Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-07 / 259. szám

SHfl 2003• November 7., péntek

TOLNA MEGYEI KÓR HÁZ

7. OLDAL

Balassa-nap a megyei kórházban

Dr. Math Lajos főigazgató főorvos ünnepi beszéde

nálása, a fogyóeszközök, a gép-műszer beszerzések és a beruházások korrektsége egyaránt hozzájárul az intézmény eredményes működéséhez. A műszel rész és a karbantartó munkacsoportok a jelentőd mennyiségű napi gond megoldásán túl, a tervezett karbantartási munkákat nem tudják rendszeresen végezni. Elsősorban az 1929-ben átadott épületeink szorulnának felújításra. A Kontrolling a hatékony működés feltételeinek biztosítása érdekében egyre pontosabb és naprakészebb adatokat szolgáltat. Az Informatika osztály mind szervezettebben nyújt segítséget a felhasználóknak. A kórház zavartalap működéséhez, olyan „láthatatlan” feladatok elvégzése is elengedhetetlen, amelyek csak akkor tűnnek fel, amikor valami fennakadás van a munkájukban, ilyen a sterilizáló, a gyógytornász szolgálat, a beteg- szállítás vagy a pénzügy, a számvitel, a munkaügy, a humánpolitika, az adminisztratív és titkári teendők, a telefonközpont, a hőközpont, a kertészet a gondnokság. Ki kell emelnem az élelmezési osztály közmegelégedésnek örvendő munkáját és a Dokumentációs .Osztály lankadatlan küzdelmét, a.sajnos, helyenként még mindig hanyagul dokumentáló költ tógákkal szemben. _________________*lüco

A pénzügyi egyensúly biztosítása mellett a betegellátás feltételeinek megteremtése - a ma elvárható színvonalon - többnyire sikerült, közben azonban az épületeink felújítása háttérbe szorult. Ennek forrásigénye ma már milliárdos nagyság! rendben mérhető. A jelenlegi helyzet kialakuláséi hoz hozzájárult a műtő- és diagnosztikai blokk áradásának elmaradása, amely miatt évek óta - és táj Ián még évekig! - központi költségvetési pénzre nem számíthatunk. Nem beszélve arról, hogy a korábban említett - önerős ! - beruházások jelentős részére nem lett volna szükség, ha a műtőblokk időben elkészül. A szakmai fejlesztési terv kidolgozása és ennek alapján az Önkormányzattal egyezetett ötéves stratégia kialakítása folyamatban van.

Egy ellentmondásos világban, sokszor kiszámít! hatatlanul változó feltételek mellett, gyakran kétségek közepette próbálunk a kérdésekre választ adni, célokat kitűzni, biztonságot teremteni betegeink és munkatársaink számára.

Bár a bevezetőben említett kérdések súlyosak, az eligazodás - meggyőződésem szerint - mégsem olyan nehéz. (...)

Ha mi - minden körülmény ellenére - megfelelően bánunk betegeinkkel, tekintettel vagyunk a mél| tóságukra, a szemérmességükre, nem élünk vissza kiszolgáltatott voltukkal, ha valóban partnernek tekintjük őket. Ha türelemmel, együttérzéssel segítjük őket az általunk helyesnek vélt döntéseikben, mert tudjuk, hogy tájékozatlanok, hogy nem csupán testileg elesettek, lelkűk is gyámolításra szorul. Ha nehéz döntéseinkben - például amikor a túlke- zelés és az eutanázia határát kell megvonnunk - humánusak vagyunk. Ha a fáradtságunkból, alulfizetett voltunkból eredő - még oly jogos - elégedett lenségünket nem éreztetjük velük. Ha ellátásuk minősége, a várakozás időtartama független a hálapénztől. Ha komolyan vesszük Szollár Lajos professzornak a fiatal orvosokhoz címzett intelmét: „Legyenek tehát felvértezve a pályakezdő orvosok: a belső meggyőződésen alapuló morális tisztasággal és szilárdsággal, amely sarkköve az áldozatos, szolgálatot teljesítő, irgalmas orvosi ténykedésnek. Legyenek nemzetünk felelős tagjai és szolgálói hazájuknak!”.

Ha mindezen feltételeknek meg tudunk felelni, nem csak azért lehetünk elégedettek és boldogok, mert a hivatásunknak, eskünknek állhat. A társadalmi béke teremti meg az alapját problémáink elismertetésének, amely elengedhetetlen a céljaink eléréséhez.

az egészségügyben dolgozók jövedelme és tudjuk azt is, hogy a munkatársaink túlnyomó többsége, nem megvesztegethető, tisztességes, mind betegével, mind munkahelyével kapcsolatban.)...)- Világszerte ismert az ágazat finanszírozásának problémája. (...) Ugyanakkor megint ott állhat előttünk Balassa János példája, aki 29 évesen kinevezett pesti egyetemi tanárként nem rettent meg a bécsi egyetemekhez képest kifejezetten szegényes körülményektől, hanem keményen munkához látott. Később Ő vezette be hazánkban többek között a bemosakodást, a húgycsőműtéteket és ő lett a plasztikai sebészet hazai úttörője, 10 tanársegédet, 27 operatőrt, vagy ahogy akkor mondták 37 apostolt nevelt a magyar sebészetnek rövid élete alatt. (...)- Néhány gondolat intézményünk elmúlt egy év alatti működéséről, azaz, hogy az előbb vázolt környezetben mire is voltunk képesek. Megőriztük a fizetőképességünket, és a betegellátás színvonala nem romlott, sőt számos területen javult. Igencsak esedékes volt a gasztroenterológián az endoscopos torony cseréje, amely területfejlesztési támogatás segítségével történt meg. Csaknem egy éve működik a belgyógyászati épületben egy multifunkciós digitális röntgenkészülék. A DSA-ra is alkalmas, mobil röntgen átvilágító már több mint fél éve működik a sebészeten, illetve a Baleseti sebészeten. Több elavult röntgenkészüléket felújíttattunk, és sugárvédelmi eszközökre is jelentős összeget költöttünk. A kardiológiai szakrendelés diagnosztikus feltételei - részben alapítványi támogatással - javultak. Az aneszteziológiai intenzív osztályra központi sűrítettlevegő-ellátást biztosító és elszívó berendezés került. A baleseti sebészet elavult műszereinek cseréje is milliós nagyságrendű volt. Vettünk egy lélegeztető készüléket, betegőrző monitort, rectoscopot és új projektort is. Az izotóp laborba egy tumor marker és nőgyógyászati hormon vizsgálatokra alkalmas modern automata-, a koraszülött osztályra egy sürgősségi vizsgálatra alkalmas laborkészülék került. Megkezdődött Pincehelyen is a korszerű atherosclerosis profilaxis terápiát lehetővé tevő trombocita aggregációs vizsgálat. A flowmetriás vizsgálat lehetősége is megteremtődött végre a szülészeten, a korszerűbb ultrahangvizsgálat mellett. Megtörtént a szülészet-nőgyógyászat egyik vizesblokk stangjának és liftjének, valamint a B épület kulturált férfi, valamint női öltözőjének és zuhanyzóinak a felújítása. Az előbbi részben megyei területfejlesztési támogatással. Ezekben a napokban kezdődik a B épület északi szárnya vizesblokkjainak és liftjének felújítása. Jelentősebb beruházás volt a palánki épületeink fűtésének modernizálása, továbbá a mosoda, a palánki gazdaság, az asztalosműhely a trafóház korszerűsítése, az útburkolat javítása, továbbá a pincehelyi fűtési rendszer rendbetétele. Annak ellenére, hogy az informatikai rendszer teljes körű bevezetése még nem történt meg, az elmúlt évben is jelentős összegű hardver-fejlesztés történt, többek között pályázati pénzből. Ez utóbbi lehetővé teszi majd kórházi rendszerünknek a háziorvosokkal való internetalapú kapcsolatát. Elkészült a régen várt rendelőintézeti lift mentőbeállóval, és a szülészeti mentőbeálló támfala.

Az elmúlt egy év alatt közel 200 millió forintot érő orvosi gép-műszer került a betegellátás szolgálatába és az épület, épület-gépészeti, üzemeltetési infrastrukturális beruházások összege megközelíti a 150 milliót.

Az előjegyzési rendszer csiszolásával és a vérvételi helyek számának növelésével sikerült a rendelőintézeti zsúfoltságot némileg csökkenteni.

Az elmúlt egy év alatt betöltetlen orvos státusunk alig volt. Néhány vezető pozícióban történt csere. Az elkövetkező időszakban a Gyermek- gyógyászaton jelent problémát az orvoshiány, mivel a nyár végén távozott kollégák helyére nem sikerült rezidenst felvennünk. Szakdolgozói területen igazi hiány csak átmenetileg volt. A fluktuáció a tavalyi béremelés óta kisebb. Javulás vártható jövő év első felében, amikor 26 fővel végez az első ösztöndíjas erdélyi évfolyam a Kelemen Endre Egészségügyi Szakiskolában.

