Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-13 / 264. szám

■■■ 2003. November 13., Csütörtök M JE G Y E I TÜKÖR 5. OLDAL ______________Mondom A Magamét______________ RÁ KOSI GUSZTÁV A szociális munka becsülete A szociális munkásokat köszöntötték, ünnepük a napokban or­szág- és megyeszerte. Megérdemlik, hiszen az év többi napján - le­gyen az hétköznap vagy ünnep - ők azok, akik az elesettekkel, bete­gekkel, idős emberekkel, a testi vagy szellemi fogyatékkal élőkkel, a hajléktalanokkal törődnek, olykor türelmük végső határáig, de több­nyire mosolyogva. Igaz az is, amit az egyik rendezvény szónoka mondott, az elmúlt néhány esztendőben több történt a fogyatékkal élők, a rászomlók érdekében, mint korábban száz esztendő alatt. A társadabm fejlettségének éppen az egyik fokmérője ez, miként bá­nunk az elesettekkel, a leszakadókkal. Szép gesztus tehát a különfé­le szervezetek, önkormányzatok részéről az olykor emberfeletti mun­kát végzők elismerése. Nem volt könnyű dolguk a választásnál, hi­szen például csak a megyei önkormányzathoz több mint húsz javas­lat érkezett a három kitüntetésre - és valamennyien érdemesek lettek volna az ünneplésre. A hétköznapok is azt mutatják, jó úton jámnk ez ügyben, a szociális intézményekkel törődnek gazdáik, és ha még nem is teljesen európai módon, de egyre inkább megfelelő ellátást kapnak a rászomlók. Kár, hogy éppen a napokban árnyékolta be ezt a képet - szerencsére nem Tolnában - egy furcsa bírósági határozat, amely két ártatlanul bebörtönzött ember számára azért ítélt meg ke­vesebb kártalanítást, mert az átlagosnál primitívebbnek minősítette őket. Reményeim szerint a szociális területen dolgozó emberek lelki- ismeretes tevékenysége erősebb nyomot hagy ennél. Egy tanévben nyolc verseny a környezetvédelemről Paks Idén egész évet átfogó komplex versenyt hirdet az Együtt a parlag­fű ellen Alapítvány a diákok szá­mára. A nyolc elemből álló ver­seny során az iskolák pontokat gyűjthetnek, és a tanév végén érté­kes nyereményekkel gazdagod­hatnak. A Zöldalma több új prog­ram mellett a már ismert és sikeres versenyeket is magába foglalja. A Zöldalma program célja a paksi if­júság környezet- és egészségtuda­tos nevelésének erősítése. A soro­zat nyolc versenyt foglal magába, ezek közül négy egészségvéde­lemmel és négy környezetvéde­lemmel kapcsolatos. Az iskolák a különböző vetélkedőkön ponto­kat gyűjthetnek, a legsikeresebbek végül értékes ajándékkal gazda­godnak. A Zöl'dalma keretében rajzpályázatot írtak ki, lesz tájéko­zódási, ületve virágosítási verseny, télapó- és nyusziváró a sóbarlang­ban. Meghirdetik az asztma-aller­gia világnapi vízi ügyességi ver­senyt, valamint a már hagyomá­nyos „Irtó jó fej” Környezetvédel­mi vetélkedőt és az „Irtó nyerő” parlagfűgyűjtési versenyt. A végső eredményhirdetés a parlagfű- gyűjtés utáni héten, az ünnepé­lyes díjátadás a nyertes iskola tan­évzáróján kerül megrendezésre. A Zöldalma program keretében meghirdetett „Milyennek látom, milyennek szeretném látni a kör­nyezetemet?” rajzpályázat már le­zárult. A város iskoláiból több száz pályamunka érkezett, me­lyekből a polgármesteri hivatalban rendeztek kiállítást. Az alsó tago­zatosok között Sárközi Milán a Bezerédj Iskola második osztályo­sa lett az első, felsőben a Móra ha­todikosa, Takács Lőrinc, a közép- iskolás kategóriában Sipos Petra, az ESZI 10. évfolyamos diákja vég­zett az első helyen. A diákok he­lyezésük alapján pontokat kaptak, ennek alapján az első fordulóban a Móra Ferenc Általános Iskola gyűjtötte a legtöbb pontot. VT Előző kérdésünk: Több vagy kevesebb adót fizet 2004-ben, mint 2003-ban? Szavazóink fele-fele arányban fizetnek több, illetve kevesebb adót 2004-ben. MAI KÉRDÉSÜNK; Milyen fellépést várna el a rendőrségtől? Szavazhat az interneten: www.tolnainepiUsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36*64 Véradás: önként és térítés nélkül Felkészültek rendkívüli helyzetekre is A véradás rendszere Tolnában is a nemzetközileg elfogadott módszerekhez igazodik, a leadott vér mennyisége is megfelel az európai trendeknek. A szervező, a Vöröskereszt és a vérvételt végző, a megyei kórház vértranszfúziós állomása is felkészült nem csak a hétköznapokra, de rendkívüli helyzetekre is. Tolna megye A véradást Magyarországon a Vöröskereszt szervezi. A megyei szervezet titkára, Martin János elmondta, a nemzetközi gyakorlathoz igazodva a lakosság öt százalékának részvé­telét tervezik évente a véradásokon. Tolna megyében ez mintegy 12 ezer fő, minden do­nor 4,5 deciliter vért ad alkalmanként. Ez a mennyiség megfelel az igényeknek, a várha­tó felhasználásnak. A levett vérmennyiség jó része a megye kórházaiba kerül, bár a vérel­látás országos rendszere régiós alapon szer­vezett, így természetesen a pécsi klinikára is kerül ebből, igaz itt sem ritka a Tolna megyei beteg, akinek vérre van szüksége. A véradá­sok személyes behívók alapján zajlanak, Négy óra kedvezmény Törvény írja elő, hogy a véradók számára négy óra fizetett munkaidő-kedvezmény jár, ám ezt a munkáltatók nagy része nem adja meg, a számonkérés pedig a munkavállaló számára kellemetlen lehet. Vannak kivéte­lek, például a paksi atomerőmű, ahol évente háromszor szerveznek véradást. Nagy sike­re volt a Tesco által a nyáron szervezett vér­adásnak, közel százötvenen jelentkeztek a szekszárdi áruházban, a cég pedig néhány száz forintos ajándékot adott nekik. pontos regisztrációja van a Vöröskeresztnek a donorolübl, akik aláírásukkal járultak hoz­zá a névjegyzékbe kerülésükhöz. A Vöröske­reszt felkészül különleges helyzetekre, eset­leges katasztrófákra is - válaszolta kérdé­sünkre Martin János. A megyei vértranszfúz­iós állomás főorvosa, dr. Liszátz Mária is megerősítette ezt, az országos vérellátó szer­vezet bármikor képes megfelelő technikai eszközöket mozgósítani, ha nagyobb meny­nyiségű vérre van szükség. A főorvos­asszony elmondta, az általuk levett vérben lévő sejtes elemeket, a vörös és fehér vérsejte­ket és a vérlemezsűríb ményeket a műtétek­hez használják, a plaz­mát gyógyszerkészí­tésre. Magyarországon a véradás az önkéntes­ségre épül és térítés- mentes. Martin János szerint ez a nemzetkö­zi trend, Nyugat-Euró- pa legtöbb országában és Egyesült Államok­ban is ez a véradás rendszere. A térítéses véradáson, a pénzke­reseti lehetőség miatt azok jelennének meg, akik fertőzésveszély miatt nem alkalmasak donornak, a TBC-vel, vagy AlDS-el fertőzöt­tek. Ezeket a veszélye­ket ugyan teljes biz­tonsággal ki lehet szűrni, a térítéses vér­adás azonban önve­szélyes is lehetne. A számítógépes regiszt­rációs rendszer mel­lett is előfordulhatna ugyanis, hogy a donor a megengedettnél gyakrabban jelentkez­ne vért adni, az ország különböző pontjain. Csehi Megkérdeztük olvasóinkat Véradás Szekszárdon, az Illyés Gyula Főiskolán Adna-e vért, ha fizetnének érte? Aki szokott vért adni, eddig ezt minden ellenszolgáltatás nélkül tette. Esetleg némi sör (tea) és virsli fejében. Olva­sóinkat arról faggattuk, pénzért adnák-e a vérüket? Farkas László, Tolna-Mözs: Én akár pénz nélkül is adnék vért. Csak az a baj, hogy az én vérem rossz. Puha József, Baja: Tíz évig voltam véradó. Igaz, mostanában le­szoktam róla, de lehet, hogy megint elmegyek, és hagyom magam megcsapoltatni. Anélkül, hogy fizetnének. Hubert István, Paks. Orvos barátom szerint jót tesz, ha időnként lecsapoltatom a véremet. Hiszek neki, én is így tapasztalom a vér­adások után. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor csinos hölgyek szívják a véremet, ez még azt is elfelejteti, hogy félek a tűszúrástól. Csehi János, Paks: Rendszeresen adok vért, azt vallom, jobb ad­ni, mint kapni. Arra nem is gondolok, hogy térítést kapjak érte, bő­ven elég az erkölcsi elismerés, éppen ebben a hónapban lesz ré­szem ebben, mint sokszoros véradónak. A hangsúly az emberen van Fogyatékosok az átalakuló gondolkodásmód évtizedében Az elmúlt évtizedben több változás következett be a fogyaté­kosok életében, mint az elmúlt százban. Ezek a változások, melyek az emberi jogokkal, a személyiség kiteljesedésével függenek össze, lényegiek és kedvezőek. Szekszárd Emberibb élet - ez az az igény, melynek jogossága nem vitatható fogyatékos honfitársaink esetében sem. Sőt, gyakorta kiszolgáltatott mivoltukból következően szüksé­ges ezen kívánalom fokozott érvé­nyesítése. Szerencsére a fogyaté­kos emberek az utóbbi időszakban számos jó irányú kezdeményezés részesei lehettek, hazánkban is - derült ki dr. Stollár János tegnapi, Szekszárdon tartott előadásából. Az Értelmi Fogyatékosok Országos Módszertani Otthonának igazgató­ja a vármegyeháza dísztermében a Szociális Munkások Napja alkal­mából összegezte azokat a kezde­ményezéseket, melyek könnyebbé teszik, de legalábbis tehetik a rá­szorulók életét. Ma már a fogyaté­kos ember szakadatlan egyéni fej­lesztés részese lehet. Az ellátás kö­rülményei alapvetően megváltoz­tak, a nagy, száz fős intézménye­ket felváltják a hat-nyolc fős lakó­otthonok. Mindez köszönhető részben annak, hogy a rendszerbe, tehát a szociális ellátás szakmai munkájának rendszerébe a koráb­bi évtizedekhez képest jóval több pénz került: nemcsak az államilag kötelező juttatások, hanem pályá­zatok révén is. A gondot az intéz­mények nem megfelelő műszaki állapota jelenti. Minden esetenkén­ti, kedvezőtlen jel ellenére a társa­dalmi gondolkodásmód is átala­kult: ma már a fogyatékos ember szókapcsolatban a hangsúly nem a fogyatékoson, hanem az emberen - jogainak tiszteletben tartásán - van. Egyébként a fogyatékosság ka­tegóriájába a hazai megítélés sze­rint a mozgásában, látásában, hal­lásában korlátozott, valamint az ér­telmi szempontból jóval az átlag alatt teljesítő emberek tartoznak. S míg nálunk az első három csopor­tot tekinti a közmegítélés a legke­vésbé „fogyatékosoknak”, addig Nyugat-Európában a helyzet pont fordított, miután ott az értelmileg sérültek társadalmi integrálódása előrehaladottabb a magyarországi állapotokhoz képest. A rendez­vény zárásaként Frankné dr. Ko­vács Szilvia megyei közgyűlési el­nök kiváló munkájára tekintettel Gogolák Róbertné, Kalányos Jájros és dr. Sudár Gézáné számára nyúj­totta át a megyei önkormányzat el­ismerését, illetve gratulált Diinai Jánosnénak korábbi, belügyjmi- niszteri kitüntetéséhez. Ezt követően dr. Szabó Péter, a Tolna Megyei Szociális Intézmé­nyek Egyesületének elnöke adta át dr. Tóth Károlyné és Balázs Imre számára a TOMSZI kitüntető dísz­oklevelét. SZA­A beteg érdekében vizsgálódnak Fórum Tolna megye háziorvosainak Mi a célja a programozott betegellátásnak, ki rendeli el az ott­honi szakápolást, lehet-e igazolni keresőképtelenséget „egy­napos táppénzként ”, kell-e térítési díjat fizetni a gyógyfürdő­szolgáltatások igénybevételéért - erre és ehhez hasonló kér­désekre kaptak feleletet tegnap Tolna megye háziorvosai azon a fórumon, melyet a megyei egészségbiztosító pénztár szervezett számukra Szekszárdon. Felszámolt állattenyésztés Ráfizetés volt a sertésen is Nagykónyi Tolna megye A Tolna megyében található 171 háziorvosi szolgálat - melyek kö­zül 5 betöltetlen - orvosai részére tartott szerdán délután Szekszár­don előadással egybekötött kon­zultációt a megyei egészségbizto­sító pénztár. A Balassa János Kór­ház tanácstermében megjelent háziorvosokat Török Mária, a MEP igazgatója köszöntötte, majd ezt követően munkatársai tájékoztatást adtak a fontosabb fi­nanszírozási j ogszabály-változá­sokról, az orvos-szakmai ellenőr­zés tapasztalatairól, a háziorvosi információs rendszerről, a szociá­lis-biztonsági egyezményekkel kapcsolatos gyakorlati problé­mákról, valamint a hipertónia (magas vérnyomás) kezelésénél felmerülő új szempontokról és minden egyéb, a háziorvosokat érdeklő kérdésről. Az ellenőrzés tapasztalatairól szólván dr. Vas Mária osztályvezető érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a MEP- nek minden egészségügyi szol­gáltatónál - amely társadalombiz­tosítási szerződéssel rendelkezik és ezért a TB finanszírozza - or­vos-szakmai ellenőrzést kell tar­tania. A hivatalos vizsgálódások a betegek érdekében történnek, hi­szen jogszabályellenes rendelé­sekkel, illetve eljárásokkal jelen­tős kárt lehet okozni. Az orvos-szakmai ellenőrzés két irányú, egyrészt a jogszabá­lyok, másrészt a szerződések pontjainak betartását kísérik fi­gyelemmel. Ennek során a MEP munkatársai gyakran tapasztal­ják, hogy a betegek jogszabályba ütköző dolgokat kérnek, eseten­ként követelnek az orvosoktól, holott a biztosító nagyon szeret­né, ha a páciensek elfogadnák az orvosok felvilágosítását és elhin­nék, hogy mindenkor az ő érde­kükben járnak el. Amennyiben valakiben mégis kételyek merülnek fel, akkor bár­mikor felvilágosítást lehet kérni a megyei egészségbiztosítási pénz­tár illetékes osztályánál, az ott dolgozó munkatársak készséggel állnak rendelkezésre. A tegnapi háziorvosi fórum egyben továbbképzést is jelentett, a tanácskozás végén a doktorok tesztet töltöttek ki, melyben szá­mot adtak szakmai tudásukról, il­letve arról, hogy mennyit haszno­sítottak a tanácskozáson elhang­zottakból. F. KOVÁTS A sertéstelepek megszünteté­sével felszámolta az állatte­nyésztést a nagykónyi terme­lőszövetkezet. Áz ágazat meg­szüntetésének indoka, hogy a telepeket nem lehetett kor­szerűsíteni. A tehenészet után a sertéstenyész­tést is felszámolta a Koppány- menti Mezőgazdasági Szövetke­zet, amely így állattenyésztéssel már egyáltalán nem foglalkozik. Az értényi szarvasmarhatelepet 2002-ben számolták fel, most pe­dig a sertéstelepeket szüntetik meg. Korpádi Lajos, a szövetkezet elnöke elmondta: a négy helyszí­nen folytatott sertéstenyésztést nem lehetett gazdaságosan kor­szerűsíteni, a gépesítést nem tud­ták megoldani, élő munkaerővel pedig ráfizetéses az ágazat. A dön­téshez hozzájárult a sertéshús ala­csony felvásárlási ára; a kilónként 240 forintos árból a szövetkézét veszteségesen folytatta a tevé­kenységet. A felszámolás tavaly huszonhat, idén negyven fő elbo­csátásával járt. A hónap végén nö­velheti a regisztrált munkanélküli­ek számát, hogy véget ér a Tamási térségében működő közmuáka- program, amelyben több mint két­százan vesznek részt, és az építő­iparban dolgozók is a téli időjárás miatt időlegesen munka nélkül maradhatnak. Az építőipar leállá­sa körülbelül százötven főt érint­het. Mérsékelheti a munkanélküü- séget ugyanakkor, hogy kisebb munkaerőigénnyel jelentkezett a székesfehérvári Philips üzem Ta- mási térségében is. ________t. f.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents