Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-11 / 262. szám

4. OLDAL MEGYE« T Ü KÖR 2003. November 11., kedd Partnerség egy angol grófsággal West Sussex: a párbeszéd jövőre Tolna megyében folytatódik Margaret Johnson, West Sussex grófság protokollvezetője, Richard Mead, a grófság Európa Irodájának vezető­je és Frankné dr. Kovács Szilvia Az egykori fényes elszigeteltség bizonyos jelei manapság is tetten érhetőek a jó öreg Angliában. A szigetország és a kontinens minden közelség ellenére is két külön­böző világ, előbbiben inkább az a ter­mészetes, hogy a külföld inkább róluk tud híreket, mint fordítva. Ezt tapasztalta Frankné dr. Kovács Szilvia is West Sussex grófságban, hivatalos látogatása alkalmá­val. Tolna megye-West Sussex West Sussex grófság elnöke, Henry Smith meghívására utazott az angol partnerme­gyébe, illetve annak székhelyére, Chiches- terbe - négy fős küldöttség élén - Frankné dr. Kovács Szilvia, Tolna Megye Közgyűlés­ének elnöke. A négynapos látogatás egy­részt megerősítette a korábban lazulást mu­tató kapcsolatokat, s emellett természete­sen szó esett az együttműködés útjairól is. Elsőként Margaret Johnson, a grófság protokollfőnöke fogadta a delegációt, majd Henry Smith adott információkat West Sussex grófságról. Ezután Frankné dr. Ko­vács Szilvia a grófság által szervezett Bőví­tési szeminárium keretében tájékoztatta a megjelenteket az EU-s népszavazásról és arról, mit vár Tolna megye a csatlakozás­tól. Az első nap zárásaként a Tolna megyei vendégek a West-Dean alapít­ványi magániskolát keresték fel: a művészeti képzéssel fog­lalkozó iskolában betekintést nyertek a műhelymunkákba is. A hátralévő időszakban a de­legáció tagjai a grófság szociális szolgáltatásaival, egy helybeli idősotthonnal, a Nemzetközi Erőforrás Központtal és a chich- esteri egyetemmel ismerkedtek meg. A felek megállapították, hogy egyebek mellett az intéz­mények közötti együttműködésben, a ci­vil szervezetek kapcsolatfelvételében, az EU-s támogatások közös igénybevétel­ében, turistacsoportok utaztatásában vannak kiváltképp kiaknázható lehetősé­gek. Ezekről a jövő év tavaszán is folytat­nak majd tárgyalásokat, hiszen a West Sussex-i vendéglátókat Frankné dr. Ko­vács Szilvia meghívta a 2004. májusában rendezendő Szekszárd Expóra.-SZÁ­A tenger partján West Sussex Anglia déli részén található, a tenger partján. Lakóinak száma meghaladja a 750 ezer főt. Ez a grófság mondhatja magáénak a legtöbb napos időt a ködös Albionban, s itt található az or­szág második legnagyobb repülőtere - s egyúttal a környék legjelentősebb munkaadója - , Gatwick. A székhely, a 25 ezres Chichester ka- tedrálisáról is híres. Szabadrablás az erdőkben? A tulajdonosok is felelőssé tehetők a falopásokért Tolna megyében közel 60 ezer hektár területet borít erdő. En­nek 60 százaléka állami tulajdonban van, míg 40 százaléka egyéni tulajdonú. Az elmúlt években az erdőtelepítésből az ál­lami szektor 30 hektárral, a magánkézben lévő erdők pedig újabb 90 hektárral bővültek. Tolna megye A fűtési szezon kezdetével minden évben megnő a falopások száma. De nemcsak a magánerdők, ha­nem tulajdonosaik is veszélyben vannak, ha nem tudják bizonyíta­ni, hogy az erdészeti hatóság által nyilván tartott mennyiség azért ke­vesebb az erdeikben, mert fatolva­jok járta arra. Az elszenvedett kár mellett még bírságra is számíthat­nak, hiszen az erdőtörvény előírja, a tulajdonosnak az őrzés köteles­sége. A tulajdonosok sokszor nem is tudják, hogy mekkora a káruk, mert csak tavasszal, a hidegek el­múltával mennek ki az erdőbe. Rotkó Lőrinc, az Állami Erdé­szeti Szolgálat Pécsi Igazgatósá­gának (Baranya és Tolna megyék tartoznak ide) osztályvezetője kérdésünkre elmondta, a tulajdo­nosok nem nagyon őrzik az erde­jüket. Ahol több tulajdonos is van, nem tudják (elég helytele­nül), hogy a másik favágást vég­zetbe a közös területen, vagy ide­genek jártak az erdőben. A gazdálkodónak is érdeke, hogy a megkárosodott faanyag ne menjen veszendőbe, de az illeté­kes erdő-felügyelőségtől száraz fára vonatkozó kitermelési enge­délyt kell kérni. Aki ezt elmu­lasztja, azt erdőgazdálkodási bír­sággal sújtják, melynek mértéke száraz fa esetén 4000 forint/köb- méter, élő fa esetén pedig 10.000 forint/köbméter. De mi történik, akkor, ha a hi­ányzó fát nem a tulajdonos, ha­nem ismeretlenek vitték el az er­dőből? Ebben az esetBen feljelen­tést kell tennie a tulajdonosnak, ami már rendőrségi ügy. Jelenleg nincs megoldva a magánerdők őr­zése, mondta Rotkó Lőrinc, sőt gyakori, hogy a tulajdonosok egy része nem helyben lakik, idős ember, mire észre veszi, hogy el­lopták a fáját, sokszor évek is el­telnek. Általában a magántulajdo­nú területeket nem kerítik be, mert ez jelentős plusz költségbe kerülne. A falopás főleg a téli hó­napokban jellemző, sajnos gyak­ran soha nem derül ki, hogy hová tűnt a fa az erdőből. De vannak bonyolultabb ügyek is, amikor az egyik résztulajdonos kezdi el ki­vágni a fákat, arra hivatkozva, hogy az úgyis az övé. A múlt év­ben, a Sárközben hasonló eset miatt az Állami Erdészeti Szolgá­lat 20 millió forint bírságot sza­bott ki, ekkor nemes nyárfát vág­tak ki, engedély nélkül. Természetesen szerettük vol­na megtudni azt is, hogy a falopá­sok mennyire gyakoriak me­gyénk erdeiben. Á megkeresett rendőrkapitányságokon arról tá­jékoztatták lapunkat, hogy a téli időszakban megszaporodik a be­jelentések száma, a lezárt ügy vi­szont ennél jóval kevesebb. En­nek oka, hogy gyakran nehéz megtalálni a tetteseket, a tetten érés kivételével nehéz bizonyíta­ni azt is, hogy valóban a gyanúsí­tott az elkövető. De még ha el is kapják a fatolvajokat, akkor is csak pár ezer forintos a pénzbün­tetés, amit a nehéz körülmények között élő családokon még behaj­tani sem lehet. Ugyanakkor a tol­vajok a művészet szintjére emel­ték a lopást: csak annyit visznek el egyszerre, ami még nem üti meg a bűncselekmény szintjét. MAUTHNER Tehetnek-e önmagukért? Roma közösségfejlesztők felkészítése Váralja A hátrányos helyzetben lévők esélyt kaptak arra, hogy hal­lathassák hangjukat. Meg­kérdezik őket, mit szeretné­nek, s hogy mit tudnak tenni önmagukért. A Vöröskereszt Aktív Részvételen Alapuló Közösségfejlesztő Programja ad keretet egy most induló fo­lyamatnak. A Közép-Európa hat országában működik egy közösségfejlesztő kísérleti program a Vö­röskereszt szervezésé­ben. Lényege, hogy a kiszolgáltatott csopor­tokat és segítőiket közelebb hoz­za egymáshoz. A szakemberek talán még ennél is fontosabbnak tartják annak újragondolását, hogy kiket kell segíteniük és ho­gyan. Magyarországon a program egyik helyszíne Váralja, ahol a la­kosság közel 30 százaléka roma származású. A Vöröskereszt, an­nak Tolna megyei és Bonyhád vá­rosi szervezete partnerre talált a települési és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatban. A roma la­kosság köréből közösségfejlesz­tő csoportot szerveztek. A kilenc résztvevőt háromnapos trénin­gen készítette fel Polacsek Györ­gyi feladataik első lépéseire: is­merkedtek a helyzetelemzéssel, sarkalatos kérdések és szükségle­tek megfogalmazásával, a kap­csolatfelvétel különböző módjai­val. Az itt tanultakat heteken be­lül „élesben” próbálják ki.- Amikor jelentkez­tünk még nem tudtuk konkrétan, hogy miről van szó. Most már látjuk, hogy tulajdonképpen egy folyamat elindítását vál­laltuk, amely párbeszéd kezdete halmozottan hát­rányos helyzetben élő társainkkal és nemcsak a romák­kal - mondja a tréning egyik részt­vevője.- A kérdőíves felmérés, a kér­désekre adott válaszok összegzé­se, a majd meghirdetendő közös­ségi fórumok, biztosan felszínre hozzák, mit tehetünk magunkért - fogalmazta meg Búzás Terézia. Hogy a tréningnek lesz-e, s ha igen, milyen folytatása, az nem el­sősorban a segíteni szándékozó­kon múlik, hanem az érintetteken.-PÁ­Hírek SIMONTORNYA. Átadták a munkaterületet a gondozási köz­pont felújítására és bővítésére. A munkát hetvenmillió forintos áron vállalta a közbeszerzési pá­lyázaton nyertes Bau-Kiv Kft. A veszprémi cég 2005. február 15- ig adja át az új épületet. TAMÁSI. Új taggal egészült ki az önkormányzat pénzügyi bi­zottsága Balassa Zoltán szemé­lyében. A szervezeti szabályzat legutóbbi módosítása lehetővé tette, hogy Bakó Béla alpolgár­mester megtarthassa a frakció- vezetői tisztet. Az alpolgármes­ter a szocialista képviselő-cso­portot vezeti. MEDINA. Lehetőségek a falusi turizmusban címmel tartanak tá­jékoztatót ma, kedden 13 órától Medinán, a művelődési házban. A program során Szalai László projekt manager ismerteti a Sió vízitúra projektet; Szarka Ru- dolfné, a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Kft. munkatár­sa beszél a falusi turizmus lehe­tőségeiről, illetve a képzésekről; Hőnyi Pál, a Hozam Kft. vezetője pedig pályázati lehetőségekről informálja a hallgatóságot. SIÓAGÁRD. Lampionos felvo­nulás indul ma, kedden délután fél hattól a sióagárdi óvoda elől. Ezt követően a helyi művelődési házban Márton-napi kóstolást tartanak, újborokból és ludaská­sából. A program a falu és a hegyközség közös rendezvénye. IREGSZEMCSE. Három számí­tógéppel gyarapodott a Bartók Béla Művelődési Ház az Informa­tikai és Hírközlési Minisztérium támogatása révén. Az intézmény a közeljövőtől internet-hoz­záférést nyújt a község lakóinak. TOLNA-MÖZS. Őszbúcsúztató műsort és Márton-napi lámpás felvonulást rendez a mözsi Zöld­kert óvoda ma, kedden 16.30-tól. SIMONTORNYA. Több, mint háromszázan vettek részt a hét­végén rendezett Adj egy napot az egészségednek címet viselő meg­előző program vizsgálatain. A szűrések közül a szemészeti és nőgyógyászati, valamint a szív­ós érrendszeri kockázatokat fel­táró vizsgálatokon jelentek meg legtöbben. A prevenciós napot másodszor rendezte meg az ön- kormányzat, s a tervek szerint minden évben lebonyolítják. TAMÁSI. Európai uniós forrá­sokra pályázik az Esterházy Jó­zsef Általános Iskola, informati­kai fejlesztéshez. A program az informatikai eszközök beszerzé­se mellett az oktatási épület re­konstrukcióját, bővítését is tartal­mazza. Az önkormányzat a prog­ramhoz mintegy hétmillió forin­tot különít el a 2004-es költségve­tésben. ■ Akik még ma is éheznek A jogszabályi lehetőségek mellett társadalmi segítség is kell Az alultáplált és éhező gyermekeken segíteni mindannyiunk kötelessége. Egyes felmérések szerint az országban mintegy százezer gyermek éhezik és nagyjából kétszer ennyien alultáp­láltak. Tolna megye Az éhezés, az alultápláltság ké­nyes témának minősül, konkrét statisztikák sem készülnek róla. Feltételezhető azonban, hogy leg­inkább anyagi okok miatt veszé­lyeztetett gyermekek soraiból ke­rülnek ki azok, akik nem jutnak elegendő táplálékhoz, vagy nem azt és annyit ehetnek, amire szükségük lenne. A veszélyezte­tett gyermekek felkutatása a gyer­mekjóléti szolgálatok feladata. Mint azt Esztenné dr. Faragó Márta, a megyei gyámhivatal ve­zetője elmondta, a megye minden településén működik gyermekjó­léti szolgálat. A jelzőrendszer ré­sze a védőnő, a házi gyermekor­vos, a családgondozó, az óvoda, az iskola, a rendőrség. Ha kiderül, hogy a családban élő gyermeke­ket elhanyagolják, vagy súlyosan veszélyeztetik, hivatalból megin­dul az eljárás a gyermek érdeké­ben. Ha anyagi okok miatt került veszélybe a gyermek, több lehető­ség is van a segítségre: a rászoru­ló családok rendszeres és rendkí­vüli gyermekvédelmi támogatás­ban részesülhetnek, a bölcsődék­ben és az oktatási intézmények­ben pedig a gyermekvédelmi fele­lősök gondoskodnak arról, hogy ha a szülő maga nem is kéri, az arra rászoruló gyermek térítés- mentesen étkezhessen. Ha a köz- étkeztetést nem akarja a család igénybe venni, arra is van lehető­ség, hogy természetben kapják meg az ellátását, a családgondo­zók kérésre be is vásárolnak szá­mukra. Dr. Gujás Erika gyermek-házi­orvos praxisában már akadt éhe­ző gyermek, de szerencsére ez ki­vételes esetnek minősül. Mint el­mondta, a legnagyobb baj az, hogy sokan nem reggeliznek ott­hon, ezért fordul elő, hogy szó szerint kiájul a gyerek az iskola­padból. A szülő felelőssége, hogy ne engedje el üres gyomorral a gyereket otthonról, hiszen az iskolában csak az első-, vagy a második óra után kapnak tízó­rait. A jogszabályok biztosította lehetőségek mellett a hátrá­nyos helyzetű gyermekek ét­kezésének támogatására or­szágos és helyi alapítványok tesznek erőfeszítéseket. A Gyermekétkeztetési Alapít­vány országos gyűjtőakciója most indul, az összegyűlt ado­mányokból, valamint a szponzori támogatásokból kilencedik alka­lommal osztanak ki legalább tíz­ezer, egyenként hatezer forint ér­tékű, 18 kilogrammos élelmiszer­csomagot a rászoruló gyermekek részére. A megyében is működik hasonló céllal létrejött alapítvány, a Szekszárdi Gyermekétkeztetési Alapítvány, amely pályázatok, rendezvények bevételei, magán­felajánlások, szponzori támogatá­sok segítségével végzi tevékeny­ségét. Az elmúlt évben közel 8 millió forintot hasz­náltak fel a rászoruló gyermekek étkezési díjainak részbeni, vagy teljes átvállalásá­ra. A nem megfelelően táplálkozó, alultáplált, vagy éhező gyerme­kek a veszélyeztetet­tek közül kerülnek ki. A problémák ezekben a családokban sokré­tűek, de elmondható, hogy több lehetőség - mind anyagi, mind egyéb - áll a családok rendelkezésére ah­hoz, hogy a helyzeten változtassanak. Már ha megvan ehhez a kellő felelős­ségérzetük. Míg a világ sok orszá­gában az éhező gyermekek a ter­mészeti-társadalmi körülmények­nek vannak kiszolgáltatva, addig nálunk a nemtörődöm szülőknek. t

Next

/
Thumbnails
Contents