Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-06 / 258. szám

ill SIM 2003. November 6., csütörtök ______________________Mondom a magamét _____________________ RÁKO SI GUSZTÁV Nem erre forog az idegen Furcsa szerzet a turista. Ha vékony a pénztárcája, oda megy, ahol so­kan vannak. Ha vastag, olyan helyet választ, ahol kevesen. Kies kis mesénkén meg valamiféle átok ül, mert a csóró vándorok épp úgy elkerülik, mint a milliárdosok. A Központi Statisztikai Hivatal leg­utóbbi - az idei első félév idegenforgalmi adatairól szóló - összeállí­tását látva akár sírva is fakadhatnánk. Összesítésben az utolsó he­lyen tanyázunk, külföldiek is csak éppen Nógrádiban fordulnak meg kevesebben. Van azért, amiben elsők lennénk. A kifogásokban, ma­gyarázkodásokban aligha verne meg bennünket bárki, erről persze nem készül statisztika. Mert nekünk ugye nincs Balatonunk mint Somogynak, nincs akkora megyeszékhelyünk, mint Baranyának, hogy csak a szomszédokat soroljam. Van ugyan két ritkaságszámba menő erdőnk, Gemenc és Gyulaj, van két gyógyfürdőnk, Gunaras és Tamási, vannak történelmi emlékhelyeink számolatlanul, ne is em­lítsem az ország egyik legjobb borvidékét, Szekszárdot. De hát Tolna apró kis megyécske, alacsony lélekszámmal, ha az atomerőművet le­számítjuk, az ország legalacsonyabb egy főre jutó nemzeti összter­mékével. Csoda hát, hogy nem jön a turista, sem a szegény, sem a gazdag? Pedig ülünk itt szorgalmasan és várjuk őket egyfolytában. Bár mostanában disszonáns hangok zavarják az idillt, akadnak, akik gondolatokkal kavarják ezt a szép csendet, egyesületet alakíta­nak, programokon dolgoznak. Talán lesz is eredménye, talán jön­nek majd a turisták. Az viszont biztos, hogy a halogatókat, a hátra- mozdítókat nem kell csalogániuk, ők itt vannak már régóta. Megkérdeztük olvasóinkat: Hogyan hasznosítsuk a Trabantokat? Farkasfalvi Józsefné, Paks-Biritó: - Se jogosítványom, se Traban­tom, így vezetni biztos nem fogom a klasszikus szappanosdobozt. Előnevelt csirkéket szívesen tartanék benne, legalább valami hasz­nosat kezdenék vele. Kohl József, Paks: - Van egy Wartburgom és egy Megane-om, Tra­bantom sohasem volt, bár az utazási szokásaimnak ma már bőven megfelelne. De ha már így alakult, a Wartburgot tartom meg. Szél Mónika, Szekszárdi - Imádom a Trabantokat, remélem lesz mód arra, hogy valahogy felújítsák, korszerűsítsék őket, hogy meg­feleljenek az előírásoknak. Ha mégsem lehetséges, szerintem kiváló­an alkalmasak lesznek hólapátnak. Acélos Balázs, Szekszárdi - Mindenképpen újra kell hasznosítani a Trabantokat. Bizonyára több felhasználási módja van a farostlemez­nek, amiből készültek. Például remek bútoralapanyag lenne belőle és a terméknek jól hangzó fantázianevet kellene adni: mondjuk Ba- lázs-szekrénysor.__________________________________________■ MAI KÉRDÉSÜNK: Van-e esélyünk Közép-Kelet-Európában vezető szerepet játszani? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepitlsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Előző kérdésünk: Érdemes-e a horoszkópokat böngészni? A jelek szerint szavazóink többsége nem hisz a horosz­kópokban, 73%-uk nemmel szavazott. MEGYEI TŰKOR 5. OLDAL Felújítják Szekszárd belvárosát Sok munkával, összefogással elkészült az Orpheus pályázat Szekszárd Elkészült a megyeszékhely belvárosának teljes felújítási koncepciója. Ennek része a Garay tér korszerűsítése és a Német Színház mögötti terü­let, vagyis a Bezerédj tömb­belső, valamint a piactér újjá­alakításának programja. Mint ismeretes, közel 3 milliárd fo­rint uniós pályázati pénz jut a dél-dunántúli régiónak. Az összegre „alulhasznosított”, vagy leromlott városrészek „integrált helyi fejlesztése” céljából írtak ki pályázatot. A területnek gazdasági, vagy tu­risztikai szempontból érté­kesnek kell lennie. A pályá­zatban azt is be kellett mutat­ni, hogy az miként kapcsoló­dik későbbi elképzelésekhez. A támogatás 90 százalékos. A pályázat elkészült, ebből az alkalomból tartott sajtótájékozta­tót tegnap Kocsis Imre Antal pol­gármester és Hőnyi Pál, a pályáza­tot készítő Hozam 2001 Kft. ügy­vezető igazgatója. A 350 millió fo­rintos összeg a Garay tér újragon­dolását tartalmazza és a két tömb­A Garay tér jövendő képe. A számítógépes grafikát Máté János, a tervező csoport vezetője bocsátotta rendelkezésünkre. belső felújításának az előkészíté­sét. A továbbiakra nyilván lesznek újabb uniós pályázatok, amelyek­hez kész tervekkel kell rendelkez1 ni, s magántőke bevonását is ter­vezik. Ha a város nyer a pályáza­ton, akkor 2005-ben a kivitelezést be is kell fejezni. Kérdésünkre Ko­csis Imre Antal úgy válaszolt, hogy ellenkező esetben más forrá­sokból kell megvalósítani a tervet. A polgármester kiemelte azt a hatalmas munkát és városi össze­fogást, mely lehetővé tette, hogy a pályázat ilyen gyorsan elkészül­hetett. A legradikálisabb változás: a városközpont kezdetben részle­ges, majd teljes mentesítése a gépjárműforgalom alól. Az új tö­megközlekedési koncepció kiala­kításának előkészületei megkez­dődtek. A következő lépés a teljes belváros közlekedési rendjének újraalkotása, az ehhez szükséges egyeztetések szintén folyamatban vannak. IHÁROSI A belváros felújításának programjáról Kocsis Imre Antal polgármester úgy fo­galmazott: ez olyan környe­zetet eredményez, amely­ben a városlakók mellett a turisták is otthon érzik ma­gukat. Ki miatt maradt el a beruházás? Gerjen, Dunaszentgyörgy: nincs 96 milliójuk a rákötési díjra Ahogy az várható volt, nagy visszhangot váltott ki a tolnai képviselők döntése a tolnai szennyvíztelep el nem készült ka­pacitásnövelő beruházásával, illetve a rákötési díjjal kapcsolatban. Gerjen és Dunaszentgyörgy szerint nem miattuk maradt el a beruházás, a tolnaiak által „megduplázott” rákötési díj kifizetésére pedig nincs pénzük. Tolna és Fadd környéke Mi történt eddig? A nemrégiben elkészült Fadd-Gerjen-Duna- szentgyörgy csatorna-beruházást a tolnai szennyvíztelepre történő csatlakozással tervez­ték. (A létesítményben tulajdonos Tolna mel­lett Fadd és Bogyiszló is). Egy 1999-ben megkö­tött, 2001-ben módosított megállapodás szerint a szennyvíztelepre csatlakozó települések a tol­nai telepen kapacitásnövelő beruházást hajta­nak végre, továbbá ún. rákötési díjat - mintegy 48 millió forintot - is fizetnek. A gerjeni és a dunaszentgyörgyi szennyvíz ugyan már a tol­nai telepre érkezik Faddon keresztül, de a szennyvíztelep kapacitásbővítésére és a ráköté­si díj kifizetésére máig nem került sor. Dunaszentgyörgy és Gerjen legutóbbi ajánlatá­nak lényege, hogy kifizetik a 48 milliós ráköté­si díjat, ennek fejében tulajdonrészt kémek a tolnai telepből. A tolnai képviselőtestület azon­ban, miután nem készült el a