Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-20 / 270. szám

4. OLDAL MEGYEI TŰKOR 2003. November 20., Csütörtök Játszóház a gyerekosztályon Sok „segítőkész” felnőtt viseli rosszul a „kórházszagot” Elkésett ötös Nincs annál rosszabb, mint amikor beteg a gyerek. Az Ágy­színház Klub tagjai arra szö­vetkeztek, hogy segítsenek a kórházban fekvő gyerekeknek elviselni a betegséget. A foglal­kozásokon zenélnek a kis be­tegeknek, játszanak velük, ha néhány órára vagy percre is, de elfeledtetik a fájdalmat. Szekszárd Néhányan úgy gondolták, nincs is annál rosszabb, mint amikor egy kisgyerek kórházba kénysze­rül. A kicsinek ilyenkor nemcsak a fájdalommal kell megküzdenie, de a szülők, testvérek, barátok hi­ányával is. S ha a gyerek ágyhoz kötött beteg, a játékról is le kell mondania, ami egyébként létele­me. Az Ágyszínház Klub ezért ki­találta, hogy úgy tud leginkább segíteni a kis betegeknek, ha fog­lalkozik velük. Azok a gyerekek, akik nincsenek az ágyhoz láncol­va, játszóházhoz hasonló foglal­kozáson vehetnek részt, dalt ta­nulhatnak, játszhatnak, kézmű- veskedhetnek. Arra is van lehető­ség, hogy az ágyban fekvő gyere­kekkel is törődjenek, kártyáznak velük, vagy mesélnek nekik. Aki ilyesmire vállalkozik, an­nak el kell viselnie a szomorú gyerekarcokat, a „kórházszagot”, mertnogy ilyen is van, es van aki például ezt nem bírja. Tudni kell bánni a különböző korú gyere­kekkel, hiszen a gyerekosztályon a kétévestől a tizennyolc évesig, minden korosztály megtalálható, és nyilván, különböző fokú és faj­tájú törődést és figyelmet igényel­nek. Keszthelyi Krisztim gitározik // és énekel a foglalkozásokon. A ki­csik leginkább „Micimackót” és „Halász Judit”-ot rendelnek tőle, a nagyok a „Nyolc óra munkát”. És természetesen mindegyik gye­rek egyszerre akarja megnézni a gitárt, kicsi a bors, de erős alapon legtöbbször egy ötéves kisfiú jár a legnagyobb sikerrel. A klub várja azokat a segítő szándékú embere­ket, akik szívesen vennének részt a programban. S mint azt Keszt­helyi Krisztina elmondta, nem is a szándékkal van a baj, inkább a kitartás hiányával, meg ugye a sí­ró gyerekek látványával ús a „kór- I házszaggal”. BUDAVÁRI Repülőtér: Öcsény kontra Pogány Nem jelentenek konkurenciát egymásnak ÖCSÉNY-POGÁNY Átadták tegnap Baranya megyében a pogányi repülőteret. Tolna megyében szintén van egy repülőtér Őcsényben, amit az utóbbi időben ugyancsak fejlesztettek, csakhogy mivel szi­lárd kifutópályája nincs, így sportrepülőgépeken kívül nem alkalmas nagyobb polgári gépek fogadására. ni fogja a régió, de főleg a megye közlekedési el­szigeteltségét, jó hatás­sal lesz a gazdasági fej­lődésre, javítja Baranya fejlődési esélyeit, növeli tőkevonzó képességét és fellendíti a turizmust.- Jelent-e konkurenci­át Tolna megye turizmu­sának, az őcsényi repülőtérnek a baranyai reptér átadása? - kér­deztük Wiesner Györgyöt, az Őcsényi Repülőtér Működtető és Fejlesztő Kht. ügyvezetőjét, uta­zási iroda tulajdonosát.- A pogányi repülőtér átadása nem jelent konkurenciát nekünk, mivel mi sportrepülőket foga­dunk. Tolna megye egyébként sem tud versenyezni Baranyával. A pogányi repülőtér jelentősége ugyanis nem abban rejlik, hogy ezután a Baranya megyeiek légi úton (is) eljuthatnak a horvát ten­gerpartra - bár ez is jó -, hanem Átadták tegnap Baranya megyé­ben a pogányi repülőteret. Az utóbbi évek fejlesztéseinek kö­szönhetően a Pécstől 8 kilométer­re, délre fekvő település hosszú évekig mezőgazdasági célokat szolgáló repülőtere a jövőben charter-gépeket is tud fogadni. A másfél kilométer hosszú, 31 mé­ter széles kifutópálya 1,6 milliárd forintba került, melyből 1 milliár- dot a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, 200 milliót Pécs és a Baranya megyei önkor­mányzat biztosított. Az építéshez mintegy 400 millió forintot a kivi­telező Strabag Rt. előlegezett meg. A pogányi repülőtér korszerű­sítését, kihasználtságának növe­lését az 1990-es években kezde­ményezték Pécs és Baranya poli­tikai, gazdasági vezetői arra hi­vatkozva, hogy a légikikötő olda­Wiesner György abban, hogy turistákkal megtöl­tött charter-gépeket tud fogadni Észak-Európából, Németország­ból. Az ide érkezők a felújított harkányi fürdőbe mennek, a Vil­lányi borvidékre látogat­nak el, a világörökség részét képező Pécsre kí­váncsiak. Ezzel Tolna sajnos nem tud konku­rálni. Mi azt tehetjük, hogy megpróbálunk ezekhez a programok­hoz kapcsolódni a mi turisztikai ajánlataink­kal. Ami az őcsényi repülőteret ille­ti, két ütemben itt is történtek fej­lesztések és meg van tervezve a betonos kifutópálya is. De ahhoz, hogy egy reptér rendszeres char­ter-járatokat fogadjon, megfelelő technikai háttér szükséges, navi­gációs eszközök, berendezések, infrastrukturális fejlesztések, az utasok kiszolgálása, további be­ruházások. Őcsény ebből a szem­pontból kicsi. Helyi és térségi ösz- szefogásra lenne szükség a továb­bi fejlesztésekhez, összefogásra, úgy mint Baranyában, ahol Pécs városa és a megyei önkormányzat egyaránt támogatja a pogányi re­pülőtér fejlesztését. Ha ez nem valósul meg, akkor Őcsény nem tud kistérségi repülőteret üzemel­tetni. Halmai Gábomé országgyűlési képviselő a téma kapcsán szintén az összefogás fontosságát hang­súlyozza.- Tolna megye csak úgy lehet versenyképes, ha az egész térség­re dolgoz ki egy olyan komplex marketing-fejlesztési programot, ami magában foglalja a bogyiszlói térség, a Duna-híd logisztikai fej­lesztését éppúgy, mint a Gemenc természeti kincseinek vagy Sár­köz kulturális és néprajzi értékei­nek megőrzését. Ennek érdekében már tettünk lépéseket, Bor-Innovációs Kht. alakult, Keszthelyen pedig a kis­térségek képviselői tartottak talál­kozót, egyeztették meglévő és jö­vőbeni elképzeléseiket, alakítot­ták ki stratégiai terveiket. A járha­tó út a jövőben csakis az, ha a he­lyi, kistérségi tervek csatlakoznak a régiós elképzelésekhez, mert az unióban csak így tudunk pályázni fejlesztésekre. Nagyszékely Ha valaki nem bízna abban, hogy a gépi lottósorsolás nyerőszámait el lehet találni, megnyugtatjuk: egy játékosnak volt telítalálatos szelvénye, igaz, egy héttel ké­sőbb. Egy nagyszékelyi játékos a legutóbbi játékhéten két szel­vénnyel játszott, s az egyiken a négy - egyébként szintén géppel sorsolt - számsor egyike, az első mezőben megegyezett az előző heti öt találatos számsorral, azaz a lottógyilkos 24, 33, 34, 39, 54 sorozattal. A férfi figyelmét a ta­mási lottózóban hívták fel az azo­U5W 3' ÍU iw t %v& Stíl ___ *5 1 • íVliTaa sa Ü ' V.s-4$\ 5 '33 Ví 63 »§■ ■ XszüW 77 76 51 87 •A 35 A"! 87 .írtW _____________- --EH Az első mező számsora a múlt héten négy milliárdot ért volna nosságra. A szerencsejátékos a két szelvényre összesen ezeröt­száz forintot költött, nyereménye a több mint négymilliárd forint helyett 935 forint lett: a harmadik mezőben ugyanis két számot el­talált. ■ Digitális kézikönyv, túrázóknak Szekszárd Hiánypótló CD-t ad ki legkésőbb januárban a Duna-Dráva Nemze­ti Park Igazgatósága. A korong hasonlóan a tavaly a Dráváról megjelenthez a nemzeti park du­nai szakaszát mutatja be a Sió torkolatától az országhatárig. A CD, amelyben térségünk érthető­en nagy szerepet kap, elsősorban turistáknak és pedagógusoknak, gyermekeknek szól. A kiadvány bemutatja a területet, sajátossá­gait, és a közeli településeket - mondta Borián György, az anyag szerkesztője. - Ezen felül tartal­mazza a tanösvényeket, a turista útvonalakat, a bemutatóhelyek nyitva tartását, és egyéb ökotu­risztikai szolgáltatásokat, így va­lójában digitális kézikönyvként szolgál az ide látogatóknak. B. B. Német verseny az iskolában Prózamondás, fúvószene, mazsorett-bemutató Gyönk Bemutató németóra, próza­mondás dialektusban, és sok szép eredmény: csak néhány a gyönki Német Nemzetiségi Nap gazdag programjából. Az elmúlt héten több rendezvény követte egymást a gyönki Általá­nos és Zeneiskolában. A „Márton hete” egy bemutató németóra megtekintésével kezdődött, me­lyet Horváthné Szabó Tímea tar­tott az I. a osztályban. Azt követő­en került sor a már hagyományos Márton-napi lampionos felvonu­lásra. A látványos, hangulatos rendezvényen az iskola tanítóin kívül szép számmal vettek részt a község lakói is. A felvonulás után Márton-napi műsort adtak elő a diákok. Az este kellemes hangu­latban, forró tea és pogácsa mel­lett baráti beszélgetéssel folytató­dott. Nyolcadik alkalommal rendez­ték meg az iskolában a megyei Német Nemzetiségi Napot. Ebből az alkalomból 6 iskola 40 tanulója mérte össze tudását, felkészültsé­gét német prózamondásban. A nap programját az intézmény igazgatója, János Zoltán nyitotta meg. Tóth Lászlóné igazgató-he­lyettes ünnepi köszöntőjében a hagyományok ápolásának fontos­ságáról, a nyelvtanulás jelentősé­géről és a nemzetiségi nap szere­péről szólt. A kulturális program­ban nagy sikert aratott az iskola fúvósegyüttesének és mazsorett- csoportjának a fellépése. A Nemzetiségi nap szervezője Kékesi Istvánná, az iskola úttörő- csapatának vezetője volt. A ren­dezvényt jelenlétével megtisztelte a község polgármestere, Katz Gyula, valamint a helyi és társ­községek Német Kisebbségi Ön- kormányzatának képviselői. A verseny végén a következő eredményeket hirdette ki a zsűri: 4. osztályos korcsoport tanulói közül: 1. Kiing Fanni (Dienes Álta­lános Iskola, Szekszárd), 2. Szabó Ádám (Általános és Zeneiskola Gyönk), 3. Nagy Dorottya (Általá­nos Iskola, Györköny). Különdíjat kapott a dialektusban előadott prózáért: Kasó Márton (Dienes Ál­talános Iskola, Szekszárd). Az 5-6. osztályos korcsoport tanulói kö­zül: 1. Pék Flóra (Dienes Általános Iskola, Szekszárd), 2. Arnold Ber­nadett (Szent J. Katolikus Iskola, Szekszárd), 3. Piszker Bettina (II. sz. Általános Iskola, Tamási). A 7­8. osztályos korcsoport tanulói közül: 1. Kovács Andrea (II. Álta­lános Iskola, Tamási), 2. Márton Kata (Dienes Általános Iskola, Szekszárd), 3. Merkel Szilvia (Ál­talános és Zeneiskola, Gyönk), Kácsor Alexandra (Általános és Zeneiskola, Gyönk). __________■ Mi kulás és falukarácsony Idén már százötven rendezvényük volt Hőgyész Az önkormányzatok szűkös költségvetésének, a pénzhi­ánynak a helyi közművelődés áldozatul eshet, sok kis falu művelődési háza zárhat be vagy csökkentheti program­ját, mert a fenntartók nem tudják finanszírozni a műkö­dési költségeket. Hőgyészen szerencsére nem ez a helyzet, a nagyközség önkor­mányzata a csökkenő anyagi for­rások ellenére egyre nehezeb­ben, de változatlanul évi 8-10 mülió forintot fordít a művelődé­si ház fenntartására. A ház igaz­gatója, Vámosi Jenőné a legutób­bi testületi ülésen számolt be te­vékenységükről; mint elmondta, idén eddig már nem kevesebb, mint 150 rendezvényük volt. A házban élénk közösségi élet zaj­lik, különböző rendezvényeket, kiállításokat, bálokat, zenés este­ket, színházi előadásokat, Miku­lás estet és falukarácsonyt ren­deznek. A helyi hagyományokat felújítva szüreti felvonulást és mulatságot tartanak, májusfát ál­lítanak, majd táncolnak ki, nem­zetiségi étel- és folklór bemutató­kon népszerűsítik a sváb, szé­kely, cigány kultúrát. Szent Ist­ván napján nemcsak az új kenye­ret szegik meg, hanem bográcsos főzőversenyre és sportnapra hív­ják a családokat. De helyet adnak a nemzetiségi, felnőtt és gyermek énekkaroknak, tánccsoportok­nak, kluboknak és az iskolai ren­dezvényeknek is. Mindezt a szer­vezőmunkát nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel, a község lakos­ságának igénye szerint végzik. FKÉ Jogvédő iroda, romáknak Duna-Sió Köze Jogvédő iroda létrehozását tervezi a Duna-Sió Közi Roma Kis­térségi Egyesület. A romákat érő hátrányos megkülönbözte­tésből adódó jogsértéseket akarják feltárni, és tárgyalóasztal mellett vagy jogi úton orvosolni. Az iroda elindítása a működ­tetésére benyújtott pályázat sikerétől függ. kéri roma referens szerint sok üyen eset van. - Nem kell messzi­re menni, hiszen itt volt a németkéri házrombolás, amit el le­hetett volna kerülni. Veress Kriszti­na szerint a romákat a munkavál­lalás terén éri a legtöbb hátrány, hi­szen sok esetben elég, ha meg­mondják, Orsósnak, Kalányosnak hívják őket, és nem kapják meg a munkát. Ignácz János, a Duna-Sió Közi Roma Kistérségi Egyesület el­nöke úgy gondolja: az oktatás te­rén is van diszkrimináció, hiszen megesik, hogy egy gyerek csak azért kerül kisegítő iskolába, vagy azért kap rossz jegyet, mert cigány. Ahhoz, hogy ilyen eseteket orvo­A németkéri cigány kisebbségi ön- kormányzat vezetőségében régóta körvoniazódott egy jogvédő iroda létrehozásának ötlete, ám hamar kiderült, hogy meghaladja erejüket egy ilyen intézmény működtetése. A Magyarországi Cigányokért Köz- alapítvány által meghirdetett pá­lyázatra éppen ezért a Duna-Sió Közi Roma Kistérségi Egyesülettel karöltve nyújtottak be pályázatot, s amennyiben sikerrel járnak, Németkéren hozzák létre az iro­dát, mely a tervek szerint feltárja és orvosolja a romákat ért jogsértő eseteket. Veress Krisztim német­soljanak, kell egy iroda megfelelő infrastruktúrával, és egy személy, akinek jó kommunikációs készsé­ge és lehetőség szerint jogi végzett­sége van.- Nem az a célunk, hogy a Bedő- tanyaihoz hasonló országos bot­rányt kreáljunk, mert a problémá­kat tárgyalóasztal mellett kell meg­oldani. Senkinek nem kellemes a szennyes kiteregetése, a nyilvá­nosság önmagában pedig nem je­lent megoldást. Mi a problémákra jogi megoldást fogunk keresni - mondja Ignácz János. Azt is ki­hangsúlyozta, hogy nem csak ro­mákkal foglalkoznak majd, bárki bekopog hozzájuk, megpróbálnak megoldást keresni problémájára, hiszen a cigány kisebbségi szerve­zeteknek nem az elhatárolódás a célja, hanem az, hogy minél köze­lebb kerüljenek a többségi társada­lomhoz. VIDA TÜNDE Kiállítás az iskolában Szekszárd A szekszárdi Garay János Ének- Zenei Általános Iskola tanulói­nak munkáiból nyílt kiállítás az intézmény folyosógalériájában. A látogatók a diákok szeptem­ber óta készült rajzait és festmé­nyeit tekinthetik meg. A képen Shäfer Fanni munkája. _______■ * i * \k ik már jobban vannak, vígan vannak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents