Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-06 / 258. szám
Ill HI 2003- November 6., csütörtök M E GYEII T Ü K Ö R Szász Endre-múzeum: nem áll össze a kép „Professzionálisan felépített és működtetett kereskedelmi attrakció volt” Szász Endre Egyelőre bizonytalan a Pécsre tervezett esetleges Szász Endre-múzeum sorsa. A nemrégiben elhunyt festőművész egyik hozzátartozója állítólag a baranyai megyeszékhelyre szán emlékmúzeumot.- Nem tudom, nem tudok róla - hely hiányában nem sorolunk fel minden illetékest, aki ezt a választ adta arra a sajtóhírre, amely a létesítendő Szász Endre-múzeumról szólt. Nem hallott róla a Pécsi Galéria vezetője, az önkormányzat illetékes bizottságának vezetője, az egyik magángaléria tulajdonosa sem. Aztán, egészen véletlenül, majdnem közelebb kerültünk a megoldáshoz. A művész utolsó (negyedik) felesége, Szászné Hajdú Katalin nem nagyon örült kérdésünknek:- Én nem tervezek Pécsre múzeumot. Nem is tudom, mi lenne az indítéka ennek a helyszínnek. Azt viszont nem tagadom, hogy legutóbbi lakhelyünkön, a Kaposvár melletti Várdán szeretnék létrehozni egy emlékhelyet. Arra a kérdésünkre, hogy mégis ki lehet Szász Endre: Álom.(29,5 x 28,5 cm, olaj, farost, 1963.) az, aki Pécsre tervez hasonlót, kitérő választ kaptunk és egy nevet: Képcsarnok és egy kisebb kioktatást:- Tudhatná, hogy Szász valamennyi feleségétől egy bőrönddel távozott, mindent náluk hagyott. Alkotásait pedig különben is szabadon megvásárolhatja bárki. A Képcsarnok Vállalat pécsi üzletének egykori vezetői közül többekkel beszéltünk, egyikük aztán kiejtette száján a bűvös szót, egy becenevet: Lula. Szász első felesége az Egyesült Államokban él, vele Pécsett ismerkedett meg a művész annak idején. A dúsgazdag asz- szony gondolta úgy, hogy múzeumot hoz létre emlékül, első találkozásuk színhelyén.- Annak idején Lula vitte Szász Endre üzleti ügyeit - emlékezik Fürtös György pécsi képzőművész. - Emlékszem, volt arra is példa, hogy felvásárolt néhányat a festményekből, ezzel fel is vitte az árukat, aztán egyet-kettőt újra eladott belőlük. Nagyon ügyes nő volt mindenféle szempontból. Lula részt vett Szász Endre temetésén is, hirtelen rosszul lett, jelenleg az egyik budapesti kórházban ápolják. Orvosai szerint olyan állapotban van a hetvenéves hölgy, hogy ne beszéljünk vele. Szakértők szerint egy emlékmúzeum fenntartása havi egymillió forintba kerülne, a létrehozásának költségei ennél jóval magasabbak. Serbakow Tibor pécsi képzőművész az utóbbi években Szász Endre mellett tanult, sok időt töltöttek egymással:- Hatalmas a Szász-hagyaték. Véleményem szerint az lenne a legjobb, ha nem apróznák szét, még alkalmi kiállítások esetére sem, az ideális helye pedig legutolsó lakhelyén, Várdán lenne. Barátnőitől kapott információink alapján Lula a pécsi Vasarely-múzeum elkülönített termeiben képzelte el a kiállítást, ám erről a Baranya megyei múzeum illetékeseit eddig hivatalosan nem tájékoztatták. Mi történne, ha megkeresnék az érdekelteket ebben az ügyben?- Szász Endre életműve, a kezdetektől eltekintve, egy professzionálisan felépített és működtetett kereskedelmi attrakció volt. Csak ennyi és nem több. Utóélete ezért nem tartozik sem a magyar muzeológiára, sem a művészettörténet-írásra - fejtette ki kérdésünkre sokatmondó véleményét Várkonyi György művészettörténész, a múzeum főtanácsosa. BOZSIK LÁSZLÓ Miniszteri kitüntetés Takács Istvánnénak Honismeretre és helytörténetre is neveli diákjait a tanárnő A Magyar Történelmi Társulat felterjesztésére Juhász Ferenc honvédelmi miniszter emlékplakettet adományozott a diákok hazaszeretetre való nevelésében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Takács Istvánnénak, a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium tanárának. Dombóvár- Miért tartotta fontosnak azt, hogy a fiatabkat honismeretre és hely- történetre is tanítsa?- A szűkebb és a tágabb szülőföldhöz tartozásunk gyökereit azzal alakíthatjuk ki a leginkább, ha tisztában vagyunk településünk, kistérségünk, régiónk, országunk és népünk múltjával. Hazaszeretetre nem úgy lehet jól nevelni, hogy valaki tart egy előadást a diákoknak, hanem iránymutatást kell adni a tanulóknak ahhoz, hogy mely forrásokból meríthetnek anyagot az írott és a tárgyi emlékek megismeréséhez. A téma iránt érdeklődő fiatalok aztán belevetik magukat a tanár által ajánlott könyvekbe, ellátogatnak a múzeumokba és levéltárakba, ahol megtapasztalják azt, hogy őseik hol és miként éltek.- Tanítványai közül hányán választották hivatásul a történelemmel való foglalkozást?- Számtalan alkalommal végeztek diákjaim az évről évre megrendezésre kerülő Országos Középis- kplás Tanulmányi Versenyek legjobbjai között, de más megmérettetéseken is sikerült értékes helyezéseket szerezniük. Sok tanulóm lépett történelemtanári pályára, néhányan pedig tudományos kutatómunkát végeznek. Büszke vagyok arra, hogy rengeteg tanítványomat sikerült az általam oktatott tantárggyal „megfertőzni”. Ehhez hozzájárult az, hogy a téma érdekesebbé tétele érdekében gyakran a művészettörténetről is beszéltem az órákon és a szakköri foglalkozásokon. A rendszerváltást követően a gyerekek érdeklődése miatt a politika és a filozófia felé is nyitni kellett, a társadalmi- és állampolgári ismeretek elnevezésű tantárgyak bevezetése erre remek lehetőséget teremtett.- Voltak-e olyan kollégái, akik Önhöz hasonlóan nagy hangsúlyt helyeztek a honismeretre és a hely- történetre?- Nagyon sokat tanultam a Szőke-házaspártól, akik a kezdetektől a mentoraim voltak. A Városszépítő és Városvédő Egyesület vezetőitől rengeteg apró titkot lestem el az elmúlt évtizedek során. A helyi értékek megőrzésében élenjáró civil szervezetnek 1984 óta vagyok tagja, melynek az elnökségében is tevékenykedem. Előbb megírtam a Rákóczi utcai temető történetét és elkészítettem a sírkatasztert, majd közreműködtem a kápolna és a körülötte lévő emlékpark kialakításában, később az „Arcok Dombóvárról” című kötetet jelentettem meg, végül pedig közreműködtem a volt főszolgabírói lakban a helytörténeti gyűjtemény létrehozásában, mely az idén múzeumi rangot kapott.- Észrevették-e korábban is azt az értékes munkát, amit Ön hosz- szú idő óta végez?- Az 1969 óta végzett tanári munkámért Kiváló pedagógus-kitüntetést kaptam, a város önkormányzata Dombóvár Elismerő Díszjelvényével honorálta tevékenységemet, a most átvett miniszteri emlékérmet pedig életműdíjnak tekintem.-GRIsmét késnek a „diákok” Klubot alakítottak a porphyriások Az idén sem kapta meg mindenki időben diákigazolványát, amelyet elvileg október utolsó munkanapjáig kellett volna kézhez venni. A közlekedési vállalatok természetesen figyelembe veszik mindezt, amennyiben az iskolák erről szóló igazolólapokkal látják el az érintett diákokat. Az oktatási tárca szerint idén leginkább a tanulók okolhatók a csúszásért, miután a 65 ezer új igénylőből mindössze 45 ezren fizették be időre a kártya árát, illetve töltötték ki helyesen a formanyomtatványt. A többi hallgató pedig augusztusban ugyan befizette a díjat, de sokán közülük hibásan állították ki az igénylőlapot. S. A. A porphyria nehezen diagnosztizálható, öröklött betegség. Magyarországon jelenleg közel 400 beteget tartanak számon, ám a hordozók száma ennek sokszorosa lehet. Tolna megye Megalakult a Magyar Porphyria Egyesület Régiós Klubja, amely a Tolna és Somogy megyében élő betegeknek nyújt segítséget. A klub- foglalkozások során hasznos tanácsokat kaphatnak mind életmódjukra, mind betegségükre vonatkozóan, s a közösség a mindennapok gondjaiban is segítséget nyújt. A régiós klub vezetője a kaposszekcsői Horváth Vilmos lett. A régiós klub megalakulásánál Kovácsáé Püri Margit, az országos egyesület elnöke „bábáskodott”, aki megyénkben él, tolnai illetőségű. Mint elmondta, a porphyria a vérfestékképzésben részt vevő enzimek csökkent működésének következtében alakul ki és négy fajtáját különbözteti meg az orvostudomány. A porphyria öröklődő betegség, s mivel a szervezet képes alkalmazkodni a csökkent enzim-működéshez, panaszt, vagy tüneteket mindaddig nem okoz, míg valamilyen külső tényező hatására ez az egyensúlyi állapot fel nem borul. A gondot az jelenti, hogy a beteg, ha orvoshoz fordul, a rutin laborvizsgálatok nem mutatják ki a betegséget. Ha a megfelelő gyógykezelés elmarad, a légzésbénulás, vagy a súlyos ritmuszavar halálhoz vezethet. Ugyanakkor, ha a betegek megfelelő életmódot folytatnak és megkapják a kellő kezelést, életüket panasz- és munkaképesen élhetik le. Ma Magyarországon egyetlen helyen, a budapesti Máv Kórházban lévő Országos Porphyria Központban állnak rendelkezésre a feltételek a diagnózis felállítására és a betegség kezelésére. A regionális klub várja az új tagokat, az érdeklődőket és a támogatókat, akik további információkért levélben vagy telefonon fordulhatnak Kovácsné Füri Margithoz. (7130 Tolna, Bercsényi u. 24., Telefon 19 óra után: 74/440-861.) VENTER A tünetek A porphyria tünetei általánosnak mondhatók, leggyakrabban fejfájás és görcsös hasi panaszok, hányásos rosszullétek jelzik. A fejlettebb stádiumban vörös szinü vizelet, gyors szívdobogás, magas vérnyomás, tudatzavar és bénulás alakulhat ki. 7. OLDAL __________Tolna megyei anekdotatár__________ Ka tonai és polgári hatóság A Monarchia idején a békés községek lakói valóságos félelemmel várták évről évre az őszi sorozást, november első hetét. Mindig és mindenütt megismétlődött ugyanis az az eset, hogy a besorozott legények egyszer az életben istenigazából kirúgtak a hámból, egy utolsó nagyot mulattak, törtek-zúztak, bicskáztak, mégis büntetlenül maradtak, mert hivatalosan ők már katonák voltak, a helyi polgári elöljáróság őket be nem zárathatta. Máskor a szekszárdi szőlősgazdák méltatlankodtak azon, hogy az itt állomásozó huszárszázad vezetése úgy vélte, legcélszerűbben épp - a szőlőhegyek között lehet végrehajtani az esedékes gyakorlatot. El lehet képzelni, milyen megrökönyödést szült, amikor a délceg fiúk a csatárláncba nyitódást meg az összpontosított rohamot „insz- cenírozták” (jelenetezték) a gyalogművelésű tőkék között és ellen. A közhangulat tehát szinte követelte, hogy - ha lehet - kissé meg kellene fegyelmezni a magukat mindenkor a polgári hatóság fölé helyező tiszturakat. A Tolnavármegye 1903. november 8-i számában találjuk a Katonai és polgári hatóság című hírben. „Dombóvári tudósítónk írja: Az itt tartott katonai ellenőrző szemlén két közös hadseregbeli Hier! helyett Jelenl-t mondott, mire a szemlét tartó tiszt két-két napi fogságot mért rájuk. A büntetést - megfelelő helyiség hiányában - nem hajthatták végre, de a katonatiszt átírt a szolgabírói hivatalnak, hogy az illetőket zárassa el. A főszolgabíró szabadságon lévén, Reich Oszkár szolgabíró megtagadta a tiszt kérelmét, azzal a megokolással, hogy a tartalékosok a polgári törvények értelmében nem követtek el büntetendő dolgot, s a szemle alatt (kiszabott katonai fenyítés utólagos végrehajtására a közigazgatási hatóság nem illetékes. A tartalékosok ilyenformán megmenekültek a büntetéstől. A szolgabíró eljárását általánosan helyeslik. Reich Oszkár véletlenül ugyanannak az ezrednek a tartalékos tisztje, amelynek kötelékébe a szemlét tartó tiszt tartozik.” S így még csak arra sem volt lehetősége a német szolgálati nyelvet hévvel védő tisztnek, hogy megjegyzést tegyen a polgári hatóságra, hiszen a polgári hatósággal ápolandó jó kapcsolatot kétszeresen is illett megtartania... ___________________ PR. TÖTTÓS GÁBOR Ve rs, zene, ének Paks Illanó vágyak és kerengő sorsok címmel irodalmi estet rendeznek a Városi Művelődési Központban november 8-án szombaton 17 órakor. A találkozón L. Németh Erzsébet, Csuta Tamás és Kaésó Tibor műveit ismerhetik meg Balog Judit, Baksai Adrienn, Teli Edit és ifj. Csuta Tamás versmün- dók tolmácsolásában, közreműködik Barta Alexandra énekkel és citerazenével. vt Tolna megye számokban Megjelent a statisztikai évkönyv Minden fontos 2002-es adat benne van a nemrégiben megjelent statisztikai évkönyvben. A megyei számokat régiós és országos összehasonlító táblák egészítik ki. Megjelent Tolna Megye Statisztikai Évkönyve, 2002 című kiadványunk, melyet szíves figyelmébe ajánlunk. Évkönyvünk sokoldalúan, bő információtartalommal mutatja be megyénk társadalmi-gazdasági életét, annak változásait. A kiadvány első része tartalmazza a legfontosabb társadalmi jelzőszámokat, többek között a népesség, a népmozgalom, a foglalkoztatottság, a lakosság jövedelmének és fogyasztásának alakulásáról, a szociális, az egészségügyi ellátás, a kultúra és az oktatás helyzetének adatait. Az évkönyv második részében az olvasó megismerkedhet a gazdasági élet különböző területeinek - mezőgazdaság, ipar, építőipar, kül- és belkereskedelem, idegen- forgalom, vendéglátás, szállítás, posta és távközlés - főbb adataival. A településhálózati és kistérségi fejezet tartalmazza egy-egy'te- lepülés, településcsoport, kistérség fontosabb mutatóit. A megyei adatokat, mutatóját országos adatok és részletező megyesoros, régiós összehasonlítást biztosító táblák egészítik ki. A kötet ára 3 360 Ft áfával. A kiadvány megvásárolható a KSH Tolna Megyei Igazgatóságán és a mellékelt megrendelő segítségével. Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd. Wesselényi u. 17. 7100 Megrendelő Megrendeljük Önöktől a Tolna Megye Statisztikai Évkönyve 2002 című kiadványt (Ára 3360,- forint áfával) .......példányban a következő címre: Cím:............................................................................... Ügyint éző:........................................................................i Fi zetés módja: átutalás, magánszemélyek esetében postai utánvét. 2003........................................... Toln a Megyei Igazgatóság, 7100 Szekszárd, Wesselényi u. 17. Pf.: 1 Szekszárd, 7101 : 74 /528-290 : 74 /528-467 e-mail: iaazaato@tolna.ksh.hu