szennyvíztelepi bemházás, immár 96 milliós rákötési díjat kér (a tulajdonszerzés lehetőségét kizárva), és kilá­tásba helyezte, hogy a szennyvíztelepben nem tulajdonos települések részére 15 %-kal maga­sabb szennyvízdíjat állapít meg. Molnár József, Gerjen polgármestere érdek­lődésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy a tol­nai szennyvíztelep-beruházást 2001. július 16- án, azaz a központi támogatás odaítélésétől számított egy év lejárata előtt azért nem lehetett elkezdeni, mert Tolna a munkaterület átadásá­hoz nem járult hozzá. (Dr. Szilák Mihály, Tolna polgármestere viszont arra emlékeztetett, hogy ebben az időben nem léteztek a kiviteli tervek, azaz nem lehetett tudni, mit akarnak csinálni a beruházók.) Az építési naplót ennek ellenére megnyitották, ám az Állami Számvevőszék egy későbbi vizsgálata ezt nem fogadta el a kivitele­zés tényleges kezdeteként. Mivel pedig az álla­mi támogatás odaítélésétől számított egy éven belül nem kezdődött el a beruházás, a telepre eső céltámogatástól elestek a beruházók. Molnár József közölte: a 48 millió forintos rákötési díjnál többet nem tud fizetni a két ön- kormányzat. A 15 %-kal emelt szennyvízdíjról szóló tolnai elképzelést pedig értetlenséggel fo­gadta. A tolnai ajánlatot mindazonáltal megtár­gyalja a gerjeni testület, ám, mint mondta, egy esetleges bírósági eljárásnak is állnak elébe.- Szó sincs arról, hogy el akartuk volna blic­celni a szennyvíztelep rekonstrukcióját - hang­súlyozta Hencze Sándor, dunaszentgyörgyi pol­gármester, aki szerint a telep mai tulajdonosai­nak éppen az jelentene hosszú távon garanciát a fejlesztések megvalósítására, ha Gerjen és Dunaszentgyörgy is tulajdonrésszel bírna a| léte­sítményben. A faluvezető azt mondta: bármi­lyen ésszerű megoldásról tárgyalnának, de a 48 milliós rákötési díjnál többet nem tudnak fizetni. Kocsner Antal, faddi polgármester lapunk­nak kijelentette: Faddnak a tolnai szennyvízte­lepen szabad kapacitásai vannak, amelynek egy hányadát, illetve bizonyos tulajdonrészt el kívánnak adni a két községnek, ezt megelőző­en azonban felajánlják azt az elővételi joggal bí­ró tolnai és bogyiszlói tulajdonostársaknak. Hozzátette: ezt a lépést a fair play szellemében eddig nem tették meg, ám a keddi tolnai döntés után igen. Dr. Szilák Mihály úgy vélekedett: Fadd azt tesz, amit akar, de a faddi önkormány­zat felelőssége, hogy döntései jogszerűek le­gyenek. Bogyiszló a jelek szerint távol kívánja magát tartani az éleződő kistérségi konfliktustól. Tóth István polgármester jelezte: nem kívánnak tu­lajdonrészt venni Faddtól, a rákötési díjból be­folyó, a községre eső összeget - bármekkora is legyen - a tolnai telep korszerűsítésére kívánják felhasználni.-s­A közterület-felügyelő időgépe Inkább elbeszélget az emberekkel, mintsem büntet Az emberi szó többet ér, mint a büntetés. Könnyű valakinek csekket nyomni a kezébe, de ez dacot szül, szó szót követ, míg egy beszélgetés megoldja a problémát, sőt más dolgokra is fényt deríthet - vallja a közterület-felügyelő, aki nem is mellesleg egy rockzenekar billentyűse is. Paks Balezer István, ha nem is vajszí- vűségéről, de megértő hozzáállá­sáról ismert a városban. Inkább rábeszél, mint büntet, és ezt vál­lalja is. Rendőrként tanultam meg - emlékezik -, hogy egy bejelen­tés nem okvetlenül a valóságot tükrözi. Meg kell győződnöm