyben, mi kell ahhoz, hogy nyugodtan éljünk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről tárgyaltak a témáról tartott fórumon részt vevő civil szervezetek a megyeszékhelyen. A konferencia egyik csoportja a nyugdíjasok vészhelyzeteivel foglalkozott. A nyugdíjasok súlyos problémának látják, hogy nem alakult ki a településeken és a megyében a „valahová tartozás” érzése, ami növelné az időskorúak biztonságérzetét. Szekszárdon például véleményük szerint nincs elég nyugdíjasklub, ahol találkozhatnának. Az idősek komfortérzetét az is nagyban rontja, hogy többségük anyagi lehetőségei nagyon csekélyek. A második csoportban a munkahelyi problémákat tekintették át, itt a legfőbb Mi segíthet? nyát állapították meg a résztvevők. A fiatalok az igényes, biztonságos (drogmentes), megfizethető szórakozóhelyek hiányát említették meg. Az egyik legsúlyosabb problémát az egészségügyben találták a konferencia résztvevői. Úgy vélik, hogy nincs megfelelő egészségügyi és pszichiátriai gondozás, ennek hiányában sokan más megyébe járnak át. Megfogalmazódott az is, hogy a speciális betegségek esetében nincs A résztvevők megállapítása szerint a kisebb helyi közösségek összefogása, az állampolgári felelősség erősödése sokat segíthet. Fontos lenne az is, hogy összefogjanak a témában érintettek, tehát az állampolgárok, a civil szervezetek, a rendőrség, a gazdálkodó szervek és az együttműködés lehetőségeit keressék annak érdekében, hogy ne csak biztonságban éljünk, de biztonságban is érezzük magunkat mindannyian. megfelelő tájékoztatás, az utca emberének például fogalma sincs arról, mit kell tenni, ha mellette összeesik egy epilepsziás, vagy cukorbeteg embertársa. Mint problémás terület szóba került még a fentieken kívül a közösséget védő jogok hiánya, a családanyák kettős szerepkényszere (család és karrier), valamint a faji megkülönböztetés és az emberi méltóság tisztelete. A társadalmi környezet változásából fakadó, biztonságérzetet csökkentő tényezőknek a következőket állapította meg a konferencia: politikai bizonytalanság, a fiatalok életkezdését nehezítő lakáshiány, kevés rendőri jelenlét az utcákon, rossz irányban változott értékrend és a problémákra alkalmazott látszatmegoldások. Általánosnak mondható az emberek fokozódó közömbössége, a segítő- készség, a bizalom hiánya, vem Pince- és partfalveszély Az idén a kelleténél kevesebb volt a pénz Már több mint 28 millió forintot tartalékolt a megyeszékhely közgyűlése a pincék beomlásának és a partfalak leomlásának megelőzése érdekében. Ez az összeg a tervezett munkák költségének a 40 százaléka, a feladatot akkor tudják elvégezni, ha kap a város hozzá 60 százaléknyi állami támogatást. pincerendszerek okozta károk elhárításával, illetve ezek megelőzésével. Az idén a közgyűlés majdnem 19 millió forintot biztoSZEKSZÁRD A megyeszékhely több mint húsz éve küzd a város alatt húzódó A pinceveszély elhárítására 2004-re tervezett összeg: Ebből 40 százalék saját erő: Állami támogatás 60 százalék: 40 millió 550 ezer forint 16 millió 220 .ezer forint 24 millió 330 ezer forint sított erre a feladatra. A város több mint 25 milliós állami támogatást igényelt, de csak 15 milliót kapott. Ezért jövőre kell elvégezni az idén pénzhiány miatt elmaradt munkát. A közgyűlés legutóbbi ülésén fogadta el a jövő évi programot és biztosította ehhez a következő költségvetésből a szükséges saját erőt. A pinceveszélyeztetettség mellett a hegyvidéki adottságok miatt a természetes partfalak omlása is gondot okoz és sok pénzbe kerül. Az idén a Rózsa utcai partfal rekonstrukciójára kapott a város 11 millió 500 ezer forint támogatást a 7 millió 704 ezer forint önerő mellé. Jövőre a Körösi Csorna utcai trafóház mögötti löszfal megerősítése kerül sorra a fölötte lévő emeletes lakóépület és a trafóház biztonságának megóvása érdekében. A Fürdőház utca 4/b fölött a Kiskadarka utcát biztosító téglafal rossz állapota veszélyezteti a közlekedést és az ott lakókat, emiatt átépítése szükséges. ________-imSo katmondó adatok Kinek a kárán állítható meg a pénzmosás1 Sokan már azon felháborodnak, hogy banki ügyletek alkalmával a személyi igazolványról másolatot készítenek. A pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény értelmében most azonban olyan személyi adatokat is meg kell adnunk, amilyeneket eddig nem kért a bank. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében minden hitelintézet köteles ügyfeleit azonosítani, és a rendeletben foglalt adataikat nyüván- tartani. Vagyis a bankszámlával rendelkezőknek számítaniuk kell arra, hogy még az idén megkéri őket a bankjuk, hogy hiányzó adataikat pótolják. Ez nemcsak a lakossági folyószámlákat érinti, hanem a vállalkozásokat is. Bár a cégeknek nem kell újabb adatokkal szolgálniuk, az aláírás jogával rendelkezők, mint magánszemélyek kötelesek a jogszabályban előírtaknak megfelelni, azaz a kért személyes adatokat a banknak, személyesen, eljuttatni. Mindez nyüván azzal is jár, hogy az ügyfélforgalom jelentősen megnövekszik majd ezekben a hetekben, így ügyes-bajos dolgainkat lassabban tudjuk elintézni. A törvény előírja, hogy az azonosítást és az adatok pótlását Adatok Az alábbi adatoknak kell a bank nyilvántartásában szerepelni: név, születé- si/leánykori név, lakcím, születési hely és idő, azonosító okmány száma és típusa. Külföldi és természetes személy esetében az azonosító okmányból megállapítható adatok és magyarországi tartózkodási hely. személyesen, a személyazonosító okmány bemutatásával kell a bankfiókokban megtenni, bár lehetőség van arra is, hogy meghatalmazott járjon el az ügyben, ekkor azonban közjegyzőre is szükség van. Az OTP eleve adatlapot küld azoknak az ügyfeleinek, akiknek bármilyen adatuk hiányzik, ezt aztán kitöltve kell a bankba vinni. A többi bank „csak” levelet küld, melyben vagy megnevezi a kívánt adatokat, vagy nem. Azok, akik december 31-ig (az is elképzelhető, hogy márciusig) nem tesznek eleget ebbéli kötelezettségüknek, azzal számoljanak, hogy bankjuk „befagyasztja” számlájukat. Arról, hogy a pénzmosókat mennyire zavarja munkájukban az új törvény, nem érkezett hír. b. k. Felvidékiek kárpótlása Közhasznú szervezet képviselné őket Felvidék - Dél-Dunántúl A készülő magyar kárpótlási törvény mellett egy brüsszeli szervezet kezdeményezése a cseh és a szlovák államot bírná rá, hogy nyújtson kárpótlást az 1946-ban a Felvidékről áttelepített magyaroknak. Az egyébként már 2001 őszén közzétett törekvés a közelmúltban kapott széles nyilvánosságot Baranya megyében, ahol több százan érdeklődtek a lehetőség iránt. A Közép-Európai Emberi Jogi Bizottság nevű, brüsszeli székhely- lyel működő - az Európai Unióhoz nem kötődő - közhasznú szervezet felhívását 2001-ben a Szabad Föld közölte. A bizottság arra kérte az 1946-ban, a magyar és a csehszlovák állam közti lakosságcsere egyezmény alapján áttelepített magyarokat, írják le történetüket. A felhívásra több mint hétezren jelentkeztek. A lap október 10-én közölte a bizottság másik kérését is: a sérelmet szenvedettek adjanak meghatalmazást, hogy a szervezet képviselhesse ügyüket nemzetközi fórumokon. A Felvidéki Áttelepítettek Egyesületének Baranya megyei titkára, Pereszlényi György elmondta: bízik abban, hogy a bizottság tevékenysége eredményre vezet, és a felvidékiek kárpótlást kapnak. A Dunántúli Napló cikke nyomán Baranyában az érintettek nagy számban érdeklődtek a lehetőségek iránt. A Tolna megyében mintegy háromszáz tagot számláló egyesület megyei titkára, a bonyhádi Bábel Ernő nem osztja a bizakodó álláspontot; emlékeztetett rá: a kárpótláshoz a két állam együttműködésére van szükség. Potápi Árpád, Bonyhád ország- gyűlési képviselője, a parlament külügyi bizottságának tagja elmondta: az alapelvet - miszerint a kitelepítés alapjául szolgáló Benes- dekrétumokat el kell törölni - elfogadja, biztos azonban, hogy a kárpótlást a két állam el fogja utasítani. A politikus, aki egyben a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke, aláhúzta: a Bácskából áttelepített székelyek nem számíthatnak kárpótlásra, miután államközi szerződés alapján kerültek Magyarországra 1941-ben. Mint arról korábban beszámoltunk, az Alkotmánybíróság határozata nyomán az Igazságügyi Minisztérium 2004. első félévében törvénytervezetet terjeszt a parlament elé a felvidékiek kárpótlásáról, amit a magyar állam nyújt az elvesztett termőföldek után. A törvényalkotásnál azonban nem kizárt, hogy a máshonnan kapott kárpótlás mértékét is figyelembe veszi a jogalkotó, t. f. Keresztbe szerveznek? ADSL: a városok közt egyedül Tamásiban nincs Tolna megye Ellenőrizhető-e a tényleges fogyasztás? Egyre korrektebb és érthetetlenebb közüzemi számlák Sokszor a legokosabbaknak is gondot okoz egy egyszerű közüzemi számla értelmezése. Nem tudni, miért annyi a végösz- szeg, amennyi. Arra voltunk kíváncsiak, hogy például a DDGÁZ és felügyeleti szerveik mit tesznek annak érdekében, hogy a számla nekünk is mondjon valamit. ^ Valamivel több mint az elvárt létszám egyharmada jelezte eddig a Matávnál Tamásiból ADSL- igényét. A távközlési cég kistelepülési ADSL-programjában több Tolna megyei település is szerepel, de közülük csak Tamásiban jelentkezett viszonylagos érdeklődés. A Matáv hatvan igénylő megléte esetén nyújtja a szolgáltatást, s jelenleg huszonhat igényt regisztráltak. A városban azonban a Matáv mellett más cégeknek is gyűjtenek igényléseket, így elképzelhető, hogy az érdeklődés jóval nagyobb a Matáv által regisztráltnál. A „keresztbe szervezést” megerősítette a távközlési cég dombóvári munkatársa, aki Tamásiban szervezi az ADSL- programot: a fővárosból és más vidéki városból is jelen vannak viszonteladók ajánlatai. Tamásiban még a nagy felhasználónak számító cégek, intézmények sem jelezték egyelőre, hogy előfizetői lennének a szolgáltatásnak. A megye városai között a szélessávú internet-hozzáférés egyedül Tamásiban hiányzik, Tolnán és Bonyhádon éppen a kistelepülési program révén teremtették még a feltételeit. A programban még szereplő Bátagzéken harminc, Simontornyán és Nagymá- pyokon huszonöt, Hőgyészen tizenöt igénylés a küszöbérték, ezen településeken azonban eddig mindössze hárman regisztrálták ADSL-igényüket. T.F. Tolna megye A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is egyetért azzal, hogy valamit lépni kellene a közüzemi számlák érthetőbbé tétele érdekében. A fogyasztóvédők érdemben nem tehetnek semmit, hiszen ők nem hatóság. Csak ellenőriznek, és felhívják a szolgáltató figyelmét a hiányosságokra. Akadnak persze civil szervezetek, akik azzal foglalkoznak, többek közt, hogy elmagyarázzák az egyszerű földi halandónak, mi mit jelent a tételek közül. A DDGÁZ RT. az idei gáztörvénynek megfelelően állítja ki számláit, és mint megtudtuk, honlapjukon is találunk eligazítást. Ezenkívül létezik egy kiadvány, melyet az ügyfélszolgálatokon lehet beszerezni, ebből is tájékozódhatunk. Bár ezen a héten ül össze az energiatanács, melynek egyik témája a számlák érthetőbbé tétele, a dél-dunántúli gáz- szolgáltató nem kíván változtatni a számla formátumán. A „pénzügyileg rendezendő” című tétel mindenki számára világos, ez az, amit be kell fizetnünk. A „negatív számla” a tartozás, a „gázártámogatás” pedig az államilag nyújtott támogatás összegét jelenti. Az alapdíj a készenléti díjat, a „gázelosz, keresk” azt a tételt jelöli, mely a tényleges fogyasztás, ámde, szaknyelven, törvényileg előírva. Ez a tényleges fogyasztás a fűtőérték, a légköbméter és a nyomás korrekciójának figyelem- bevételével jön létre. Korrekcióra azért van szükség, mert sok mérőóra nem az épületben van, a gáz térfogata pedig hidegben ösz- szehúzódik, melegben kitágul. A fűtőértékért a MÓL tartozik felelősséggel, mivel a szolgáltató tőle veszi a gázt. A fogyasztók érdekeit nemcsak a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség védi, az önkormányzat, illetve a fogyasztó maga is ellenőrizheti, hogy az adatok pontosak-e. A gázszolgáltatók legfőbb és legkompetensebb felügyeleti szerve az Energia Hivatal, ők rendszeresen végeznek méréseket, de a Mérésügyi Hivatal is rendelkezik az ellenőrzés jogával. Ha valaki összehasonlítja a tavalyi és az idei gázszámlát, láthatja, hogy ez az idén jóval részletesebb. A változás korrekt, a teljesebb tájékoztatást szolgálja - és egyre kevésbé érthető. B. K. L L