Az elmúlt évben közel 60 millió volt a prémium összege, amelyből jelentős arányban a betegellátás és dolgozói komfort-javításra fordítottak az osztályok. (...) A bevételeve és a költségekre való odafigyelés nem a gyógyítás korlátozását jelentik, hanem a feltételek biztosítását szolgálják. A mosoda, az élelmezés, a palánki gazdaság, a szállítás és lassan az autójavító műhely szabad kapacitásának kihaszAzt mondják a kutatók, hogy számos betegség: elsősorban daganatok, szív-érrendszeri- és allergiás kórképek száma az elmúlt évtizedekben azért szaporodott, mert a környezeti ártalmak az elmúlt évszázadban olyan gyorsan és tömegesen jelentkeztek, hogy az ember képtelen volt - e genetikai szempontból rövid idő alatt- alkalmazkodni hozzájuk. A tudomány, a technológia változásainak - csupán a saját szakmánkon belüli - követése, a ránk zúduló információtömeg feldolgozása hihetetlen próbatételt jelent számunkra. Magának a tudásanyagnak a megismerése sok időt és erőfeszítést igényel, de megváltoztatja a természethez és az egymáshoz való viszonyunkat is. Nem kivétel ez alól természetesen, az egészségügy sem. A tudomány és a technológia fejlődése tudásunk folyamatos megújulását követeli, ráadásul a gyógyítás költségeinek exponenciális növekedésével járó gazdasági gondok számos etikai problémát is fölvetnek, amelyek hatással vannak az orvos-beteg, az orvos-orvos, az orvos-szakdolgozó és az egészségügy-társadalom kapcsolatára egyaránt.

Tengernyi ellentmondással kell az egészségügyben dolgozóknak nap mint nap megküzdeni, ami önmagában is sok energiát emészt föl.- Az 1972. évi Egészségügyi törvény mindenki számára hozzáférhető, magas színvonalú, ingyenes ellátást írt elő. A nyolcvanas években kezdődő költségrobbanás után ezt, a hazánknál sokkal tehetősebb országokban sem tudják biztosítani. Friss adat szerint az USA-ban közel 30 millió lakosnak nincs egészségügyi biztosítása. Új fogalmakkal vagyunk kénytelenek megbarátkozni. A mindenki számára hozzáférhető helyébe lépett a méltányosság, az ingyenességet a finanszírozhatóság, a magas színvonalút a betegséghez igazodó váltotta föl.- Egyfelől szemére vetik az orvosnak, hogy Hip- pokratész óta kiváltságot élvez, és a fehér köpeny szentségével visszaél. Helyette, a ma orvosától a beteggel kialakítandó partneri, ridegebben és üzletiesebben: szerződéses viszony az elvárás. Másfelől viszont az orvosnak változatlanul súlyos, semmilyen más szakmához nem hasonlítható, vissza nem vonható, mértékegységgel meg nem határozható tényezőket összevetve kell döntéseket hoznia, újabban még gazdasági szempontokat is szem előtt tartva. Akik hallgathattuk annak idején Romhányi professzort, hányszor idéztük már föl a sokszor emlegetett hippokratészi mondást: „az igaz pillanat hamar elmúlik”? A morális felelősség súlya - sok egyéb összetevő mellett - bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy ma Magyarországon az orvosnők több mint fele, a férfi orvosaink több mint harminc százaléka nem éri el a nyugdíjkorhatárt.- (...) Köztudott a személyzet sehol máshol nem tapasztalt túlmunka és létszámhiány miatti túlterheltsége. Nem véletlen, hogy az Európai Bíróság a közelmúltban - precedens értékű perben - elismerte az ügyeleti időt teljes munkaidőnek.- A végzett orvosok közül egyre több a pályaelhagyó, és mind többen külföldön keresnek munkát. Az uniós csatlakozással ez a tendencia várhatóan jelentősen fokozódni fog. Ugyanakkor ott van a kórház névadójának a példája, ahogy azt 1850- ben Herczeghy megfogalmazta: „mert Balassa nemcsak a magyar, hanem a német, a latin, és más nyelveken is a legkitűnőbben ki tudja magát fejezni, így az egész világon nagyszerű előmenetelt biztosíthatott volna magának” Tudjuk, hogy mindezek ellenére maradt, mert magyar ember volt.- Joggal éri támadás a paraszolvenciát kikényszerítő, a gyógyszerek és különböző gyógyászati eszközök beszerzése kapcsán korrumpálható kollegáinkat. Ugyanakkor mindenki elismeri, hogy a tavalyi jelentős arányú béremelés után is alacsony