ar­ról, helyt áll-e az információ, hi­szen számos más érdek, konflik­tus, félreértés állhat mögötte. Azt is tudom, sorsok, pénztárcák fe­lett döntök, és ez akkor is igaz, ha magam veszek észre rendellenes cselekvéseket. Ha azonnal bünte­tek, az dacot szül, további problé­mákat hoz felszínre, elfedi az ere­detit. Tapasztalom is, hogy az esetek kilencven százaléká­ban hatásosabb az emberi szó, a nyugodt beszélgetés. Büszke vagyok arra, hogy tíz éves közterület felügyelői múltamat nem árnyékolja egyetlen személyes konflik­tus, harag sem. Azok is, akiket megbüntettem szóba állnak velem, mint ha mi sem történt volna. A közterületek rendjének őréről a városban kevesen tudják, hogy kiváló rockzenész. Akár „születési rendellenességnek” is tekinthetjük ezt, hiszen négyéves korában ismer­kedett meg a billentyűk­kel, akkor kezdett zongo­rázni tanulni. Középisko­lás korában játszott egy Balezer István Budapesten született 1962. november 15-én. Kecskeméten érettségizett 1981-ben, kertész üzem­mérnöki oklevelét ugyanitt szerezte 1985-ben.Négy évig dolgozott a Kecske­méti Borkombinátban, majd Paksra került a konzervgyárba. 1991 és 93 között nyo­mozó volt, 1993 óta a polgármesteri hiva­tal alkalmazásában közterület-felügyelő. kecskeméti rock zenekarban, az Időgépben, amelyet két éve az egyik alapító, ma ügyvéd barátja újraéleszett. A legendás P- Box előzenekara volt az Időgép és ma újra sikert si­kerre halmoznak. Elsősor­ban a hírős városban, egy klubban, ahol csütörtök esténként igazán igényes közönség hallgatja kon­certjeiket. A műfaj külföl­di és hazai klasszikusai­nak szerzeményei szerepel­nek a repertoárban, de ké­szülőben a CD-jük, saját szerzeményekből. A munká­mat szeretem, de a zenélés valami piuszt jelent, kilépést a mindennapokból - mondja az Időgép billentyűse. RÁKOSI GUSZTÁV Kevés pénzből, ötletesen Sportcsarnok és közösségi ház egy épületben Dalmand Az önkormányzat előbb felmérte A falu lakóinak régi vágya telje­sül azzal, hogy a jövő év első fe­lében elkészül az általános is­kola udvarán épülő tornaterem és közösségi ház.- Az elmúlt évtizedekben több al­kalommal is szóba került a testüle­ti üléseken, hogy építeni kellene egy kultúrotthont és egy sportcsar­nokot. A szándék mindig megvolt a beruházáshoz, csak éppen a pénz hiányzott - mondta Bondorné Nagy Ibolya polgármester. Az év elején támadt egy olyan ötletünk, hogy a takarékossági szempontokat figye­lembe véve a két létesítményt egy épületben is meg lehetne valósíta­ni. A tervek elkészítésére felkért mérnök az említett funkciókat re­mekül össze tudta hangolni. saját pénzügyi lehetőségeit, majd annak ismeretében pályázatot nyújtott be a Dél-Dunántúli Regio­nális Fejlesztési Tanácshoz a torna­terem és közösségi ház építéséhez segítséget kérve. A döntéshozók 32 millió forint vissza nem térítendő támogatást szavaztak meg. A közel 500 négyzetméteres léte­sítmény alapozását nemrégiben kezdte el a dombóvári Rutin Kft., mellyel fővállalkozói szerződést kötött a képviselő-testület vezetője. A cég azt vállalta, hogy a jövő év el­ső felében átadja a könnyűszerke­zetes épületet, melyben az általá­nos iskolások testneveléséit, a sportolók edzéseit, valamint közös­ségi rendezvényeket - kulturális műsorokat, bálokat és falugyűlése­ket - lehet majd tartani.-GR-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents