Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-29 / 278. szám

2003. November 29., szombat 7. OLDAL TOLNA MEGYEI O N K O R Deutsche Bühne, közösen M A N Y Z A T Remények és lehetőségek Frankné dr. Kovács Szilvia tamási beszéde Két elnök aláírása a társulási megállapodáson Megnyugtató hátteret biztosít a szekszárdi Német Színház számára az a társulási megállapodás, melyet e hét keddjén kötött meg egymással a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, illet­ve a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. Az aláírt szerződés értelmében a jövő esztendő janu­ár elsejétől az eddig megyei intézmény az MNOŐ-vel közös fenntartásban működik. A két elnök, Frankné dr. Kovács meghosszabbításáról a felek leg- Szilvia és Heinek Ottó egyaránt később 2006. június 30-ig dönte- előremutatónak tartotta a megái- nek. A társulás létrehozása nem lapodást, olyan lépésnek, mely érinti a színház mint önkormány­hozzájárul a hazai németség ha- zati intézmény államháztartási gyományainak, kulturális autó- besorolását, alkalmazottainak nómiájának erősödéséhez. Az jogviszonyát, a színház által alábbiakban a dokumentumból használt épületek, a színház illet- közlünk néhány fontos részletet, ve a Tolna Megyei Önkormány­„Tekintettel a Német Színháznak (Deutsche Bühne Ungarn) a magyaror­szági német nemzetiség nyelvi és kulturális identitá­sának megerősítésében és kulturális autonómiájának megteremtésében játszott kiemelkedő szerepére, or­szágos feladatkörére, vala­mint a színház létrejöttéhez és működéséhez a Német- országi Szövetségi Köztár­saság, Baden-Württemberg Tartomány, Main-Tauber Járás, Bautzen Járás, Bie- tigheim-Bissengen város ál­tal nyújtott jelentős anyagi támogatásra, a Tolna Me­gyei Önkormányzat és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata úgy döntött, hogy a színhá­zat a jövőben közösen kí­vánják fenntartani. (...) 1. A társulás neve: Tár­sulás a Német Színhá­zért. (...) Felek a társulást 2004. január 1-jétől 2006. december 31-ig terjedő időre hozzák létre. A megállapodás esetleges A megállapodás aláírása után a Kis herceg című darab került színpadra. Felvételünkön Frank Ildikó és Juhász Dániel látható ______■ za t vagyonának tulajdoni viszo­nyait. 2. A közös fenntartással kap­csolatos feladat- és hatásköröket a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése gyakorolja. A Német Színház intézményvezetőjének megbízása, a megbízás visszavo­nása tárgyában a Magyarországi Németek Országos Önkormány­zata egyetértési jogot gyakorol. Az intézményvezetői megbízás esetén az egyetértési jog gyakor­lása során a Magyarországi Né­metek Országos Önkormányzata által a pályázatot benyújtók közül javasoltak egyikének adhat a Tol­na Megyei Önkormányzat Köz­gyűlése intézményvezetői meg­bízást. (...) 3. A Német Színház a társulás létrehozását követően továbbra is az alapító okiratában meghatáro­zott tevékenységet látja el. 4. Felek az állami támogatáson felül 50-50 százalékban járulnak hozzá a színház működtetéséhez. (...) 9. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési és Oktatási Bizottsága véleményezi a Színház műsortervét.” Tamási, az ott található Innová­ciós Központ adott otthont a hét közepén a Tolna Megyei Önkor­mányzat Európai Információs Pontja által szervezett konfe­renciának. A rendezvény a Gaz­daság- és térségfejlesztési ter­vek, eredmények Tolna megyé­ben címet viselte. A fórumon szó esett arról a Bezerédj prog­ramról is, melyről ezen az olda­lon találhatnak információkat olvasóink. Az alábbiakban a Tolna Megyei Közgyűlés elnö­kének, Frankné dr. Kovács Szil­viának a köszöntő beszédéből idézünk. A választások óta eltet egy esztendő­ben több alkalom­mal találkoztunk és szót váltottunk megyénk gazdasá­gi életének kérdé­seiről is. A mai al­kalom arm kínál lehetőséget, hogy ha vázlatosan is, de összefoglaljuk Tolna megye komplex fejlesztési ter­vének, a Bezerédj programnak leg­lényegesebb eredményeit és számba Az előzményekről annyit, hogy megyénk teriiletfejlesztéá tanácsá­nak megbízásából egy helyzetérté­kelés és terv készült, melyet 2001- ben fogadott el a Területfejlesztési Tanács. A program 200&ig tekintett előre, mely elképzelések részben módosultak az évek során. A fejlesztési terv akkor még nem számolt nemzetközi recessz- ióval, a gazdasági életre telepedő elhúzódó nemzetközi válságjelen­ségek után mostanra mutatkoz­nak a javulás jelei. Ez a helyzet természetesen befo­lyásolta a hazai cégek exportlehető ségeit, ismert, hogy veszélybe kerül­tek, megszűntek Tolna megyei munkahelyek is. A jövedelmi viszo­nyok is ellentmondásosan alakul­tak, a lakosság egy része visszafogta fogyasztód igényeit, egy másik részel pedig most gondolhatott az elha­lasztott beszerzések pótlására. Ugyanakkor másik oldalról az Európai Unióhoz csatlakozást ki­mondó népszavazás, mostanra pe­dig a belépés valóságának közelsége új reményeket és lehetőségeket is ígér, ha arra kellően felkészültek va­gyunk. A Bezerédj-program négy fő terü­letre fogalmazott meg terveket: I. a gazdaságfejlesztésre; R. a kistele­püléseken élők esélyeinek növelésé­re; ÍR. az életminőség javí- az intézmény- rendszer fejlesztésére. A te­lepülések, a kistérségek és ezzel egész megyénk fejlő désá szolgálták azok a pá­lyázatok, amelyek révén támogatásokhoz lehetett, jutni. Ezek tényadataiból, készítettünk kis összefog-, lalót (ez a lap alján olvasható - a szerk.); első­sorban a megyei és regio­nális területfejlesztési pénzek fel- használásáról Amint látható, a tá­mogatásokkal több mint a duplájá­ra nőhetnek a fejlesztésre fordítható összegek. Megyénk külkapcsolatait is igye­keztünk a gazdaság élénkítésének szolgálatába állítani Növekvő érdeklődés tapasztalha­tó ezen a téren: a németországi Bautzen járás, a franciaországi Aube megye, az angliai West Sussex grófság és a romániai Álba megye jelezte kapcsolatépítő szándékát. Néhány külországi helyről vállalko­zók bemutatkozása várható a me­gyeszékhely Szekszárd Expóján és Alisca Expóján is 2004-ben. Ezt a kapcsolati tőkét kétirányú utcaként képzeljük el megyénknek is van­nak íehetőségá az említett orszá­gokban ___________________■ Ad atok a Bezerédj-program idei eredményeiről Gazdaság- és intézményrendszer-fejlesztés, esély- és életminőség-javítás Tolna Megye Komplex Fejlesztési Programja - Bezerédj-prog­ram - címmel négy operatív program teljesítéséhez készült terv a 2000-2006-os évekre. A program huszonkét alapprogra­mot tartalmazott a gazdaságfejlesztésre, a kistelepüléseken élők esélyeinek javítására, az életminőség javítására és az in­tézményrendszer fejlesztésére. A változatlanul fontos célki­tűzések elérése érdekében a Tolna Megyei Önkormányzat a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácson, a Tolna Me­gyei Területfejlesztési Irodán és az Európai Integrációs Pont programjain keresztül kívánt támogatást nyújtani a megye kistérségei és települési önkormányzatai számára. Támogatás és fejlesztés A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2003-ban 686,6 millió forint elosztásáról dönthetett, az összeg magában foglalja a kormányrende­letek által meghatározott területfej­lesztési célelőirányzat 82,6 millió forint, a területi kiegyenlítést szol­gáló fejlesztési célelőirányzat 407,5 millió forint és a cél jellegű decent­ralizált előirányzat 196,5 millió fo­rint összegét. A területfejlesztési célelő­irányzat megyei alapjára idén ti­zenhárom pályázat érkezett, mely­ből tíz pályázatot támogatott a ta­nács. Néhány példa a nyertes pá­lyázatok térségenkénti és vállalko­zói kör szerinti megoszlására: a Bonyhádi Kistérség 7,5 millió fo­rintban részesült, ez közel 11 mil­lió forintos fejlesztést tesz lehetővé. A Paks-Dunaföldvári Kistérség 8 millió forinttal gyarapodott, az ösz- szeg 14,5 millió forintos fejlesztés­hez járul hozzá. A Szekszárd-Tol- nai Kistérség 3,5 millió forintja 6 milliós fejlesztést indukál. A mun­kahelyteremtő beruházásokat te­kintve megemlítendő a bonyhádi Bonyplast Bt. 6,3 millió forintja, a paksi Hanolfer Kft. 8,1 miihója, ü- letve a kaposszekcsői Pét Kft. 15 milliója: ezen összegekkel 30-30­38 milliós fejlesztések valósulnak meg. A kiegyenlítő keret terhére a Tolna Megyei Területfejlesztési Ta­nácshoz összesen száztizenhat pá­lyázat érkezett, 453 miihó forint igényelt támogatással, melyhez 1 milliárd 447 millió forint fejlesztési összköltség párosult. A benyújtott pályázatok közül száztizenkettő fe­lelt meg a kiírt szabályoknak és a fejlesztési tanács követelményei­nek. A befogadott pályázatok kö­zül százhat részesült támogatás­ban a 2003-2005. évekre 401 millió 975 ezer forint összegben, mely összesen 766 millió 333 ezer forint fejlesztést von maga után. Ezzel a benyújtott támogatási igények 89 százaléka valósulhat meg. Á Paks- Dunaföldvári Kistérség 113 millió forintja 206 miihó forint fejlesztés­hez elegendő, a Tamási Kistérség 96 milliója pedig 190 miihóhoz. A Dombóvári Kistérség a maga 90 milliójával 310 milliós fejlesztési összköltséget mutathat fel. Ha a tá­mogatott célok szerinti csoportosí­tást tekintjük, akkor azt látjuk, hogy a legtöbb pénz -136 millió fo­rint - az önkormányzati tulajdonú és alapfeladatokhoz kapcsolódó in­tézmények beruházására jut, 114 millió forint a bel- és külterületi inf­rastrukturális hálózatokat erősíti. A cél jellegű decentralizált ke­ret terhére százkét pályázat érke­zett, 193 millió forint támogatási igénnyel. Ehhez 327,6 miihó forint fejlesztési összköltség párosult. A TOLNA MEGYEI KISTÉRSÉGEK LAKÓNÉPESSÉGE Kistérség Fő Szekszárd 88 985 Bonyhád 30 152 Paks 48 530 Tamási 42 713 Dombóvár 34 855 Összesen 245 235 benyújtott pályázatok közül száz- egy felelt meg az előírásoknak. A befogadott pályázatok közül a fej­lesztési tanács kilencvennyolc pá­lyázatot támogatott 179 millió forint összeggel, mely 287 millió forint fej­lesztést vont maga után. Ezzel a be­nyújtott támogatási igények 92 szá­zaléka valósulhatott meg. A Szek- szárd-Tolnai Kstérség 52, a Paks- Dunaföldvári Kstérség 29 millió fo­rinttá gyarapodott, 92, illetve 71 milliós fejlesztést megváósítva. Vis maior támogatási igényt jel­zett az idén februárban bekövetke­zett rendkívüli havazás okozta költségek miatt szinte váamennyi Tolna megyei település. A terület- fejlesztési tanács az idei keret ter­hére ötvenkilenc önkormányzat­nak ítélt meg támogatást 39 millió forint összegben. A további igé­nyekre a belügyminisztérium Vis Máor Központi Tartáék Keret ter­hére történt 41 millió forint kifize­tés huszonhat település számáa. A területfejlesztési tanács 2003. ápri­lisa óta a hozzá benyújtott vis máor páyázatokat a belügymi­nisztériumhoz terjesztette fel. En­nek folyamán további hét pályázat- ról született döntés, melyek közül négy kapott 6,5 millió forint össze­gű segítséget rendkívüli felhősza­kadások miatt elszenvedett káok helyreállításáa. Háom település pedig az önkormányzati épületek­ben keletkezett károk okán része­sült 22 millió forint támogatásban. Kistérségi társulások A megyei önkormányzat negyed­évente tájékoztatás és véleménycse­re lehetőségét kínáló táákozókat szervezett, melyeken részt vettek a kistérségi tásulások elnökei, térsé­genként egy-egy település polgár- mestere, a kistérségi munkaszerve­zetek vezetői, váamint a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ vezetői. A talákozókon a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a résztvevőket az aktuális megyei és régiós fejlesz­tésekről, páyázatokról. Az összejö­veteleken a kistérségekben dolgo­zó szakemberek kicserélték tapasz- táataikat, tájékoztatták egymást fej­lesztési elképzeléseikről. A táálkozókon megvitatták az Európá Unióval kapcsolatos aktu­ális információkat; a regionáis és a megyei fejlesztési források kínáta lehetőségeket; a Tolna Megyei Munkaügyi Központ és a települé­si önkormányzatok együttműkö­désének tapasztalatait; a vidékfej­lesztés aktuális kérdéseit a kistér­ségek szemszögéből, és tájékoztat­ták egymást az öt kistérségben fo­lyó munkáról. A találkozók tapasz­talatai azt mutatják, hogy a kistér­ségek igényt tartanak a rendszeres információ és véleménycserére, fo­lyamatos konzultációra a megyei önkormányzattal. Közben megis­merik egymás munkáját, munka­szervezeteik felépítését, és a hasz­nosítható tapasztalatokat felhasz­nálják a saját munkájukban. Hiányzik az önerő A találkozások tapasztalatai azt mutatják, hogy a települések nem, vagy alig rendelkeznek önerővel, melynek előteremtése még kölcsö­nökből is nehézséget okoz. Ez első­sorban a kistelepüléseknek jelent megoldhatatlan gondot. Mindegyik kistérség fejlesztési tervében priori­tásként jelentkezik a hulladéklera­kóval, a rekultivációval kapcsola­tos beruházás. A feladat megoldá­sát megyei koordináció is segítheti. Nem elégséges a Bezerédj Program ismertsége a településeknél. A kis­térségek a fejlesztési igényeiket a Bezerédj-programhoz igazítják, ezért a kistérségi, a megyei és a re­gionális tervek megismertetése a tervek közti összhang megteremté­se érdekében is fontos. Feladat 2004-ben egy cselekvési terv készí­tése az európai uniós források foga­dására. Ehhez a települések, a me­gyei önkormányzat és a kistérségek együttműködésére van szükség. Az oldal a Tolna Megyei Ön- kormányzat támogatásával ké­szült. A Bezerédj-program egyik fontos célkitűzése, a gázvezeték-hálózat kiépítése rekord idő, két hónap alatt valósult meg Bátaapátiban és Mórágyon. Felvételünk ez utóbbi településen készült október végén, az ünnepélyes fáklyagyújtás előtt A KISTÉRSÉGEK MEGYEI TÁMOGATÁSA 2003-BAN Kistérség CÉDE (EFt) TEKI (EFt) Összesen Ft/fő Szekszárd 52 179 21 235 825 Bonyhád 17 201 68 614 2 514 Paks 29 266 113 520 2 942 Tamási 23 000 97 042 2 810 Dombóvár 20 659 80 145 2 892 Összesen 142 305 380 556 Átlag: 2 397

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents