Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-24 / 273. szám
5. OLDAL '’HU NoVEMBER 24., HÉTFŐ Mondom a magamét SZERI ÁRPÁD Jósnők a parkolóban Jósnők, nemes ügyhöz adakozókat keresők, kerekes kosarat a helyére szállítók és egyszerű kéregetők: ezekkel előbb-atóbb mind találkozhat az a vásárló, aki a megyeszékhely egyik nagy üzlete előtt parkol le kocsijával. Különös kontraszt: bent az áruházban máraz ünnepekre való készülődést idéző, csillogó árutenger, kint pedig elhanyagolt ruhákban egy kis aprópénzt vadászó-kunyeráló emberek. Akad köztük egészen fiatal is. A tizenkét-tizenhárom éves kislány, aki a százforintosokat magában rejtő kosarakat igyekszik begyűjteni a vásárlóktól, nem szekszárdi: a szomszéd megyéből, egészen pontosan Bajáról vonatozik be bátyjával Tolna megye székhelyére. Itt ketten együtt igyekeznek összeszedni némi pénzt, amin - a kislány közlése szerint - ennivalót vesznek, maguknak és munkanélküli szüleiknek. Naponta ezer-ezerkétszáz forint is összejön, az összeg azért is figyelemreméltó, mert a forgalmat tekintve elég csekélynek tűnik. Nagyon meg kell tehát dolgozni azért, hogy a naponta megszólított több száz vevő közül tizenket- ten egy nagyúri gesztussal átengedjék a kerekes kosarat. Igaz, a másik oldal gyakorta elhárító magatartása sem teljesen érthetetlen. Az első leszólítás már csak a meglepettség okán is szinte biztos pénzt jelent a kéregetőnek. Ha nem rohan az ember, néhány ezt követő kísérlet is meghozhatja a maga eredményét. Ám előbb-utóbb elutasítást válthat ki az, ha az első mondatban említett ügyeskedők közül szinte mindegyik igyekszik - ráadásul gyors egymásutánban - levenni a maga sápját a gyanútlan vásárlótól. Megkérdeztük olvasóinkat Szeret-e bálba járni? Elkezdődött a báli szezon, az első Erzsébet-napi mulatságokat már megtartották, amiket követi a többi. Szeret-e bálba járni? - kérdeztük olvasóinktól. Bőhm Rita, Szekszárd: - Nagyon szeretek bálozni, ha csak tehetjük, a párommal minden mulatságra elmegyünk. Az elsőn idén túl vagyunk, az elmúlt hét végén voltunk a tűzoltóbálban, jól éreztük magunkat. A következő a szilveszteri mulatság lesz, amin biztos ott leszünk, aztán jön majd a biciklis bál. Tarjányi Ágostonné, Tolna: - Évente 3-4 alkalommal megyünk bálba akkor, ha jó a társaság és a zenekar. Most szombaton Harcon voltunk jótékonysági, bátyus bálban. Szalai László, Medina: - Amikor időm engedi, megyünk bálba farsangkor, leginkább a családias mulatságokat kedveljük. Medinán a tavaszi és az őszi bálon mindig részt veszünk. Daróczi Attila, Szekszárd: - Meglehetősen ritkán van lehetőségünk a feleségemmel arra, hogy hálózzunk, de ha van rá mód, akkor is inkább kihagyjuk. yjiAÁiviy Előző kérdésünk Megéri-e 60-100 ezer forintot téli gumira költeni? Szavazóink többsége, pontosan 73 százaléka úgy véli, megéri beruházni a téli gumira. MAI ICERDESUNKs Elmegy-e idén sítúrára? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepitleag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 M E G Y E I TÜKÖR Az apukákat, a papákat köszöntötték Több mint százan vettek részt szombaton délelőtt Simontor-nyán a már hagyományos - és eddig Tolna megyében követőkre nem talált - Apanap programjain. A családi délelőtt középpontjában az apák, nagyapák álltak, őket köszöntötték az iskolások, óvodások csoportjai rövid műsorral. A nap mottója: Apa, jó veled, egyben témául szolgált a kicsiknek, akik rajzokkal készültek az alkalomra, amelyek természetesen az apukákat és őket ábrázolták. Képünkön: simontor- nyai óvodások csoportja. TÓTH F. Paradicsomolás, énekesjárás és betlehemes A Teveli Fiatalok Egyesülete csobánoldsra készül Bonyhád A bukovinai székelyek téli ünnepkörhöz kötődő szokásaival ma már jórészt színpadon, vagy szervezett faluünnepen találkozhatunk. E hagyományok élettörténetét dr. Forrai Ibolya néprajzkutató évtizedek óta figyelemmel kíséri. A Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének tagjai egyesületek és más civil szervezetek. A hagyomány őrző csoportok vezetőinek és tag jainak immár negyedik alkalommal hirdették meg azt a továbbképzést, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatott. A két nap alatt neves szakemberek tartottak előadásokat, tanítottak táncokat, dalokat. Dr. Forrai Ibolya néprajz- kutató a téli ünnepkör bukovinai székely szokásaival ismertette meg jórészt fiatal hallgatóságát. Mint mondta: az ünnepkörhöz a különböző korosztályok különféle közösségi szokásai, hagyományai kapcsolódnak. Ezek ma már leginkább színpadra kerültek, vagy egy-egy település szervezett ünnepévé váltak. Például a gyermekek kántáló, tarisznyába diót gyűjtő „paradicsomolása”, a fiatal legények főként lányos házakat szórakoztató „énekesjárása”, a felnőttek „csobánolása”, vagy ismertebb nevén a betlehemezés. Ezek, az annak idején házaló szokások ma is közösségteremtő erővel bírnak, s a feldolgozóknak, az újraal- kotóknak arra kellene törekedniük, hogy minél hitelesebb forrásokból merítsenek. Dr. Forrai Ibolya - maga is bukovinai székely származású - a csobánolás több változatát is fel- gyűjtötte és évtizedek óta figyelemmel kíséri élettörténetének alakulását. Szerencsének mondja, hogy a mai fiatalok életben tartják ezt a hagyományt, s mindent megtesznek azért, hogy az felépítésében, szerkezetében, nyelvében minél igazabb legyen. Ezt tartják szem előtt a Teveli fiatalok Egyesületének tagjai, akik már hetek óta készülnek e drama- tikus játék felelevenítésére. Karácsony táján király, királyi szolga, birkabőrökbe öltözött, álarcos csumák fogják csengettyűikkel, lánccsörgetésükkel felverni a falu csendjét.________________-falGépkocsikat vesznek, projekteket támogatnak Anyagi és szakmai segítséget nyújt a Németek Országos Önkormányzatának Szociális Bizottsága Jól sikerűit országos szakmai rendezvényt tartott szombaton a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Szociális Bizottsága és a Tolna Megyei Önkormányzat Módszertani Otthona Gyönkön, a művelődési házban. Az eseményt a német önkormányzat szponzorálta. A hétvégi találkozó résztvevői aktuális szociális kérdésekkel foglalkoztak. Gyönk Az ország különböző részeiből érkezett mintegy hetven meghívottat a vendéglátók nevében Waffenschmidt Ibolya, a gyönki módszertani otthon igazgatója köszöntötte. Ezt követően dr. Józan-Jilling Mihály, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Szociális Bizottságának alelnöke ismertette azt az utat, amit az önszerveződéstől a bizottság létrejöttéig megtettek, majd tájékoztatást adott arról az anyagi segítségről, amit 1994-től 2004-ig nyújtottak. A német ön- kormányzat a nemzetiségek lakta területeken anyagilag és szakmailag ad segítséget különböző szociális projektek megvalósításában és a szociális alapellátásban elsősorban ott, ahol az ellátó rendszer hiányos, az önkormányzatok nem tudnak eleget tenni ilyen irányú kötelezettségeinek. Ennek keretében segítették hozzá például a falugondnokokat gépkocsikhoz, a gyönki módszertani otthon pedig 7 millió forintot nyert a német önkormányzat pályázatán a házi gondozási rendszer működtetéséhez nélkülözhetetlen jelző- készülék beszerzéséhez. A pályázati pénz segítségével a gyönkiek a meglévő és már kihelyezett 48 készülékükön túl újabb 72-t vásárolhatnak és szerelhetnek fel. A bizottságnak ezenkívül vannak olyan egészségügyi projektjei is, amik a prevenciót szolgálják, amikre ugyancsak pályázni lehet. A 6 ezer euro értékű prevenciós csomagok defibrillátort, vérnyomásmérőt, kislabort, egészség- ügyi felvilágosításhoz szükséges eszközöket tartalmaznak. A bizottság támogatja a szociális területen dolgozók szakmai képzését, továbbképzését is. A tanácskozás első előadója Szabó Lajos főiskolai tanár, az ELTE Társadalomtudományi Karának munkatársa, az előgondozás szakmai feltételeiről, az alap- és nappali intézményekről, az ellátottak gondozási szükségleteiről, a megoldási lehetőségekről és a lehetséges alternatívákról szólt. A második előadás - melyet dr. Kovács Zsolt, az Egészségügyi Szociális és Családvédelmi Minisztérium Szociális Szolgáltatási Főosztályának helyettes vezetője tartott - aktualitását az adta, hogy várhatóan átrendeződések lesznek a szociális ellátásban, jövőre törvénymódosítás várható. Az előadó szerint a szociális ellátásban a jövőben a társulásos térségi modellek kerülnek előtérbe. Péntek Beáta, az ESZCSM Szíol- gáltatási Főosztályának vezető tanácsosa, a szociális alap- és nappali ellátás szakmai, személyi, tárgyi feltételeiről, finanszírozásáról és á működési engedélyeztetésről beszélt, ismertetve a szociális alapellátás különböző feltételeit, majd kérdésekre válaszolt. Ami a jövőt illeti, Waffenschmidt Ibolya szeretné, ha 2004- ben a német önkormányzat anyagi támogatásával 2x1 hetes továbbképzést szerveznének Gyönkön a bentlakásos gimnáziumban a szociális ellátás területén dolgozó vezetőknek és a gyakorlati munkát végző dolgozólüiak, higiénés munkatársaknak. fké Megvendégelték a nyugdíjasokat A nyugdíjasoknak tetszett a diákok és a pedagógusok műsora A község képviselő testülete és a német kisebbségi önkormányzat a hét végén az általános iskola sportcsarnokába hívta találkozóra a település hatvan év feletti lakóit. Kaposszekcsö A szívélyes invitálást több mint kétszázan fogadták el, akiket Tóth Imre polgármester köszöntött. A hagyományteremtő szándékkal megtartott találkozón a képviselő-testület vezetője arról beszélt, hogy a felnövekvő nemzedéknek szüksége van az idős emberek tapasztalatokon alapuló tanácsaira. Az erejük teljében lévő embereknek kötelességük mindent megtenni a nyugdíjasok életének megszépítése érdekében. Az általános iskolás diákok és pedagógusok német, illetve magyar nyelven előadott kulturális műsora után a helyi ifjúsági zenekar remek muzsikával szórakoztatta a közönséget, mely hatalmas tapssal jutalmazta a fellépőket. A színvonalas bemutatót követően a település polgármestere Fehérvári Tamás és Tóth Gyula országgyűlési képviselők társaságában ellátogatott a falu legidősebb lakójának - Kemény Ferencnének- az otthonába, hogy virággal köszöntsék a 92 éves asszonyt. Eközben az önkormányzat és a német nemzetiségi testület tagjai finom vacsorával látták vendégül a nyugdíjasokat. _________________________-GRMe gújult katolikus kápolna Érkeztek az adományok és sokat dolgoztak A majosi egyházközösség tagjai, középen Bokovics István plébános Bonyhád-Majos Megújult a majosi római katolikus egyházközség kápolnája. A plébános, Bokovics István és a hívek odaadó munkájának köszönhetően tágasabb és esztétikusabb körülmények között tarthatják szombatonként és vasárnaponként a szentmiséket. Megújult, megszépült a majosi romai katolikus kápolna, melyet Mayer Mihály pécsi megyés püspök szentelt fel. A kápolna átalakításában részt vevők megünnepelték az épület felújítását. Bokovics István plébános is részese volt az összejövetelnek, s elmondta: a majosi közösség szervezetileg 1945-ig Bonyhádhoz tartozott. Ekkor bukovinai székelyek találtak otthonra a településen, akik jórészt katolikus vaÚá- súak. Az akkori plébános, Csató Gyula közbenjárására Majos önálló egyházközséggé alakult, s egy kápolnát vehettek használatba. Az épület azóta tönkrement, s mára már szűkösnek is bizonyult. A hívek felvetették a megújítás szükségességét, melyet ő támogatott. Terveit, véleményét figyelembe véve új teret alakítottak ki. Külső és belső tatarozással, az épület értékes külső oszlopainak megtartásával, funkciójában és esztétikumában is nagyon értékes kápolnát alakítottak ki. A hívek adományaik mellett rengeteg munkával járultak hozzá a megújuláshoz. Az oltárt - hálája jeléül - Tusa János, a híres majosi székely fafaragó, az egy- házközség tagjának munkája díszíti.
