Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-21 / 271. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 2003 - PAKS 2003. November 21., Péntek A városi művészeti iskola növendékei Paks A város nevének eredetét számos monda magyarázza. A latin nyel­vű krónikások római eredetűnek tartják, az ehhez fűződő népi ma­gyarázat szerint Paks akkoriban békekötési hely volt, s a pax (bé­ke) szóból származtatják a tele­pülés nevét. Nagyon sok közép­kori forrásban, térképen PAX sze­repel városnévként. A monda szerint I. Lajos király életét egyik hadjárata során egy Paksi nevű vitéz e helyütt mentette meg, s hősiességéért jutalmul kapta e te­rületet. Egyes elképzelések sze­rint a mai evangélikus templom helyén állt Páskál pápának egy villája, a nevéből keletkezett rövi­düléssel a város neve. Néhányan azt is tudni vélik, hogy ezt a rövi­dítést a paksi révészek cseleked- ték, akik a korabeli szólás szerint tudvalévőén röviden imádkoztak és hosszan káromkodtak. A város neve a Paksot és környékét bir­tokló Paksy-család nevéből sem származhat. Ők 1333 után kezd­ték használni a tulajdonjogot je­lentő előnevet. A város nevének pontos magyarázata nem ismert, feltehetően a Bakos személynév Pakus vagy Pacus alakjából szár­mazik. (Forrás: Kernné Magda Irén - Városunk: Paks) ■ Deák Ferencet rokoni és baráti szálak kötötték Pakshoz, nővére, Jozefa ide házasodott 1808-ban. Jozefának hét gyermeke szüle­tett, ők jelentették Deák számára a családot, élete végéig látogatta őket, évente kétszer. Egyik uno­kahúga a Szeniczey családba há­zasodott, náluk nagyon sok kelle­mes napot töltött. Minden évben húsvétkor és a szüretkor időzött Pakson. A városhoz fűződő emlé­keiről unokahúga visszaemléke­zései tanúskodnak. Születésének kétszázadik évfordulóján a város­háza előtt avatták fel szobrát, mely Gaál Tamás szobrászmű­vész alkotása. ■ Az elmúlt tíz évben az éves költ­ségvetés 25 %-át fejlesztésre for­dították úgy, hogy a város mű­ködtetési ídadásai nem szenved­tek csorbát. A város nem paza­rolt, de nem is szűkölködött. Az oktatási, egészségügyi, közműve­lődési intézmények finanszírozá­sa magas szintű volt, nemkülön­ben a különböző egyházi és civil szervezetek támogatása. Mind­emellett a „szociális háló” sem volt ritka szövésű - összegzi Haj­dú János polgármester. Hozzáte­szi: az előző önkormányzatok igen jelentős erőfeszítései ellené­re sem sikerült az erőmű árnyé­kába számottevő ipari, vagy fel­dolgozóipari tevékenységet tele­píteni. A műszaki, építőipari szol­gáltató cégek nagy része vagy az erőműves, vagy pedig a városi igények kielégítését célozza meg. Jellemző, hogy a város az intéz­ményeivel a második legnagyobb munkaadó. A születések számának radiká­lis csökkenése miatt fogy és öreg­szik a lakosság, amely természe­tesen növeli a szociális és egész­ségügyi ellátások iránti igényt. A bölcsődék, óvodák, iskolák fenn­tartási költségeiből egyre na­gyobb részt kell vállalnia az ön- kormányzatnak, hiszen a bevéte­leik a létszám után járó normatív állami támogatások természet- szerű csökkenése mellett a válto­zatlan intézményrendszer kiadá­sainak inflációközeli növekedésé­vel kell számolni. Ez a helyzet nem tartható fenn hosszabb tá­von, a képviselő-testületnek ezekre a változásokra reagálnia kell. Ez indokolta a közelmúltban indított intézmény-átvilágítási programot, melynek során a böl­csődék, óvodák, általános és kö­zépiskolák szakértői vizsgálatát elvégezték, a szakorvosi rendelő- intézet és a szociális intézmény- rendszer átvilágítása van soron. Az első vizsgálat intézmények összevonását, megszüntetését, egyes tevékenységek más szerve­zeti formában történő folytatását javasolja, vagy sugallja. A polgár- mester az önkormányzat képvise­lőcsoportjainak vezetőivel meg­kezdte az egyeztetést a szükséges változtatásokról. Hajdú János szerint a város biztonságosan működik, a hivatal szakapparátusa jól dolgozik. - A legfontosabbnak azt érzem, hogy működésünket hozzuk össz­hangba körülményeinkkel. Ez lesz a következő év legfontosabb feladata és egyben legfontosabb kötelességünk - teszi hozzá. ■ Hajdú János 1952. január 9-én született Zala megyében, Gelsén. A Gödöllői Agrártudományi Egyete­men szerzett mezőgazdasági gépészmérnö­ki diplomát. Tizenöt évig volt a Paksi Állami Gazdaság műszaki vezetője, 1990-ben vál­lalkozó lett. Önkormányzati képviselő 1990 óta, két ciklusban a gazdasági bizottság el­nöke volt, 2002 óta Paks polgármestere. Az MDF tagja, a párt Tolna megyei szervezetének alapitó tagja. 1976 óta él Pakson. Felesége Hajdúné dr. Fehérvári Erzsé­bet ügyvéd. Hobbija a szőlőtermesztés és az amatőr borászkodás. Tolna megye egyetlen római kori romkertje Tolna megye első, római kort be­mutató romkertje augusztus vé­gén nyílt meg a közigazgatásilag Pakshoz tartozó Dunakömlődön. Lussonium, az egykori katonai tá­bor valamikor az I. század köze­pén épült a kömlődi Bottyán-sán- con. Az elmúlt évek során folya­matosan végezték itt ásatásokat, idén pedig rekonstruálták a tábor egy részét. Évszázadok óta is­mert, hogy a közigazgatásilag Pakshoz tartozó Dunakömlődnél az Imsós fölé magasodó Sánche­gyen a római korban erődítmény állt. Az első kutatómunka során, 1969-ben előkerült egy katonai diploma, a három évvel későbbi ásatás során meghatározták az egykori tábor körvonalát, és sike­rült bizonyítani, hogy valóban itt van a korábban ide lokalizált Lussonium. A folyamatos ásatás tizenöt éve kezdődött dr. Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem tanára vezetésével. Feltárták az erőd északi és déli részét, a kaput, az oda vezető utat, a védőárkokat, melyek az erődöt övezték. Előke­rült az a torony, mely a déli bejá­rat közelében épült, akkor amikor az erődöt már nem használták. Váradyné Péterfi Zsuzsanna múzeumigazgató kezdeménye­zésére született döntés arról, hogy a romkertet látogathatóvá teszik. A Nemzetközi Kulturális Örökség Minisztériuma és a pak­si önkormányzat támogatásával rekonstruálták a Lussonium név­re hallgató tábor déli kaputor­nyát, egy barakképületet és egy, az V. században épült kisebb tor­nyot. A Bottyán-sáncon így kiala­kított római romkertet, mely Tol­na megyében az első ilyen jelle­gű műemlék, augusztus végén nyitották meg. A helyreállítási terveket H. Vladár Ágnes Ybl-dí- jas építész, a kertépítészeti terve­ket dr. Őrsi Zsolt készítette. A ró­mai kori romkert szomszédságá­ban néhány héttel a megnyitó után egy fakort telepítettek. A ti­zennégy gömbkőrist paksi vállah kozók vásárolták, s részt vettek a telepítésben is. Korszerű, új rendelő December elsejétől új épületben várják a betegeket a szakrendelé­sek Pakson. Az utóbbi évtized legjelentősebb beruházása ered­ményeként elkészült az új rende­lőintézet, melynek tervezője Klenk Csaba, kivitelezője a Strabag Rt. volt, építtetője, finan­szírozója pedig a paksi önkor­mányzat. Az első kapavágásra alig több mint egy esztendeje, 2002 októ­ber 14-én került sor. Az építkezés generálkivitelezője a Strabag Rt. volt, a szakmunkák többségét al­vállalkozók végezték. Az egymil­liárdos beruházást az önkor­mányzat saját erőből valósította meg, a műszerbeszerzéshez vi­szont sikerült állami forrásokat is igénybe venni, így száznyolcmil­lió forint értékben vásároltak új műszereket. A tizennégy gépmű­szer beszerzéséhez 43 millió fo­rint céltámogatást, 25 millió fo­rint egyéb támogatást vettek igénybe. Vásároltak kardiológiai műszereket, melyek eddig nem álltak rendelkezésre, két röntgen­gépet, sterilizáló, fertőtlenítő be­rendezéseket, valamint, laborfel­szereléseket, automatákat, centri­fugákat. Az új, 2500 négyzetmé­ter alapterületű épület befogadja majd azokat a szakrendeléseket, melyek eddig a Rákóczi úti rende­lőintézetben várták a betegeket, valamint ideköltözik a Barátság úti rendelőből a reumatológia. Több új, az egészségbiztosító ál­tal támogatott szolgáltatás beindí­tását, valamint néhány szakellá­tás, így az ortopédia, gyermek pulmonológiai szakrendelés óra­számemelését tervezik. - Zsúfolt a sebészet is, ezért az egészség- biztosítónál megpályáztuk ennek a szakrendelésnek az óraszám- emelését is - mondja dr. Pásztor Hilda. Az intézmény igazgató-fő­orvosa elmondta, hogy az új szol­gáltatás egyrészt a gyomor-bél pa­naszos betegek kezelését, más­részt a hallássérültek ellátását biztosítaná. A költözéssel egy időben veszi át dr. Serdült Tibor­tól az orr-fül-gége szakrendelés vezetését dr. Elek László. ■ A képviselő-testület Hajdú János polgármester, Bagdy László alpolgármester, Herczeg József alpolgármester, Barnabás István, a pénzügyi bizottság elnö­ke, dr. Bencsik Lajos, a jogi és ügyrendi bizottság elnöke, Bor Imre, a gazdasági bizottság elnö­ke, Faller Dezső, a városépítő bi­zottság elnöke, Haaz Ádám, Járfás Tamás, Kiss Mária, Kern József, a dunakömlődi részön­kormányzat elnöke, Kovács Sán­dor külső városrészek település- részi önkormányzatának elnöke, Mezősi Árpád az ifjúsági, sport és esélyegyenlőségi bizottság el­nöke, Pálmai Klára, az egészség- ügyi és szociális bizottság elnö­ke, dr. Potoczky Iván, az oktatási, kulturális bizottság elnöke, Srasszer Tamás, a környezetvé­delmi és mezőgazdasági bizott­ság elnöke, Zsarnai Sándorné. Közös gondolkodás a város jövőjéért A város bízik az atomerőmű biztonságában, szakembergárdájá­ban, menedzsmentjében, és számol a hosszú távú ittlétével - mondja Faller Dezső képviselő, a paksi atomerőmű igazgatósá­gának tagja, utalva a város által végeztetett közvélemény-kuta­tás eredményére. A város és az atomerőmű vezetése között jó a kapcsolat, folyamatos a párbeszéd, idén is sikerült egy sor kérdést megoldanunk mindkét fél érdekeinek figyelembe vételével - hangsúlyozza Faller Dezső önkormány­zati képviselő. S mivel az atomerőmű igazgatóságának tagja, személyén keresztül biz­tosított a napi kapcsolat, az információcsere. Jelentős eredménynek tartja, hogy a helyi ipar­űzési adó tekintetében sikerült megegyezni úgy, hogy a város la­kosságának érdekeit szolgálja, megfelelő támogatást biztosít a sport, a kultúra és az oktatás szá­mára. Az új rendelőintézet kap­csán szintén megjelent a közös gondolkodás: a városban és erőműben meglévő egészségügyi tevékeny­ségek, műszerek, szak­emberek optimális ki­használására töreksze­nek. Példaértékű az a ru­galmasság, ahogyan az önkormányzat a beruhá­zások hatósági engedé­lyezését végzi, s az a segítőkész­ség, ahogyan az erőmű segít átvé­szelni az üzemzavar miatt jelent­kező adókiesés okozta nehézsége­ket. A jövőt illetően a város és az erőmű közösen gondolkodik az ipari park benépesítésén, hogy az itt élőknek és gyerekeiknek mun­kahelyeket, biztos jövőt teremt­sen. Faller Dezső szerint fontos, hogy újrainduljon a kettes blokk, sor kerüljön az élettartam-hosz- szabbításra, s ehhez a város az erő­műnek minden külső segítséget megadjon. A város által végeztetett közvé­lemény-kutatás egyértelműen bi­zonyítja: az atomerőmű támoga­tottsága nem csökkent, az élettar­tam-hosszabbítással a paksiak többsége egyetért. Az itt élők bíz­nak az erőmű szakmai, biztonsági rendszerében, menedzsmentjé­ben, számolnak az atomerőmű hosszú távú jelenlétével. Szociális kalauz, közérthetően Hasznos segítség a bajba jutottaknak Nem hivalkodó, de minden megvan benne, amire szükség van; hasznos és praktikus, olyan, mint a szociális ellátó rend­szerünk, amiről szól - mondja a most megjelent Szociális ka­lauzról Csikai Gyuláné, a polgármesteri hivatal osztályveze­tője. Az elmúlt hetekben minden paksi háztartásba eljutott a Szo­ciális Kalauz, melyet az önkor­mányzat saját költségvetéséből és egy sikeres pályázat eredmé­nyeként, központi támogatásból valósított meg. A hatezer példány megjelen­tetése 1.200.000 forintba került, a haszna viszont jóval nagyobb, hiszen éppen azoknak nyújt se­gítséget, akik erre a leginkább rászorulnak. - A gondolat úgy fogalmazódott meg, hogy mi magunk is tudjuk, hogy eléggé bonyolult a szociális ellátások jogszabályi szövegezése, illetve maga a rendszer nagyon szerte­ágazó, sokrétű. Nehéz eligazodni benne. Úgy gondol­tuk, szükség van egy olyan kiadványra, amely hétköznapi nyelven ad tájékozta­tást arról, hogy ha va­laki bajba jutott, mi­lyen ellátást igényel­het, hova kell fordul­nia, ki az ügyintéző, milyen te­lefonszámon érhető el - mondja Csikai Gyuláné, a családvédelmi Csikai Gyuláné és szociális osztály vezetője. Az egyszerű, nem hivalkodó • kötetből az ügyfelek nem csak ■ arról tájékozódhatnak, hogy milyen ellátásra jogosultak, hanem arról is, hogy milyen formanyomtatványokat kell használniuk, illetve egyes támo­gatási formáknak mi­lyen jogosultsági feltét­elei vannak.- Reméljük, hasznos segítség lesz a Szociá­lis kalauz - mondja Csikai Gyuláné, aki szerint a kiadvány ép­pen olyan, mint a ben­ne bemutatott szociális ellátási rendszer, nem hivalkodó, de igen hasznos és praktikus. A város megbecsüli a tehetségeket Egyre nagyobb rangot jelent Paks tehetséges fiataljának lenni. A tizenöt esztendővel ezelőtt létrehozott alapítvány előbb az iskolai évnyitókon jutalmazta a tehetséges fiata­lokat, ma a művelődési központ színháztermében tartják a díjkiosztót, ünnepélyes keretek között, többnyire zsúfolá­sig telt nézőtér előtt. Ötmillió forint alaptőkével rendelkezik a Tehetsé­ges Paksi Fiatalokért Alapítvány, ennek kamatai­ból jutalmazzák évről évre azokat a fiatalokat, akik kiemelkedő teljesítményt nyúj­tottak tanulmányaikban, a művé­szetek, vagy a sport terén. Tizenöt évvel ezelőtt Ferenczi Istvánné pe­dagógus, szakszervezeti titkár ötle­te alapján hozták létre az alapít­ványt. Az akkori városi tanács és a paksi atomerőmű 500-500 ezer fo­rint induló tőkét biztosított - idézi fel az alakulást L. Németh Erzsébet. A kuratórium títkára úgy véli, kevés olyan város volt és van ma is, amelynek eszébe jutott, hogy a ki­magasló teljesítményt nyújtó fiata­lokat díjazza. - Én azt hiszem, hogy egyre inkább rangot jelent megkap­ni ezt az elismerést - mondja. Ko­rábban a kuratórium tagjai az isko­lai évzárókon adták át a díjakat. 1991-től közösen ünnepelnek, s egyre ünnepélye­sebb keretek között jutalmazzák a diákokat, ma már a művelődési központban rendezik a díjki­osztót, zsúfolt nézőtér előtt. Valódi ünneppé, je­lentős városi eseménnyé vált az alapítvány ren­dezvénye, melyet minden évben október 23-án egyre szaporodnak, és egyre színvonalasabbak lesznek. A tizenötödik esztendőben száznál is több pályamunka érkezett, a pályázók többsége két-három kategóriát is megjelölt, ami a kuratóri­um tagjai számára azt jelezi, valóban tehetsége- cpk a naksi fiatalok ■ tartanak. Ehhez gálaműsor is kap­csolódik, ahol természetesen a pá­lyázó gyerekek mutatkoznak be. A Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítványhoz pályázatot lehet be­nyújtani általános, közép- és felső­fokú tanulmányok, zene, sport, iro- lalom, képzőművészet kategóriában, illetve pá- /ázhatnak azok a pedagógusok, akik eredmé- lyes felkészítő műnk'1 ------­Pa ksnak is alkalmazkodnia kell Paksot a környező települések általában irigyelni szokták. S valóban nagyon sokáig kedvezőbb gazdasági helyzetben volt náluk, illetve a hasonló nagyságú településeknél, hiszen az atomerőmű miatt a helyi iparűzési adó, valamint a személyi jövedelemadó helyben maradó része átlagosnál lényegesen magasabb volta kivételes helyzetbe hozta. A körülmények azonban változnak, s ezek a változások nem kerülik el Pak­sot sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents